Ez a hajóút igen szokatlan számára. Meg a sok ember egy helyen... Szétnéz a társasággal, de arca komor marad, bárki láthatja, hogy nem érzi igazán jól magát. A gyerek feltûnésére reflexbõl hátrébb húzódik, mintha lefalább fertõzõ lenne a kicsi. <Ez meg mit akar? Egy ilyen porontynak hol az apja aki neveli? >
*Ha már mindenki kiválasztotta a helyét, lepakol a maradék ágyra, és megy Somurisék után. Rapírját magán hagyja természetesen, hisz díszfegyverként is funkcionál. A folyosókon járva-kelve kedves az emberekkel, fõleg a nõkkel. Elbeszélget egy-két szolgálólánnyal olyan ürüggyel, hogy ezt-azt nem talál a hajón, bemutatkozik és bókol az egyedülhagyott nemeshölgyeknek. Elemében érzi magát, hisz szociális teremtmény. A kisfiút és a kislányt is próbálja békíteni. Látva, hogy Hanas kényelmetlenül érzi magát, kicsit próbálja az õ feszültségét is oldani.* - Ne feszengj barátom. Próbáld élvezni a helyzetet. Egy ilyen hajóúton az ember sok barátra tehet szert. Érdekes, távoli földekrõl származó embereket lehet megismerni. Más kultúrákat, értékeket. És ez a hajó is szép nagy, biztonságosnak tûnik, és szerintem jól fogjuk magunkat érezni. Csak engedd el magad. Hadd sodorjon magával a nagyvilági élet. Ismerkedj. Ezzel is a feladatodat végzed. A velünk utazókat is figyelni kell, hiszen õk jelenthetnek veszélyt a Donra és párjára.
"Új faj az ember, sok baj van vele
Ráordítok egyet, kiomlik a bele."
___________________________________________________________ KM esemény [Szitakötõ] Helyszín: Shadon-Ronella-Sercarappa,a Távoli Szeretõ fedélzetén Idõpont: Pyarroni idõ szerint Harc hava, Holdak és Vándorok, reggel Résztvevõk: Guido, Hanas, Rutilus, Somuris ___________________________________________________________
Guido számára van lehetõség bõven ágyat választani: öt emberre adtak hat ágyat...Szemben az emeleten Rutilus kapott helyet, alatta Trixi, balra fenn Hanas holmija lelt helyet, jobbra fenn pedig Somuris telepedett meg, így máris két hely várta a férfit szabadon. A férfiak a hölgyek között elég feltûnést keltenek, hisz külön-külön sem rosszvágásúak, de együtt...! Sok legyezõ nyílt ki a hideg idõ ellenére, hogy a suttogásokat és arcpírokat elrejtse. A kifulladt lány -aki nem is igazán volt már kisleány, nõvé érés küszöbén állt- eltátotta a száját, mikor meglátta Sumorist, majd Guidót. A kisfiú nyomban megszólalt: -Allegra! Látom a reggeli kalácsot a hasadban, akkora szád...!
A lány elvörösödött és köpni-nyelni nem tudott, a kisfiú pedig szívbaj nélkül Rutilus csizmaszárába gyûrte a kendõt és kacagott. A lépcsõn kapkodó léptek jöttek lefelé, fekete kiscsizma érkezett le, majd egy ugyan olyan, színre is, formára is halványzöld ruhás lány ért a szintre. A végén megcsúszott, csak a korlátot markolva nem vágódott hanyatt. Õ már sötétébarna hajú volt, meglehetõsen sápadt és lánynak csúnya horgas orra volt. Talán 14-15 éves lehetett, lihegve megállt a turcsiorrú mellett és a nyakában lévõ nyúlbundát igazgatta. -Allegra...Allegra...anyánk hív...Mi a fenét...keresel itt...? Ó...-zárta össze száját, amikor észrevette a négyest. Majd szeme értelmesen csillant, ujjával finoman bezárta testvére száját és megbökte csípõjével Allegrát. -Mért nem mutatsz be az uraknak, hm? Kísérõ nélkül ismerkedni! A nõvéred vagyok, így igazán illlett volna velem mutatkoznod!
-De Alcon...!
-Alcon fenekét majd anyánk kiporolja, sss.
-és fiatal lányhoz szintén nem méltõn igen érdeklõdõ tekintettel nézett végig Sumorison, még egy kacsintást is eleresztett. No, jóféle feleség lesz ebbõl, ha lesz, ki orrát elfeledve elveszi! -De a kendõm...-mutogatott sápadtan Allegra Rutilus csizmája felé. -Pfuj, te cemende, mit tanított anyánk? A keszkenõ elveszne olyan, mintha a lányságod vesztenéd el! Ó, és egy csizmávan van...!
Õt kevésbé rémisztette a jelenet, sõt, nagy volt abban a színészkedés, semmint a valós riadalom. -Kérem, ha egy csöppnyit is úriemberek, akkor a kendõt visszaszolgáltatják balga húgomnak, és bocsánatkérésünk képpen elfogadják ajánlatunkat majd egy teára úgy... ötkor.
Szemei Sumorisnak egyet üzentek: "Te fõleg légy ott, szivi" -Tea...?! Anyánk meg fog nyúzni!
-Dehogy fog, viselkedj! Alcon te meg tanulj eme uraktól illemet!
-De én nem vagyok úr! Fiú vagyok! és olyan csizmát akarok, mint amilyen neki van!-nézett Ritulusra. -Te, Leonor, ennek olyan szaga van mint a kitömött állatoknak!-fintorította el az orrát a kisfiú Hanast megszagolva.
*Csak mosolyog a közjátékon, majd gyorsan lehajol és kikapja a kendõt a csizmából, és a lánynak nyújtja.* - Nem ezen a kendõn múlik kegyed jóhíre, de az biztos, hogy gazdájánál a helye. *A kisfiú megjegyzésére nagyot sóhajt és Hanasra nézve méregeti annak reakcióját.* <... Na ha eddig kellemetlenül érezte amgát, akkor most befordul. ...> - Nem kitömött állat szagú. Csak aki lovakkal is foglalkozik, annak ilyen szagú lesz a csizmája. Fõleg, ha ápolja faggyúval. Ez így normális. *Azzal összekócolja a kissrác fejét és a nõvérei felé tessékeli, hogy elvihessék.* - Részemrõl nagyon köszönöm a teameghívást, és el is fogadom, ha éppen nem lesz halaszthatatlan dolgunk. Viszont nem tudjuk, hogy hova is szól pontosan a meghívás. *Egy kedves mosoly kíséretében várja a választ, majd ha a lányok távoznak, udvariasan elköszön.*
"Új faj az ember, sok baj van vele
Ráordítok egyet, kiomlik a bele."
Amikor a gyermekek közjátékát meglátja, és a fiú bedugja a kendõt a csizmaszárába hangosan felnevet. Arcára barátságos mosoly ül ki, zord tekintete ellágyul. Mire a Horgasorrú megérkezik nevetése elmúlik, bár még mindíg mosolyog. Jobbjával kihúzza a kendõt, azaz csak kihúzná, de a szemtelen párbajhõs megelõzi. <Legyen hát tied a dicsõség bajkeverõ!> Amikor a férfi kikapja a kendõt kissé elkomorodik, de csak pár pillanatra, majd ismét elterül rajta a nyugodt arckifejezés. A csizmás megjegyzésre csak mosolyog, a teameghívásra nem reagál. Részérõl kicsit kellemetlen lenne.
//Hát kösz Limen, most utólag írhatom át a hozzászólásomat. //
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Orwen del'Correl 2006.10.14. 23:11-kor.
___________________________________________________________ KM esemény [Szitakötõ] Helyszín: Shadon-Ronella-Sercarappa,a Távoli Szeretõ fedélzetén Idõpont: Pyarroni idõ szerint Harc hava, Holdak és Vándorok, reggel Résztvevõk: mindenki ___________________________________________________________
//A fiú shadoniul mondta, Hanas nem beszéli azt a nyelvet //
-A harmadik emeleten, a jobboldali folyosóágon a negyedik kabinban legyenek szívesek. Keressék signorina Allegra Magniát és signorina Leonor Magniát és persze anyánk is ott lakik, donna Mimosa...
Guidoba a donna neve áramütésként ugrik be a múlt ölelésektõl terhes ködébõl. Hogy is lehetett? 4-5 éve volt viszonya az özveggyel? Ah, mintha lett volna két, tízéves girnyó lánya, talán ezek azok elõtte, felserdülve? Mimosa, Mimosa...Na, az a nõ minden volt, csak mimóza nem. Ám a kisfiú...4-5 éves forma...S hacsak szeplõtelen fogantatás nem létezik, akkor a donna akár Guidótól is...A férfit egy pillanatra kiverte a víz erre az ötletre.
//Tia eme közjáték közepette éri be a férfiakat kisebb tekergés után.
A kissráchoz legugolva viszonozva annak pajkos tekintetét
- A lányok nem bénák. Néha kicsit botladozós kiskacsák, de ha megnõnek gyönyörû kecses hattyúvá érnek, hogy képesek nekünk olyan mutatványokkal szolgálni, amitõl a magunkfajta férfiembernek eláll a lélegzete. Ha a nap megpirul a horizonton, én kinn leszek a fedélzeten és szívesen éneklek neked errõl szép meséket.
A horgasorrú mondókája után:
A jóhír illékony, akár a kendõ fehérsége, de a tisztességnek ezek csak díszei és boglárai. (tudjátok az a kis kitûzõféle, ami a Hamlet monológban is megjelenik)
Ki egyszer megtapasztaltad a repülést, a földet ég felé fordított tekintettel járod, ahol egykor ott lehettél és ahova mindig visszavágysz.
Leonardo Da Vinci
A második emeletre érve egy pillanatra megáll, épp akkor ért fel a lépcsõn mikor Guido kihúzza Rutilus csizmájából a kendõt és visszaadja egy fruskának. A háttérben marad, majd mikor úgy érzi, nem zavar, nyugodt, kecses, ám nem túl kihívó léptekkel lép Guido mellé. A gyerekeknek illedelmesen köszön, hiszen nemsokára maguk is felnõttnek számítanak. Miután befejezték a beszélgetést, a férfiakhoz szól, a közös nyelven.
-Úgy örülök, hogy megtaláltam magukat, féltem, hogy órákat kell majd bolyonganom a tengerjáró útvesztõiben. Hatalmas ez a hajó. Nem tudnak egy helyet ahol leülhetnénk és kissé jobban megismerkedhetnénk? Elvégre önökkel nem is igazán volt alkalmam beszélni - pillant itt Hanasra és Rutilusra - és nevüket is csak a névsorfelvétel okán tudom.
Az utolsó mondatnál szendén lesüti szemét, majd várja a válaszokat.
<Szeretném tudni, kikre vagyok utalva, ki tudja mi vár ránk. Remélhetõleg a közös nyelvet mindannyian beszélik...>
Nem érti a körülötte folyó beszélgetés, és lassan már kezdi idegesíteni a dolog. A két ifjú nõre tõle telhetõ kedvességgel tekint, megnézi a ruházatukat, úgysem látott még nagyon ilyet. <Egy kukkot se értek. A mitugrász fiú is mondott nekem valamit. Hehh, teszek rá. Megkérek valakit hogy tanítson néhány szóra. hm..Nem is olyan csúnyák ezek a shadoni nõk.>
Örül, hogy Tia megérkezik, és van végre valaki akivel szóba tud állni. - Jó ötlet. Tudod már, hogy a lady honnan való?
*A hirtelen gondolatra elkezdett forogni vele a világ. A lehetõség, hogy szembesüljön esetleges tettével, mélyen érintette.* <... Na neeee. Ez nem lehet igaz. Biztos csak képzelõdök. De kinek hazudok? Hány gyerekem lehet már Shadon birodalmában... De engem nem apának teremtettek. Nem lennék kées példát mutatni egy gyereknek. És belehalnék, ha lekötnének egy olyan dologgal, mint a házasság. Ó Domvik. Ki lehet az a perverz, aki engem el tud képzelni férjként? Nem élném túl, ha lenyesnék a szárnyaimat. Az én lelkem szabad. És minden nõé. Nem birtokolhat csak egy. Nem lennék jó férj és apa. ...> *Tia érkezése jókor jött. Odafordul a nõhöz. Kissé le is sápad.* - Örülök, hogy látom. Tényleg jó lenne beszélgetni. Menjünk fel a friss levegõre. *Még biccent egyet a lányok felé, aztán karját nyújtja Tiarrennek.*
"Új faj az ember, sok baj van vele
Ráordítok egyet, kiomlik a bele."
(Tia)
A tegezõdésre rámosolyog a szõke nomádra, látszik rajta, hogy ez a közvetlenség most jól esett neki.
-Ha másból nem is, alkatából arra következtettem, hogy pyarroni származású. Egyébként örülök neki, hogy nem okozott önnek túlzott nehézséget túltennie magát az illem szabta fagyos korláton, kedvemre való volna, ha ezentúl tegezõdnénk. Ha önöknek ez nem okoz gondot, akkor önökkel is így járnék el ezentúl.
Mikor meglátja Guido krétafehér fizimiskáját, egy pillanatra gyengéden félrevonja a többiektõl. Érintése akár a tavaszi szellõ, hangja mint a mézízû napsugár.
Tia válaszát érti ugyan, de mindazt hogy mi is a jelentõsége nemigazán. - Én nem ismerek más szót a nyilt beszéden kívül. Éshát a lady pyaroni, de érdekel honnan is jött. Ha megtudod, szólj...Mehetünk. - Õ is csatlakozik Guidoékhoz.
___________________________________________________________ KM esemény [Szitakötõ] Helyszín: Shadon-Ronella-Sercarappa,a Távoli Szeretõ fedélzetén Idõpont: Pyarroni idõ szerint Harc hava, Holdak és Vándorok, reggel Résztvevõk: mindenki ___________________________________________________________
A két lány valami pukkedlifélét alkotott távozásuk elõtt, a kisfiú savanyú arccal mászott elõ a férfiak közül hogy velük tartson. -El is hiszem, hogy elsápadtál tõlük, olyan csúnyák mint a bûn! És ezekbõl nem lesz hattyú, csak bagolyköpet...Aú!-jajdult fel Alcon, amikor a turcsiorrú megcsavarta a fülét. A lépcsõn felfelé belekapaszkodott a korlátba és visszavigyorgott Sumorisnak: -Majd ha ezek elmentek szunyókálni délután, énekelj nekem!
Így már nem tartotta fenn senki a férfiakat és Tiát.
//Röviden írjátok le, ki kivel hova szeretne menni, mit szeretne esetleg csinálni és úgy folytatom a leírásokat//
Az elf-félére pillantok, és egy barátságos mosoly, és biccentés kíséretében köszöntöm. -Jó újra látni.
Mit szeretne tudni rólam? Kardforgtó voltam, de mára csak a pénzt forgattam. Aztán, bizonyos okok miatt végetért a szép élet.
Továbbra sem tegezõdik, bár nem azt érzitek, hogy gondja lenne a nõvel, egyszerûen, mintha nem tudna leküzdeni bizonyos szokásokat Amikor a gyerekek távoznak megvakarja a feje búbját, de nem tudja mi legyen. -Esetleg folytathatjuk a felfedezést.