Haonwell városa

[Deval Bereth]

(Avarath)

*Mikor Morik végzett ellenfelével, visszafordul Jeffetéhez.*
-Most már nem érdekes.

*Harc végeztével oda megy a túlélőhöz és kézséggel rááll a balkezére. Viszont a gladiátor kijelentése egy hideg zuhany volt számára és rémült szemekkel néz vezetőjükre.*
<Megölni egy földönfekvő embert? Az lehet, hogy orvul támadtak ránk amitől én is gyűlöletre kaptam és szívem szerint széttéptem volna őket darabokra, de... egy földönfekvő embert?>

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM esemény [Tysson-lar]
Helyszín: Haonwell- A Völgy felső részeinél
Idopont: A Dal hava... az Ébredés, dél
Résztvevok: mindenki
___________________________________________________________

* Morik száját gunyorosan elhúzza...*
- Nem fog egy szót se szólni de tessék.... én nem kínlódok vele. Eleget tudk a dzsad mákonyokról ahhoz, hogy tudjam... ezek úgyis tudták hogy meghalnak.... nézzétek a pupilláikat! Mindegyiknek bevérzett tág szeme van... a kezük enyhén remeg... egy órát se adok nekik, szerintem máris halott lesz.... megöli az elmét ahoyg mondják. Küszködjetek vele ti... különben is... nem szokásom emberségesen bánni az olyannal, aki nem képes az ember szemébe nézni és úgy fegyvert rántani...
* Azzal a földön fekvő vigyorgó alak elé köpve egyet övébe dugja meztelen pengéjét, majd a csupasz földből kiálló kis facsonkra ül le pár méterrel arrébb... az oldalából meredező vesszővel babrál... aggódó pillantásokat vet Arbor felé..*
- A táskákban kell lennie szernek, ami ír a sebekre is... ahogy elnézem akad a társaságban olyan, aki nálam jobban ért a sérülésekhez... megtenné valaki hogy ellátja az elfet?
* Arbor mellében két vesszővel fekszik a földön továbbra is... fájdalmai fokozódni látszanak...*
//... 3 ép vesztés, 6 fp, és mérsékelt vérzés... mondjuk minden 3-4 percben -1 fp.... összvissz eddigre -5. Azaz eddig: -3 ép, -11 fp. Egésségedre Schinter! ...//

[Yvett de Crei]

(Patricia Kromhaar)

*Dobótőrjeinek hatását fancsali képpel veszi tudomásul ..<Na ezt sem így akartam...>, majd a még talpon álló ellenfelet mostmár óvatosabb próbálja leteríteni, úgy, hogy lehetőleg élve maradjon. Igencsak megerőltető számára a harcos leteperése, s egy hangos nyögéssel átadja a férfi lefogását társainak. Morik megnyilvánulására sötét felhők gyűlnek homlokára* - <Annak a szernek egyszer elmegy a hatása...addig meg megkötjük... hm...érdekes mindenesetre. Viszont ha igaz amit mond - és túladagolták...de jól jönne most az ilyen irányú ismeretek birtoklása - kár hogy erre nem feküdtem rá...>
- Szerintem se öljük meg...ráadásul nem azért tepertem le. A szer hatása bizonyára ki fog idővel menni belőle - reméljük, és nem úgy lesz ahogyan azt a főnök mondja... - *mondja, miközben a melletük lévő hullából kibányássza tőrjeit, majd megkeresi a másik kettőt is. Minden tőrjét megtisztítja, és visszacsúsztatja a rejtekükbe. Körbepillant a társaságon. Majd egyet gondolván betér a házba. Egy lavór féleséget keres, és vizet.*<Legalább mossák meg sebeiket, nem hiányzik egy fertőzés a nyakunkra. Bizonyára lesz valakinél kötszer...bár...> *Azzal még kutakodik a lakásban egy kicsit köszer, vagy bármilyen más hasznosítható anyag után...*

[Navaratna]

(Szitakötő)

Nyugtalansága egyre nő, idegesen tapogatja meg Arbor arcát. Amit tapasztal, attól nincs elragadtatva. Majd elkezdte lefejteni a felső testéről az inget, látni akarta azokat a lövéseket jobban is.
-Én ehhez nem értek, jöjjön már ide valaki, aki tud sebeket ellátni!-eresztette el a hangját, ami majdnem olyan zavaró hangú volt, mint amikor fém csikordul fémen. Meg is köszörülte utána a torkát, de ha kiabálni kell, tőle ennyi tellik. Mivel látta, hogy a vessszők végét szabad letörni, azt megkísérelte, de szinte szuggerálta a sebeket, hogy azok ne legyenek rosszabbak.
<Lehet, a háta alatt akkora vértócsa van, hogy kívül több vére van, mint a testében!Sápadt, a bőre hideg, nem úgy fest, mint aki e világon sétál még, inkább úgy, mint aki odaátra készül. Így véget érnie a halhalatlan létnek..!A francba...! Aki azt akarta elérni, hogy a vezetőnk odalegyen, nagyon közel jár a sikerhez! Nélküle nem találjuk meg azt a falut! Szabotázs...>
Érezte, igen feszült állapotában ha valaki most belé kötne, annak nekimenne. Nagyon nem úgy sülnek el a dolgok, ahogy kellenének, már az elején...A maga sebével egyelőre nem törődött, elenyészőnek tartotta az elféhez képest.

[Ralog Gebbro]

(Jeffete Fortom)

*Avarath javaslatát nem veszi figyelembe, Arbor mellett marad. Elméjével felkészül a gyógyításra. Szita kérését és tettét homlokráncolva fogadja, de most nem törődik vele nagyon - fontosabb az elf élete, minden más csak utána jöhet.
Megfogja Szita kezét amikor el akarja törni a nyílvesszőket.*
- Ne törd el, húzd ki egy határozott mozdulattal egyenesen felfelé majd ha szólok... - *Azzal Arbor fölé térdel két kezében a botját fogja meg, s érthetetlen szavakat kezd mormogni. Teste különös, de mégis ritmikus ringatózásba kezd. Talán 1 percig tarthat ez a különös "tánc". Majd Szitára néz, egyenesen a szemébe. Egy halk "Most" hallatszik felőle, majd kirántja a másik nyílvesszőt Arbor testéből. Mihelyst mind a két vessző kikerül az elf testéből bal kezét a sebre helyezi, jobbjában a botját fogja meg úgy, hogy a benne foglalt sárgás követ Arbor szájához érinthesse. Pár pillanat alatt szinte extázisba merül - a külvilág számára megszűnik és csak a haldokló Arbor létezik. Lassan artikulátlan hangok hadják el a száját, kezeiből fehéres fény árad az elf testébe, miközben a botja szintén fehér fényt áraszt magából. Ez a művelete nem tart 1-2 percnél tovább, s amikor elveszi az elf testéről a kezét a sebesülések nem látszanak Arbor mellkasán, pusztán véres ruhája árulkodik arról ami percekkel ezelőtt történt vele.*
Amikor végzett, lassan kinyitja a szemét és Szitára néz.
- Arbor rendben van, már nem fog meghalni. És most jöhetsz te. - *szól a lányhoz, miközben a jobb szemöldökét felhúzza.* - Beszélgetni, ha nem bánod csak akkor ha mindenki olyan állapotba került...

[Tysson-lar]

// ÁÁÁÁÁ Ne csináld Ralog!!!!! Meg kell áldanod az elfet hozzá, és az nem tűri az ilysmit!!!!! Olyan lenne ez, mintha... Tharr pap megáldana téged... Tharr áldása lenne rajtad!! Egy ember isten áldása sértő báár... talán jobb mint meghalni. Schinter válaszát megvárom, de még fenntartom a módolás lehetőségét!...//

[Alauron]

(Alauron)

Előveszi az elkészített , táskájába tett gyógyírt, és megsaccolja, vajon mennyi kellhet belőle magára. Egy keveset felhasznál belőle.
(Ha kenőcs akkor gondosan levetkőzik, és bekeni vele sérült vállát. Ha ital akkor iszik belőle...)

<Jeffete képes ellátni Arbort? Nem is tudom...>

Megnézi mi lett végül az elffel, aztán az elfogott emberhez fordul. Tekintetét fürkészően ráemeli, és vészterhesen hajol felé.

[Navaratna]

//Módosítottam Schintér miatt, így mondjuk el van tolva a válaszom, de remélem érthető hogy elvileg ennek kélne később szerepelnie...//

(Szitakötő)

Igenlően rázta fejét, jelezvén, hogy érti, mit mondott Jeffete és úgy is tesz majd. Elkerekedett szemekkel bámulta a férfit, amikor az a mormolásokba kezdett, moccanni sem mert.
<Most varázsol...? Épp előttem?!Remélem nem folyik ki tőle a szemem...>
Ám amikor az elf egy pillanatra magához tér és tiltakozik, összeráncolja a homlokát:[i]
-Ön nincs jól, nem kellene megtagadnia a segítséget. Haldoklik, hát nem érti? Dugja egy odúba a büszkeségét néha, és használja a józan eszét!
[i]Értetlenül néz Jeffetére:
-Minden elf ilyen makacs és keményfejű, vagy csak ez az egy?
Igazán nem érti, hogy egy sima kötözéssel hogy hiszi a fekvő, hogy életben maradhat
-Amennyi vért maga veszített, azzal lefesthetnék egy freskónyi világvége háborút!

[Anathor]

(Maldar Yffil)

*Kicsit meglepődik Szita indulatosságán, nem erre számított a nőtől. De amint vége a jelenetnek, jobban szemügyre veszi a sebeit, és bemegy Pat után a házba valami gyógyír után. Ha nem talál semmit, beleveti magát a sűrűbe és keres gyógynövényeket. Néha felszisszen egy-egy lépésnél a fájdalomtól, de próbál magabiztos és erős benyomást kelteni.*

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM esemény [Tysson-lar]
Helyszín: Haonwell- A Völgy felső részeinél
Idopont: A Dal hava... az Ébredés, dél
Résztvevok: mindenki
___________________________________________________________

* Úgy tűnik Alauron veszi kezelésbe a foglyot... szemeivel mélyen a férfiéba néz... a levegő köztük vibrálni látszik... ám Morik félbeszakítja a koncentrációt...*
- Kösd gúzsba a kezét... még a végén elszökik...
* Azzal a hátizsákjából előkerült kötelet dobja Alauron mellé... Avarthra mutat, majd a fogolyra, jelezve, hogy segítenie kellene... eközben a gladiátor Pathez lép...*
- Ne, még ne menj be... várj... együtt akko inkább...
* Majd amikor látja, hogy hozzájuk csapódik Maldar is, még magabiztosabban indul meg a ház felé... a berendezés maga eléggé szegényes és egyszerű: apró kályha, előtte fém állvány, melyen biztosan főni lehet... mellette kisebb szekrény és egy apró asztal két székkel. A falon megannyi kampó és akasztó, és temérdek faliszőnyeg... egy apró létra is van a falnak támasztva, ami a tetőtérbe vezet... Morik azonnal felpattan a létrára, majd felnéz... sáját elhúzva lépked le...*
- Fenn egy szétroncolódott hulla és valami ágyféleség maradványa... jól elintéztük.... mi kellene? * Szól látva azt, hogy Pat elkezdi átkutatni a helyet... egy lavórt talál is, ám Maldar kutakodására megrázza a fejét a galdiátor...*
- Kötszert itt nem találsz, ez nem patika... különben se tárolna magánál az iylen ember olyan drága felszerelést... a táskába találsz viszont balzsamot ami ír a sebre, és kötözőt is ha kell... én már megtettem a magamér...
* Azzal átalakított vértezetét kicsit megemeli, hogy látszódjon a nyíl ütötte seb... most egy vékony fehér madzaggal jópárszor át van szúrva, és jó erősen összehúzva.... valami sárgás ragacsos anyag látszik rajta...*
- Nem kell ügyet csinálni belőle, gyorsan gyógyul a hasonló...

[Yvett de Crei]

(Patricia Kromhaar)

*Örül, hogy Maldar és végül Morik is vele tart a házba - hisz ki tudja mi várhat rá ott. Talán még több bandita, vagy esetleg a favágó családja darabokban... Emlékképek rohanják meg, s kicsit félve lépi át a ház küszöbét. Fellélegzik amikor semmi olyasmit nem talál amitől tartott. A megtalált lavórt kezébe veszi, majdan Morikhoz fordul.*
- Lehet nem patika, de mivel favágó talán valami kötöző anyag van nálla... jó a lepedő is, ha csíkokra szabdaljuk... Nekem nem kell, én megúsztam karcolás nélkül, de akinek komolyabb sebe van... - *néz itt kicsit aggódva Maldarra. Azzal felmegy a létrán óvatosan, nehogy leszakadjon alatta. Először szétnéz, kisszekrény vagy egyéb tároló után, s ha talál belekukkant. Lepedőt keres kimondottan, melyet felhasználhatnak kötszer gyanánt.*

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM esemény [Tysson-lar]
Helyszín: Haonwell- A Völgy felső részeinél
Idopont: A Dal hava... az Ébredés, dél
Résztvevok: mindenki
___________________________________________________________

* Pat fenn egy kisebb szekrénykét talál, benne több ruhadarab és egy nagyobb lepedő is...

[Yvett de Crei]

//Aaazta Tyss.... ez egy kicsit megerőltető reag volt... nem? //

(Patricia Kromhaar)

*Kis szekrényke...nagyon jó. Odalépdel óvatosan, nehogy a leamortizált tető meginduljon alatta váratlanul. A szétroncsolódott hullára is vigyáz, nehogy rálépjen, nem szeretne maradványokkal teli csizmában tovább menni... Megörül amikor meglát a szekrényben lepedőt, és még pár hasznosítható ruhát is. Mindent magához vesz, majd vissza lemászik Morikékhoz. Egy mosollyal mutatja a férfinak szerzeményét, majd mit sem törődve tovább a dologgal a lavórral együtt kiviszi a többiekhez. Az ajtón kilépvén azért odafordul még feléjük.*
- Jöjjönek.... keresek kutat...lemosni nem ártana mielőtt bekenjük és bekötözzüka sebeket ...
*Odakint egy farönkre - vagy valami hasonlóra - leteszi a lavórt, és már indul is tovább az udvaron - körbe a házon, hogy valamilyen kutat keressen, ahonnan vizet hozhatna a sebeket kimosogatni...*

[Schinter]

Arbor Vitus

//Hahaha,akkor most szemet bunko leszek es nem fogom turni az aldast
Ja, es senki sem merjen megszolalni,hogy alapbol is az vok //

Aminet megerzi az arcan egy kez erinteset odanyul a kezevel es megfogja a kezet.SZemeit vegig becsukva tartja.

-Meg elek...ne aggodjon.

Amint megerzi,hogy egy noi kezet fogott meg goyrsan elengedi es tovabb fekszik hangtalanul.A pap varazsigeit hallva halkan megszolal.

-Ne kerje miattam Istene segitseget.Tulelem.Csupan anyit kerek,hogy kotozze be a sebeimet,mert egyedul nehezkesen megy...

Aztan varja,hogy ellassak...

<afenne,hogy milyen ego...egy ember segitseget kell kernem...na mind1 majd keresek gyogynovenyeket...vhogy tulelem ezt is... >

[Navaratna]

//Ralog, választ módosítottam az elf miatt korábban!//