(Kita)
*Meglepődve nézek a papnőre ahogy mellém áll. Szavai hallatán egy kis pír önt el - olyan jó vajta, szabadkozó arckifejezéssel.*
- A helyzet így kívánta.
Nem, nincs ismeretem, hogy hogyan kell ellátni a sebeket. Még csak nem is láttam sűrűn ilyesmit... Sőt... Ez volt életem első ilyen eseménye. ^^
*A következő kérdés váratlanul ér - ezért pillanatra habozni látszom. Mivel nem vagyok teljesen tisztában, hogy hogy is hívják, így még zavarba is jövök kissé.*
- Öhhh... Én messziről érkeztem az Önök országába. Tiadlanban születtem, és ott nőttem fel.
*Kurtán hagyom a kérdésre a választ. Most legalább megtudom, hogy hogy is viszonyulnak egy teljesen kívülállóhoz. Ezért kérdezni sem merek a papnőtől. Nem szeretnék végzetes hibát elkövetni...*