(Tia)
<A hercegnő és a királyfi...bár kétlem, hogy a mesék egy tolvajról és egy boszorkányról így emlékeznének meg.>
Kandúr megjegyzéseire tekintetét az asztallapra szegezi, ajkai pedig mintha egy árnyalattal vékonyabbnak tűnnének a szokásosnál.
-Kedves, öhm...hogy is szólíthatom? Kandúr...tettünk egy kísérletet arra, hogy egy kis összejövetel keretében megbeszéljük a teendőket, de mivel nem voltunk jelen mindannyian, ezért ez a próbálkozás elég csúfos kudarcot vallott...de úgy tűnik, sikerült "mindannyiónk" számára "tartalmas" időtöltést találnunk, ennek örömére akár bele is foghatnánk a megbeszélésbe.
Hangja csak úgy csöpög az iróniától, de fogalmazása korrekt és udvarias, ezzel kevés esélyt adva a visszatámadásra.