_______________________________________________________________
JK: Ryuu
Helyszín: Antiss
_______________________________________________________________
- MI????
Gyenge vagy még ember, hogy mindent úgy alakíts, ahogy akarod. Nincs elég erőd, de ezért ne engem okolj!
Nem turkálok a fejedben, nincs rá szükségem.
Hmmmm....
*A fehér szemek lassan elvándorolnak rólad és a hátad mögötti részt kezdik el pászmázni. Közben a csápok egyre mélyebbre hatolnak elmédbe. Küzdessz ellene, de akárki is legyen a tettes jóvalta nagyobb hatalommal bír, mint amilyen a te védelmed.
A vérvörös lény szeme egyszer csak kéken megvillan és valami furcsa, hátborzongató mássalhangzókból álló "szót" szűr ki vicsorgó fogai között. Két kézre fogja pallosát - de nem rád néz, hanem arra, ami a hátad mögött jelenik meg lassan zöldes fénnyel körülölelve.
A megjelenő lény majd 4 láb magas, s erősen emlékeztet egy nőre, ám kétséges, hogy valóban az-e amikor megszólal. Hangja ugyanis dörrenő, mély, idegen - szavát egyáltalán nem érted.
Pusztán érzékeled, hogy a két lény nem épp barátságos viszonyban van.
Már éppenhogy engedelmeskednél az elmédet feszítő parancsnak, amikor hirtelen, mintha csak egy madzagot vágott volna el valaki megszűnik a hatás. A fekete csápok is hirtelen húzódnak vissza elmédből, s helyére nyugalom költözik.
Magad sem tudnád megmondani, hogy hogy kerültél hirtelen Yuki mellé, és egy burokba vele, ám nem örülhetsz a helyzetnek túlságosan.
A két lény idegen "beszéde" - mert csak erre tippelhetsz -, ahogy egymás felé morrannak, egyre jobban dübörög fületekben.
Majd már nem csak a furcsa hangú dübörgés ér el benneteket. Az újonnan megjelenő lény mögött zöldes derengésben, míg az mögött kivel te beszéltél vöröses derengésben egy eddig nem látott, félelmetes, rémísztő hadsereg sorakozik fel.
Yuki úgy bújik hozzád ijedtében, hogy mellkasodba fúrja arcát, fülére tapasztja kezét, hogy ne lássa és ne hallja azt, ami körülötte van.*