Haonwell városa

[Alauron]

(Alauron)

Szitakötő kérdésére elmosolyodik
<legalább valakinek jó kedve van.>
- Én nem, de jó lesz, ha Pat megnyugszik és lesz jobban...tán tesz vele Jeffete mester próba rá, tán sikerül...régebben te nem beszéltél tiszta torokkal, de most hangod mint a dalos madáré, öröm hallani.

[Yvett de Crei]

(Patricia Kromhaar)

- Öhm... azt hiszem igen, tudnál segíteni valamiben... - *válaszolja Szitának, ám Jeffete ekkor érkezik hozzá. Elkerekedik a szeme amikor a férfi megfogja a kezét és magával húzza - nézi Szitát, hogy most mit csináljon, de a nő széttárt karjaira megadó sóhajtással a férfi után ballag.
...
Talán egy fél órácska telik el, és a távozó páros visszatérni látszik. Jeffete és Pat egymás mellett ballag, láthatóan a nő nagyon elmélázott valamin. Pár méterre lehetnek csak a többiektől, amikor Pat a gondolataiba merülve szinte magának szólal meg.*
- Öh.... uh... khm.... az élet szórakozik velem.... és valaki nagyon jót röhöghet a markában.....
*Aztán felnéz. Arca immáron sokkal nyugodtabb. A sírás nyomai még mindig látszódnak, de a tekintetébe élet költözött. Tekintetét végighordozza a társaságon és egy aprót bólint magának. Odamegy Szitakötőhöz. Letelepszik mellé a földre. Táskájából előbányászik pár falatra való élelmet, s hozzálát gyorsan - tudja hogy nincs ideje sokáig enni.*

[Mesemondó]

__________________________________________________________
KM esemény [Szitakötő]
Helyszín: Haonwell- A Völgyben
Idopont: A Dal hava... az Ébredés, késő délelőtt
Résztvevők: mindenki
___________________________________________________________

Szita vidáman felelt a követnek, de nem szertelenül:
-Ó, a hangon régóta beteg volt, de meggyógyult mostanra. Szabad tudnom a nevét? Egyedül az önével nem vagyok tisztában, ami egy-két nap után igazán illetlenség részemről. Egyébként nem kellett volna tegnap önöknek veszekedni. Rajtunk lehetett volna, hogy milyen ökrök voltunk, hogy verekedtünk, de egymás rágásának nem volt értelme. És az biztos, hogy a ma esti őrséget én kezdem, az eredeti felállás szerint, hacsak önnek van kifogása ellene-nézett Maldarra kérdőn.
Pat vidámabb visszatérése megnyugtatta.
<Annak elenére, hogy vallásuk nem egy, Jeffete megtalálta a hangot a lelke felé. Nem hiába pap!>
-No, egyél, mert mostantól te viszed a sátrat. Egyébként az elf lova úgy böködött, mintha azt akarta volna, szállj fel rá. Vajon Arbor megengedné...?
Morik kérdőn nézett a papra, hogy most már el lett-e simítva a dolog, vagy számítson halni akaró jelenetekre. Arbor lova neheztelőn nézett gazdájára, sértődötten ment előre, elhagyva Morikot is.

[Ralog Gebbro]

(Jeffete Fortom)

*Fél szemmel Patriciát figyelve tért vissza a többiekhez. Remélte, hogy a nő mostmár nyugodtabban fog viselkedni és nem kell tartaniuk hasonló kirohanásoktól - mely igen károsan hat a társaságra. Morik mozdulataiban rejlő kérdésére a fejét alig észrevehetően hol jobbra-hol balra döltötte meg jelezvén, hogy talán sikerült és bizakodó képet vágott hozzá. Aztán ő is letelepedett a társaság mellé, s ebédjét elfogyasztotta.*

[Yvett de Crei]

(Patricia)

*Két falat közt járt amikor Morik hozzászólt.*
- Eszek, viszem... a büntetés az büntetés - és jogos... Ne féljen, többször nem fog előfordulni. - *egy kicsit elkerekedett a szeme és csodálkozva nézte Arbor lovát.* - Hogy azt akarta volna, hogy üljek fel rá? Uhhh... nem tudok lovagolni - szőrén meg aztán nem is tudom hogyan lehet fennmaradni a hátán.
*Kicsit fancsali képet vágott, majd folytatta ebédjét. Amikor befejezte még gyorsan megigazította a lábán zokniját és csizmáját, megnézte a hólyagot a lábán. Majd egy vállvonással visszahúzott mindent a helyére. Felszedelődzködött, hisz már így is sok időt elvett a többiektől. A legvégére hagyta a sátort - amit ólomnak érzékelt, majd gyorsan le is tette a földre - amíg nem indulnak nem tartja feleslegesen.*

[Alauron]

(Alauron)

-Ó..hát igen, elnézést, nem voltál ott mikor nevem mondtam. Alauron vagyok, Doranból. Igen, most tudom hogy a vita tegnap nem volt jó, hogy volt, és nem volt hasznos.
Nehogy éhenmaradjon gyorsan edébhez lát, de kicsit fancsali szájjal, már kezdi unni a hozot étket.
<Azt mesélik Haonwell erdei bővelkednek vadban, szerencsét kellene próbálnom...talán este, ha hozok valamit azzal vendégül láthatom a társaságot. >

[Schinter]

Arbor Vitus


//vannak dolgok,amiben az ember verhetetlen
fogyózni is kell vmikor De majd vmikor felhagyok a vegás étrenddel //


Látván,hogy a pap elmegy Pattalnem szól semmit.Inkbáb pihenteti magát...
<Na ezek az emberi papok...mindig szeretnek kétszemközt beszélgetni csak tudnám mit tartanak olyan titokzatosnak -,->

Érdeklödő képet vág,amikor lova vagyis Üstökös elrohan...

<Mi a mano?Hát vele meg mi történt?LEhet,hogy neheztel,mert az elmult napokban keveset foglalkoztam vele?hm...>

Lassan feláll a földről magára kapja a zsákját és elindul abba az irányba,amerre a lova is futott.Nem fut inkább kényelmes tempoban halad.

<Egyszer csak megáll...legalábbis eddig még nem forudlt elő,hogy hosszú időre elszökött volna... >

[Mesemondó]

__________________________________________________________
KM esemény [Szitakötő]
Helyszín: Haonwell- A Völgyben
Idopont: A Dal hava... az Ébredés, késő délelőtt
Résztvevők: mindenki
___________________________________________________________


//Ééés igen....! "Arbor lova" "az elf lova" "a ló" és a "hátas" (vagy ahogy Morik mondaná "az igavonó")után üdvözöljük Üstököst! Nyugi, holnapra nuku kaja, muszáj lesz vegáról mindenkinek váltani....Az elf lányok meg a kockás hasra...hm... Amúgy észrevettétek, ha a mikor szót megkeveritek abból Morik lesz...?//

Mikor Morik úgy látja, mindenki a falatozás végén jár, felemelkedik, húz a kulacsából, aztán indulásra ösztökéli a társaságot. Szita beszédes kedvében van, de nem úgy, mint reggel, amikor csak ömlött a szó a szájából:
-Nos, ideje megtanulni! Az elf lova elég türelmesnek tűnik, ami szerintem Arborról nem lenne elmondható, ha megpróbálnád feneked a lovára tenni... És Alauron, mi az a Doran? Az a hely, ahol sok villámdobálós botos embert képeznek ki?
Pat hátát vágja a sátor zsákja, Szita is megmozgatta a vállát, amikor felálltak. Unottan néz az ösvényre, és sóhajt, és vágyakozón nézett a távolodó Üstökösre. A paci csak jó 50 láb után volt hajlandó bevárni gazdáját és akkor is sértődötten méregette és még prüszkölt is egyet. A kelleténél erősebben böködte Arbor vállát, mintha fel akarná dönteni, farkát is az indokoltnál gyakrabban csapkodta.

//Avarath egy ideig njk lesz Deval kérésére, így tudok helyette válaszolni//

Avarath lassú lépésekkel Pat mellé ér:
-Bocsánat a szótlanságomért, nem aludt meg a tej a számban, csupán elgondolkodtam. Jó megrágni a szavakat, mielőtt kimondjuk őket. Nem történt semmi baj, de ön és a társnője lázas lehet estére. Valami jó, friss sült hús kellene, az erőt ad...

[Alauron]

(Alauron)

Válaszolva Szitának:
- Igen, én úgy mondom, ott van sok olyan, aki ismer számos tudományokat, és van sok iskola, tanulás megy ott sokmindenben. És a város az nagyon szép, a mágiásokon kívül is sokan laknak ott.
Látszik, hogy elragadtatással vegyes bánattal telve beszél szülőhelyéről.
<Nekem is vissza kellene térnem mihamarabb... >

[Yvett de Crei]

(Patricia)

*Ránéz Szitára amikor megemlíti a lovaglás megtanulását. Elhúzza a száját.*
- Nem... kösz, de nem ülnék fel rá. Semmi pénzért. Igaz még nem is próbáltam... de nem... - *<túl magas a háta...nekem már az is magas > amikor mindenki összekészült nekiveselkedik a sátornak. Magát korholja is rendesen, amiért estére nem csak hogy hólyagos lesz mindkét lába, de bizony a vállai is le lesznek szakadva helyükről. Azért egy apró optimista gondolat beférkőzi magát agyába - ez is jó valamire... ha másra nem hát edzésben tart, vagy legalább is eszébe juttatja azokat a kőkemény edzéseket, melyeket immárom egy éve hanyagolt. Szeretett volna minél előbb Maldarral beszélni, de Avarath odalépett hozzá. Kíváncsian tekintett a férfira, hisz eddig tanújelét nem adta, hogy beszélgetni akarna vele. Mondandójára kényszeredetten elmosolyodott.*
- Sokáig tartott a rágás... hát remélem az legalább elkerül, mert akkor aztán leshetik hogy hogyan megyek holnap tovább... Sült hús? Hmmmmm... az bizony finom lenne. - *aztán egy kicsit komolyabbra váltott tekintete. Szemei Maldarra tévedtek, látta rajta a rosszkedvet, a gyötrődést.* - Ööhhh... nem akarom most meg kirakni társaságomból, de szeretnék valamit helyre tenni... ugye megérti?

[Alauron]

(Alauron)

Avarath megemlíti a sülthús, és a vadászat lehetőségét, egyből fellelkesül az ötleten.
- Avarath, én is erre gondoltam, este vadásznánk együtt, egy őzet, vagy kismalacot. Nagyon jó lesz egy hús végre, midneki szívvel eszi majd, szerintem.

[Schinter]

Arbor Vitus


//egy ideje megirtam már...
még nem,de lehet,hogy innen kapta az ötletet Tysson?
kockás has?Annyira nem áll jól a nőknek sztem //


Értetlenül nézi Üstököst,hogy vajon mi baja lehet.Aztán megsimogatja a fejét és megkérdezi tőle.

-Na mondd cimbora mi a bajod?Hiányzik a vágta?vagy csak elfáradtál?Bár azt nem hinném...tettünk már meg ennél nagyobb utat is együtt....

[Mesemondó]

__________________________________________________________
KM esemény [Szitakötõ]
Helyszín: Haonwell- A Völgyben
Idopont: A Dal hava... az Ébredés, délután
Résztvevõk: mindenki
___________________________________________________________


//Hopsz, akkor így jártam. Mellesleg a has Arborra vonatkozott volna, hogyha lefogy kicsit...elf faluba ér, és tiporhat sziveket...Bár...//

Szita hitetlenkedve hallgatja a félelfet, néha a fejét is ingatja.
-És azt tudják azok a tudósok, hogy hogyan kell krumplit pucolni és hogyan néz ki a póréhagyma? Vagy a patiszon?
Avarath nem sértõdött meg, komótosan haladt. Ha Patnak megbeszélni valója van, ám legyen. A követ ajánlatát fontolgatta, majd bólintott rá. Üstökös neheztelõn nézett Arborra, emelgette a fejét, mint az meberek lovai, ha zablát akarnak tenni a szájukb, majd "enni" kezdte az elf haját, míg jó nyálas nem lett, és elégtétellel fejezte be. Addigra Morikék is beérték õket.
-De jó hogy rövid a hajam-mormogta a dzsad mellettük elhaladtában. Akadt idõ beszélgetésre, a bokrokban nem úgy tûnt, mintha még több veres ruhás egyén lapulna kifent kardokkal, de a sok menetelés délutánra elapasztotta a beszélõkét. Szita aztán lecövekelte magát és kijelentette, õ egy lépést sem hajlandó többet megtenni, leszakad a lába.
-A táborhely nem itt lesz. Túl nyílt a terep.
-És ha mi azt mondjuk, itt lesz? Jó, nyílt, de nekem betelt a pohár.
-Igen hamar.
-Hamar, mert ehhez nem vagyok hozzászokva, hogy gyalog iutazgassam.
-Most hozzá fog. Vagy ha nem bír menni, vegyen példát a társnõjérõl. Még cipekedve sem állt meg emiatt. Pedig szoknyában van...
-De õ hozzá van szokva!...bizonyára. Arbor, nem ülhetnék fel a ... lovára?
Morik horkant egyet, elõre sejtette, az elf egy hûvös nemmel hagyja helyben a nõt.

[Schinter]

Arbor Vitus


//nem is hüvõs nemet mondtam volna
Aha szóval szted köveér Arbor...pedig nem is //


-hm...Szóval éhes vagy?Azt hittem legelésztél a friss fûbõl vagy az nem izlet?Gyere keresünk,akkor neked egy kis étket

Kicsit kicsavarja a haját majd elindul az egyik irányba egy kis élelem után nézni Üstökösnek amennyiben nem lakott jól a sok friss fûvel...

//nem félreérteni...sima normális zöld fû,ami nõ a földön //

[Yvett de Crei]

//msn-en ledumáljuk, hogy ne kelljen ránk várni ez miatt.//

(Patricia Kromhaar) és (Maldar)

*Pat Avarath mellõl gyorsan Maldar felé vette az irány. Kicsit bátoratlanul, de megfogta a férfi kezét. Szemei kérlelõen meredtek a férfire.*
- Beszélnünk kéne, most...
*Maldar hirtelen összerázkódik, ahogy Pat megfogja a kezét. Arcán látszik a meglepettség, de szótlanul várja hogy a nõ elmondja amit akar. Pat megáll, hagyja hogy a többiek elõre menjenek, csak akkor indul ismét útnak, amikor már a többiek hallótávolságon kívül esnek szerinte. De azért nem veszíti õket szem elõl.*

//Szita, ha valami baj lenne ezzel így, akkor légyszi írj egy privit. Csak gondoltam/gondoltuk nem húzzuk az idõt hozzászólásokban lebonyolítva.//