-Tehát ne húzzuk tovább! Magukkal tarthatok é avagy nem? Mert így ebbõl biza nem lesz sokminden, ha csak így beszélgetünk a barlang közepé.
*Indulásra készül*
-A figyelmeztetést értem.
*Magaban reménykedek, hogy nem váltja be!*
*Kicsit meglepõdik a gorviki hevességén és elszántságán, de fellélegzik, amikor az holtan terül el elõtte. Az idegenre néz és alaposan végigméri, majd feláll a hulla mellõl.* - Lehet, hogy csapda, és az ellenségnek dolgozik, bár nem hinném. Mindenesetre figyelni fogjuk, és ha ellenünk tesz, meghal. Amúgy meg tényleg nincs idõnk cseverészni, úgyhogy indulás tovább. Shanil. Mutasd az utat. *Hangja határozott, de nem parancsoló. Mindenki érezheti benne, hogy csak a csapat érdekében ilyen.*
"Új faj az ember, sok baj van vele
Ráordítok egyet, kiomlik a bele."
*Mikor a pap elindul, õ egybõl utánamegy és felzárkózik a jobb oldalára. Kardjait maga mellett alkarra szorítva tartja pördítésre készen várva egy újabb támadást.*
"Új faj az ember, sok baj van vele
Ráordítok egyet, kiomlik a bele."
// Bocs, de nem bírom kihagyni ezt az offot:
Az új társunknak: jó volna ha a kari nevét zárójelben kiírnád felülre a reagodba mint mindenki. A másik - esetleges karileírást adhatnál... Harmadik: dzsadnõ... hm.... sötétben, alagútban...hacsak nem lát másképp mint mondjuk mink... de akkor is... ha Dzsanát meglátja, nem hiszem, hogy csak úgy kacsingatna rá... hogy miért is? - teszed fel a kérdést Gregorius Infernalis - olvasd lejjebb a tényleges reagban... //
(Dzsana Khadde)
*Milyen jól döntött, hogy nem szól bele abba a harcba. Csodálkozva, de mégis kissé érdekesen nézi Rikku harcát, még a szája is nyitvamarad egy pillanatra. A harmadik ellenfél földrehanyatlása után, valamint az új jövevény megpillantására, már lép is elõrébb támadólag. Azonban visszafogja magát, látván se Shanil, se Kildar és se Rikku nem támadja meg. Értetlenkedve néz rájuk, majd megvonja a vállát. A férfi tekintetét állja - a dzsadnõ aki elõtte áll igen szép megtermett példánya népének. Talán 170 magasra lehet saccolni, és igen súlyosnak, azonban nem kövér, csak mérhetetlenül izmos testfelépítésû. Fekete, válláig érõ göndör haja, dús hullámokban - de jelenleg csapzottan - omlik acélkék, kissé viseletes vértjére. Kreol barna arcán mélybarna szemei szomorúan, de mégis elszántan ülnek. Nem jutott neki túl sok a szépség áldásából, vagy átkából� - igen csúnyácskának mondható, de látszik rajta ez érdekli tán a legkevésbé, hisz egész testébõl egyfajta tekintélyt parancsoló, szemet vonzó erõ árad. Talán normálisabb körülmények közt ez a megjelenés tiszteletet válthat ki másokból - ám most inkább szánalmas a kinézete. Testén zöld színû ruhát visel: pulóver - melynek ujjai hiányoznak szabaddá téve egész karját felfedve annak barnaságát. Egy enyhén bõ szabású nadrág van még rajta. A nadrág szárát a vastagtalpú, ám mégis ruganyos cipõjébe kényszerítette, melynek szára a bokája fölött ér véget. Pulóverje felett viseli vértjét, melyen nincs díszítés, nincs szimbólum sem- ám egy pár helyen igencsak csúnya sérülés tarkítja. A kacsintásra felszalad a szemöldöke és mély ráncokba szalad a homloka. <Normális az ilyen?... Nem lát a szemére?...Na majd meglátjuk, ha megéljük a holnapot nappali fényben kacsingat-e...> Kissé ellenségesen méregeti Gregoriust, de elindul Shanilék után.*
Emberi törvény kibírni mindent S menni mindig tovább, Még akkor is ha nem élnek már benned Remények és csodák.
//180 cm, kisnemesi öltözék, a zöld és a ék szín dominál, kb 50-60 kiló
barna haj(éppen) Szem is barna, vívókesztyû,vörös köpeny,lovagló csizma, széles karimájú tollas kalap, oldalán tõrkard, hátán hátizsák.//
Fölösleges két külön reagban írni az egymondatos hozzászólást és a kari leírását. edited by Yvett de Crei
____________________________________________________________ KM esemény [Layla] Helyszín: Abaszisz, Ifin, kikötõnegyed, Ifin utcái Idõpont: A Vizek hónapja, a Tengercsend, éjjel Résztvevõk: mindenki _____________________________________________________________
*Indulniuk kellett. A sötétség oszlani kezdett, és baljós hangok szûrõdtek ki a dolgozószobák ajtaján. Mintha a távozó éjszaka hangjai csattantak volna fel, sikolyok és néma, fájdalmas sóhajok formájában... elindultak. A lábuk sebesen járt: a térkép vezette õket a helyes irányba... valahogy vonzotta Shanil tekintetét a papiros egy pontja... jobbra egy kanyar, majd balra egy, a levegõ kezdett nehézkessé, nehezen szedhetõvé válni... még pár lépés, még egy fordulat, még egy utolsó sóhajtás... Az utolsó pillanatban rejtõztek el a felállított hatalmas dobozok mögött.*
//... Schinter nem kell midnig kommentálni midnent -.- És szvsz simán meglátszik egy bárdon hogy bárd. Ahogy egy lovagon is hogy lovag. Ahogy egy papon hogy pap. Egy bárd--> szeleburdi vándorénekes, kalandkeresõ ifjú---> lazán fel lehet ismerni. Mert nem sok ilyen rohangál az utcákon. Szvsz.Szvsz.Szvsz. És nem kell midnig szvsz-zni, engem kicsit idegesít... ...//
//... Gregorius: kövesd nyomon mi hogy írunk, és próbálj hasonlót tenni. Nem gáz ha az ember új, nem kell õt bántani... és törekedj arra, hogy kevés közönségesebb szót használj (pl kussolni) és írj ki midnent.. azaz nem 1 ember, hanem egy ember... nya ezek jó tanácsok Hajrá, csak ügyesen ...//
* Kandúr amint lehúzódkodott, testi energiáit megfeszítve körülkémlel... társainak kézjelekkel utasításba adja: gyorsan, csendben utána... õ maga nyomkövetõi készsségeit használva az itt imént elhaladt társaság nyomába indul meg... segítségére a földön található vérnyomok lesznek, eközben megpróbálja kivenni a nyomáskülönbség mértékébõl, a levegõ irányából hogy hol lehetnek, miylen mélyen...*
"A barátom és hû követõm? Nem is tudom... Meghalt már valaha értem?"- Jakirte Jak Cyr
-Affene! *Suttogva*-Mo volt ez!Láttátok?*Idegesen figyelek miközben várom az események folytatását.* <Még az életben nem ilyedtem meg ennyire semmitõl.Talán az állatkerben a majomhiénáktól.Mindegy is.
Épp azon merengtem, hogy mit is keresek ilyen rossz arcú "emberekkel"
ilyen rossz helyen.És a régi szép idõkön merengek.Mikor még peckesen lovagoltam a királlyal. Haj de szép is volt.Most meg!Rettegve várom a halált néhány bátor, de mégis rettegõ harcossal.Ugyan nem ismerem õket régóta, de mégis.Kitartásuk a harcban meglepett.Pláne, hogy életemben elõször láttam a kobratáncot.Régi fóliánsokban már olvastam róla. De nem hittem hogy ilyen félelmetes. HMMM vajon más titka is van a csapatnak?Na nézzük!Mit is keresnek ezek együtt? Nem éppen öszeillõ társaság, pláne hogy általában a vadász magányosan dolgozik. Mindegy is.Történhetne már valami, majd kiugrik a szívem a helyérõl. Izzad a homlokom, elegem van, TÖRTÉNJEN MÁR VALAMI!!!!!!!Csak nyugi.Épp elég rémítõ volt itt mászkálni.Sõtétség, mocsok, fura hangok.Ja meg a többiek.Az a szegény lány már nem élek ha nem léptem volna közbe.Mégis most én is nagy veszélyben érzem magam.Nincs hova menekülni, nincs más lehetõség csak várni.Én Gregorius aki eddig mindent legyõzött, kardal vagy fortéllyal, itt ülök és néhány poros ládától várom a megoldást. Hihetetlen! Azthiszem ez életem legrosszabb napja!>
// Szerintem északon, ráadásul egy bárd nem nagyon láthatott kobratáncot, és nem hiszem, hogy fóliánsokban nagyon dokumentálták volna. A két fejvadászkarddal pörgõ gorviki pedig nem feltétlenül egyenlõ a kobratánccal. Szerintem. //
"Új faj az ember, sok baj van vele
Ráordítok egyet, kiomlik a bele."
____________________________________________________________ KM esemény [Layla] Helyszín: Abaszisz, Ifin, kikötõnegyed, Ifin utcái Idõpont: A Vizek hónapja, a Tengercsend, éjjel Résztvevõk: mindenki _____________________________________________________________ *Az egész hely valamiféle ideges vibrálást árasztott. A keskeny utcácska, amibe a kalandorok értek, még sötétebb volt, még rémisztõbb, a falon vér folyt le, a sötétben vibrált a fáklyák gyenge fénye. Olyan volt az egész föld alatti járat, mint egy labirintus, egyik sikátort követte a másik, egyik út egym másikba torkollt... a kalandorok már régen elhagyták a dolgozószobákat, úgy, mint ahogy a gorvikiakat is -ám a veszély még nem múlt el. Hatalmas dobozok egy éjfekete ajtó mellett -a vészjósló hangok, sikolyok megerõsödtek, de lehet, hogy csak valami földöntúli káprázat játszott mindannyiuk fülével.... egy gyors mozdulat, s mindenki a dobozok mögött találta magát. Shanil még mindig a térképet szorongatta, mely idáig vezette õket... hirtelen kivágódott a fekete ajtó, és egy gorviki rohant el a dobozok mellett, egyenesen a dolgozószobák irányába... lázas hangok szûrõdtek ki a terembõl, mely valószínûleg a raktárba torkollt. Igen, ezt a helyet keresték... hamarosan célba érnek....*
Amikor kirohan a gorviki a rövidkardjának markolatára teszi a kezét felkészülve a harcra ha netán a dobozk nem rejtenék el õket megfellelõen.Nem indul a szobába rögtön inkább hallgatozik egy kicsit.Nagyon is érdekli,hogy vajon hányan lehetne abba a szobába,amibe be fognak térni és vajon mit csinálhatnak.Illetve kinéz a gorviki után is,hogy vajon megijedhetett vmitõl és fejvesztve rohant el vagy csak a halott társai felé megy fegyverrel a kezében jelezvén,hogy többen tudnak a harcról mint kellene...
*Az ajtó elõtt a dobozok mögött megbúvik. Bizonyára jó helyen járnak - egy ajtó, ami nem terem csak úgy a falakon. Valószínûleg célba értek. Épp szóra nyitná a száját Shanil felé, amikor az ajtó kivágódik. Mozdulatlanná dermed, szájában megfagy a szó. Véletlenül sem akarja, hogy a kis csapatuk leleplezõdjön. Kíváncsian fülel, hogy hátha hall még másokat is kirobogni az ajtó mögül. Hallgatózik, csendben, mozdulatlanul várakozik miközben kardját görcsösen szorítja.*
Emberi törvény kibírni mindent S menni mindig tovább, Még akkor is ha nem élnek már benned Remények és csodák.