Haonwell városa

[Schinter]

Arbor Vitus


Viszontöleli apját.Nem szól semmit,de gyorsan kavarognak benne az érzelmek.Aztán a kására néz és bólint.Jóizûen elfogyasztja majd elbucsúik apjától és a gondozó felé veszi az irányt.

[Mesemondó]

_______________________________________________________
KM esemény [Szitakötõ]
Helyszín: Haonwell- a fennsíkon
Idopont: A Dal hava... az Ébredés, 5. nap, koraeste
Résztvevõk: Alauron
________________________________________________________



A nõ sokáig nem tud szólni, csak nézi fiát, aztán szájához kap:
-Jaj, nem apádra hanem rám ütöttél. Mi az amit vittél? Élelem? Kinek? Még a hugoddal sem találkoztál...!
Habog még kicsit, aztán mély levegõt vesz:
-Nem akarlak feltartani, dogod lehet, ha velük vagy. De amint felszabadulsz, muszáj eljönnöd hozzánk! Egy barátnõmnékl és családjánál lakunk, mert nem ez a falu az otthonunk.
Zavarban volt, azt se tudta, sírjon-e vagy nevessen, vagy a kettõ egyszerre.

[Mesemondó]

_______________________________________________________
KM esemény [Szitakötõ]
Helyszín: Haonwell- a fennsíkon
Idopont: A Dal hava... az Ébredés, 5. nap, koraeste
Résztvevõk: Arbor
________________________________________________________




Súlyos gondolatok kerülgethetik a férfit. Lám, kezd kitûnni már, mi okozza a gyakori bajt szülei között, s lám, kiderül a végére, komoy terveket fontolgatnak a feje felett?
Öt Fenyõnél, a fák alatt már ott volt a fõgondozó, de joradammal beszélgetett. A kék ruhás elf most nem humorizált és nem parodizált, komoly ábrázattal magyarázott. A fõgondozó rábólintott valamire aztán elbúcsúztak. Joradam látta Arbor jöttét de csak intett neki egyet, vigyor nélkül. A fõgondozó Arborhoz fordult de közben leült a fûre s köpenyét maga köré kanyarította:
-Korán jöttél, még nem vártam senkit sem.

[Alauron]

(Alauron)

Mintha ez még nem lett volna elég neki egyszerre, újabb meglepetés, ezúttal mégnagyobb:
< Van egy hugom?...>
- Ö...a hugommal? Jó...most viszem, a vacsorát a többieknek, de utána...majd utána találkozunk, hol keresselek téged? ...vagyis titeket?
<De jó! Van egy hugom!>
- Hogy hívják a kishugom? Egyáltalán milyen kicsi?
<Ha testvérem nem lehet olyan kicsi...de... hhh, sokmindent meg kell beszélnünk.>
- Nem is kicsi...ugye?

[Schinter]

Arbor Vitus


Int Joradamnak,mikor elmegy a fõgondozótól.A gondozó szavaira megvonja vállát.

-Üdv.Csak hajt a vágy,hogy minél hamarabb és minél többet tudjak meg a támadsáról,ám ha nem érsz rá,akkor visszajövök késõbb.

[Anathor]

(Maldar)

*Szomorkásan kódorog, nem is tudja merre megy. Nem törõdik az elfekkel, szinte észre sem veszi õket. Egy káromkodás zökkenti ki a gondolatmenetébõl, majd a hangforrás felé fordítja a fejét. Csodálkozva néz a nõre, fõleg akkor mikor elfül hablatyol. Végül a nõ kérésére természetesen megfogja a vödröt, telemeríti vízzel és segít neki vinni. Nem kezdeményez beszélgetést, nincs olyan kedvében, meg emlékszik még Joradam szavaira. Csak ennyi hagyja el a száját:*
- Merre vigyem?
*Egyelõre nem kérdez mást, de ha beszélgetni akar az elf, nem ódzkodik tõle.*

[Yvett de Crei]

(Patricia)

*Lábát maga alá húzván, térdére helyezve a fejét gondolkodik. Szomorú volt, de tudta, hogy ez volt a legjobb döntés minden szempontból. A folytatás meg egyértelmû számára. Határozott arcot próbált vágni, de van még mit gyakorolnia. A hármas visszatértére fellélegzett, remélte elterelõdik gondolata. Szitakötõ kérdésére egy kicsit megrándult a szája.*
- Nincs férjem, nem vághatok ilyen arcot. Éhes vagyok és fáradt. És sajnos tudom, hogy még messze van a fekvési idõ. De legalább haladunk is valamit. Megtudjuk mi is folyik itt, és holnap nekikezdhetünk az ügy felderítésének.

[Mesemondó]

_______________________________________________________
KM esemény [Szitakötõ]
Helyszín: Haonwell- a fennsíkon
Idopont: A Dal hava... az Ébredés, 5. nap, koraeste
Résztvevõk: Alauron, Pat, Jeffete
________________________________________________________



-Majd mindent...majd, ha...Jaj, gyere majd oda, ahol borostyán növi be az egész ösvényt, ott van a ház, ahol vendégeskedünk! Siess, hogy hamarább jöhess!

Ahogy szóba került a vacsora, Alauron tûnt fel elvarázsolt arccal, repesõ tekintettel, mintha nem is ezen a világon járt volna. Kezében batyu volt, ami csak étel lehet. Letette aztán leült és révedt bele a semmibe meghatott arckifejezéssel, egy szó nem jött kia száján. Szita meglepetten nézte aztán belekukakntott a batyuba.
-Ez valami zöld.
-Na, hadd lám, ha hernyó, azt én nem eszem...Hm...-egy jókora póréhagymát emelt ki Morik, ajd még egyet és még egyet, aztán valami cipóformájút és vászonban külön túrót.
-és a hús...? Hús nem volt? Követ! Te etted meg? Mi bajod?-legyezett kezével a félelf szemei elõtt. Szita elvágta az egyik póráhagymát, vett cipót, a közepét ujjaival kifgúrta és tett bele túrót.
-Nekem nincs bajom vele-jelentette ki-És igyekezz, mert éhen maradsz...Sietünk ám...

[Mesemondó]

_______________________________________________________
KM esemény [Szitakötõ]
Helyszín: Haonwell- a fennsíkon
Idopont: A Dal hava... az Ébredés, 5. nap, koraeste
Résztvevõk: Arbor
________________________________________________________


-Nem zavarsz. Most látom csak, milyen fiatal vagy. Sõt, túl fiatal ahhoz, hogy már magad mögött tudhass egy utat az emebre között...-vette elõ vacsoráját, úgy tûnik, õ itt helyben gondolta.
-Remélem a társaid nem késnek, az nem vetne rájuk jó fényt. Holnap korán indulnánk, s csak másnak délután lenénk itt megint. Mutatnom kell valami fontosat.

[Schinter]

Arbor Vitus


-Hm...a kor nem minden...Na de,ha holnap indulunk,akkor most is elmondasz néhány dolgot vagy holnapra halasztjuk?Ja, és õk nem a társaim,de ez most nem lényeges...annyira...

[Mesemondó]

_______________________________________________________
KM esemény [Szitakötõ]
Helyszín: Haonwell- a fennsíkon
Idopont: A Dal hava... az Ébredés, 5. nap, koraeste
Résztvevõk: Maldar
________________________________________________________



A nõ inkább kislány. Nem az a nagyon kicsi, de serdülõnek sem mondaná még senki.
-Arra, amerre az út szalad...rohan...ném, amerre úszik! Ááh!-nem találta rá a jó szót, berzenkedett kicsit. Nyíltan nézte a férfit, majd kibökte:
-Te szõjös vagy.Elátkozott a kapanyányi manyó? Ijcsen furca elfet még én nem néz! Te nagy test van.Arcon szõr. S nagy erõ, vastag a lábad...nem, karjod. Én nem egész elf, de nincs szõr, sem nagy kar, sem nagy test. Lesz, te tudod?-fárasztotta a lány Maldart. vezette is, majd egy borostyános ösvény elején megállt.
-Ihol vagyjunk, kér én víz, mond kösszencs, légy szép este!

[Mesemondó]

_______________________________________________________
KM esemény [Szitakötõ]
Helyszín: Haonwell- a fennsíkon
Idopont: A Dal hava... az Ébredés, 5. nap, koraeste
Résztvevõk: Arbor
________________________________________________________


-Van, amit ma mondok és van amit csak holnap. Utóbbit látni kell, hogy értsétek. Hallottam, régi megtartónk a mestered volt. Mire tanított? Talán fontos lehet.

[Schinter]

Arbor Vitus


-Értem...Lássuk csak...megtanitott az erdõ lakóinak nevére és még erre arra,néhány apróságra...Milyen tudásra volna szükség?

[Mesemondó]

_______________________________________________________
KM esemény [Szitakötõ]
Helyszín: Haonwell- a fennsíkon
Idopont: A Dal hava... az Ébredés, 5. nap, koraeste
Résztvevõk: Arbor
________________________________________________________

-Hm, mágia? Ahhoz véletlenül nem értesz?-tett egy falat ételt a szájába közben szórakozottan nézett Arborra.-Rebesgetik hogy nem csak füvészkedtél a jó megtartónál...

[Anathor]

(Maldar)

//Nem is szõrõs az arca, megborotválkozott //

*Egy kicsit jobb kedvre derül, annak ellenére, hogy egy kicsit fáradt ehhez a "felvilágosítás" témához. Azért sikerül ellazulnia egy kicsit.*
- Nem vagyok elf. Ember vagyok, és kétlem hogy valaha is ilyen szõrös leszel.
<...ha igen, az nagy baj ...>
- És ne ess kétségbe, te jobban fogsz kinézni, mint én.
*Mikor megérkeznek a házhoz, engedelmesen átadja a vödröt.*
- Örültem a találkozásnak, jó éjszakát! - rámosolyog a lányra, és elindul tovább a sétáján.
*Útközben már nem annyira sokat gondol Patra, tényleg jót tett neki ez a kis találkozás a félelffel. Sétálgat még vagy 15, 20 percet és visszatér a többiekhez. Már farkas éhes, és ha marad neki még ennivaló nyomban neki is esik táplálkozni.*