Új-Pyarron - A második manifesztációs háború elsõ etapja

[Schinter]

(Dyen di Lauren)


Még mielõtt Nadyra teljesen eltünik a szeme elõl megfogja a lányt és egy csókot ad neki.

-itt várlak.

Aztán felül a farakásra és várja,hogy Nadyra visszatérjen.

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Nadyra)

*Miután eltûnt Dyen szeme elõl, a mortel után siet. Egy háztetõn találkoznak ismét. Megbeszéli vele a teendõket és jól elpüffölik egymást. Mikor már mindkét fejvadász kék-zöld-lila színben játszik, leülnek egymással szemben és meditálnak kicsit.*
<... Te jó ég. Mit meg nem teszek ezért a küldetésért. De ha így hitelesebb... Na visszamegyek, mielõtt elinal a "pasim". ...>
- Menj vissza és tegyél jelentést a varázslónak. Amíg távol vagyok, addig te vagy a parancsnok.
*Választ nem is várva leugrik a tetõrõl, és pár perc múlva már a sikátorban van. Látja, ahogy Dyen a dobozon ülve várja. Mikor beér a sikátorba láthatóvá válik és odasántikál a férfihoz. Hagyja, hogy a félelf foglalkozzon vele.*

[Schinter]

(Dyen di Lauren)


A farakáson ülve várja,hogy Nadyra visszatérjen hozzá.Szószoros értelemben leesik egy kõ a szivérõl,mikor látja,hgoy a lány nagyobb bajok nélkül visszatért.LEveszi magáról a köpenyét és a lányra teriti majd felülteti õt a farakásra.Mikor leveszi a köpenyét láthatóvá válnak a kardok,amiket keresztbe rakva hord a hátán.

-Nagyon aggódtam érted.De szerencsére nem esett bajod...
...
Most mihet kezdünk majd?

Átöleli a lányt a derekánál fogva és a fejét hozzá simitja a lány orcájához.

Alighalhatóan mintha csak hangosan gondolkodna:
-Vajon a feletteseim tudnak a dolgoról?És hogy fognak reagálni rá?

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Nadyra)

*Hozzábújik Dyenhez és élvezi a közelségét. Most valóban jólesik neki a törõdés bármennyire próbálja elhessegetni a gondolatot. Összekuporodik Dyen karjaiban és szakadozottan szuszog.*
- A feletteseidnek semmi köze ehhez. Az én bajom. De sikerült megvédenem az igazamat és a pozíciómat. Ezentúl nem hiszem, hogy bárki is megjegyzést tenne a cselekedeteimre. Aki megtehette, az már megtette. Szóval neked ne fõjön emiatt a fejed. Csak ölelj szorosan. Amíg vagy nekem, addig van miért harcolnom.
*Összeszedi magát és kiegyenesedik. Rámászik a félelfre és hanyatdönti. Elkezdi csókolgatni az arcát, majd a füle körül és lefelé a nyakát is.*
- Most már nem zavar meg senki minket. Ha mégis, akkor megölöm.
*Elmosolyodik, aztán elkezdi megint kigombolni Dyen ingét. A lopakodó lassan visszahúzódik a lány testérõl és végül gömb formában megállapodik mellettük.*

[Schinter]

(Dyen di Lauren)



-És hogy sikerült megvédened az igazadat?Ha csak legyõzöd attól még ne mváltoznak meg a tények és azon ne mtudunk változtatni,amit õ látott.Vagy nálatok elég ha bizonyitod,hgoy jobb harcos vagy nála?

Aztán elengedi magát és hátradõl.Nadyrát az alhasi tájékra ülteti és kezeivel végig simitja a lány oldalát és megmarkolja hátul.

-Rám mindig számithatsz bármi is legyen az

Aztán viszon csókolja Nadyrát.

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Nadyra)

- Nem tetszettek neki a módszereim. Megkérdõjelezte a vezetõi képességeimet. Bebizonyítottam neki, hogy még megvannak. Nálunk ezt nem mindig szokás úgy elintézni, hogy megöljük a másikat. Legyõztem, és mostantól elismeri a fensõbbségemet. Ennyi.
*Mikor teljesen levetkõztette Dyent, lefordul róla oldalt, hogy a férfi legyen felül és lábai val átöleli annak derekát. Kezeivel a félelf arcát simogatja és odaadja magát neki.*

[Schinter]

(Dyen di Lauren)


-Módszreid?Milyen módszereid vannak?

Amikor lány lefordul róla és átkarolja érzi már,hogy pár hete óta csodás estéje lesz.

-Ez egy jó módszer

Kezeit Nadyra melleire támaszkodik és maszirozgatja õket.Aztán egyik ekzével lenyul az ágyékjuk felé és lassan beirányitja magát.Lassan kimérten halad befelé miközben meg-megáll és csókokkal halmozza el Nadyrát.AMikor érzi,hogy a lány kellõképen ellazult egy kicsit el kezdi mozgatni majd egyre gyorsabban.Hangos zihálások hagyják el az ajkait az Ibarai éjszakában...
Amikor beteljesedik az örömük lefekszik a lány mellet szorosan magáhzo öleli,hogy érezze a lány testét és nem utolsó sorban ne kellje kihuzni

-Szeretlek.

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Nadyra)

*Megpróbál minél jobban a férfi kedvében járni. Bíztatja és elárassza a csókjaival. Mikor végeztek, hozzábújik és élvezi, ahogy Dyen kitölti a testét. Aztán felül a kedvese ölébe és õ kezd rá. Vadul és gyorsan lovagolja meg a pyarronit, de a csúcs elõtt ráül fenékkel, hogy kedveskedjen neki. Kicsit fáj neki, de mosolyog Dyenre és csak úgy sugárzik belõle a szeretet. hagyja, hogy megtöltse a fenekét, majd elfekszik a férfi mellkasán és hevesen szuszogva álombamerül.*

[Schinter]

(Dyen di Lauren)


Hagyja magát és szinte teljesen ellazul mikor Nadyra fölé kerekedik.Megmarkolja a lány kebeleit,amig tart az aktus,majd magára huzza és szájon csókolja.Érezte,hogy hátulról kicsit szûkebb.

-Köszönöm.Remélem te is jól érezted magad.Ha fáj,akkor mellõzhetjük is.Már az is sokat jelent ha velem vagy

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Nadyra)

*Átkarolja Dyen nyakát és arcát a férfi mellkasának dörzsöli. Nagyon kimerült de még kicsit ébren marad.*
- Imádok veled lenni. És imádlak boldoggá tenni. Ha meg téged boldoggá tesz, akkor minden kérdés nélkül befogadlak hátulról is. A multkori eset eléggé félresikerült, de átgondoltam és arra a következtetése jutottam, hogy megér még egy próbát. És egyre jobban kezd tetszeni. Szóval megér egy kis fájdalmat, ha ezzel örömet okozok neked.
Szeretlek.

[Schinter]

(Dyen di Lauren)



-Nekem nem ér meg annyit az egész ha ez neked fájdalamt okoz.Sokkal fontosabb számomra,hogy te boldog légy Végeredményében nincs túl nagy különbség...
...
Mondcsak ezentúl meg fog változni vmi?De õszintén.Nem félek a problémákkal szembe nézni,de tudni szeretem õket.
...
Bele sem merek gondolni,hogy mi lesz ha egyszer végetérnek a tárgyalások.LEgtöbb ember valószinûleg bolondnak vagy õrült tartana ha tudnák,hogy kibe szerettem bele,de nem érdekel.Minden egyes percét élvezem és azt kivánom,hogy bácsak örökké tartana.

Aztána kcisit szorosabban huzza magához Nadyrát.

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Nadyra)

- Sokkal nagyobb fájdalmakat éltem át eddig életemben, hogy ez zavarni tudjon, szóval nincs gond.
*A másik kérdésre kicsit elkomorodik az arca és pár percig némán gondolkodik.*
- Az igazság az, hogy eddig szándékosan kerültem ezt a témát, mert nem akartam vele foglalkozni. Talán azért, mert még magam sem tudom rá a választ. Nem tudom, hogy mi lesz, ha vége lesz ennek az egésznek. Engem visszahívnak a hazámba, meg téged is. Valószínüleg nem látjuk egymást soha többé. Te elfelejtesz engem, és valahogy én is túlélem a fájdalmat, mert ez életbenmaradás leköti a krániak figyelmét. Szóval kevés kilátás van arra, hogy folytassuk.
Nézd. Ha Kránon kívüli küldetésen vagyok, akkor elég kicsi a mozgásterem, de szerintem ezt nem kell neked magyaráznom. Meg ha ennek vége, akkor mi megint ellenségek leszünk. Bár nem tudom, hogy mit csinálnék, ha mondjuk öt év múlva szembekerülnénk. Nem hiszem, hogy tudnálak bántani. Nehéz kérdést tettél fel. Majd ha odaérünk, kiderül minden. Addigis használjuk ki az idõt, ami megadatott nekünk.

[Schinter]

(Dyen di Lauren)


-Azért ez egy kicsit más mint egy ellenség fegyvere által okozott fájdalom.Rosszul érzem magam ha fájdat okozok neked.
...
Nem tudom,hogy hogyan fogom tudni túlélni azt a kint ha többé nem találkozhatok veled.
...
Igazad van töltsük együtt azt a kevés idõt,ami megadatott nekünk.

Magához szoritja Nadyrát és lassan kezdi elnyomni az álom.Ám ez sokkal édesebb állom mint amilyet 2 hete keresztül volt neki.

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Nadyra)

*Akarata ellenére elbóbiskol, de negyed óra múlva fel is ébred. Kibújik Dyen ölelésébõl és leszáll a férfiról. Körbenéz, de nem lát semmi különöset. A lopakodót kézbefogja és lassan felölti magára. Szellemnyelven üzen a közeli háztetõn õrködõ sequatornak, hogy elmehet, majd csókjaival felébreszti Dyent.*
- Mennem kell kedvesem. Ha lesz idõm, azon nyomban küldök neked üzenetet. Addig is majd visszaemlékezem erre az estére. Szeretlek. Mennem kell. Gondolj rám.

[Schinter]

(Dyen di Lauren)



Elbóbiskol õ is és Nadyra csókjaira ébred.Csukvatartja a szemét,de magához huzza a lányt és a fülébe súgja.

-Sosem feljtelek el.És ha bármi baj történik szólj kérlek és semmi sem tarthat vissza attól,hogy érted menjek és segitsek neked.



Miután Nadyra beleolvadt az éjszakába felöltözik és elindul visszafelé a palota felé.Hihetetlenül jól érzi magáz.A szobában igyekszik senkit sem felzavarni.Ledõl az ágyra és elalszik,de elõtte emlékzeteti magát,hogy reggel korán kell kelnie.