<Épp jó számomra

* Éppen hozzá is fogna, amikor is észreveszi a varázslófélét a ketrec túloldalán, amint éppen bûvös igég hagyják el a száját*
- Na ebbõl nem esel! Háh ilyet én is tudni kéremszíppen... - * azzal õ elkiált egy szót . E szó mélyen a torkábul buggyan elõ, hirtelen ... A varázsló csak annyit vesz észre, hogy nem hallja még a saját szavait sem. Egyáltalán semmit sem hall, mintha megsüketült volna. Így mivel minden hang környezetében blokkolva van, a varázslatát sem tudja befejezni

- Ezt nekid, most jól megkaptad! Most varázsolj ha tudsz te csiricsálé! - * és ezzel a mondatával befejezettnek véli a dolgokat és tovább falja a nyulakat.*