A varázstudó homájos látásából elõötlik hogy egy fejvadásszal lehet dolga, mivel igen szép pengélye és harcos jellegû hangja van.
<Ha!Nem gondolja ez a kis mitudrász hogy megilyedek a semmit mondó vasdarabjától és a mutálós hangjától.Öltem már meg több százat a fajtájából még józan koromban!

Azzal dühös szemekkel erõsen megmarkolja fekete botját és fenyegetõen a földre csap vele, a harcos elõt.
<Vegye már végre észre hogy kivel szórakozik!!!

-Na ne nevettess!Csak nem azt akarod mondani hogy azért küldtek, hogy ártatlan glóriákat védelmezz az isten háta mögött.Tudom én miért jöttél!El akarod venni a drága nedüt elõlem és az angyal elõl ugye?!?!?!Nem kell félni, én kifinomult tanítást kaptam és sohasem használnék ki egy ilyen gyönyörû teremtést.(Mondja ezt kihúzott mellel és dölyfösen.)Nem úgy mint a ti, minden hájjal megkent fajtátok!
És hirtelen fület repesztõ éles sikoly hallat az angyali amazon, akin egy szõrös ember féleség fekszik, de inkább egy nagy nyúlra hasonlít.
<Hát ilyen ronda fószert sem láttam még!

Odasiet a lányhoz.
-Nem lehet igaz!Téged fél percre sem lehet egyedül hagyni???
Most pedig a nyúlszerzethez.
-Te meg mi a fene vagy tapsifüles?És miért molesztálgatod a társamat?
Igen haragosan tekint a nyuszira, elfeledve a harcost kivel imént vitatkozott.