(Somuris)
* az õrök elmente és a névsorolvasás között *
Ó mily szép megnyilvánulásait is látjuk rendnek és törvénynek e helyen. Ki máskor a kéjt árulja, most szent szûz akar lenni, kinek dolga a fegyvertelent ütni, most lelkének üdvéért aggódik, a jó öreg pedig végre nyugalomra lelt.
Minket pedig, akik épp erre a nemes földre vetõdtünk, úgy illõ, hogy szó nélkül felakasszanak, hisz csaknem minden fogunk a helyén van...