Új-Pyarron - A második manifesztációs háború elsõ etapja

[Joe Lyon]

( Erlon Arts )

*Reggelijét befejezve felhörpint egy kupa bort, majd megpillantja a belépő elfet . Üdvözlésképp biccent felé, majd Berni megjegyzésén kaján mosoly ül ki arcára.*

- Hát barátom ilyen az élet! Ezek azt hiszik magukról, hogy felsőbbrendűek nálunk! Pedig ők is ugyan olyan büdöset sza…rnak, mint mi! Bár ez a , hogy is hívják. Ja igen Lywelion úgy tűnik tegnap haverkodni jött oda hozzánk, de nem vette észre, hogy bántó, mit mond. Mondjuk arra sem nagyon reagált, mikor én élcelődtem vele. Lehet, hogy nem akart vitába keveredni, vagy csupán csak nem fogta fel mit beszélek. Na mindegy, ma ha minden igaz mellénk szegődik út közben. Még az is lehet, kiderül róla, hogy normálisabb, mint gőgös társai. Na majd látjuk. Szerintem nyergeljük fel a lovakat, lassan indul ez a kis kompánia tovább. * Bernivel együtt kimennek az istállóba. Mikor az elf asztala mellett haladnak el üdvözli a harcost:*

- Szép napot! Remélem akkor megtisztelsz ma azzal, hogy mellettünk lovagolsz az út során. * Mondandója idejére megáll, majd miután az elf válaszolt indul tovább.Kiérve az istállóba lova elé vet egy kis szénát, majd megitatja ezután felnyergeli, nyeregtáskáját ráköti, majd kivezeti lovát az udvarra. Közben figyeli, hát ha megpillantja a pyaroni macsót.* < Hmmm… Jó kis kráni bögyös maca! Nem tudom mit tudhat, hogy országa ősi ellenségének egyik tagja összebújik vele? Szép kis párosítás! Én félnék attól, hogy a szerelem hevében átvágja torkom a kicsike! >

[Meridian]

(Lywellion Siannodel)

*Látja, hogy a páncélos és a dalnok felállnak, de ő nem mozdul. Mikor Erlon odalép hozzá, várja a kérdést.

-Jó reggelt! Remélem kellemesen telt az éjszakád, nem zavart semmi álmodban. Nos, igen...persze...ha nem zavar a társaságom, szívesen tartok ma veletek. A pyarroni küldöttségben lovagoltok ugye? Akkor mejd egyszer felkereslek benneteket útközben. Most azonban indulok ki a lovamhoz. Látom, ti is így tesztek.

*Majd feláll, és könnyed léptekkel, gyors iramban kimegy a lovához. Felteszi rá a nyerget, kantárt és kivezeti az istállóból. Még utoljára a kráni elfek siqquiseinek helye felé néz, hátha ott látja őket. Mikor tapasztalja, hogy már nincenek ott, egy kicsit csalódott lesz, majd kint felül a lovára, és odaléptet a kapu mellé. Ott várakozik az indulásig.

[Hakea Ello]

(Pharae)

-Jól hallottad, legfőképpen a Sheraltól északra eső tájakon kalandoztam, egyébként toroni származású vagyok. Hogy hány küldetésben vettem részt azt kérlek ne kérdezd, magam sem emlékszem már. Volt néhány igazán mesébe illő, de a legtöbb olyan dolgok körül forgott, amik bizonyos ismeretek hiányában egyszerűen érthetetlenek és unalmasak lennének számodra. Majd az úton szívesen mesélek neked, bár sose tartozott nagy erősségeim közé a szójáték. Mindenesetre nagyon örülök, hogy ilyen kíváncsi vagy. Az elme hatalmát már volt szerencséd elsajátítani? Az nagyszerű, egyik alapköve a mágia tudományának, bár a boszorkányok mágiája nem függ tőle közvetlenül. Viszont ezzel máris közelebb kerültél a célhoz. Ha a szívemhez is közel tudsz kerülni, akkor magammal viszlek északra és elvégzem rajtad a beavatási ceremóniát.

*Ha befejezte a fonást Shalima, akkor feláll, megnézi magát egy tükörben majd türelmetlenül járkálni kezd, már nagyon várja az indulást.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM(Bemesélő): Limenel
Helyszín: Új-Pyarron városa, a városi gárda laktanyája
Időpont: Psz. 3692, kora tavasz
Résztvevők:
Dyen di Lauren (Schinter)
Lywellion Siannodel (Meridian)
Erlon Arts (Joe Lyon)
_____________________________________________________________

Dyen di Lauren:

*Nadyra hozád simul és kicsit el is szenderedik. Ahogy a karjaidban szuszog, valahogy egyáltalán nem különbözik a pyarroni nőktől. Ugyanolyan kis kiszolgáltatottnak és törékenynek tűnik. Ugyanolyan emberi. Furcsa érzés kerít hatalmába. A megközelíthetetlen kráni démonnal ezekben a percekben azt csinálhatnál, amit csak akarnál. Talán csak a helyzet a furcsa, de egy valamiben biztos vagy. Tetszik a szituáció. Talán már kezded is átvenni az irányítást, vagy tényleg nagyon jó színész. Nem alszik többet tíz percnél, aztán felébred. Odacsúszik hozzád és az orrát az orrodhoz érinti. Talán nála ez valami gyengédséget fejez ki. Tényleg közel érzed magad hozzá, és nem csak fizikailag. Elkezdi puszilgatni az arcodat. Gyengéd és ártatlanok a puszik, de egyszercsak a szádhoz téved és összeforr az ajkatok. Szinte vibrál körülöttetek a levegő. Elkezd hevesen csókolni és nem akarod visszautasítani. Miután már szinte felfaljátok egymást, hirtelen abbahagyja. Szemei még mindig homályosak a vágytól, de felül kerekedik az érzelmein és felkel az ágyról.*
- Majd találkozunk a lovaknál.
*Az ablakban még visszafordul és rádmosolyog.*
- Szeretlek.
*Ezután kiles az ablakon, majd kiveti magát. Miután egyedül maradtál a szobában felfigyelsz a kinti hangokra. Ha az épület másik oldaláról hallod a készülődést, akkor már közel járhatnak az induláshoz. Neked is igyekezned kellene.*

Lywellion Siannodel:

*A kapunál levő őrök is már a lovaikat nyergelik. Lassan elkészül a csapat, és megint sorakozóval kezdenek. A tisztek névsorolvasást tartanak, és úgy látszik, hogy nem akadt semmi gond az éjszaka. A megtartó és közvetlen kísérete is felpattan a lovaira és melléd léptetnek. Együtt nézitek a készülődő katonákat.*

Erlon Arts:

*Berni és te kisétáltok a lovakkal az udvar közepéig. A "pyarroni macsót" még nem látjátok, de a "bögyös kráni maca" már jön is kifelé és pattan fel a lovára. Látod az arckifejezésén a töprengés jeleit. Valamin nagyon agyal. Úgy gondolod, hogy egy ilyen kapcsolatnak tényleg különleges története lehet, de fogalmad sincs, hogy hogyan deríthetnéd ki. Pedig biztos felkapott kis balladát lehetne róla írni.*

[Schinter]

(Dyen di Lauren)



Szóhoz sem jut,ahogy a karjai közt tartja a kránit.Elgondolkozik azon,hogy most talán tulságosan is belevitte az érzelmeit a feladat végrehajtásában,de nem tud azoknak ellent mondani.Nem mond semmit a lánynak,de az arcán leolvashatóak az érzelmei.Kedveli,sőt szereti a lányt.
Mikor Nadyra kiveti magát az ablakon hátra dől az ágyra és mélyeket szipant,hogy érezze a Nadyra illatát.Aztán a készülődés hangjaira.Felkel kicsit rendbe szedi magát majd felcsatolja a fegyvereit és elindul lefelé a lépcsőn majd kifelé a lovához.Az udvaron felméri,hogy kik vannak már kint.Mikor megpillantja Nadyrát igyekszik elrejteni az érzelmeit az arcáról és felvenni a kőmaszkot.Egyike azon kevés gyakorlatnak,amit első közt tanitják meg a hozzá hasonlóknak,de most mégis vmiért nem megy úgy,ahogy kellene.Megsimogatja a hátasát majd felrakja rakja rá a lószerszámot és kantáron vezetve kisétál a többi pyaroni katonához.Segit nekik a készülődésben majd várja,hogy mindenki készen álljon és ismét egy nehéz útnak vághassanak...remélhetőleg szimplán csak nehéz ám probléma mentes útnak.

[Joe Lyon]

( Erlon Arts )

* Mikor megpillanja a pyaronyt megvárja még az kivezeti lovát, majd mint ha Berninek mondaná, de úgy hogy beszédét a harcos is hallja elejt egy kicsiny közmondást:*

-Tudod Berni, felénk az a mondás járja, hogy *Szavait hangosan ejti ki, hogy arra a körülötte állók is felfigyeljenek, majd szép lassan tekintetét áthelyezi a pyar felé* Ha éjjel, sötét erdőben egy szemfüles bagoly lát együtt hálni egy nyulat és egy farkast, nem szól csak akkor ha a nyúl a barátja! Vigyázz barátom! Most barát, holnap ellenség nyugszik melletted! *Elmosolyodik és mit sem törődve azzal, hogy sokan értetlenül néznek rá, még az is lehet hogy flúgosnak tartják, de reméli, hogy akinek szánta mondandóját megértette*
- Na akkor induljunk! Remélem szép napunk lesz!*Szól Berninek. Felpattan lovára és nem is foglalkozik a pyaroni esetleges reakciójával* < Na remélem értette a enyhén furcsa megfogalmazását a tegnap látottaknak. Mondjuk az biztos, hogy rajta kívül más nem is igen érthette! Jobb az ilyen szerelmi dolgokat titokban tartani! Főleg ebben az esetben! Bár valószínű ha felfogta este lesz beszélgetés is vele, na majd látjuk mit hoz a mai nap!> *Az indulás után várja, hogy az elf mikor csatlakozik hozzájuk.*

[Schinter]

(Dyen di Lauren)


Meglepődik mikor hallja a félvér szavait.Felé pillant ám úgy néz felé akár a többi körülöttük állók,akik valószinűleg értetlenül figyelnek fel a hangos szavalásra.Egy pillanatra találkozik a tekintettük,majd Dyen tovább indul a lóvával.
<Úgy néz ki,hogy többen látták mint ahogy azt gondoltam volna...majd meg kell kérdeznem az inkvizitort,hogy pontosan ki ez a férfi.Ruházatából itélve nem tartozik sem a pyaroni sem a kráni delegációhoz.A hosszú életűekhez meg pláne ne mtartozhat..>

Ha indulás előtt/útközben adódik alkalom,akkor megkérdezi az inkvizitort,hogy mit tud erről az emberről és a félvérről.

[Schinter]

(Dyen di Lauren)


Útközben odabaktatt a lovával a félvér mellé.

-Üdvözlöm.

MAjd enyhén meghajol a lovon,amennyire azt lovaglás közben lehetséges.

-Dyen di Lauren Gróf Pyaronból.Észrevettem,hogy rendkivüli tehetsége van a szavalásban és a zenélésben

<Háááát elég rossz kezdés egy beszélgetésnek.... de meglátjuk menynire a szavak embere...>



off:
Punny va nemberek punny
on

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM(Bemesélõ): Limenel
Helyszín: Új-Pyarron városa, a városi gárda laktanyája
Id?pont: Psz. 3692, kora tavasz
Résztvevõk:
Dyen di Lauren (Schinter)
Lywellion Siannodel (Meridian)
Erlon Arts (Joe Lyon)
_____________________________________________________________

Dyen di Lauren:

*Elindul a menet. Ismét a kráni lovasok mennek elöl és õk diktálják a tempót. Valamiért azonban nem vágtatnak annyira gyorsan, mint tegnap.
Nadyrát valahol elõl látod lovagolni, de aztán eltûnik a szemed elõl.
Az inkvizítor elmondja, hogy a félelf északról jött, és hogy megörökíti ezt a történelmi eseményt. Na meg hogy nem kell ferde szemmel nézni rá, megbízhatsz benne.*

Erlon Arts:

*Mikor felteszi neked a kérdést a félelf, akkor indul meg a menet és mindenki beáll a maga helyére a menetoszlopban. Egy húsz perc múlva hirtelen a kráni lány tûnik fel melletted és felveszi a tempódat. Halkan szólal meg, éppen hogy tisztán hallod, de tudod, hogy Berni nem hallhatja. A lány nagyon ismerheti a fajod paramétereit, így a hallásod érzékenységét is.*
- Ha okosnak hiszed magad, akkor tévedsz. A kis virágnyelven megfogalmazott szólásodat nem nehéz megfejteni. Szerencsémre, vagy szerencsédre a feletteseim nem voltak a közelben és nem hallhatták. Mit kérsz a hallgatásodért, ha már voltál olyan pofátlan és kukkoltál?

Lywellion Siannodel:

*A megtartó és a kis csapat is beáll a menetoszlopba és hamar belerázódtok az aránylag kényelmes tempóba. Mikor hátra akarsz menni a félelfhez és a barátjához, meglátod, hogy a kráni lány lovagol mellette és valamirõl beszélnek. A megtartó szól oda hozzád.*
- A kráni lány menti a menthetõt. Nemsokára elég érdekes dolgoknak lehetünk szemtanúi, ha figyelünk.

[Meridian]

(Lywellion Siannodel)

*Már türelmetlenül várta, hogy elinduljon a dübörgõ menet, így szinte ugrál örömében, amikor végre ismét úton vana csapat. A megtartó mellé áll be a menteoszlpoban, és az imént hallot szavain gondolkozik az északinak.

<Hmmm...vajon mire gondolt? Csak nema akráni lány? Vajon mi másért lenne ott? Hmm... ebbõl még szép dolgok lehetnek...>

*Már indulna el a félelf felé, de amior észreveszi a kránit, inkább újra a megtartó mellé ugrat. Annak szavaira csak mosolyog, és várja, hogy a kráni lány helyét átvehesse, és beszélhessen azzal a bárddal.

[Joe Lyon]

( Erlon Arts )

* Elmosolyodik a pyaroni szavai hallatán! *

- Üdvözlöm gróf úr! Én Erlon Arts vagyok. Remélem jól fogjuk érezni…..*Ekkor indul meg a menet, Erlon még oda szól a pyarnak, mielõtt elindulna.*
- Majd ha lesz módunk, remélem beszélhetünk még !* Majd megsarkantyúzza lovát és beüget a helyére.*
- Na Berni! Remélem jó utunk lesz ma is! *Ezután fütyörészve lovagol a csapattal figyelve a körülöttük elterülõ lenyûgözõ tájat. Egyszer csak azon kapja magát, hogy mellé léptet a kráni nõ kit az éjjel látott és figyelmesen hallgatja annak mondandóját. Miután az befejezte õ is olyan halkan szólal meg, hogy a lányon kívül ás ne hallhassa :*
- Titkukat õrizni fogom! Csak azért merészkedtem így „rejtett” üzenetként megejteni, hogy jobban figyeljenek, ha ilyen bújócskát játszanak! Ha én láthattam, akkor más is fel figyelhetett volna a dologra. Tartom a szám, de egy kérésem azért még is lenne. Nem tudom, hogy ez a tárgyalás meddig fog tartani, de attól tartok lehet, hogy unalmas lesz. Én viszont nem szeretek egy helyben semmit tevõen üldögélni! Ha akadna véletlenül "más is" a tanácskozás felvigyázásán kívül szívesen önökkel tartanék. *Kacsint a lányra* < Na tényleg ennyire átlátszó volt a kis mondókám?! Hmmm.. még a végén gyakorolnom kell az ékes szólást, mert megkopott a tudásom! Na mindegy, lényeg, hogy amit ki akartam hozni a dologból az sikerült. A grófnak is elõadom majd ha lesz idõm rá, hogy milyen terveim vannak.>

[Schinter]

(Dyen di Lauren)


Csak biccent egyet Erlon felé,hogy rendben van.
Aztán szemmel követi,ahogy Nadyra mellete lovagol és beszélgetnek.Figyeli õket a tekintetetével aztán körbenéz,hogy minden pyaroni katonával minden rendben van-e.Rájuk szól,hogy legyenek figyelmesek és ne lazsáljanak,hogy ezzel megmutassák a krániaknak,hogy nem rosszabb katonák mint õk ha nem jobbak.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM: Tysson-lar
Helyszín: El Hamed, az emír palotája
Idõpont: Psz. 3692, kora tavasz
Résztvevõk:
Dyen di Lauren (Schinter)
Lywellion Siannodel (Meridian)
Erlon Arts (Joe Lyon)
Nadyra (Limenel)
_____________________________________________________________

* Sokan úgy tartják, meglehetõsen unalmas a nagyobb keeskedõutakon vándorolni... és lehet benne valami igazság. Csupa egyhangúság mindenfelé... a tenger felé a hegyek lankáin szõlõültetvények, a tágas síkvidékeken aranyszínû gabonaföldek terülnek el. Olykor olykor kisebb városok jönnek fontosabb gócpontokon, mint kisebb folyók, vagy másik utak keresztezõdésénél... minden bizonnyal a kereskedelem fellendülése vonzotta magával oda a telepeseket. Annyi bizonyos azonban, hogy amikor a küldöttség nagy létszámú csapata átvág az ilyen kisebb létszámú megállókon egy lélek se látszik az utcákon. Bizonyára meg van rendezve az egész.... hiszen nem lehet az, hogy az értékes külhoni képviselõkkel valami történjen. Az éberebbek a társaságból több sstorgást kaptak el... titkos megbizatású férfiak, kiknek elsõ feladata a küldöttség vonulásának biztosítása... titkos találkák, kráni-pyarroni biztonsági megbeszélések... effélékrõl jár a szóbeszéd minden egyes megállóhelyen. Azonban így is van ez rendjén... nem hiába szivárogtatnak ki a biztonsági fõnökök ilyen üzeneteket... had érezzék csak a bizottság tagjai: most teljes mértékben biztonságban vannak. Egy kisebb fennakadás is történik.. Equassel elõtt alig pár mérföldkõnyire egy kis malom mellett egy sötét ruhás alak szólítja le az egyik Kráni férfit... kedélyes szóváltásnak tûnt... persze nagyonis kevesen vették ez észre. De a szerencsés kevesek, racionálisan gondolkodva rájöhettek, hogy valami nincs rendben... az utitervvel kissé más módon számolva azonban a csapat Equasselen nem halad keresztül, inkább megkerüli... a város fala mellett húzódó régi, kövezett út ódon dohszaga kimondottan stimuláló a napos forró édeskés illllatú vidék után... a falak árnyéka alól a társaság el is siet... a rosz szájúak szerint azért nem haladt át a csapat, mert az Equasseliek nem látnák szívesen a társaságot... és ebben már minden benne van. Alig öt nap alatt Equasselen is túl jár a küldöttség... mindig nagyobb barakkokban szállásolják el õket, az utak biztosítása nagyon magas fokon mûködik... kisebb összetûzések mindig akadnak... egyszer például egy pyarroni katona a kelleténél többet ivott, és megjegyzéseket tett a krániak uniformisára... mire a férfi fegyvert rántott... szerencsére rendezõdõ konfliktusok ezek. Azonban nem árt vigyázni... könnyen történhetnek balsestek. Equassel után hír érkezik: El Hamedben megkezdõdik hamarosan az Ibarai emírek katonai tanácsa. Rendkívüli esemény, és még sohase történtént ilyen... Gorvik eközben lázasan feszeng, fejleményeket várva. Abadana határában erõik gyülekeznek... azt remesgetik démonok dübörögtek végig a sivatagon. Hír érkezik arról is, hogy Abadana emírje Hamedbe indult. Nyílvános titok azonban, hogy ezzel ugyan országát óriási veszélynek teszi ki mind Gorviki és amund elleni fronton.... az amund kérdéskör ekkor mered fogalommá... a sivatag démon-emberei, akik fényes olajozott testükkel és félelmetes hús tépõ fegyvereikkel leigázzák az egész ismert világot... majdhogynem fél isteni áhitat ül az arcokon, amikor a pyarroni papok mesélnek katonáiknak történeteket... persze hangulatkeltésnek... egyesek arról szólnak, hogyan is bizonyol be legyõzhetõ mivoltuk... a katonák ettõl azonban nem lesznek jobban. A vezetõk is feszengnek kissé a közelgõ veszélytõll. Senki se tudja, mekkora Amhe-Ramun valós hatalma... mindenki azonban tisztába van azzal, hogy a lehetõ legrosszabbra kell fekészülni. Ezért is van itt a koaliciós küldöttség. Alig három nap alatt El Mezirába ér a csapat. HAmed déli erõdítménye kíválló stratégiai központ... Hamed emírje, a fényességes Rahim El Hasszra engedélyt ad a csapat varázstudorainak, hogy mûködõ térkaput készítsenek a hátországban lévõ esetleges utánpótlás kiépítéseképp. Az kráni elfek ekkor tünnek el... a kráni és pyarroni társaságból néhány alak leszakad, és a dzsad harcosokkal, hadtudorokkal együttmûködve tovább "vendégeskednek" az erõdben. A csapat azonban tovább megy... a negyedik nap este már felderengnek El HAmed körvonalai. Az erõdöt elhagyva igazi egzotikus kánaánná változik a tájképp... datolyaoázisok és dús legelõk egész sora mellet haladnak el, melyet a Kie-Lyron egyik mellékága táplál... Hamed felé a vízgyûjtõ helyek száma megcsappan, ám még így is bõséges vízforrás akad a környéken... maga a város oázisokra épült... akár a félsivatag ékköve, falaival úgy emelkedik a barna legelõk fõlé a város. Hatalmas csavart dzsad õrtornyaival, ésõd masszív homokkõ falai évszázadok óta állnak, még az Elsõ manifesztációs háború ideje elõttrõl. Távolról még nem látszik, ám közelebb érve felselylik a híres emíri palota, a maga aranyszínû kupolájával... a városkapu sziluettjei innen távolról is jól kivehethetõek. Több dzsad küldönc is érkezik, a fényességes emír üdvözléseivel és egyebekkel, mindegyik felolvasásra kerül. A városba való bebocsátást öömmel ajánlja fel, és vendégszeretete jeléül csekély ajándékot küld az egész menetnek... a legjobb minõségû dohányból ad szelencékkel... ne makármilyen ajándék, mások aranyak tömkelegét fizetik ilyen áruért. A városkapu hamarosan kitárul. A csapat élén Toron tartományura, oldalán hadvezére és egy görnyedt hátú ronda csapzott hajú férfi.. a mágiahasználója. Mellettük Pyarron két fõpapja, a Kradista Arany Kör Lovagrend nagymestere, és Krad egyházának világi vezetõje, és Drenina fõpapja, a bölcs, aki Pyarron kormányzásában kulcsszerepet játszik. Mirha és egyébb egzotikus növények illata hatja át a levegõt... az utcán fényes-fehér öltozékû, vörös theubos dzsad handzsárosok állnak rendszerûen. Az utca egészen a paoltáig kígyózik, a városi gárda összes fehér uhás, vörös fejfedõs kardforgatója fel van sorakoztatva az utcákra... a tornyokban trombiták csendülnek fel, a város élere kel... az ablakokból félõen tekintgetnek elõ az emberek, látszik, hogy a fehér ruhások mögött egészen nagy tömegek kíváncsiak a küldöttségre. A kráni varázsló undorodó teintettel méri végig a sok dzsad tömeget, míg a hadvezér szürkés tekintetével maga elé meredve léptet elõre... a pyarroniak mosolyogva intenek mindenfelé, megnyerõen pózolnak, Krán tartományura kidüllesztett melkassal, díszes katonái élén vonul katonás rendben... nem különben a pyarroniak. Krad fõpapaja büszkén, féloldalas mosollyal léptet dreina hitû társa mellett... a tömeg fehér kendõket, és vörös selyemingeket lenget... mindegyik nagyo drága dolog... a kitörõ ovációban, és a fényes trombitaszóban a társaság felfelé halad a palotában. Maga az épület gyönyörû, többtíz toronyból álló monumentális épületegyüttes. Két oldalán hatalmas házakkal... egyik egy híres zarándokhely, Galradzsa egyik prófétájának szentelve, míg mások elõkelõ magas rangú szolgálók, kitüntetett katonai tisztviselõk otthonai. A palota bejárata szintén lenyûgözõ... hatalmas márványoszlopok, fényes vörös szõnyeggel lefedett padló, aranyozott girlandokkal ékített ablakok hatalmas fényárral zúdítva el a szobát. Gyönyörõû fehér selyemfüggönyök, fehér falak, de sehonnan se hiányzik az arany és a bíbor... a fehér szín kellemegy lányságot és tágulatot hoz az egymás után következõ monumentális csarnokokon keresztül, míg az arany ékíti, gazdagítja az egészet... melyre a koronát a bíbor királyi fennsége, hivalkodó és dacos pompája teszi. Oszlopok... mûtárgyak.. ékszeres vitrinek, híres mesterek munlái, bíbor és arany... hajlongó, és földre boruló szolgák hada... a szemlélõdõ csak msot veszi észre, hogy a dzsad erõd óta a társaságban, az elsõk közt valahol több dzsad férfi is van... õk most szakadnak le, és konferálják be a társulatot az emírnél. A társaság az elõcsarnokok közepén áll meg. A szemközti aranyozott, gyémántokkal kirakott ajtó megnyílik, majd szolgák hada tûnik fel... vállukon különös szerkezet... egy mozgatható trónszék! Rajta egy férfi ül... fehér, rendkívül elegáns díszes öltözékben.. ezüst, rubin, és bíbor... harmónia rugalmasság és valami keméynebb hidegség... a férfi szemei! Szürkések... a férfi kecskeszakállt visel. onásai megnyerõek, elegnsak, finomak... dzsad módra ki van festve és sminkelve, de annyira lehelletfínoman, hogy nem is látszik igazán... lekezelõ kézmozdulattal, és félszeg mosollyal üdvözli a társaságot.. vörös ruhás gárdája a trónja köré mintegy hadsereg áll. A terem olyan tágas, hogy akár 300 ember is könnyedén elfér benne. A közepén a trón, körülötte a katonái... a küldöttség ezzel szemben. A férfi ültében mutatkozik be.*
- Üdvözöllek palotámban idegen!
* Üti meg kemény hangon.*
- Rahim El Hasszra, Ummar Ahnat, Kalit ab Bhín, El Hamed emirátusának ura vagyok, népem védelmezõje, Galradzsa akaratából kormányzom... dícséretes és ámulatra méltó esemény fog e falak közt történni, melyre ez idáig még sohase került sor!
* Itt kis szünet következik.*
- Vendégszeretetemre, korlátlan bizalmamra és mindennemû segítségre, baráti pártfogásra és maximális vendégszeretetemre minden külhoni számíthat, és mint jó vendéglátó szavamat adom, hogy a társaság ittléte alatt semmibõl sem fog hiányt szenvedi.
* A férfi feláll, majd kedélyesen tapsol egyet.*
- Iakbar és Burdal szerény hajlékom egyik szárnyát bátorkodott berendezni külhoni vendégeink számára... szolgáim máris odavezetik a fényességes nagyurakat! Kívánom, hogy eme falak közt vígan teljen az idõ, kívánom, hogy elõnyös és gyömölcsözõ kapcsolat épülhessen ki e pár nap során!
* A férfi elmosolyodik, majd szolglói hangos tapsviharba kezdenek... az emír szerényen biccent, majd politikusi elutasítással és tunyasággal váratva a kérdésekre leül. Szolgálók pattannak fel és érkeznek a társasághoz. Alig pár perc alatt a serény dszadok mindenkit útba igazítanak. Az emír elé járul a tartományúr és kísérete, és a pyarroni legfõbb tisztségviselõk is. Mindenki ládáni ajándékokat és különféle ékes szavakakal ajándékozza meg a fényestekintetû emírt, aki elnézõ gyerekes naivitással legyint az ajándékokra, nagyvonalúan és tiszteletteljesen. Miután alig egy óra leforgása alatt vége a színjátéknak, és politikai húzássorozatnak, mindneki szállásán találja magát. Arany és bíbor.. pompa mindenütt... girlandok, oszlopok, szobai zökõkutak... mindez kráni és pyarroni izlés szeirnt. Kifogsolhatatlan ellátás.. egztikus gyümölcsök, kíválló borok és zamatos helyi specialítások.. mindenféle étel a szobában. A fényestekintet emír újabb ajándéka... az egyszerûbb katonáknak nem jr ekkor apompa: nekik egy egyszerûbb szökõkút nélküli szerájszerû szálláson kell vesztegelniük, a palota udvarán kívül, az õrség elit barakkjaiban. Nadyra társaival együtt kap egy szobát, míg a hadvezér és a mágus egyet külön. A tartományúr egymagában rendekedik be. Pyarroni csapatban a dreina fõpap és a krad fõpap egy szobát kap, legfõbb tisztviselõk pedig más más elrendezõdésben... Dient két másik fontos személy mellé osztják be... Az elfek külön szálást kapnak, saját szájízük szerint kialakítva... Erlon és barátja egy nagybb csarnokszerû szobát kap több magas katoni tisztviselõvel egyetemben. Alkonyodik... hamarosan leszáll az este. Az emr üzenete, hogy másnap reggel kezdõdik a tárgyalás... az emírek megérkeztek.*

[Schinter]

(Dyen di Lauren)


Útközben ha volt lehetõssége felkereste Nadyrát ám csupa olyan alkalmakkor mikor feltudott hozni indokokat mint pl megbeszélni az úttal kapcsolatos dolgokat hiszen az õ feladata,hogy felügyelje az utat és gondoskodjon róla.Mivel az nap este mikor elmentek a sziklára elég sok embernek feltünt igy az út maradék részében nem nagyon tették meg ezt újra és ezt igy jónak is látta,hiszen amikor elõször töltötte az estét Nadyrával,akkor a lány csúnya büntetést kapott és azt nem szerette volna.
Mikor belép a szobájukba rögtön neki áll a szoba átvizsgálásának majd ha azzal végzet átkopog a fõpapokhoz,hogy szeretne az õ szobájukat is átvizsgálni.Ha ezzel is végzett,akkor Nadyráék lakosztálya felé igyekszik.Alig várja,hogy találkozon a kránival és elmenjenek sétálni a palotába terep vizsgálat cimszó alatt.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM: Tysson-lar
Helyszín: El Hamed, az emír palotája
Idõpont: Psz. 3692, kora tavasz
Résztvevõk:
Dyen di Lauren (Schinter)
_____________________________________________________________

* Dien végigpásztázza szemével a lakosztályt... két oldalt bltíves ajtó nélküli kapuval elválasztott helyiség. Szemben hatalmas ablak, mely mellmagasságban kezdõdik, és egészen a többméteres plafonig tart. Az elõterem közepén kisebb szobaszökõkút... három aró szintjén zamatos déli gyümölcsök... narancs, avocado, mango és sokféle dzsad specialitás, mind-mind az emír kertészeténk legjobbjai. Az egész elõcsarnok rugalmasságot és egyfajta energikusságot sugároz. Az ablak felé több heverõ van egymás mellé tolva... smaragdzöld és bíbor kárpitok vannak elé dobva, egyféle furcsa kaotikus elrendezésben, mely szertelenségével furcsán harmóniát dugároz... ranyozott szélû díszes tollpárnák mindenféle színben és hullámzó selyemdrapériák mindenhol... egy két pyarroni eredetû dísztárgy is található köztük. Pasztellszíneket haznál, nem az erõteljes dzsad motívumokat, így az embernek olyan érzése támad, mintha egy kis pyarron költözött volna a palota falaki közé... ami azt illeti, Dien az összes párnát és kárpitot megmozgatja... még a hatalmas ablak vöröses színû drapériája mögé is benéz. A két kétoldali helyiség szimmetrikus. Hatalmas ágyak, de furcsán nem a megszokott baldachinos kettõs, hanem egyféle íves-lejtõs könnyû valami, melyen egész párnahegyek vannak összhordva. Itt érzõdik igazán a pyarroni hatás. A falon a város ostromát hírdetõ díszek, a kis asztalkákon kristályvázákban vágott pyarroni növénylk.. miután Dien végez a szoba átvizsgálásával, két társa elterpeszkedik és megiletõdve tekintenek körül.. valóvab feszélyezõ lehet ez a nagy pompa, de az ember pár perc után megszokja. Egy jobb bort nyitnak, majd nevetve megbeszélik az út fáradalmait. Dien azonban a folyosóra lép ki... bíborszõnyeg és a fehér-arany falon végigfutó dszad díszítések egybõl megrohanják... telejsen más mint a szoba. Egy fehér ruhás vörös heubos gárdistától meg is kérdezi, hol kapott helyet a pyarroni vezetés szobája... miután az õrt meg sikeül gyõzni, hogy õ is csakugyan a pyarroniakhoz tartozik, mégpedig biztonsági fõnök, az õr nagy elõzékenyen pár szobával arrébb vezeti, majd díszes míves pyarroni nyelven elköszön tõle.*
* Dien belépve a szobába nyomban Krad fõpapját pillantja meg... pyarroni elegéns selyemöltözéke fölött az Aranykör lovagrend fényesen csillogó vértjét viseli, vállán az ahoz illõ vállvédõ, ám ez pusztán formális öltözék, mint igazából csatpáncélzat... ez Dien számára is sejthetõ. Oldalán hosszúkardja lóg, és egy hatalmas kolosszust vizsgál.. a szökõkút helyén itt egy majdnem három méter magas alak áll... Dien nem tudja megállapítani ki is az, de az bizonyos, hogy egy Ó-Pyarron egyik hõse... az Aranykör lovagrend egyik bajnoka... a Krad fõpap ámulattal vegyes áhitattal mered rá. A másik fõpap nem látszik, õ a szomszédos két szobában ténykedik... az elrendezés nagyjából hasonló, ám mindkét oldalsó terembõl 1-1 helyiség még nyílik. Ott van berendezve a szoba, az elõttük lévõ helyiség egyféle átjáró szoba... bennük megbeszélésre alkalmas kis üllõhelyiséghegyek... babbal és finom egyébb anyggal kitömött bõrülések találhatóak szigetszerûen elhelyezve, az egyik szobában egy íróállvány asztalkával is helyet kap. Méregdárga könyvespolcon még könyvek is találhatóak.. PYarron felemelkedésérõl, és a város bukásáról, majd egy Uturch mester kezébõl Új-Pyarron megalapításáról egy másik. Megdöbbentõ, hogy mennyire pyaronias az egész... az emírnek kíválló esztétikusai lehetnek... egy hajlongó dzsad szlga lép be.*
- Kegyes nagyuraim, a fényes tekintetõ emír rendelkezésetekre bocsáltja a palota könyvátrát... õfesége reméli, hogy kedveteket lelitek eme pompázatos falak közt. Bölcs nagyurak! Engedelmetekkel elmondanám, hogy a szerény lakosztályban helyet kapott egy másik kisebb ajándék is... tárgyalóteremnek berendeztük az egyik helyiséget, hogy a dícséretes Pyarroni bizottság kényes ügyeit maguk közt tudja megvitatni, hogy igazságos, és kívállóbbnál kívállóbb ötleteikkel gyarapíthassák eme nagyszerû összejövetel tervezetét! Magukra is agynám a csodálatra méltõ nagyurakat, had gyönyörködjenek a fényestekintetõ ajándékaiban!
* Azzal hajlongva, mosolyogva kilép hártálva a szobából. Elõszõr a Kad fõpap szólal meg.*
- Az emír a nagy felhajtással és az ajándékaival bizonyítja most, hogy ügyes politikus... az embereink csa hüledeznek az ajándékokláttán... Dien, a te feladatod, és a többi kapitány feladata lenne, hogy elenõrizzétek õket... nem hiányzik egy két fül vagy szem ha már megbeszélünk valamit... holnap végighallgatjuk a szituációt.. iitt van a kezemben az emír tervezete a megbeszélésre. Holnap a helyzetet fogjuk elemezni.. pfah szimpla pózolás és politikai játék... aztán majd üllésezünk magunkban. Addig is legyen nyitva a szemed. Bármire... mindenre gyaakodj, de semmire se hogy ne kelts feltûnést...
* A másik fõpap hümmög. A politikai pózolásra elmosolydi és így felel.*
- Barátom... azt a részét hagyd rám, a te dolgod legyen az érvek kitalálása...
* Miután DIen átvizsgálta az egész helyiségt, a krániak szállása felé veszi az irányt... elõtte azonban egy pyarroni katona kerül elébe.*
- Jó estét Sire...
* Végigméri Dient, majd megbizonyosodva oldottabban folytatja.*
- Õexelenciája megbízott, hogy dolgozzak a sire kee alá... uram... információkat hozok... kérem menjünk Alter és Minat kapitány szobájába... az információ rájuk is tartozik....