Abaszisz: Ifin városa

[Schinter]

Shanil Argus


Kisse csodalkozo szemmel nezi Trishat.

<Hat ebbe meg mi utott? Nem szokott ilyen lenni >

Aztan kedves mosollyal egy konnyu csokot lehel Trisha kezere.

-Milyen marhasagokat beszelsz?Mindig te szoktad mondogatni,hogy Urnonk ilyennek teremtett minket...Ne is foglalkozz az elffel...Eddig csak baljos dolgokat hoztak magukkal.Miert lennel te rossz papno?Nagyon jo szolgaja vagy az Urnonknek...Ha nem hiszed el gyozodj meg magad,bar az ur no inkabb haragudna,mert meginog a hited es bizol sem magadban sem az urnoben
...
No de kicsit mintha sokat ittal volna -.- Van barmi mas gond is,ami aggaszt?Mert ha nincs inkabb menjunk fel a szobankba es fekudj le kicsit...Csinalok neked egy kis itokat,ami gyorsabban megszunteti az alkohol hatasait...Meg hozatok egy kis vizet...Ilyen szaggal es allapotban nem vagy tul uzemkepes...meg a vegen az akcio alatt bajod esne

[Kraal Mornan]

(Luure Mos Che'narion)

*Luure komoly erőfeszítéseket tesz, hogy ne piruljon el. Ennyire azért nem gyenge... Hogy zavarát leplezze, kissé nagyobbat kortyol a borból a kelleténél, és sikeresen félrenyeli azt.*

- Elné...(köhög)...zést kérek. *Aztán mikor ismét normálisan kap levegőt:*
- De m,ost már valóban itt az idő, hogy magadról is mondj valamit.

[Layla]

(Sal Hiddle)

-Óóó. -a lány elnyújtotta a hangot, és egy édes mosoly jelent meg az arcán. Aki ebben a pillanatban ránézett, annak csak egy angyali nő juthatott volna eszébe az idilli képről: Sal azonban tudta, mit csinál, és incselkedve forró csókot nyomott a Kandúr ajkaira. Szerette az efféle izgató játékokat: az apró kínzásokat, melyben a férfiakat részesítette, akik nem kaphatták meg azonnal...arcáról eltűnt a mosoly, helyét őszinte kifejezés vette át..."legalább most nem csapom be saját magam" gondolta, és elméje megtelt a folyékony érzelmekkel. Ahogy nézte a Kandúrt, fellángolt benne mindaz, ami már alig pár órával ezelőtt is teljesen felemésztette energiáit és szenvedélyét: most hagyta, hogy a férfi gyengéden az ágyhoz tessékelje, majd hagyta, hogy sodródjon az eseményekkel...

[Hakea Ello]

(Tia)

Két kezének ujjait összefonva kicsit nyújtózkodik, majd haját a füle mögé simítja, úgy kezd bele egy hosszú történetbe. Az Elátkozott vidéken történteket meséli el, ahogy egy északi kalandozócsapattal kifüstöltek néhány megmaradt szektát a Papi Szék megbízásából, ahogy a vidék bosszút állt rajtuk, hogyan szabadultak egy Seidal indái közül, hogyan állták a sarat élőholtak és torz entitások áradatával szemben és azt, hogy...hogyan mentette ki botján keresztül a Nagytanács egy asztrálviharból, mint az egyedüli túlélőjét a küldetésnek. A történet végére hangja egész bizonytalanná válik, egy pillanatra úgy tűnik, mintha folytatni akarná, aztán helyette inkább felhajtja a maradék forrásvizet és jelentőségteljes mosolyt ejt meg Luure felé.

-Remélem nem untatott az akadémikus fogalmazásmódom, tanulóéveim alatt olyannyira hozzászoktam, hogy igen nehéz regényesen előadni egy történetet.

//Luure: ha kéred, odaadhatom az előtörténetem, ott kicsit szebben írtam le az egészet.//

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM esemény [Tysson-lar]
Helyszín: Abaszisz, Ifin, kikötőnegyed,Filézett Harcsa fogadó
Idõpont: A Vizek hónapja, a Tengercsend, délután
Résztvevõk: Shanil Argus [Schinter], Sal Hiddle [Layla]
____________________________________________________________

* Trisha mosolyogva Shanilra emeli a tekintetét...*
- Szíem, midnig meg tudod valamivel dobogtatni a szívem. Jól eisk a törődésem. Egyébbként... jóval jobban bírom az italt mint hinnéd. De köszönöm szépen, elfogadom a segítséged... öhh... gondolom nem itt szeretnéd keverni azt a valamit...

* A Kandúr forró csókokkal halmozza el a lány nyakát... lágyan az ágyra dől féloldalasan, Sal-t a csípőjénél húzza lefelé... lágy hangon szólal meg...*
- Nem szeretném, ha rosszul éreznéd magad... túlságosan fontos vagy ahhoz, hogy elmenjünk az elkövetkezendők mellett. Csak szeretném hogy tudd: én szeretlek, és várni foglak. A többi mellékes. Ha szeretsz, megérted az aggodalmaimat... de kérlek... amíg együtt lehetünk, élvezzük ki az időt... mit gondolsz erről szívem?

[Schinter]

Shanil Argus


Egy mosollyal valaszol Trishanak.

-Ugyanmar...
Na gyere menjunk fel a szobaban es pihenj egy kicsit.


Aztan felsetal Trishaval a szobaban.Utkozben a fogadostol ker egy kis friss vizet.Fent a szobaban lefekteti Trishat az agyra aztan leul melle.

-Gyere ulj le ide.Hozom a vizet meg egy torolkozot es mosd meg az arcod aztan probalj piheni egy kicsit

A tiszta vizben megmartja a torolkozot majd odanyujtja a papnonek.

[Layla]

(Sal Hiddle)

-Óh, igazad van. Élvezzük ki az időt... ha vársz rám, akkor nem kell félned, de használjuk ki, hogy még itt vagyok neked, testben, s lélekben egyaránt...csak annyit kérek, szeress...szeress...-Sal utolsó szavai már csak félénk sóhajtásként vesztek bele az éjszakába. A lány érezte, ahogy a sötétség fekete mámora teljesen megrészegíti, ahogy Kandúr gyengéden belecsókol a nyakába, majd forró csókot nyom kiéhezett, elfáradt ajkaira...élvezte a végzet ócska játékát, mely most gúnyt űzött belőlük: Sal néma nyögései teljesen eltompították az eszét, s ahogy a mellkasa fel-alá hullámzott, a lány -a férfit is magával rántva- úgy hullott bele a homályba, mintha ez lett volna a legtermészetesebb.

[Kraal Mornan]

(Luure Mos Che'narion)

- Ó nem.* mosolyodik el az elf.* - Nagyon is élvezetes beszámoló volt. Bocsánat, hogy ezt mondom, de egy nőtől ez igazán jó teljesítmény.* biccent elismerően.*

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM esemény [Tysson-lar]
Helyszín: Abaszisz, Ifin, kikötőnegyed,Filézett Harcsa fogadó
Idõpont: A Vizek hónapja, a Tengercsend, délután
Résztvevõk: Shanil Argus [Schinter], Sal Hiddle [Layla]
____________________________________________________________

* Trisha hálásan fogadja Shanilt, majd arcát megmosva a nedves törlölközőért nyúl...*
- Kösznöm hogy így törődsz velem drága... sokat jelent. Az Úrnőnknek is!
* Elnyúlik az ágyon... *

* A Kandúr szenvedélyes csókjai közt Sal-nek alig van ideje gondolkozni: hamarosan meztelen felsőtesttel és szoknya nélkül találja magát, bársonybőrű test mellett pedig a férfi forró teste lüktet... a Kandúr szorosan átöleli a lányt, derekát magához vonja... csókokkal halmozza el az acát majd a nyakát, és egyre lejjebb, a melléhez közelít... kezeivel eközben lágy, sima mozdulatokkal cirógatja a lány hátát, majd később a hasát... és végül az ágyékát... a fürge ujjak játékos táncot járnak a felhevült testen... Sal hírtelen már mellein érezheti a mohó férfiszájat, miközben testét a gyönyör első hullámai ragadják magával...*

*

[Schinter]

Shanil Argus


Megvonja a vallat.

-Csupa termeszetes dolog
Azert a ruhakat vedd le,mert ugy jobban kipiheni magat az ember

Leveszi Trisha csizmajat es lerakja a foldre az agy melle.A tobbi sorsarol egyelore jobb rea hagyni a dontest

-No most pihenj egy kicsit.Lemegyek az ivoba majd kesobb felnezek.Nem zavarlak a pihenessel


Aztan ha Trishanak nincs ellenvetese egy takaroval vmelyest betakarja a lanyt majd elindul az ajto fele.kozben azon gondolkozik,hogy a rendelt zeneszek es a virag mikor fog megerkezni Bar az ivo helyett mast is eltudna kepzelni pihenes gyanant,de egyelore az ivo is megteszi...Elvegre kozelebbrol meg kell ismerni egy-ket csapattagot

[Layla]

(Sal Hiddle)

*Nehezen lélegzik. Az éjszaka leple teljesen beborítja testét, de még így is érzi azt a szűnni nem akaró szenvedélyt, a vágyat, hogy érezhesse azt a férfit, akinek a körvonalait most csak nehezen tudta kivenni...de Kandúr ott feküdt mellette, hevesen szedte ő is a levegőt, a mellkasa vadul hullámzott, s a lány tudta, hogy a mámor pillanata közel van. El akart repülni, el innen, ebből a mocskos világból, át egy másikba, ahol csak ők ketten léteznek...felnyögött, hangja beleveszett a némaságba, amit az éjszaka szinte kivágott saját magából. A testét simogató fürge ujjak ergyre vadabb ritmusra ösztönözték: a fülében csengett vére dübörgése, ahogy a férfihoz bújt, élvezte a forróság kusza érintéseit, és nem tett ellene semmit. Érzett, és minden tetszett neki, mert így kellett lennie, akkor és ott...lecsapott rá a mámor madara...*

[Hakea Ello]

(Tia)

<Hmm...nehezebb kiismerni mint gondoltam.>

Egyik szemöldökét felvonva, kérdőn néz a harcosra.

-Megbocsátok, feltéve ha elmondod, pontosan hogyan is értetted ezt.

Miközben várja a választ, néha oldalra sandít, inkább megszokásból, mint valódi érdeklődésből.

[Kraal Mornan]

- Pontosan úgy, ahogy mondtam, szép hölgy. * mondja, miközben újabb adag bort tüntet el, ezúttal vigyázva.* - Nem sértő megjegyzésnek szántam, de én eddig nem találkoztam sok olyan nővel, akikbe ennyi bátorság szorult. Perzse lehet, hogy éln vagyok lemaradva.

[Hakea Ello]

(Tia)

Arca felderül Luure leleményességére, vidáman válaszol.

-Én pedig kevés férfivel találkoztam aki ilyen könnyedén alakított sértésnek tűnő megjegyzést kedves bókká. Minden elismerésem a tied, de a magázódást még mindig mellőzném . Ami a küldetést illeti...mit tudsz róla? Mennyit árultak el neked a Testvériség kerítői?

[Kraal Mornan]

(Luure Mos Che'narion)

-Nem sokat.* halkítja le beszédét a veremharcos.* Azt mondták itt kell megkeresnem a csapatot, és velük tartani. A tudásom sajnos hiányos az ügyet illetően. Kérlek világosíts fel.