Valthagorei Vész [ETK]

[Orwen del'Correl]

//Az melyik? :D:D//

(Rouhn)

Odalép a tetemhez, szakértõ mozdulatokkal nyúl bele a sebbe, óvatosan végighúzza az ujjperceit a seben, majd mélyebbre is benyúl, a bordák közé. Ha fog, vagy karom metszette a sebet talán a bordák közé szorult. Ha túl "egyenes" a vágás akkor penge okozhatta. Ha még ennél is pontosabb... akkor mágia.
Mélyet szippant a levegõböl, megpróbálván felmérni, hogy mikori a hulla. Most sötét van, a halál idejébõl következtethet a Vadász vadász-periódusára. Éjjeli? Nappali?
A véres kezét a földbe, vagy a tetem szárazon maradt szõrzetébe törli, majd maga elé mered, látszik, hogy gondolkodik.

//És vár a km válaszára //

[Tallisa]

* Most már nem lesz semmi baj..*

- A törnénet valahol ott kezdödhetett amikor a szüleim eldöntötték hogy lovag lesz belõlem.... Csak nem érdekelte õket hogy nem akarok az lenni.. Ekkor hat éves voltam... /a tekintete a távolba réved, arca vonásai meg keményednek a szülei emlitésénél.../ Nem voltak hajlandóak meghalgatni... Kaptam tölük egy bucsú ajándékot majd leadtak a farkasszívnek azzall a megjegyzéssel hogy neveljenek belõlem embert...
Öt teljes évig birtam a "tanítást"... Az igaz hogy megtanítottak egy két jó dologra de még mindig nem akartam ezt csinálni.. Ugyhogy amikor tudtam elhagytam õket és számomra egy érdekesebb életet kezdtem... Nekik nem tetszik... De engem persze soha senki nem kérdezett...
Erionból egy mutatványos csoporttal távoztam... azóta élem az életem mondjuk nem hiszem hogy sokáig szeretnék maradni ezzel a társasággal... /kissé elgondolkozik, majd hirtelen felenged a tartása... a gyermeki csillogást fedezhetõ fel a szemében.../ Képzeld kaptam bucsú ajándékot is az elsõ barátaimtól... Egy fa dobozt ami zenél ha szeretnéd meg mutatom....

Vissza fordulok a lazachoz és szép lassan megeszem a maradékot...

[Mesemondó]

______________________________________________________

KM esemény [Alauron]
Helyszín: Parda, Parda nyugati széle
Idõpont: Nyár eleje, este
Résztvevõk: Seur Mesh, Ardo Nanoc, Rouhn Waerwulf
_____________________________________________________________


Ahogy a tömeg elindúlt végül aztán Ardo is utánukmegy, és hamar beéri õket. Odaérve õt is az a látvány fogadja mint a többieket. Rouhn lehajol, és tüzetes vizsgálatba kezd, hosszan tanulmányozza a testet. Ahogy telik az idõ, az emberek lassan hátrahúzódnak, és tanácstalanul beszélgetnek halkan. Aztán egy imbolygó fákjaláng jelenik meg a városka felõl, és lassan közeledik, majd egy õsz hajú hatvanas éveit járó férfi bontakozik ki a sötétbõl. mintha hálóköntös lenne rajta, felette pedig egy hosszú köpeny van teste köré csavarva. Nyakában két összefonódó ezüstös karika lóg egy hosszú, vastag láncon. Az emberek rögtön körégyüllenek, és idegesen magyarázzák a történteket. Szavaikból kitûnik, megbecsülik az idõs férfit. Az odalép megvizsgálni a testet, és lehajol Rouhn mellé. Habár nem túr könyékig a tetemben, fényes fákját tart felé, hogy az idegen láthasson mindent.

[Orwen del'Correl]

(Rouhn)

A korg lasan befejezi a vizsgálódást, felisztítja a kezét, feláll, és a kérdõ tekintetek felé fordul pár rövidke pillanatig keresi a megfelelõ szavakat, majd belekezd a mondanivalójába a mély baritonjával:
-A tetem friss, tényleg apró lovacska. A metszés... penge okozta, az állat már feküldt, amikor felvágták. Hogy elõtte elkábították-e vagy sem nem tudom a fején nem láttam sebet, sötét van. A gyilkosa alig pár órával ezelõtt ölhette meg. Ennyit mondhatok.
A férfi megvonja a vállát.
<Miféle átkozott szekta tehet ilyet? Bár.. akkor hol van az oltár?>

[Quator ar Zaraquer]

(Ardo)

*Odaérve töröm az utat elõre, hogy megnézzem mi is volt ilyen fene fontos. Amikor elõre érek és ekkorra már lassan odaér a köntösös is, igencsak meghökkenek. Kissé még hátra is hõkölök és látszik a fáklyafényben, hogy az arcom grimaszba rándul.*

-Ezé'?! Ti ezér a gebéért óbégattatok éjszakának idején?!

[Mesemondó]

______________________________________________________

KM esemény [Alauron]
Helyszín: Parda, Parda nyugati széle
Idõpont: Nyár eleje, este
Résztvevõk: Seur Mesh, Ardo Nanoc, Rouhn Waerwulf
_____________________________________________________________


A nép hátrahõköl amint Rounh bejelenti a felfedezéseit. Mintha attól tartanának, hogy valami átok fog rájuk szállni, ha túl közel állnak. Sokuk arcára mély undor ül ki, mások rémült tekintettel súgnak össze. Az öreg is feláll a tetem mellõl, arca hideg, mint a márvány, de szeme sír a fájdalomtól.
- Kérlek titeket menjetek haza. És aludjatok nyugodtan...nincs miért félni.
Hobal, szaladj el Francis kapitányért, ilyenkor szokott vacsorázni az Északi Szélben...Gaven, és Borku, hozzatok két ásót, és csináljatok egy dögkutat a szegény párának. A többieknek pedig jó éjszakát.
Arca ellentmondást nem tûrõ, de hangja mégis törõdést sugall.. Aztán a mellette álló Rouhnhoz fordúl.
- Igazán köszönöm a segítséget, és a hozáértést jóuram, ám kérlek ne zargasd a jámbor szíveket olyannal, amitõl megdermednek. A nevem Liot Bomerr, én vagyok az egyszerû nép lelkének õre e kicsiny városban.
Körültekint, a másik két idegenen idõzik a tekintete egy darabig...Ardo hozzászólását hallhatta, de úgy látszik semmit sem reagál rá.
- Elküldettem a kapitányúrért, nemsokára it lesz. Kérem magukat várják meg õt. Mindenkinek a tudására szükség lehet ha fényt kívánunk deríteni az eset gyökerére. Remélem, segítenek ebben most a szükség órájában, és megmutatják jóságukat. Ám ha mégsem vezeti magukta a segítõ szándék, úgy hiszem Francis kapitány meg tud fizetni szolgálataikért. Ön kiváltképp ügyes nyomolvasónak látszik.- fordul ismét Rouhnhoz
- Hajlandó segíteni?

[Mesemondó]

______________________________________________________

KM esemény [Alauron]
Helyszín: Parda, Fõtér, Északi Szél fogadó
Idõpont: Nyár eleje, este
Résztvevõk: Joey Merts , Gonal O'Fer, Aral Hesron
_____________________________________________________________


Az este békésen telik, a fogadóban lágy zene szól, és a hangulatos hely ételei is nagyon ízletesek, nem is beszélve arról a különlegesa sörrõl amit Aral kortyolgat, miközben hallgatja a kapitány szavait. Joeynek is izlik az étel, és Gonal pedig alig tud betelni a finomsággal.
Ekkor nyílik az ajtó, a belépõ férfi egy magas, fekete köpenyt viselõ férfi, oldalán rövidkard lóg. Egyenest Aral asztalához sétál.
- Mi van már megint? - kérdi tõle a kapitány, láthatóan nem örülve annak hogy megzavarták. A férfi hozzá hajol és a fülébe súg, valamit. Egy kurta mondatnál biztosan több lehet.
- No, barátocskám akkor ha akar, máris felveheti a szolgálatot...de ha nem is akkor is jöhet... - monja végül Francis Aralnak. Aztán felekl, megtörli a száját, és fennhangon odakiált a mellényes legénynek.
- Írd a számlámhoz! Kár hogy nem tudom megenni, igazán.
Azzal elindulnak. Francis, és az imént érkezett sietõsen távozik a fogadóból. Ezt Gonal, és Joey is rögvest észreveszi. A férfi magyaráz valamit a kapitánynak, mintha valami lovat emlegetne...?

[Gorden Harunn]

*Amikor a pap felém fordul, megpróbálom takarni az arcomat mások elõl, és
hátrébb araszolni.*

[Welina Shire]

(Joey Merts)

*Falatozás közben hallgatom.
„Kicsit más válaszra számítottam, de így legalább fenn áll a lehetõség, hogy elõbb-utóbb mindkét fél elégedett lehet valamennyi idõ eltelte múlva.”
Biccentek és eltüntetem gyomromba a vacsora utolsó fogyasztható adagját.*
- Mutasd csak...
*Ekkor lép be a köpönyeges és súg valamit a kapitánynak, az meg pár szóval valamiféle szolgálatról beszél egy matróz kinézetû idegennek. Amit hallok pár szót, az alapján csendre intem Gonalt, és a már megismert ezüstszín mellényeshez lépek. Rákérdezek a vacsora árára, melyet állok is, majd szállás után érdeklõdöm. Amennyiben van üres, egy közepes árfekvésû szobát veszek ki legalább ma estére és - mielõtt Gonallal beszélnék a továbbiakról - röviden a vacsorájában megzavart köpönyegesrõl is kérdezek pár szót.
„Holnapig csak ráér a pónikeresés, fõleg ha a kapitány reakciója és a hallott szavak alapján jó dologra tippelek, azaz: abból a lóból ami maradhatott, az kétlem hogy egy gyermek szemének való látvány lehet.”*

[Mesemondó]

______________________________________________________

KM esemény [Alauron]
Helyszín: Parda, Fõtér, Északi Szél fogadó
Idõpont: Nyár eleje, este
Résztvevõk: Joey Merts , Gonal O'Fer
_____________________________________________________________


A vacsorá ára 23 rézgaras, a kivett szobáért pedig 40 réz dukál a fogadóban. A mellényes udvariasan érdeklõdik hogy meg voltak e elégedve a vacsorával, meg hogy az ifju úr is megszál e a szobában, mert akkor még 10 réz felárral tartozik....
Joey miután lerendezte az anyagiakat a köpenyes férfi felõl érdeklõdik, mire a mellényes legény készséggel válaszol:
- Az az úr? Õ a város rendészeinek vezetõje, Francis Merada. Forduljon csak hozzá bizalommal.

[Quator ar Zaraquer]

(Ardo)

<Már megin' nem képesek értelmesen válaszolni nekem. N a majd most figyelni fognak és végre elrendezem ezt az egész bagázst. >

-Hehh! Én jóságos biztosan nem vagyok és az a néhány rézgaras sem érdekel.

*Morgom és az öreg elé lépek. A szigonyt jól az orra alá nyomom, hogy kivehesse minden részletét és karcolását. (azért vigyázok nehogy megszúrjam )*

-De ha azzal, hogy ledöföm a gebebelezõt vége a ricsajnak...Rám számíthatsz öreg! *Elvigyorodom. Nem igazán lehet megmondani, hogy a kilátásban lévõ vérontás vagy inkább a saját "elmésségem" okán.*

[Tallisa]

(Gonal)

Mikor csendre intenek érdeklõdöen körbe nézek... Megprobálom követni Joey pillantását...
*Mien lóról beszélhetnek? Esetleg Paciról? Ha elbucsuzomtam akkor utána nézek* /ha el tudtam kapni a lóról szoló részt/

-Nem nem kivánok megszálni köszönöm...- mondom a fogadósnak
-Mi lehet a baj?-kérdezem Joey-tól- Nem nézzük meg?

[Mesemondó]

______________________________________________________

KM esemény [Alauron]
Helyszín: Parda, Parda nyugati széle
Idõpont: Nyár eleje, este
Résztvevõk: Seur Mesh, Ardo Nanoc, Rouhn Waerwulf
_____________________________________________________________


Liot figyelme a hatalmas termetû Ardora, és szintén tekintélyes szigonyára terelõdik, így aztán Seurt szem elõl téveszti, aki most lehetõséget lát arra hogy ha akar, az idõközben hazafelé kászálódó emberek közé vegyülve feltünés nélül lelépjen. Ardo fellépésére egyet hátralép, és fel fordúl, de igazán hidegvérû ember lehet, mert nem retten meg, csak nyugodtan válaszol, sõt szinte még kedvesség is van a hangjában, megértõen így felel:
- Sajnálom hogy a pihenésedet ez az eset megzavarta. Az biztos, hogy csak úgy lesz nyugalom ismét a városban, ha ennek a dolognak a végére pecsét kerül. És az is boztos, hogy azzal akit ilyet tesz nem kell puhányul bánni, és a legjobb módja a megfékezésének, hogy örökre elhallgattatjuk. De vigyázni kell, hogy a tettes helyett nehogy másba szúrd pompás fegyvered. Ha biztosak vagytok benne, hogy megvan az illetõ, és tudtok intézzétek el. Most azonban várjuk meg a kapitányt.
Továbbra is várakozva tekitett Rouhn felé, még nem kapta meg a válaszát.

[Orwen del'Correl]

(Rouhn)

A barbár felkapja a féjét, és az öregre néz.
Sajnálja meg, de nem hallottam. A sokember. Hangosak.
Hogy segítenék? Örömmel. <Érdekesnek tûnik a helyzet...>

[Quator ar Zaraquer]

(Ardo)

-Látom van vér a pucádban bátyám!

*Nevetek fel hangosan és kivételesen jókedvûen. Csak úgy ivócimborás megszokásból meglapogatom a köntösös vállát jóindulatom jeléül. Aztán hirtelen észbekapok és bocsánatkérõn nézek rá. *

-Hopp. Bocsánat.

<Végre egy viszonylag normális emberke. Csak ne lennének ennyire törékenyek a viszonylag normálisok. >