Al-Abadanai kalamajka

[Gorden Harunn]

-Én vállalom, hogy felügyelek önjelölt szakácsnõnkre odalenn. De nem tudom hogy milyen tutaj készülhet olyan emberek keze nyomán, akik még csak láttak ilyet. Mert én tudok úszni, de nem hiszem hogy ezel itt mindenki így van. És ha egy tutajt nem szakértõ készít, az könnyen elsûlyedhet.
*Ezután egybõl követem Avyent a konyha felé.*
<miért hiszik magukat mindentudónak? Már én is láttam a mágiának több fajtáját is, mégsem tudnám utánuk csinálni.>

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Yvett de Crei]
Helyszín: Ravanói-öböl, a Vészmadár nevû kétárbócos
Idõpont: Alborne terce - az Álmok hava; 6.nap délelõtt
Résztvevõk: mindenki
_____________________________________________________________

*Fergiának még sebtiben érkezik a válasz Joakimtõl haragos hangnemben. [Bizonyítás - esélyt sem adott még rá nekik. Ha pedig nem enyelegni mennek akár néha tájékoztathatna is engem hogy mit csinálnak, mire jöttek rá. Kettõnk közt kik a nyomozásban bennevagyunk talán ez jelentené a csapatmunkát. A bogyókat ne felejtsék el.] Kalmon kifakadására Joakimnak egy kicsit megrándult az ideg az arcán. Láthatólag nyugtatta magát, hogy ne szóljon elõbb, mint végiggondolta a mondandóját. Hangja hûvös volt, szemeiben pedig szikrák pattogtak a dühtõl.*
- Mondja Kalmon melyik szavamból vette ki, hogy a Sakál még itt van? A törékeny nõ társunk meg tud magára vigyázni, már bebizonyította. És lehet, hogy a konyhában lévõ teve elfogyott, de még egy van beékelõdve a hajó fedélzetébe. - *és kezével mutatja az irányt. A két árbóc közti részen kicsivel kiljebb a középvonaltól tényleg ott barnul egy teve teste a padlóban benne.* - Egyébként ha személyes problémája van velem, akkor most mondja el és tisztázzuk a dolgokat. Akár itt mindenki elõtt, akár négyszemközt. Ha a tegnapi miatt dühös még mindig akkor javaslom meditáljon még egy kicsit a tettén, az eseményeken. Mert úgy néz ki az éjszaka nem volt elég. - *Gorden biccentett egyet, amikor "testõrként" Avyen mellé szegült, majd visszafordult Kalmonhoz és várta hûvös tekintettel, a férfi szemébe nézve annak válaszát.*

[Navaratna]

(Fergia)

[Értettem. Carwynnak személyes elintézni valója akad, felügyelek, nehogy nekrofíliára ragadtassa magát. Egy kyr származásúnál sose lehet tudni, mik a hóbortjai.]
A bogyók említésére elõször nem értette mirõl van szó, de bízott benne, majd kiderül. Leérve a hajóközbe szembesült a többiek ládanyitogató munkájával:
-És még mondja valaki hogy nincs étel! Hm, hm. Ötlet, mielõtt szellemet idézne?-kérdezte a félvért, pár szemet felvett markába, megszagolta, megforgatta, nyomogatta õket, majd vállat rándított és bekapott egyet. Elrágta, lenyelte.
<Most majd kiderül mi is ez. Ha felfordulok tõle, méreg. Ha elkezdek látomásokat látni, végre lesz egy jó napom. Ha agresszió önt el, kieresztem a gõzt, ha pedig ráugrok miatta egy férfira, ám legyen! Felnõtt vagyok.>

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Avyen)

*A lovag kérésére bólint.*
- Ha már lent vagyok, akkor megnézném azokat az ismeretlen bogyókat is. Eléggé otthonosan mozgok a növények ismeretében. Hátha jó valamire. Merre is találták azokat a növényi terméseket?
*Válasz esetén elindul a hajó belsejébe, hogy eleget tegyen a kérésnek.Fel sem merül benne, hogy esetleg veszélyben lehet, hogy még élhet a Sakál.*

[Flamme O'Styg]

/Igen valóban nem olvastam :S bocsi :S/

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Yvett de Crei]
Helyszín: Ravanói-öböl, a Vészmadár nevû kétárbócos
Idõpont: Alborne terce - az Álmok hava; 6.nap délelõtt
Résztvevõk: mindenki
_____________________________________________________________

- Odalent a konyha alatti raktérben, több tucat ládában találhatóak. Kicsi, piros, fonnyadt bogyók. - *válaszolta még Avyennek Joakim mielõtt a nõ Gordennel letért volna a fedélközbe. Salah nem fedte fel titkát, hogy a zsebében lapul egy maréknyi a bogyókból, s miután a nõ lement Kalmon felé fordult.*
- Én sem értek a tutaj elkészítéséhez. De bízzunk a magasságos felhõk felett élõkben, és a saját logikus gondolkodásunkban, a csapatmunka szellemében, az akaratunkban - és akkor sikerülni fog.
- Bízzunk. És akkor munkára fel. - *szólt közbe Joakim. Arca immárom csak felhõsnek tûnt, sem harag, sem düh nem látszott rajta - bár még Kalmon a válasszal váratta egy kissé. A lovag tudta, hogy nehezen fogja túltenni magát a tegnapi történéseken, de azért ettõl érettebb és higgadtabb viselkedést várt a másiktól.* - Osszuk meg a munkát. Kellenek az ajtók, kellenek a kötelek az árbócról, kell a vitorlavászon is - ha jól értettem Kalmont, meg persze farigcsálószerszám. Ki mit vállal... viszont én fel nem megyek az árbócra, inkább felhordom a kabinajtókat. - *majd tõlle szokatlanul türelmesen körbenézett és várta a többiek mondandóját, javaslatát valamint azt, ki mit vállal magára a tutajkészítésben. Salah végignézett az árbócokon kicsit gondterhelten.*
- A kötélre mászás nekem sem az erõsségem. De onnan az árbóckosárból letudom vágni a köteleket, oda kötéllétra visz fel, ha jól látom. Utána segítek felhordani az ajtókat, ha még szükséges. - *várakozóan tekintett Flammra majd Kalmonra, hogy mit szól ehhez a két férfi.

Fergia bogyóbekapási mûveletét irdatlan hamar bánta meg. Az elsõ harapásánál még keserûbb érzés áradt szét a szájában, mintha epét vett volna magához. A keserûség mellé társult nem sokkal utána egy kis csípõsség is, mely a nõ nyálával keveredve igen hamar elterjedt az egész szájüregében - de már hiába a hamari érzés a bogyóban lévõ magot is szétrágta - sajnálatára. A mag viszonylag puha volt, de ízre mintha egy egész maréknyi feketeborsot rágott volna szét annyira marta belülrõl minden egyes érzékelõjét. Heves köhögõrohamot kapott, az egyik ládában még meg is kellett kapaszkodnia. A bogyótól nehezen de megszabadult, apránként kiköpte szájából, nem nyelt le belõle semmit sem. Viszont megpróbáltatásának még nem volt vége. A köhögést felváltotta egy felfordult üres gyomor tartalmával való hadakozás, melynek bár hamar vége lett, de Fergiát a padlóra kényszerítette. Kimerült. A szája égett, mindene belülrõl mintha parázs égetné - szóra nyitná a száját Carwyn felé, de képtelen hangot formálni.

// Egy kicsit lépünk elõre - ha Kalmon akar valamit közölni a lovaggal megteheti - közbeékelem. Flamm az helyett hogy offba írtál volna egy normális reagot is írhattál volna, hogy Flamm elmélázott... stb. Mivel Alauronról nem tudok semmit (esetleg Szita, ha felvilágosítasz azt szívesen venném) így egyenlõre õ átment njk-ba - sajnálatomra, mert én nem tudok oly ékesen beszélni . Ha valakinek van közölnivalója privit kérnék!!! //

[Alauron]

(Salah)

<Méghogy nem tudok mászni...csak nem kell hogy midneki tudja, milyen kiképzést is kaptam! Egykettõre feljutok, és megszerzem azokat a köteleket, legalább nem unatkozom mint eddig...>
Azzal nekiindul, felfelé az árbócon, és meg sem áll míg nyakában függõ tõrjével nem szerez némi kötelet.

[Navaratna]

(Fergia)


A pokoli érzet után a nõ kuncogni kezdett. Elõször halkan, akadozva majd jobban.
<...fûszerféle lehet...Valami erõsebb...A "pofa be"-bogyó...>
Tudta, erre inni kéne valamit, ami enyhítené a bogyó hatását, de nem volt semmi. Kivéve...
<Ha Carwyn végzett, fogok egy tálkát, pelepisilek, és megiszom, de komolyan. Szomjas vagyok, éhes vagyok, nincs egy rezem se, mocskos a ruhám, nincs alsónemûm, tarthatatlan...! Vinnyogni fogok mint egy bagzó macska ha nem javul a helyzetem. Haszna nem lesz de legalább idegesítõ leszek. Nem mintha így nem lennék az...>

[Quator ar Zaraquer]

(Kalmon)

-Talán majd, ha lesz idõ az egyének elhivatottságát vizsgálni megbeszéljük a nézeteltérést. Most maradjunk abban, hogy a közös összefogás fontosabb lenne. Salah hozza a köteleket, ön az ajtókat. Akkor én levágom valamelyik kisebb vitorlánkat addig. Aztán kezdõdhet a farigcsálás. Ahogy hallottam és a hajó remegésébõl lehetett érezni ebben önök felfedezõk otthonosan mozognak, így nem szólok bele a mûvi faragásba.

*Mindezt egyszerûen közlöm a lovaggal mindenféle érzelemnyilvánítás és felhang nélkül. Aztán választ sem várva mászom felfele, hogy leszedjem, levágjam az egyik kisebb vitorlánkat, ami a hajót nem befolyásolja jelentõsen valószínûleg, de számunkra elegendõ felület a tutaj összehozásához.*

[Orwen del'Correl]

(Carwyn)

Elkerekedõ szemekkel nézni a nõ produkcióját. Komor képpel csóválja a fejét, és szét tárja karjait - nincs gyógyszer amivel enyhíthetné az érzést. Még egy kulacs vize sincs.
<Pedig milyen jó volna egy korty, jéghideg forrásvíz!>
-Legalább egy darabig csendben leszel.

A hullához lép: végighúzza a kezét a kihülõ testen, lassan megállapodik az arca felett. A homlokra helyezi a tenyerét, és lehúnyja a szemeit.
-Advocoss cruentus spiritum! Advocoss quod verbis! Advocoss! MOX!
A testen apró remegés futott végig, apró, mintha egy egyszerû izomrángás volna. A holttest száján, és orrán zöldes fantazma szivárgott a testbe.
A férfi Fergiához lépett, kezét nyújtva felsegítette.
Ismét a holttesthez lépett. Elõkotort egy karcos üveget ugyanazzal a löttyel, mint legutóbb.
-Micsoda pazarlása az életerõnek! -és felhajtotta. A szokásos élmények kerítették hatalmába. Elsõsorban az üres öklendezés. De most megpróbálta visszafogni magát. Megpróbált friss levegõt szívni itt ezen a dohos, hullaszagú teremben. Aztán megint a hullához fordult:
-Quod verbis! -kiáltott fel, majd mély levegõt vett. Hangja megváltozott, mélyebb lett, és.. mintha nem emberi nyelven szólt volna! A nyelv sziszegõ, recsegõ dallamtalan, sikító hang volt. Akárha egy acéltányért késsel szántották volna végig. Mintha kórus zengte volna a hangot.
De mégsem ez volt a legfurcsább. Nem. Ami igazán furcsa volt, hogy...

...a holt szája megmozdulni látszott, majd ugyanolyan fémes hang hagyta el a holttesttet. A hangok szavakká, a szavak mondatokká változtak. a toroni komoran hallgatta a sosemvolt nyelvet, szemeit továbbra is csukva. Aztán pár másodperc merengés után felemelte hatalmának jelképét, a bal kezét, és furcsa, csavaró mozdultatot tett. És ahogí jött, úgy távozott a lélek. Immár szabadon, és háborítatlanul.
-Remélem Ranagol poklában dögölsz meg!

[Navaratna]

(Fergia)

Amint képes felkászálódni a férfi segítségével,meglepõdve érzékeli nyelve zsibbadását.
<Élveznéd, mi, ha soká csendben lennék? Ah, férfiak!>
Nyelvét tapogatja miközben a férfi mûködik, de szemeit rajta tartja. A szavakat hallva feláll a hátán a szõr s amikor újra egy fiolát vedel be, eltervezi, ha ennek vége, újabb, ám erõsebb pofont kap majd a férfi. A recsegõ hangra részben tudott figyelni csak: mert nyelve dagadni kezdett.
<Dugó-hatás. Ez akkora lesz, hogy egy troll fenekét is képes lennék egy nyalással tisztává varázsolni...Fürödhetnék is vele szivacs helyett...>
Az ötleteken derült egyet, szája elé tette kezét, ingujjával törölgette nyálát, s ha nem lett volna ez a faramuci helyzet, hát vinnyogva nevette volna ki saját magát. Tudta, szánalmasan fest. Aztán figyelme a halott felé fordult. A nevethetnék erõsen csökkent. Komoran nézte kezével szája elõtt a hörgést, recsegést.
<A lélek nem zöld, hacsak nem romlott vagy ha éppenséggel nem valaki egyebe nem szivárgott ebbe lélek helyett...Ah, egy hímbanya kezei között még egy lélek is zöldpenészt kap! >

[Én Darton bíróságának jobban örülnék...]
-ment az üzenet a varázslat végén a férfinak.Ha a tevékenység eltelik fél órába, addigra a nyelve már nagyjából normalizálódik, de ha nem, akkor nem beszél, mert nem tud.De amint képes beszélni, elsõ dolga lekeverni egyet a férfinak:
-Ilyet többet ne.
[Bûn és undok ronda ipsévé tesz]
-célzott arra, amit a halottal tett s amit ivott érte. Kezdett szellemileg is erõsen fáradni, ha már nem kellett szája elé tenni a kezét, akkor halántékát dörzsölte. S végleg keresni szándékozott valamit, amivel letakarhatja a halottat.

//A leírtak így közeljövõ tervei is egyben, nem szándékozom elõre rohanni//

[Flamme O'Styg]

-Rendben van én megnézem az ajtót.
Ekkor leszalad, megnézi a kabinajtókat, hogy hogyan lehetne leszerelni a helyérõl, milyen rendszer tertja a helyén. Stb. Ha csak simán ki kell akasztani/elvágni valamit akkor leszedi az ajtókat. S, megpróbálja felvinni a fedélzetre.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Yvett de Crei]
Helyszín: Ravanói-öböl, a Vészmadár nevû kétárbócos
Idõpont: Alborne terce - az Álmok hava; 6.nap délelõtt
Résztvevõk: mindenki
_____________________________________________________________

*A fedélzeten a négy férfi nekiláttak hosszadalmas munkájuknak. Salah precízen felmászott a kötéllétrán az árbóckosárba, s onnan levágdosta az elérhetõ távolságban lévõ köteleket. Számszerint 8-at tudott lenyiszálni. Az aljában ismételtel elvágta õket, s így lett majdnem 100 láb hosszú kötélzetük. Kalmon szintén egy darabon a kötéllétrára mászott, majd a tartórúdnált átlibbent az árbócrúdra. Az egyik vitorlát sikeresen lebontotta tõrével - merthogy ennek a hajónak a vitorlája nem több kisvitorlából áll, hanem csak két nagyból. A széllel igencsak megküzdött a férfi, és alaposan el is fáradt e mûveletben. A vászon összehajtásában Joakim segített neki, mert Flammal ketten hamarabb felhordták a kabinajtókat mint ahogy Kalmon végzett volna a vitorlával. Összesen 8 kabinajtó díszelgett egymásra rakva a fedélzeten - Flammnak és Joakimnak nem volt nehéz dolguk a levételükkel, egyszerû zsanérral voltak feltéve. - így lényegében megis volt mindenük a tutajkészítéshez.

Gorden és Avyen elõször a tevehús állapotát vették szemügyre. Hát - már élelmezésre nem lehet felhasználni egyiket sem. Szaga csak a felvágott, elõzõnap "használt" tevének volt. Viszont a másikat kicsit megvágva érdekes színben játszott a húsa - lehet talán nem kéne enni belõle, mert nem hiányzik még egy hasmenéses fertõzés mindennek a tetejébe. Így Avyen úgy dönt inkább megnézi azokat az emlegetett bogyókat - mert ha ehetõ, legalább nem lesz üres a hasuk - hisz állítólag több ládával van odalent. A konyhán át lejutva a raktérbe az apró lámpások miatt gyér sárgás fényben láttak mindent.

Fergia állapota lassan stabilizálódott. Majd árdus szemekkel figyelte a férfi minden mozdulatát, rezdülését. Azonban kintrõl motoszkálás hangja ütötte meg a fülét. Valaki, vagy valakik letértek a fedélközbe. A hangokból, neszekbõl ítélve egy nõ és egy férfi.*

[Navaratna]

(Fergia)

Nyugodtan beleáll az ajtó nyílásába, ami a raktér és a hulla helysége között van, s összefont karral figyeli az érkezõket, párszor válla felett is áttekint, mint mûvel Carwyn.
<...két almába hogy megkérdik, mi folyik itt...háromba hogy meg is akarják nézni...négybe hogy háborgás lesz,ha meglátják...ötbe hogy éhes vagyok...C, ezután a bogyó után még mindig. Kitartó gyomrom van.>

[Gorden Harunn]

*Szó nélkül követem Avyent ahova csak megy, kezemben kis pajzsommal.*
<Vajon meddig leszünk itt. Ez a hosszú hánykolódás csak unalmas lenne, ha lenne élelmünk és vizünk, így viszont kezd reménytelenné válni a helyzetünk. Galradzsa most segíts meg minket. >
*A romlott tevehús láttán így szólok*
-Az azért vigasztal, hogy még mielõtt éhenhalnánk, valószínûleg szomjanhalunk.
*Amint leértünk a bogyókhoz, jobban elkezdek figyelni.*
-Na itt lennénk. Ezekrõl a bogyókról beszéltünk. Szerintem nem túl bizalomgerjesztõek.