Sub rosa

[Mesemondó]

___________________________________________________________
KM esemény [Szitakötõ]
Helyszín: Shadon-Ronella-Sercarappa,a Távoli Szeretõ fedélzetén
Idõpont: Pyarroni idõ szerint Harc hava, Holdak és Vándorok, ebéd után
Résztvevõk: Guido
___________________________________________________________


A don bizonytalan arcot vágott:
-Nem ismerem barátom rokonait, nem tudok segíteni. De nem gondolom, hogy sok nõi matróz lenne, akik a raktárban járnak. Pihenjen, mert a vacsora kürtjénél újfent számítok önre.
Az úrék kísérése után a férfit semmi sem akadályozza meg abban, hogy a raktér ajtajához jusson. A matrózok szállingóztak, s mivel keveredtek még az inasok velük, nem kérdezték, ki merre mért jár. Elõször a farnál lévõ raktárba ment Guido, de ott lelakatolt élelmiszeren, hordókon kívül nem talált senkit. Ellenben mintha az orr felé is látott volna hasonló ajtót. No, ott már több szerencsével járt: igaz, kerülgetni kellett az utasok nagyobb ingóságait magába foglaló ládákat, dobozokat, mire a kis lámpás fénye elérte szemeit, s annak fénykörében egy lábbelijét fûzõ copfos lányt. Szoknyát viselt, nem vitás, de fûzõje le volt véve és egy dobozon hevert, finom fehér blúzát nem féltette a portól és bal oldalán egy kissé régi rapír hevert. Nem lehetett jól kivenni görnyedtében a lány vonásait vagy alkatát.

[Mesemondó]

___________________________________________________________
KM esemény [Szitakötõ]
Helyszín: Shadon-Ronella-Sercarappa,a Távoli Szeretõ fedélzetén
Idõpont: Pyarroni idõ szerint Harc hava, Holdak és Vándorok, ebéd után
Résztvevõk: Rutilus
___________________________________________________________



A matrózok nevetgéltek, rumot ittak, vagy épp a maradékot tunkolták. Aki végzett és dolga volt, harsányan elköszönt és ment munkára. Pár inas is így tett, más utasok kísérõi. Egy borostás, egy kisszemû...egyik sem volt furcsa vagy szokatlan, akitõl Csendes megriadhatott volna. Ám a nõ mégis megijedt. S aki páncélban bátran s nyugodtan rejtezik városõrök között, ki tudja hanyadszor,nem lehet ijedõs
-Köszönöm.menjünk...- mondta a nõ odakinn, s látszott rajta, nagyon mehetnékje van.Talán trixihez?

A férfi megvonja a vállát, elindul.

Míg elérnek a lépcsõhöz, addig Csendes elkezdi piszkálni a gyûrûsujján lévõ piros zsineget és közben halkan imádkozni kezd. Nem kell végig érteni, hogy ki ne lehessen találni, a gonosz elûzésére használt szöveget suttogta, mit a pórok gyakran emlegettek, ha rosszat láttak.


-Mi az, tán szellemet látott? - A kérdés komoly, és egyben komolytalan: a férfi csak egyszerû formalitásként tette fel a kérdést, mintha nemlegest választ várna kérdésére.
Sétája közben hosszúkardja ütemesen verõdik combjának.


-Szellem?- rezzent meg
-Dehogy, akkor futnék, míg meg nem lelem a hajó kápolnáját. ha van. de ilyen nagy hajókon szokott lenni...- megérkeznek, de a kabinban csak Hanas volt, aki épp aludt. Trixi sehol. Csendes még idegesebb lett, ökölbe szorult keze és el is fehéredett.

-Nem Trixit keresi?
Egy asztalhoz, vagy hasonló alkalmatossághoz sétált, letette Hanas ételét.
-Csak, mintha úgy hallottam volna, hogy dalnokkal lesz viadala.. a lovak között?
Arca ismét felvette a szokásos mélabús, komor kifejezést.

-Neki is most jut eszébe hõsködni..! De megjárja vele az angyalarcú.Trixit nem érdeklik a férfiak. Nem érzéketlen, de nem érdeklik- járt fel s alá mint egy bezárt állat.
Hangja fojtott volt, nem akarta sem felkelteni az alvót, sem pedig kiabálni nem akart.
Aztán megállt és Rutilusra emelte tekintetét.
-Beszélnünk kell. Négyszemközt. Másutt. Ha nincs itt Trixi, magával kell.

-Miért, gondolja hogy õ - biccent Hanas felé- bármit is kihallana? Olyan mélyen alszik mint a bunda. És jobban is teszi, hogy alszik, legalább addig sem veti ki a gyomra azt, amit oly nehezen befogadott. De ha gondolja, ám legyen, követem.
Ezúttal a férfi suttogott.

-A nomádok nemmélyen alvók. Júla rá az élõ bizonyíték. Menjünk a fedélzetre. Vagy ott a víz viszi a hangot...?- bizonytalanodott el.

<Mi a fene lehet ennyire titokzatos?>
-Attól tartok a tenger háborgása elnyomja majd a hangját. Nem, nem hiszem, hogy odafenn bárki más is meghallaná. Hacsak nem elf az illetõ. Vagy mentalista.


Csendes értetlenül pislog, amikor az utolsó szó elhangzott.
-Üssön meg a guta, de nem értem mit mondott! Menta? Hogy jön ide a mentalevél? Mindegy, jöjjön.- újra a férfiba karolt, látszott, nem azért, mert hátsó szándékai lennének, hanem hogy siettesse a férfit. A folyosón az utasok kisebb csoportjai érkeztek vissza az ebédbõl.
Csendes visszafogta magát, kényszerrel kisimította arcát, de keze szorítása példázta, nyugalma felszínes. Úgy szedte lábait a lépcsõn, mintha katonaságban tanulta volna, majd ahogy a szabad tér szele elérte arcát, keze elernyedt, s valóban nyugodtabb lett.
A korláthoz sétált, elengedte végre a férfi kezeit.
-Trixianna baljós elõjele beigazolódott. csak egymás közt beszéltünk róla, ám most való lett. Mégis kell majd gyilokra számítani.

-Gyilokra? Milyen baljós jelek?
<Maradtam volna a börtönben..>

.Olyanoktól, akik...hm...- a nõ arcán vívódás volt leolvasható: hazudjak vagy ne hazudjak?

-Ez komoly kérdés? Ha majd kitalálta visszajövök.
A férfi arcán láthatólag egyre nagyobb érdeklõdés lesz úrrá, de Csendes mintha csak húzná-halasztaná a válaszadást.

-Tudnak mások is az iratokról. Ellenünk dolgoznak

-Remek, nagyszerû, csodálatos. Imádom, amikor sötétben, tõrös orgyilkosok ellen kell küzdeni. Azt legalább tudjuk, hogy Domvik-szekta, vagy Újföldiek? (Vagy idegen zsoldosok..)

-A Tisztítók ismerõsek ön elõtt?

-Névleg.. nem õk azok, akik a tiszta, felsõbbrendû shadoni vér nevében tevékenykednek?
Meglepõen jól játssza a tudatlant.

-Ahm, idegengyûlölõk. Igen,ez igaz lehet rájuk. Rajtam kívül itt talán még ön lehet igazi shadoni közülünk, de a többiek...
Ajkába harapott.
-Trixi haragos lesz. Errõl nem akart beszélni. A szekta nem szokott ezen a vidéken lenni...
-Láttam egyiküket. Itt van a hajón. S ahol egy van...

<Ezek szerint Trixike sem tisztavérû.>
-H. Ezek szerint Mi biztonságban vagyunk. Mindenesetre harc lesz. Legalább megint forgathatom a drágám.
Ismét a kardjára paskol
-Ha megint látja, õt, csak szóljon nekem, mutassa meg, kirõl van szó.

-Nos, öhm...- remegni kezdett a keze, túl ideges lett beszéd közben megint ahhoz, hogy értelmesen megfeleljen.
-..idegenekkel mutatkozunk...én nem hiszem, hogy mi is bizt...Nekem...- mély levegõt vett, hátha az használ.

-Nyugodjon meg. Én garantálom a biztonságukat. Legalábbis amíg ki nem kötünk. Ha bárkinek is baja esik itt, a Birodalom fog lecsapni a bûnösökre. Nincs menekvés az Ököl elõl. Bár ezt maga is tudja. Kiskapuk vannak, mint nõi õrök...De egy mészárlást nem lehet eltussolni. Nem, biztosítom, hogy nem esik bántódásuk.
Persze nem mondott igazat. Nem mindenben. Hogy is biztosíthatná õket.

-Gyakran emlegeti az égieket s földi kezeit. Ön vallásos...- és Csendes egészen elhallgatott. Szeme bizonytalanságot üzent.

-Valóban, hívõ vagyok, de hát ki nem az itt? És mint említettem a birodalom szolgálatában forgattam õt is.

-Magam is az vagyok, ki mást állít, annak szájából a gonosz beszél. Bocsásson meg, rossz minden oldalról ellent látni, ha több oldalról kerülgetnek. Most már tudja, mi zaklatott fel. Nem kell szétkürtölni a többieknek úgy, mint végítéletet. Szólok Trixiannának, õ jobban tudja tálalni, mintén. És a jelenlétében ne becézze õt, nem örülne neki.-hátát a korlátnak vetette, a fedélzetet nézte Csendes és ujján a zsineget matatta.

[Mesemondó]

___________________________________________________________
KM esemény [Szitakötõ]
Helyszín: Shadon-Ronella-Sercarappa,a Távoli Szeretõ fedélzetén
Idõpont: Pyarroni idõ szerint Harc hava, Holdak és Vándorok, ebéd után
Résztvevõk: Hanas
___________________________________________________________


A férfi az ajtó záródására ébredt fel. Észre sem vette mikor szunnyadt el, de a közérzete javult tõle. Lám, gondos kezek kenyeret készítettek ki számára a szoba asztalára. A gyomra üres volt, talán még jól is jön. Sehol senki. Pedig ha az ebédnek vége, nem kellene egy-két embernek lézengenie idebenn? Még Trixi sem volt ott. Hm, az igazat megvallva a nõ ahogy a hajóra szállt, mindig járkált valamerre, egyeüdl, mert míg õk bejárták az emeleteket, akkor sem tartott velük.

[Hakea Ello]

(Tia)

//Az áttekinthetõség érdekében idézni fogok.//

***-Ugyan, viselje könnyedén. Nagy szerencse az, ha nõvel ilyen történik, nem igaz, Tia?
-Tia kegyed neve? Milyen különös hangzású.... -pillantott az ében nõ az elfre kutató szemekkel, de az illendõség határain belül***

Donna Madlaena kedves szavai jól esnek neki, egyre inkább örül neki, hogy, bár csupán álcaként, a védelmére bízták a várandós anyát. Nem szól bele a beszélgetésbe, hisz' nem volna illendõ. A másik nõ vizslatása nem éri váratlanul, bár korántsem kellemes számára. Hallgat és csipeget tovább, közben hallgatva a beszélgetést.

-Mm, ha jól láttam, négy férfi, kiket nem volt még szerencsém megismerni, de egyikük a férjem balján ül, és három asszony. Mind rátermett fegyverforgatónak tûnnek, talán Tiát kivéve, no de az õ kezében otromba lenne, olyan törékeny teremtés-jegyezte meg kedvesen Madlaena
-Igaz, igaz. Finom vékony kacsója van, szinte már irigykedem!-tette le villáját és kését Orsana, lévén befejezte a fogást.-No de az irigység ostoba dolog, mindenki azt kapja, ami jár neki.
Ennél a mondatnál szemébõl kivesztek az érzelmek, úgy nézett Tiára, de ezt rajta kívül senki nem vette észre.***

Picit elpirul a bók hatására, rövid idejig rápillant a pyarroni nõre, majd tovább eszik. Nyugalma nem tart sokáig, úgy érzi, arcára jéghideg lepel hullik Donna Orsana rideg tekintetének és kétértelmû válaszának hatására. Arcán az egyetlen változás, hogy szemét behúnyta egy pillanatra, más nem árulhatta el felbolygatott lelkét.

<Vajon mit akarhat? Úgy tûnik, egyedül én láttam, amint megfagy írisze, ami...ki tudja mire utal. Jaj, Tia ne légy már paranoiás...azért nem árt óvatosnak lenni.>

Lassan végére ér a fogásnak, bár kétségkívül õ eszik a leglassabban. Ekkor lesz figyelmes Guido szavaira, amit a fekete hajú nõhöz intéz, feltûnés nélkül hallgatózik egy kicsit. Az érzelmi szálat, mely számára szinte megfoghatóvá válik, keserûen veszi tudomásul.

<Könnyûvérû. Mi mást várhattam volna? Kihez forduljak így kétségeimmel, ha behálózza az a nõ?>

Az ebéd végére már kissé látszott arcán a gondterheltség. Amint Donna Madlaena föláll, elköszön mindenkitõl és gyengéden karját nyújtja a nõnek. Ha megszólítja, erõt vesz magán, és kedvesen válaszol. Ha nem, felkíséri szobájába, és megvárja amíg elalszik. Amíg nem ébred fel, vigyázza álmát, nem mozdul mellõle, azonban reméli, hogy mihamarabb szót válthat valamelyik társával.

[Alauron]

(Hanas)

Felül, és bólint, hogy imár megmarad az egyensúlya. A kenyér láttán elfintorodik, lévén ki nem állhatja, de ha szaftos cupák lenne elõtte, most biztos nem tenne jót, úgyhogy inkább kelletlenül elrágja. Legalább a hasát ez most békén hagyja.
<Valaki majdcsak jön, semi kedvem kimenni. Ejj...ha most otthon lennék friss tejet innék, sajtot ennék, és mielõtt kilovagolnék még hancúroznék egy kicsit Thulával. Lehet nem is hiányzom neki...>

[Jomadar]

(Somuris)

Odalépek, mintha csak megnyugtatni akarnám. Itt az ideje megvillantanom szexuális kultúrámat és olvasni a szívverésébõl, a lélegzettébõl.

[Mesemondó]

___________________________________________________________
KM esemény [Szitakötõ]
Helyszín: Shadon-Ronella-Sercarappa,a Távoli Szeretõ fedélzetén
Idõpont: Pyarroni idõ szerint Harc hava, Holdak és Vándorok, ebéd után
Résztvevõk: Somuris
___________________________________________________________


A nõ blúzával bíbelõdött, mikor a másik hozzálépett. Megálltak ujjai és kérdõn felnézett a férfira. Lélegzete a harc miatti testmozgástól még szapora volt, de azt nem hagyta hogy a férfi hozzáérjen, ellépett tõle. Így, hogy szíve hogy verhet,egyelõre rejtély marad.
-Ezt tönkretetted. Majd Csendes megvarrja, én nem értek a tûhöz. Mit szeretnél? Legyõztél, ami jól mutatja, nem vagy edzetlen. Hm, azt majd le kell mosni-bökött a férfi horzsolása irányába. Megnyomogatta a maga vágását is, de felszisszent, csípni kezdte.

[Mesemondó]

___________________________________________________________
KM esemény [Szitakötõ]
Helyszín: Shadon-Ronella-Sercarappa,a Távoli Szeretõ fedélzetén
Idõpont: Pyarroni idõ szerint Harc hava, Holdak és Vándorok, ebéd után
Résztvevõk: Tiarren, Rutilus, Hanas
___________________________________________________________


A donna valóban elfáradt. Alig értek a szobába, segíteni kellett neki levenni a brokát ruhát, helyére egy könnyebb anyagú köntöst kért, s abban, megalsóruhájában heveredett le. Fázós volt, így nem zavarta hogy így kell a takaró alá bújnia. Láta Tián, hogy elpilledt, ajánlotat is neki, hogy dõljön le kicsit õ is, ha akar. Csakhamar elaludt és az elf nõ egyedül maradt ébren aggasztó gondolataival.

Kis szellõzés után Csendes úgy döntött, megkeresi Trixit, így magában hagyta a férfit, kivéve ha az követte õt, vagy vele tartott. Elõször a közös kabinban kereste. Hanas már ébren volt, de a sötétbarna hajú nõ csak belesett, s mikor látta Trixi sehol, sóhajtva távozott is. Ezután halkan a donna szobájába lépett. Látva, hogy Tia ott van, megkérdezte tõle:
-Trixiannát nem látta? Beszélnem kéne vele-szemei óvatosságot és idegességet sugalltak, de hangja biztos volt.

[Hakea Ello]

(Tia)

-Köszönöm, Donna Madlaena, de az én feladatom, hogy vigyázzam álmát, és kötelességemet komolyan is veszem. Aludjon békében, jót tesz a kicsinek.

Jó idejig egyedül marad. Néhány perc láblógatás után feláll és apró köröket kezd róni a szobában, egyik kezét homlokára szorítva. Csendes így nyit rá, egészen megriad tõle. Mikor meglátja rajta, hogy õ is ideges, kicsit megkönnyebbül.

<Vajon elmondjam neki? Hiszen ki tudja, milyen szándékai vannak velünk. Nem, nincs más választásom, remélem ér valamit a becsülete.>

-Trixiannát nem láttam...ellenben...

Hátrafordul a Donnához, megnézvén, hogy alszik-e. Majd odalép Csendes elé és közelebb húzva magához ezt súgja neki:

-...mást láttam, ami felettébb nyugtalanít. Megbízhatok benned?

Bezárja maga után az ajtót, és visszafordul a nõhöz. Nem néz a szemébe, úgy folytatja.

-Mit szólnál, ha egy idegen jéghideg tekintettel úgy szólna hozzád, hogy mindenki azt kapja, amit megérdemel? Természetesen nem önmagában, hanem egy bók után, mely...a külsõmet magasztalja. Most biztos bolondnak nézel, de senki nem vette észre rajtam kívül a mondat élét, és nem tudom mire vélni az egészet.

[Mesemondó]

___________________________________________________________
KM esemény [Szitakötõ]
Helyszín: Shadon-Ronella-Sercarappa,a Távoli Szeretõ fedélzetén
Idõpont: Pyarroni idõ szerint Harc hava, Holdak és Vándorok, ebéd után
Résztvevõk: Tiarren
___________________________________________________________


Amikor nyugatalanul találta Csendes Tiát, zavartan felszaladt szemöldöke, mirõl lehet szó. Ám amikor meghallotta a lányt, elsápadt, a levegõt kezdte kapkodni, majd a fejéhez kapott aztán gyorsan leült az emeletes ágy alsó ágyának szélére. Rémülten tette tenyerét szája elé. Fejét rázta, majd shadoni nyelven suttogni kezdett valamit, amit az elf nem értett. Aztán Tiára pillantott:
-Mikor és hol történt ez? Hogy nézett ki az a valaki? Mit mondott még? Fontos lehet!-pattant fel és kezeit a lány vállára tette.

[Hakea Ello]

(Tia)

Felvonja egyik szemöldökét, ám látszik rajta, hogy némi félsz is vegyül tekintetébe. Suttogva válaszolt.

-Nem igazán tudom, mire gondolsz. Donna Orsana volt, és kicsit eltûnõdött a nevem érdekes hangzásán, mire Donna Madlaena elmagyarázta neki, hogy szándékosan rendelt maga mellé külhoniakat. Velem kapcsolatosan nem mondott többet.

[Mesemondó]

___________________________________________________________
KM esemény [Szitakötõ]
Helyszín: Shadon-Ronella-Sercarappa,a Távoli Szeretõ fedélzetén
Idõpont: Pyarroni idõ szerint Harc hava, Holdak és Vándorok, ebéd után
Résztvevõk: Tiarren
___________________________________________________________



Tia sopánkodni kezdett.
-...jaj, ilyen magas körökben is...?! Ó, egy tag, vagy tag akar lenni...! Jaj, mindenhol van szemük így! Maradj itt, azonnal beszélnem kell Trixiannával! Neki is mért most kellett elmenni henteregni a dalnokkal! és ne találkozz azzal a nõvel, mert lehet, a kezükre ad, vagy õ maga...Ó, Trixi!-szorult ökölbe keze s kisietett az ajtón pánikot hagyva maga után. Madlaena a másik oldalára fordult édesdeden aludva.

[Hakea Ello]

(Tia)

Nem tudja mire vélni a sopánkodását, már kérdezné, hogy mirõl beszél, mikor elviharzik. Magára maradva óvatosan becsukja az ajtót, majd ha talál, a donna ágya mellé húz egy széket, és arra leülve figyeli csendesen a nõt.

[Jomadar]

(Somuris)

- Nagyszerû harc volt, köszönöm. Sajnálom, hogy kárt tettem a ruhádban, de gondolom nem elõször kaptál sebet. A csomagomban talán maradt még egy tégely kenõcs, ami hamar elmúlasztja a fájdalmat.
Azért fújta el a lámpást, nehogy meglássam a dinnyéit? Eljátszom a gondolattal, hogy fényt varázsolok... Ha úgy látom, nagyon sarokbaszorítva érzi magát, folytatom:
- Tudok valamit segíteni? Bár varrástehetségem nem nagyon villogtatnám... azért hozhatok neked másik ruhát ha kéred.

[Mesemondó]

___________________________________________________________
KM esemény [Szitakötõ]
Helyszín: Shadon-Ronella-Sercarappa,a Távoli Szeretõ fedélzetén
Idõpont: Pyarroni idõ szerint Harc hava, Holdak és Vándorok, ebéd után
Résztvevõk: Somuris
___________________________________________________________


-Igaz, nem ez az elsõ. És nem kell erre semmi, majd a Jóisten beforrassza.
Trixi nyugodt, csak láthatólag nem akarja hogy a másik túl közel lépjen hozzá, ami már kínos lenne.
-Nem kell hoznod ruhát, van nekem még ingem a kabinunkban.-megy el Somuris mellett, de szemét nem veszi le róla és elõször felvette ostorát, majd kotorni kezdett a szénában, hol a tõre. Egyik kezével kebleit tartotta, ki ne jöjjenek a blúzból...