• Fórum kezdőlap
    M.A.G.U.S. Online RPG
    • Keresés
    • GyIK
    • Taglista
  • Felhasználói vezérlőpult
    Belépés
    • Felhasználói vezérlőpult
    • Belépés
  • Postaláda
    Privát üzenetek

Haonwell városa

A múlt... Ez történt Velünk...

Moderátor: Admin

Téma lezárva
1725 hozzászólás • Oldal: 21 / 115 • 1 ... 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24 ... 115

HozzászólásSzerző: Mesemondó » 2006.07.06. 21:24

___________________________________________________________

KM esemény [Tysson-lar]
Helyszín: Haonwell- A Város, Hanó negyede, Yattir kerülete
Idõpont: A Dal hava... az Ébredés, reggel
Résztvevõk: mindenki
_____________________________________________________________


* Mialatt a társaság kisebb-nagyobb hévvel baráti csevelybe kezd, a batár és az azt követi négy lovas a város nyugati kapuja felé veszi az irányt. A tömeg mérete a falak elérésével sem csökken, sőt, úgy tűnik az első kőből rakott védmű elérésével hogy errefele tolong az embernépek nagytöbbsége. Hamarosan azonban a városfal következő héja is felbukkan: az őrgárda szélesre tárt kapukkal engedi át rajta a kocsit, és a mögötte tolongó népet. A város széle felé kiérve már azonban jóval kevesebb bámészkodót látni: a környék is kevésbé pompázatos, mint a központi negyedek... az igényesen díszített északias házakat lerobbantabb viskók, két-három szintes vékonyfalú füstös házikók váltják fel, melyek árnyékában egy-egy koldus is megjelenik olykor-olykor. A sok lepusztult épület közt néhol fogadók, kocsmák és kétes hírű tavernák is felbukkannak... bámulatos ez a kétarcúság, melyet ez a város képvisel. Azonban alighogy elgondolkodna midneze az ember, a nyugati kapu szürkés sziluettje jelenik meg a főút végén... csillogó vértezetű hercegi gárdisták szegte védművein egy kisebb épület is helyet kap... midnen bizonnyal az árusok számára a vámügyeket ott intézik. Ahogyan a batár közeledik, pár férfi húzódik az útra, jelezve, hogy készek átvizsgálni a járművet. A társaság midnebből csak annyit vesz észre, hogy a hajtótól az egyik csilogó vértezetű őr félhangosan kérdezget... hamarosan tekk'rje kiszáll a járműből, majd feltehetően az őrök kapitányához lépked... az őr mélyen meghajol majd az öles termetű férfira figyelve szóváltásba folyik... tekk'rje mutogatva magyaráz... kezével a kocsi mögötti lovasokra mutat, majd magára a hintóra... a kapitány bólint egyet, majd kezet fogva a férfinak int, hogy emberei álljanak el a kocsi útjából. A batár nyikorogva ismét útnak indul a széttárt szrnyú kapun keresztül... egypár istálló és házikó mellett elhaladva hamarosan a társaság elhagyja A Város határait... Tekk'rje elégedetten mosolyogva dől hátra... az idő dél felé jár már, azonban errefele, főleg így kora tavasszal nem hoz nagy meleget a nap ezen szaka sem... a batár és a mögötte haladók pedig céltudatosan haladnak tovább úticéljuk felé...*
Avatar
Mesemondó
Mesélõ
 
Hozzászólás: 8660
Csatlakozott: 2005.08.27. 13:17
Tartózkodási hely: A soha véget nem érõ kalandok rengetegében...
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Yvett de Crei » 2006.07.09. 21:04

(Patricia Kromhaar)

*Még a kapu előtt megunja a babrálást... hol kinéz az ablakon, hol lopva az utitársaira pillant. Feszélyezve fészkelődik, mint aki nem találja a kényelmes ülést. Gondolatban bátorítja magát, hogy meg tudja őrizni a hideg fejét bármi is történjék... a munkát nem keverheti össze az érzéseivel. Ha teljesíteni akar, akkor a hideg fejére szüksége lesz. Márpedig Maldar és Jeffete oly érzéseket ébreszt benne, amit ezidáig nem érzett - és ez aggasztja egy kicsit. Érzi, ahogyan telik az idő, benne úgy nő a feszültség... a kínos csend lassan elviselhetetlenné válik számára.*

- Uram! - *fordul Tekk'rje felé* - Kb. mennyi idő míg a kitűzött pihenő helyhez érünk? Van odáig egy órácskánk? Ugyanis szeretnék szunyálni egy picit, mert az éjszakám... hogy is mondjam... rosszul telt el. És ha már kevés az idő odáig, akkor neki sem készülnék, az csak rontana a helyzeten...
*A késői lefekvés, az éjszakai rémálom még látszik arcán. Bőre egy fokkal halványabb a tegnapinál, szemei karikásak és enyhe pirosas színben fáradtan tekintenek a tábornokra.*
Emberi törvény kibírni mindent
S menni mindig tovább,
Még akkor is ha nem élnek már benned
Remények és csodák.
Avatar
Yvett de Crei
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 4390
Csatlakozott: 2006.03.28. 0:45
Tartózkodási hely: Kerecsend
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Mesemondó » 2006.07.10. 15:04

___________________________________________________________

KM esemény [Tysson-lar]
Helyszín: Haonwell- A Város, Hanó negyede, Yattir kerülete
Idopont: A Dal hava... az Ébredés, reggel
Résztvevok: mindenki
_____________________________________________________________


* Tekk'rje elgondolkodik előbb, majd miután magában kiszámolta a szükséges időt szólal meg...*
- Ha minden igaz, egy órán belül elérjük az első megállót. Nem érdemes addig lepihenni, de ha kegyed úgy látja jónak... hogyhogy rosszul tellt az éjjel? Talán valami gond volt a szobával? Kradra mondom, lecsapom én Wanqor fejét ha megint a párnák tollával próbál könnyíteni pénzügyi gondjain... jó ember hiába, de mégiscsak kereskedőféle... ismeri az ügyeskedés útját-módját...
* Miközben a férfi a lánnyal ebszélgetésbe kezd, a batár és a mögötte léptető lovasok hamarosan meguk mögött hagyják a várost. A házak egyre kisebbek, köröttük lévő kertek egyre nagyobbak lesznek... mígnem a telkek már-már a völgy alján húzódó erdősségekig elhúzódnak. A városi táj nagyon hamar egyféle falusi idillbe csap át: az aranysárga vagy éppen földfekete színű földeken dolgos haonwelliek szorgoskodnak. Kapáik és ásóik nyomán a laza földbe új termény kerül... megkezdődik a vetés ideje is. Ám még mielőtt az utazó azt gondolná, a szegényebb paraszti néposztály nem veszi ki a részét a mulatságokból szembeötlik, milyen kevesen munkálkodnak a termőföldeken. A göcsörtös fákra különös szalagokat aggatva táncolják körül a parasztasszonyok a rozoga asztalkákból összetákolt étkezősorokat, melyek finom borokkal és vadhússal megrakva etetik a mulatságba csatlakozókat. Vándordalnokok szórakoztatják a dinom-dánomban hajlongó parasztokat... korsók csapnak össze és harsány szavak mellett a férfiak is táncra perdülnek... Tekk'rje mosolyogva figyeli az eseményeket... ám hamarosan az út egy éles kanyart vesz, így eltűnnek a kunyhók tarkította völgyfalak. Két oldalt óriási falként tornyosul az utazók fölé az erdő... bükkök és más ebben a magasságban megszokott fák és az utat szegélyező apróbb bokrok tűnnek fel... hamarosan elágazás érkezik: enyhén jobbra, emelkedőn folytatja a batár az útját. Alig telik bele azonban pár perc, és az út mentén egy tisztás tűnik fel, közepén nagyobb fogadóval, melynek cégére távolról hivogatja a fáradt utazókat... mellette kisebb istálló, mögötte apróbb kertecske... Tekk'rje továbbra is mosolyogva jegyzi meg, hogy az első pihenőt láthatják meguk előtt. A batár lefékez az út szélére, az öles termetű férfi pedig lepattan a járműről... egy intéssel jelzi a lovasoknak, hogy a fogadó alig félszáz lépésre lévő épületéhez siesenek... az öles termetű kapitány kezét nyújtva lesegíti Pat-et, majd miutn Jeffete és Maldar is kilépett a kocsiból, a gladiátornak int, hogy elvezethetik a lovakat... a kocsis és Morik az istálló felé hajtja tovább az alkotmányt...*
Avatar
Mesemondó
Mesélõ
 
Hozzászólás: 8660
Csatlakozott: 2005.08.27. 13:17
Tartózkodási hely: A soha véget nem érõ kalandok rengetegében...
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Yvett de Crei » 2006.07.10. 16:39

(Patricia Kromhaar)

-Óh...az ágyról nem tudnék nyilatkozni...ugyanis a földön aludtam... és az álmom nem volt pihentető, sőt... rémes volt, de csak álom volt. Viszont ha már ily kevés az idő a pihenőig, akkor lemondok a pihiről.
Wanqort nem kell bántani - attól függetlenül, hogy igencsak mogorva alak kitett magáért a kiszolgálásban. Jobb helyre nem is mehettünk volna. Mindenféle kérést igyekezett teljesíteni és minden igényt ki is elégített.
*Néha ki-ki tekint az ablakon, emlékei ijfú koráról lassan megtöltik tudatát.*
<Mily ártatlan és békés volt az életem, amíg én is otthon a földeken dolgoztam... most meg... titkolózásban kell élnem... na mindegy, én választottam és boldog vagyok így is. Hát még akkor milyen boldog leszek ha megtalálom a tisztítókat>
*Gondolataiból arra eszmél fel, hogy a kocsi megáll. Tekk'rje kiszáll és a kezét nyújtja neki, hogy lesegítse - egy apró mosollyal köszöni meg és a segítséggel leszáll a kocsiról. Arréb áll, hogy Jeffete és Maldar is ki tudjon szállni, majd szétnéz és elindul a fogadó épülete felé.
Emberi törvény kibírni mindent
S menni mindig tovább,
Még akkor is ha nem élnek már benned
Remények és csodák.
Avatar
Yvett de Crei
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 4390
Csatlakozott: 2006.03.28. 0:45
Tartózkodási hely: Kerecsend
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Anathor » 2006.07.10. 20:03

(Maldar Yffil)

*A laza kis pihenőből alvás lett, és Maldart csak a döccenés ragadta ki az álomból. Meglepetten szétnéz, és leesik neki, hogy megérkeztek a találkozóhelyre. Megdörzsöli a szemét és punnyadtan kilép a kocsiból. Mivel nem hallotta a kapitány beszédét, ezért a többiek után indul. Nem igazán kezdeményez beszélgetést, csak de hozzászólnak válaszol.*
"Mivel szegény vagyok álmom van csupán.
Álmaim lábad elé terítem,
Finoman lépj: mert álmaimon gázolsz." - W. B. Yeats

"Az írek közt az a homoszexuális, aki jobban szereti a nőket a piánál."

"A templom közel van, de csúszós az út. A kocsma messze... De majd óvatosan lépkedek..." - Orosz mondás

Rye'tel Assumpta (Tharr-pap) karakterlapja:
viewtopic.php?f=44&t=1179
"Fivér" (Gorviki Vértestvér) karakterlapja:
viewtopic.php?f=44&t=1442
Anathor
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 586
Csatlakozott: 2006.04.23. 14:52
Tartózkodási hely: Debrecen / Budapest
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Ralog Gebbro » 2006.07.10. 20:28

(Jeffete Fortom)

*Az út során figyelmesen hallgatja először Tekk'rje mondandóját, amire beleegyezően bólint egyet. Utána végighallgatja Pat és a kapitány közti párbeszédet, de arcán látszik igencsak vár valamire. Megérkezésükkor Pat után kiszáll a kocsiból, s míg nem távozott négyük közül senki a fogadó felé megszólal halkan, de határozottan.*
- Pat és Maldar! Még mielőtt betérnénk ide szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy még egy olyan incidenst mint a tegnap esti fürdőzésnél volt nem szívesen látnék. Rontja a csapat összehangolását, a morált - és talán egyeseket még kínosan is érint magukon kívül is. Ezért kérném önöket, hogy ha ilyen legközelebb megfordulna fejükben azt vagy a csapattól távol, vagy sehogyan sem tegyék. Nem fenyegetőzés, de a következő alkalomnál 'Fekszik!'
*Utolsó mondatánál kissé gonosz mosolyra húzódik a szája, s botját egyszer a földhöz üti - ebből eszükbe juthat a tegnapi válogatáson történtek... Arcán a humor egy szikrája sem látszik - komolyan mondja mindezeket.*
Szent a viharnak tombolása, mert eltakarítja a föld színéről, ami elburjánzik rajta és rothadásba fülled.
Szent az örvénynek torka, mert elnyeli a nyüvek salakos hordalékát, amit a zúgó szél a tenger habjaiba söpör.
Szent a vulkánnak gyomra, mert a benne lángoló tűz megemészti a mélyére rekedt mocskot, és kiolvaszt belőle mindent, ami tisztátalan.
Szent a földmélynek sötétje, mert örökre elrejti a szemünk elől, ami nem bizonyul méltőnak rá, hogy visszatérjen a napvilágra.
    (Khótorr liturgikus szöveg)
Avatar
Ralog Gebbro
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 386
Csatlakozott: 2006.05.14. 21:52
Tartózkodási hely: Ynev szerte
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Mesemondó » 2006.07.10. 22:39

___________________________________________________________

KM esemény [Tysson-lar]
Helyszín: Haonwell- A Város, Hanó negyede, Yattir kerülete
Idopont: A Dal hava... az Ébredés, reggel
Résztvevok: Patricia Kromhaar [Yvett], Maldar Yffil [Anathor], Jeffete Fortom [Ralog Gebbro]
_____________________________________________________________


* Még mielőtt a kocsiból kiszállna a kompánia, Jeffete szólal meg. Tekk'rje rezzenetlen, komor arccal hallgatja mindezt végig, majd fejét megrázva fordul Pat és Maldar felé...*
- Igen, értesültem arról, mi történt tegnap. Talán nem túl komoly, nem kell neki jelentősséget tulajdonítani... azaz * Emeli fel mutatóujját.* más nem tulajdonítana neki nagy jelentősséget. Azonban az én csapatom mindig működjön olajozottan: nincs szükségünk belső ellentétekre, de még csipkelődésekre se. Tudom, hogy új a közeg... de mi lesz, ha sor kerül ara, hogy csakis a másik lesz az, akinek a segítségével életben maradhat? Kradra mondom, előfordul az ilyesmi... nem mondtam ,hogy egyszerű feladattal bíztam meg a társaságot... de mindent a maga idejében. Vonjátok le ebből a tanulságot... de most ha megbocsátoto... az idő szorít, nekem sietnem kell. Kapkodjátok a lábaitokat be a fogadóba, aztán elmondok egyet s mást az elkövetkezenőkről...
Avatar
Mesemondó
Mesélõ
 
Hozzászólás: 8660
Csatlakozott: 2005.08.27. 13:17
Tartózkodási hely: A soha véget nem érõ kalandok rengetegében...
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Yvett de Crei » 2006.07.10. 23:09

(Patricia Kromhaar)

*Már épp indulna amikor Jeffete megszólal. Kíváncsian hátrafordul, hogy vajon mit is akarhat tőllük. Mihelyst ránéz tudja miről is lesz szó... Enyhén elpirul, úgy hallgatja a beszédét a férfinak. Viszont a végére a pirulásból kissé mérges vöröses színre vált az arca. Szemei apró villámokat szórnak Jeffete felé. Épp megszólalna amikor Tekk'rje közbe szól... Minden pisszenés nélkül őt is végighallgatja, s miután a kapitány elviharzik a fogadó felé odalép Jeffete elé. Bár hallkan szólal meg látszik rajta, hogy kissé feldühítette a férfi a figyelmeztetésével.*
- Ha most ezzel nem hozakodik elő, akkor talán jó is lett volna a napom... Mellesleg meg Maldarral már megbeszéltük egymás közt a történteket. Ő is hibázott és én is hibáztam. Bocsánatot kértünk egymástól és kész ... vége...
Úgyhogy ne játsza nekem itt a rendreutasító atyai szigort, mert nem érdekel és nem fogadom el - a fenyegetőzése ellenére sem. - *egy lépéssel közelebb lép Jeffetéhez, izmai pattanásig feszültek, látszik teljesen belelovalta magát dühébe. A szemei csak úgy villognak, a fáradság már egyáltalán nem látszik rajta. Hangja kissé sziszegősre vált, és mintha egy cseppnyi fenyegetőzés is lenne benne.* - És a fenyegetőzése sem érdekel. Lehet, hogy Morikon hatott a 'Fekszik', de lehet nem mindenki az aminek, akinek látszik - nehogy fordítva süljön el... - *kettőtt visszább lép, s úgy fojtatja valamivel nyugodtabb hangon* - Amúgy meg tartom magamat annyira erősnek, hogy a munkát ne keverjem össze a magánéletemmel - bármily nehéz is legyen...
*Dühösen megfordul, még hallani felőle egy halk 'hadjuk'-ot, s azzal sietős kimért léptekkel megindul a fogadó felé. Nem érdekli, hogy Maldar szól-e valamit Jeffetének. Neki ez mára épp elég volt. Dühösen lép be a fogadó ajtaján. Szétnéz, köszön a bentlévőknek, s az első üres asztalhoz leül.*
Emberi törvény kibírni mindent
S menni mindig tovább,
Még akkor is ha nem élnek már benned
Remények és csodák.
Avatar
Yvett de Crei
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 4390
Csatlakozott: 2006.03.28. 0:45
Tartózkodási hely: Kerecsend
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Anathor » 2006.07.11. 11:49

(Maldar Yffil)

*Lassan fordul hátra Jeffete felé, és szó nélkül végighallgatja. Sejtette, hogy előhozakodik a téma. Mégis meglepődik, mert nem fenyegetőzésre számított, ugyanis nem tudja mire vélni a "Fekszik"-et, csak fenyegetőzésnek. Összeráncolja a homolokát és szúrós tekintetettel néz rá.*
<...ezt azért csak nem kellett volna :hogyaza: ...>
*Aztán Tekk'rje beszédét is kényszerűen megvárja, és válaszolna Jeffetének kissé ingerülten, de Pat megelőzi. Mire Pat befejezi, már el is illant hirtelen jött dühe, ami pont jól jött neki. Magában egy hálát mond Arelnek, mert még a végén újabb konfliktust vont volna maga után a beszéde. Így csak annyit mond Jeffetének:*
- Ezzel a "Fekszik"-kel pont azt érted el amit el akartál kerülni... haragot és dühöt.
*Ahogy befejezi elindul a fogadó irányába. Lépései még komótosak, de arcán már látszik hogy felébredt. Bent úgy dönt inkább magára hagyja Pat-ot, és egy másik asztalt választ magának, lehetőleg ahhoz közel ahol a kapitány ül. Kényelmesen elhelyezkedik, és reflexszerűen megdörzsöli a szemét, habár teljesen felesleges. Csak ül és vár.*
"Mivel szegény vagyok álmom van csupán.
Álmaim lábad elé terítem,
Finoman lépj: mert álmaimon gázolsz." - W. B. Yeats

"Az írek közt az a homoszexuális, aki jobban szereti a nőket a piánál."

"A templom közel van, de csúszós az út. A kocsma messze... De majd óvatosan lépkedek..." - Orosz mondás

Rye'tel Assumpta (Tharr-pap) karakterlapja:
viewtopic.php?f=44&t=1179
"Fivér" (Gorviki Vértestvér) karakterlapja:
viewtopic.php?f=44&t=1442
Anathor
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 586
Csatlakozott: 2006.04.23. 14:52
Tartózkodási hely: Debrecen / Budapest
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Ralog Gebbro » 2006.07.11. 17:24

(Jeffete Fortom)

*Mindkét megszólított "kitörése" után enyhe meglepettséget érez, de kívülre nem mutat belőle semmit. Pat és Maldar távozása után ő is betér a fogadóba. Köszön a bentlévőknek egy hangos 'Jó napot!'-tal. Odalép a pulthoz, kér két korsó sört és elindul Maldar irányába. Maldarral szemben megáll az asztalnál.*
- Leülhetek beszélgetni? Mert úgy vettem észre, hogy a mondókám vagy erősre sikeredett, vagy túlságosan félreértette.
Szent a viharnak tombolása, mert eltakarítja a föld színéről, ami elburjánzik rajta és rothadásba fülled.
Szent az örvénynek torka, mert elnyeli a nyüvek salakos hordalékát, amit a zúgó szél a tenger habjaiba söpör.
Szent a vulkánnak gyomra, mert a benne lángoló tűz megemészti a mélyére rekedt mocskot, és kiolvaszt belőle mindent, ami tisztátalan.
Szent a földmélynek sötétje, mert örökre elrejti a szemünk elől, ami nem bizonyul méltőnak rá, hogy visszatérjen a napvilágra.
    (Khótorr liturgikus szöveg)
Avatar
Ralog Gebbro
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 386
Csatlakozott: 2006.05.14. 21:52
Tartózkodási hely: Ynev szerte
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Mesemondó » 2006.07.11. 19:14

___________________________________________________________

KM esemény [Tysson-lar]
Helyszín: Haonwell- A Város, Hanó negyede, Yattir kerülete
Idopont: A Dal hava... az Ébredés, reggel
Résztvevok: mindenki
___________________________________________________________


* A fogadó épülete maga 3 szintes. A legalsó nem túl díszes, és mivel az kőből épült alapzatra vaskos keményfákból készítették a falakat, így belülről is minden vagy fenyő vagy bükkfa borítású, rendeltetésének megfelelően: a mennyezet borítása, a söntés lapja és a székek lapjai mind puhafából, a vaskosabb oszlopok, asztalok, ajtók keményebbekből. Ha a fáradt utazó belép, bal kéz felé találja a pultot, mely mellett, azaz szemközt kisebb kandalló látszik. Szürkés kövekből és fehéres habarcsból nagyobb kémény vezeti el a tüzifa füstjét... most a fekete korlátokkal ékített tűzhely szájában nem lobog tűz, hiszen mos múlt el a hideg évszak. Jobbkéz felé néhány kerek asztalka, majd a terem végében két hoszabb, téglalap alakú. Köröttük több tucatnyi szék, néhányukon köpenyükbe burkolódzó utazók. Összességében kevesebben vannak, mint a társaság létszáma... a belépő Tekk'rje biccent a pult mögött álló hosszabb hajú alaknak, aki bőrzekét és feketés vászonnadrágot visel... majd hosszú lépésekkel az asztalok mögött húzódó lépcső felé siet... int a mögötte haladóknak, hogy kövessék. A férfi gyorsan szedi a lépcsőfokokat... alig ér fel, máris a lépcsőre merőleges folyosón balra kanyarodik... egy, kettő... majd a harmadik szoba. Tekk'rje megáll, majd hírtelen az övéről leakasztva egy kulcs terem a kezében, melyet a zárban gyorsan el is fordít... kitárja az ajtót, ő maga félre lép... előzékenyen befelé mutat...*
Avatar
Mesemondó
Mesélõ
 
Hozzászólás: 8660
Csatlakozott: 2005.08.27. 13:17
Tartózkodási hely: A soha véget nem érõ kalandok rengetegében...
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Schinter » 2006.07.11. 20:13

Arbor Vitus


Leszall a lorol majd a fulebe sug nehany szot,megpacskolja a nyakat es besetal a fogadoba.Ott leul egy hatso asztalhoz aztan turelmesen varja,hogy a kapitany mit akar mondani...Nme ker semmit inni meg enni sem hisz nem lenne sok kedvere valo es nem utso sorban szoba kene allni egy csapossal...egy ember csapossal...
Avatar
Schinter
Fórumozó
Fórumozó
 
Hozzászólás: 3440
Csatlakozott: 2005.10.09. 19:22
Tartózkodási hely: Bp,Pécs
  • ICQ
  • YIM
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Navaratna » 2006.07.12. 13:27

(Szitakötő)

Arbornak csak ennyit felel, aztán elcsendesedik:
-Egyet értek.
Érdeklődve nézelődik, ebben az országban úgy sem járt, de mivel fázik, köpenyét összébb húzza magán.
<Hogy bírja Morik ezt az időt? Az ő népe ráadásul sivatagi. Éjjel meg fog engem enni az istenek hidege! Sátorban a vadonban! Az égre! Vagy esetleg kinn a semmi közepén, ha nem jut nekem hely! ...még a végén együtt kell aludnom vagy a lovakkal, vagy valakivel, ha nem akarok meghűlni. Ez kínos lesz...>
Mikor látja, hogy megérkeztek, hamar leszáll lováról és Kockát kiköti egy fához gondosan.
-Ha elmész, neked lesz rosszabb-néz a lóra dorgálón, jajd elmosolyodik aztán a többiek felé tart. Homlokráncolva kapja el Jeffete szóváltását Pattal. Egy részét helyesli, hisz őt igen kínosan érintette már Maldar és Pat reggeli találkája, de fogalma sem volt, milyen esti hacacáréról lehet szó.
<Úgy tűnik, nem csak hátmosás történt ott, hanem valami szúrósabb is. Nos, amíg nem fordul elő újra, addig nem érdekel, mi volt az. Milyen pulykamérges tud lenni Pat! Vagy mint egy felborzolt szőrű macska. >
Ám amikor a zsoldosvezértől meghallja, hogy Jeffete holmi kisebb beszámolót tett az esetről, csípőre tette a kezét. Sem a fekszik ötlet, sem a tény nem tetszett neki, hogy van egy mindent figyelő árulkodó besúgójuk. Mielőtt Jeffete belépne a fogadóba, megállítja:
-Megbocsásson egy szóra. A miérteket értem, de a módszert elítélem. Apja van mindenkinek, vagy élve, vagy a föld alatt, még egyre senki nem tarthat igényt rendreutasítás formájában. Ami pedig a többiek háta mögötti beszámolót illeti, igen piszkos húzás volt. Ideje tisztázni, hogy ezzel a csapat vezetőjének pozíciójára játszik, felhasználva ismerőségi tényét Tekk'rje úrral, vagy valami egyébről van szó?-s ennél a résznél a férfi orra alá dugta az időközben előkotort, róla készült félkész rajzot. Azon Jeffete magát láthatja amint maga előtt keresztbe van téve a keze lefelé eresztve, jobbjával így fog kezet egy démonnal, baljával egy angyallal, J. arcán egy kérdő vonással. A bemutatás után vissza is rakta a rajzot Szita.
-Mivel úgy érzem, az elkövetkezendő percekben fontos dolgokat kéne meghallgatnunk, javaslom, a számomra tartogatott feddést és fejmosást az után zúdítsa rám, állok elébe.
Biccentett a férfira, aztán lassan kifújva a levegőt befeléá indult. Kicsit kipirult ő is a felháborodástól, hogy valaki adja itt a szőnyeg alatt a híreket a csapat tagjairól, mint egy kém, s persze kellemetlen szájízzel várta, mit kap ő a rajzért cserébe még.
<Lényegtelen. A rajzoló szabadsága. Miket is akartam kérdezni Tekk'rjétől...?>
Mielőtt belép a terembe, jól a vezérre néz, aztán odabenn találomra elfoglal egy helyet, úgy, hogyha kérdezhetnékje támad, ne nagyon kelljen megerőltetnie a hangját.
Avatar
Navaratna
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 5193
Csatlakozott: 2006.05.05. 8:24
  • Honlap
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Alauron » 2006.07.12. 14:37

(Alauron)

- Öt tucat, és még kettő éve születtem, fiatal ha azt venni hogy Anyám szerint míg élhetni soká, embernek soknak ez összes ami van...- válaszol Avarath kérdésére, kicsit sajnálkozva már ami az emberek korai halálát illeti.
<Jó Atyám már igen vén lehet, meg kell látogatnom, még mielőtt késő lenne, de nem tudom hogy fogadna hirtelen... :( >

A megállónál leszökken Hárs nyergéből, és jól kiköti nehogy elkószáljon.
Valamennyit elkap ugyan Jeffete és a többiek párbeszédéből, de mivel hallgatózni nem szokása csak Jeffete mondandóját, és Tekk'rje szavait hallgatja végig, Pat felháborodására inkább távozik.

<Majd lerendezik ezt maguk közt. Ismerős e vagy sem, J. is csak egy a csapatunkból, nem kellene visszaélnie erejével. Bár nem tudom Kit szolgálhat, de remélem végül tisztességesnek bizonyúl, mint általában az ő rendjéből valók szoktak. Számomra csak kissé volt kellemetlen a fürdős jelenet, de ez azért van mert szégyenlős vagyok. Pat és Maldar semmi rosszat nem tett, ami a célunkat hátráltatná. Talán okozhattak volna zavart, ha ők ketten...de nem tették, ha jól hallottam megbeszélték. Na, jönnek is már.>

Int a többieknek, hogy ne nagyon üljenek le, menjenek fel a kapitánnyal, ő is igy tesz, követi a tábornokot.
Avatar
Alauron
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 1273
Csatlakozott: 2006.05.25. 12:41
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Yvett de Crei » 2006.07.12. 20:54

(Patricia Kromhaar)

*Dühében észre sem vette, hogy Tekk'rje felsietett az emeletre, csak Alauron felhívására eszmél fel. Kényszeredetten feláll az asztaltól, és bár dühe már lecsillapodott még mindig durcásan lépdel fel az emeletre. Ha látja, hogy a csapatból valaki melyik ajtón lépett be bemegy, de ha nem tétován megáll, s vár - majdcsak kijön valaki, hogy beengedje... *
Emberi törvény kibírni mindent
S menni mindig tovább,
Még akkor is ha nem élnek már benned
Remények és csodák.
Avatar
Yvett de Crei
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 4390
Csatlakozott: 2006.03.28. 0:45
Tartózkodási hely: Kerecsend
Vissza a tetejére

ElőzőKövetkező

Téma lezárva
1725 hozzászólás • Oldal: 21 / 115 • 1 ... 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24 ... 115

Vissza: Régi Kalandok...

Ki van itt

Jelenlévő fórumuzók: nincs regisztrált felhasználó

  • Fórum kezdőlap
  • A csapat • Fórum sütik törlése • Időzóna: UTC + 1 óra
Theme created by Matti from MMOstyles.com
Powered by phpBB
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség