Haonwell városa

Szerző: **Ralog Gebbro** » 2006.09.24. 19:53

(Jeffete Fortom)

- Szeretném tőlled megkérdezni, hogy mennyire ismered a falut ahová igyekszünk? Milyenek az elfek? Barátságosak vagy éppen kissé mogorvák, vagy esetleg "szótlanok" - mint Te, ugyanis eléggé szűkszavú vagy hozzánk. Tisztellek benneteket, azért amiért ennyire elkötelezettek vagytok a természet iránt.
Azért kérdezlek, mert a faluban a Te segítségeddel szeretném a kifogyóban lévő készleteimet feltölteni.
*Épp befejezi mondandóját amikor Patricia sírva fakad. Meglepődötten nézi a nőt és félhangosan kiejti a száján.*
- Na ezzel ugyan megint mi történt?

Szerző: **Schinter** » 2006.09.24. 21:50

Arbor Vitus

-Elég rég jártam a faluban igy nem tudok konkrétat mondani...Rolunk?hát elég sok idő lenne elmesélni inkább majd nézd meg a saját szemeddel...Készletek feltöltése elvileg nem okoz gondot,de mint mondtam konkrétabbat nem tudok mondani.

A félvér összesirása őt is meglepi...
<No csak...vajon miért lett ennyire érzékeny hirtelen? -,- Na mind1 biztos nem vmi jó dolog miatt..>

Nem szól Pathoz hisz épp elegen kérdezösködnek tőle most...

Szerző: **Mesemondó** » 2006.09.24. 22:57

__________________________________________________________
KM esemény [Szitakötő]
Helyszín: Haonwell- A Völgyben
Idopont: A Dal hava... az Ébredés, délelőtt
Résztvevők: mindenki
___________________________________________________________

Szita gondterhelten piszkálta ujjait, hol Jeffetére nézett, hol Patra, hol az elfre.
<Én már nem értem mi van vele. Nem ember teljesen, így esélyem sincs rá. Ő más hitű mint Jefete, így neki sem fog megnyílni...Marad Arbor. Ő az, ami fele részt Pat is...>
A két férfi kettőséhez lép és nagyon óvatosan meghúzza az elf ingujját:
-Uram...Valami van vele, de én már nem tudom követni. Ő...félvér. Én ember vagyok, emberi részét kissé értem, de úgy hiszem, a másik felével van a gond...nem biztos..mondom ő más...De egyedül ön tud a másik felével beszélni...Azaz megérteni...Ez így nincs jól. Olyan mint egy haldokló madár...

Szerző: **Schinter** » 2006.09.25. 6:24

Arbor Vitus

Abba az irányba néz,amelyik ingujját huzigálják.

-Hm...?

néz kissé furcsán Szitára.

-Lelki problémájára csak saját maga a gyógyir...Majd megkérdez másokat is ha úgy gondolja,hogy szeretné megosztani a problémáját különben csak belépnénk az ő életébe és lehet nem örülne neki...

Szerző: **Anathor** » 2006.09.25. 7:46

(Maldar)

*Egyre jobban fokozódik idegessége és zavartsága ahogy Pat beszél. Félve várja mit mond majd neki a nő. Amint kezd könnycsepp kialakulni Pat szemében óvatosan megfogja a derekát. Az utolsó mondaton elkerekednek szemei, először örülne aztán elszomorodik. Mondani akar valamit de ott hagyják őt. Nem is nagyon tudja lereagálni a dolgot.*
- Várj!! Pat!! Pat... - egyre halkul a hangja és elkeseredés vegyül bele.
*Ott áll egy helyben és néz Pat után. Arcát a kezébe temeti, majd fújtat egy nagyot. Nehezen indul a többiek után, lehajtott fejjel. Az út további részében csöndben halad leghátul, nem szívesen beszél most senkivel. Tekintete végig a földet követi.*
<...ezek szerint tetszettem neki...de mit érek vele most? :cry:

...lehet el kéne mennem, hiszen több fájdalmat okoztam, mint segítettem...meg akkor Pat is tudná tenni a dolgát, így csak akadályozom...lehet az lenne a legjobb

...>

Szerző: **Yvett de Crei** » 2006.09.25. 9:29

(Patricia Kromhaar)

*Amikor egy kicsit alábbhagyott sírása megállt. Kororászni kezdett a mellkasánál lévő hátizsákjában. Előbányássza belőle a kissé nedves atlétáját, majd óvatosan törölgetni kezdi szemét, arcát vele. Halkuló sírásába néha egy-egy fájdalmas felszisszenés is vegyül az orrát ért törölgetés miatt.*
<Hogy a fene ... Mi történik velem? ... Csak árnyéka vagyok már régi önmagamnak - egy bőgős, ideggyenge nő... bah... vagy megemberelem magam és próbálok újra a régi lenni, vagy akár a következő zúgónál levethetem magam a szikláról ... így semmi hasznom - se a feladatomat nem tudom elvégezni, teljesíteni, se itt nem tudok helytállni ... de mi hiányzik? mi vezethetett idáig? ... egy évvel ezelőtt még semmi bajom nem volt, pedig a toronban töltött idő nem volt leányálom... most meg ...

ahhoz képest dögunalom az életem, unalmas és magányos - lehet a magány...vagy lehet a gyász...vagy a kettő együtt és most sokaltam be :shock:

de miért pont most? :shock:

miért mindig a célvonal előtt kell pofával a sárba esni?... lehet, hogy az kéne, hogy valakivel megosszam titkom, hogy ne egyedül cipeljem... lehet egy társ hiányzik - nem, nem szerelmi az tőllem messze áll.... Maldar... igen tetszik és borzongok tőlle, de ez testiség csupán...azt hiszem csak egy vágy - és biztos, hogy nem értene meg... Rajta kívül még Szita jöhet szóba, de ő is elvetve... teljesen másvilágban élt eddig, s amit én eddig tettem az szemében bűn lenne... nem ő sem alkalmas, hogy kiöntsem szívem - de őt mégis valahogy közelérzem magamhoz. Talán mert pont az ellentétem... Rajtuk kívül még a követ, Alauron aki közel próbált kerülni hozzám... aki őszinte és nyílt, aki még talán meg is érthet - az életből fakadó bajaimat talán ő értené meg a legjobban, hisz ő is félvér - de hogy álljak elé? akármelyikőjük elé?... ez sem jó... ha elmondom azzal egyidejűleg árulást követnék el ... ... ... Na Pat fel van adva a lecke: vagy magad próbállsz lábra állni vállalva a végső bukást, vagy megosztasz információkat külvilágiakkal, s árulóvá vállsz... de ki mondta, hogy mindent el kell mondani?... >
*Ahogy ott áll és törölgeti arcát mélyen elgondolkodik. Néha meg-megáll a keze törlés közben. Néha felpillant, de szemei a távolba merednek - úgy néz ki mint egy magányos, elárvult kisgyerek.*

Szerző: **Schinter** » 2006.09.25. 9:37

Arbor Vitus

látván,hogy Pat mennyire el van keseredve a saját bajaival hosszat sóhajt és annyit mond a társalgó társainka,hogy:

-Hát ennek már fele sem tréfa...

<Még a végén a gyengesége miatt nem hogy nem segit a falun,de még nagyobb veszélybe is sodorja -.->

Lassan odaballag Pat mellé és az arca elé tart egy kendőt és egy mosoly jelenik meg az arcán.Nem szól semmit csak várja,hogy Pat elvegye.

Szerző: **Mesemondó** » 2006.09.25. 9:54

__________________________________________________________
KM esemény [Szitakötő]
Helyszín: Haonwell- A Völgyben
Idopont: A Dal hava... az Ébredés, késő délelőtt
Résztvevők: mindenki
___________________________________________________________

Morik látta, itt egy ideig nem lesz továbbmenés, letette holmijait:
-Az ebédpihenőt most tartjuk, tekintettel arra, hogy bizonyos dolgokat helyre kell tenni. De tegyék helyre ám!
Szita ennek egyfelől örült, végre ülhet, de másfelől nem örvendett neki, hogy ilyen dolog miatt jött a váratlan pihenő. Nem tudott kiigazodni a nőn és gyakorlatias esze azt súgta, ez a viselkedés lelki sérülésre utalhat, ami nem használ a munkának hanem árt. Vajon képes lesz túltenni magát rajta, vagy vissza kell mondania részvételét?
<Lám, a képem túl találó is volt. Összeomlott. Vidámsága vékony máz volt és szomorú ha egy felnőtt, érett nő mázakra szorul.>
Arbor lova meglepetten bámulta gazdáját, majd újabb ismerkedésbe fogott, Avarath-ot szemelte ki, érdeklődve szaglászta a férfit.

Szerző: **Yvett de Crei** » 2006.09.25. 10:14

(Patricia Kromhaar)

*Gyötrődő gondolatai miatt az arca elé tartott kendőt nehezen veszi észre. Szemeiben először csodálkozás és kíváncsiság költözik, majd ahogy tekintetével követi azt a kezet mely tartja a kendőt, s megpillantja annak tulajdonosát - mosolyogva - elámul. Még a száját is nyitva felejti jópár szegmensig.*
- Kö ... köszönöm ... de .. de maradjon meg önnek ez tisztán... én már letudtam - *mutatja a kezében lévő félgombócba gyűrt atlétáját. Arcára egy apró alig észrevehető mosolyszerűség kerül, szemeiben hála tükröződik. Pár pillanatig Arbor szemébe néz, majd kissé zavartan félre fordítja fejét. Megköszörüli torkát - torokfájása így a sírás után jobban érezteti magát. Széttekint maga körül a sok rátapadt tekintet miatt jó mélyel elpirul. Látja hogy Morik leveszi hátiját és pihenőt rendel el. Rekedten, elfúló hangon, de azért valamennyire hangosan próbál meg megszólalni.
- Sajnálom, hogy hátráltatok mindenkit ... Én igyekszek ... igyekszem magam összeszedni ... egy kicsit nehezebben megy, de ... de igyekszem. -*arca immárom sokkal nyugodtabb. Egy hálás, de mégis félős tekintettel néz Arborra ismét* - Köszönöm ... - *téblábol még egy kicsit mintha mondani akarna valamit. Egy apró fejrázás kíséretében azonban bizonytalan léptekkel odaballag Szita mellé. Zavartan nézi a nőt, de nem szólal meg.*

Szerző: **Alauron** » 2006.09.25. 13:34

(Alauron)

Ő is megáll a pihenő hírére, habár nem fáradt, megérti a szünet szükségességét.
<Nem baj az se hogyha nem nekem mond el valamit...habár jó hallgatóság szoktam lenni, és fel is ajánlottam neki, de legalább megosztja valakivel bármi is az...talán Szitakötővel? Jólvan, az se baj, bízok benne hogy tapintatos lesz vele a nő, és jól választ magának barátot. Lényeg, hogy túllegen már rajta. Az ilyen lelki állapot árnyékként telepszik az emberre, és a csapatra is, de ha a csapat megértő...talán még jót hozhat Patricia szívének, hogy a csapat segíteni akar...hisz láthatja hogy mindenki mellette, halgatással, vagy szóval, de elfogadja a dolgait...mit titkolhat? Mindenkinek lehetnek sötét dolgai...még nekem is van.>

Szerző: **Schinter** » 2006.09.25. 15:37

Arbor Vitus

Állja a félvér tekintetét aztán mikor elfordul Pat megvonja a vállát és elindul,hogy leüljön vhova egy kicsit piheni.Kendőt visszateszi a zsákjába.

Szerző: **Mesemondó** » 2006.09.25. 16:47

__________________________________________________________
KM esemény [Szitakötő]
Helyszín: Haonwell- A Völgyben
Idopont: A Dal hava... az Ébredés, késő délelőtt
Résztvevők: mindenki
___________________________________________________________

Szita abbahagyta a merengést és felnézett Patra.
-Igen? Segíthetek valamiben? Azt hittem vele szeretnél beszélni...-nézett Arborra.
<Eddig sem voltam sikeres lélekbúvár, nem hiszem hogy most is menne, de a tőlem telhetőt megteszem. Verekedni viszont NEM fogok.>

Szerző: **Ralog Gebbro** » 2006.09.25. 18:03

(Jeffete Fortom)

*Az elrendelt pihenő hallatára Morikhoz lép kicsit gondterhelt arccal. Közelhajol a férfihoz és szinte súg a fülébe, nem szeretné ha más is meghallaná mondandóját.*
- Morik. Várjatok addig, amíg megpróbálok Pattal beszélni. Lehet sokáig tart...
*Ha a férfi beleegyezik egyenesen Pathoz megy.*
- Patricia. Négyszemközt akarok veled beszélni. Most! Gyere! Légyszives...
*Azzal megfogja a nő csuklóját és enyhén meghúzza a kezét, hogy a nő induljon el vele. Arca, hangja határozott, feleselést-ellenkezést láthatóan nem tűrne el.*

Szerző: **Anathor** » 2006.09.25. 19:09

(Maldar)

*Alig veszi észre, hogy megálltak. Távolabb, egy viszonylag elszigeteltebb helyen ül le. Kezével a fejét támasztja és a földet bámulja, közben gondolkozik.*

//Bocs a rövid reagért...//

Szerző: **Mesemondó** » 2006.09.25. 19:33

__________________________________________________________
KM esemény [Szitakötő]
Helyszín: Haonwell- A Völgyben
Idopont: A Dal hava... az Ébredés, késő délelőtt
Résztvevők: mindenki
___________________________________________________________

//Nyugi, rövid válaszokban nem veszed fel a versenyt Schinterrel

//

Morik csak a szemével fordul a paphoz, amikor az elsúgja amit akar:
-Kap fél órát, többet nem. Utána akár önökkel, akár önök nélkül, de indulunk. Ez nem gyónási zarándoklat.
Szita kényszeredetten elmosolyodik Patra, amikor Jeffete elkezdi elvonszolni a nőt és vállat von kezeit kitárva, hogy most nem tudja mi következik és nem tehet ellene semmit. Ültében a többieket nézte és hangosan feltette a kérdést:
-Most önök szintén Pat miatt bánkódnak?-célozta meg ezzel Maldart és Alauront.-Vagy itt valami ragályos és csak a tiszta vérű elfek immúnisak ellene?
<Remélem ezt a szót jól használtam, azt hittem, beletörik a nyelvem.>

Haonwell városa

Ki van itt