* Az északi szavai után a női perpatvalt hallgatja egyre türelmetlenebbül. Először még csak mosolyog a dolgok alakulásán, végezetül megelégeli, s megköszörüli torkát.*
- Hölgyeim! * Emeli kissé fel hangját Erlon* Én azt hittem harcosokkal vagyok körbevéve, kiket nem érdekel ki honnan jött, kinek mivel foglalkozik, foglalkozott felmenője! Őszintén! Engem rohadtul nem érdekel, ki mely Istenségben hisz, még az illető nem tör elennem, szeretteim ellen! Véleményem szerint, kompromisszumot, békét kellene kötni mind addig még ezt az enyhén szólva sem csekély problémát meg nem oldjuk közös erővel! Ha itt ellenségeskedni kezdünk, csak a démon malmára hajtjuk a vizet! * Vesz egy mély levegőt, ha kissé lenyugodtak a kedélyek.* Na, kezdjük az elején! Én a mondó vagyok, hpgy Imoenek mindaddig nem eshet bántódása, amíg ellenünk nem tőr! Gondoljatok csak bele! Akármelyikünk felszippanthatta volna azt a port, s most a helyett, hogy megmentenénk, őt szurkálnánk agyon a démontól való félelmünkben! Én addig nem vagyok hajlandó ezt eltűrni, még egy csöppnyi remény is van a lány lelkének megmentésére! Ki gondolja másképp? Az most szúrjon át! *Húzza szét ingét a dalnok, csupasz mellkasát megmutatva. Ha nem jelentkezett senki a zenész átszúrására, folytatja Erlon
.* A következőt kell szerintem tennünk! Ada, Muriel! Ti papok vagytok vagy mi!? Szerintem ha Imoent jobban megvizsgáljátok, rájöttök mivel, kivel állunk szemben, ha egyáltalán benne van még a dög! Ronja! Te érted az „emberek nyelvét”. Szedd ki a néma matrózból mit sejt Imoenről, milyen szállak kötik őket össze! Lyssa, te ismered mindőnk közül legjobban a Gályák tengerét, a Szigetvilágot! Sok kikötőben megfordultál már, s véleményem szerint biztos hallottál már valamely nagy tudású, hatalmú papról, más kuruzslóról, ki valamelyik kikötői porfészekben leledzik a szigetvilágban, vagy a déli városállamokban! Vigyél minket oda, hátha tudnak a problémánkon segíteni! Hölgyeim! * Tekint végig a felbolydult méhkasra emlékeztető női bagázsra.* Munkáéra, ha valakinek nincs valami jobb ötlete! Szerintem Ronja apukáját nem kellene iderángatni! Nem csak mivolta végett, de az elmérgesedett viszonyukból ki tudja mi sülne ki?! * Ereszt el egy félmosolyt a dalnok, majd folytatja.* Ada unokahugát pedig megmentjük, miután, vagy miközben megszabadulunk az Imoen elméjén uralkodó démontól! Ja, s még el nem felejtem! Azt sem ártana kitalálni, hogy Kendra honnan származik. Lehet, hogy ő a kulcs a megoldáshoz eme rejtélyes ügyben! Még valami! Szerintem sem csak úgy „mellesleg” van azaz acéltáblácska! Hallottam már olyat, hogy megfelelő hatalaommal bíró személy, adott tárgyat magánál tartva irányítani, beszélni tud egy démonnal! Ada, szerintem azt a kütyüt sem ártana jobban megszemlélnetek paptársnőddel! Rendben? * Teszi fel a hírtelen ötletből fakadt monológ végén Erlon kérdését. Tudja ő maga is, hogy eléggé kezdetleges a terve, de azt is, hogy ha itt nem rukkolt volna elő valamivel, még a végén a „begerjedt” hölgyemények egymás torkának esnek. Így talán lefoglalják magukat egy darabig. Még ha az nem is jár eredménnyel, addig ő maga, gondolatait összeszedve, hátha rájönne a megoldásra.*
