_________________________________________________________ KM esemény: [Szitakötõ] Idõpont: koratavasz, 10. nap, dél Helyszín: Haonwell, Farkas-szorító Résztvevõk: Patricia Kromhaar (Yvett de Crei) _________________________________________________________
Amikor feladva összeroskad, lejjebb csúszott a teste kicsit, s mellkasa kiszabadult a satuból. Így sem viháncolhat, de kap levegõt, s ez jókor jött: még mielõtt elájult volna. Ha örömében megint fel akar állni, satu újra, de rogyasztott térden maradva nem.
- Jó lesz indulni már, hagyni nekik idõ, amig nem vannak velünk addig se látva, hogy mit össze nem ...öö...csinalnak maguknak gombocot dolgokbol, kicsibõl nagyot.
Összeszedi magát, és elindul Morikkal, meg a többiekkel.
*Nehezen tér magához, s talán még nehezebben jut el tudatáig, hogy nem fulladt meg. Pihen egy kicsikét, hogy összeszedje magát, hogy testét újra átjárja az oxigénnel dús vére, s erõre kapjon, hogy tisztán lásson, s tudata is kitisztuljon. Kétségtelen számára, hogy jó helyen jár, s ez miatt nem akar visszafordulni, bár ez is megfordult a fejében. És ismét elõkerült a mérleg két oldala - de a klán javára mozdult el; hisz Maldart és a többieket megtalálja ha nagyon akarja. Õket viszont már nem biztos, lehet ide többet nem jut el. Utolsó lehetõségnek látja és gondolja a mostani helyzetet. Eldöntötte, hogy továbbmegy, de elõtte üzenetet küld a többieknek - Alauronon keresztül, bár nem tudja, hogy az óriásoknál küldött üzenetét megkapta-e, de most mégis megpróbál kapcsolatba lépni vele. [Alauron! Kérlek ne gyertek utánam. Senki. Moriknak üzenem, hogy az Ezüst Pegazuscsikóhoz címzett fogadóban jelentkezem, mihelyst tudok. Vigyázzatok magatokra!] Az esetleges visszakérdezés végett még "nyitva" hadja a csatornát.... s ha végzett ezzel istenébe kapaszkodva összeszedte magát. Amikor úgy érezte eljött az idõ lassan óvatosan tovább csusszant a hasadékban - centirõl centire nyomul beljebb. Nem akar még egy beszorulást megkockáztatni. Ha szükséges lejjebb rogy ameddig csak engedi a hasadék, akár meg is csavarja térdét, hogy jobban elférjen így.*
Emberi törvény kibírni mindent S menni mindig tovább, Még akkor is ha nem élnek már benned Remények és csodák.
*Arbor majd Maldar válasza után Morikra tekint, nézése igen furcsa. Alauron indulásra buzdító szavaira bólint egyet helyeslõen.* - Jónak tartom én is az indulást. - *azzal felszedi a cuccait, ha indulnak készen álljon. Kósza gondolat üt az agyának, majd Arbor elé lép nyugodtan.* - Kérem, ha tud valamit mondja el. Fontos lehet Patricia megtalálása szempontjából. Akár egy régi épület, szentély, nevezetes-rettegett hely. Vagy nem lehet hogy itt a környéken bújtak meg valakik, valamilyen csoport? Tudnia kellene, hiszen itt él. - *Utolsó mondatát kijelenti, s türelmesen az elfet nézve várja annak válaszát.*
Szent a viharnak tombolása, mert eltakarítja a föld színéről, ami elburjánzik rajta és rothadásba fülled. Szent az örvénynek torka, mert elnyeli a nyüvek salakos hordalékát, amit a zúgó szél a tenger habjaiba söpör. Szent a vulkánnak gyomra, mert a benne lángoló tűz megemészti a mélyére rekedt mocskot, és kiolvaszt belőle mindent, ami tisztátalan. Szent a földmélynek sötétje, mert örökre elrejti a szemünk elől, ami nem bizonyul méltőnak rá, hogy visszatérjen a napvilágra.
_________________________________________________________ KM esemény: [Szitakötõ] Idõpont: koratavasz, 10. nap, dél Helyszín: Haonwell, Ördög Marka Résztvevõk: Patricia Kromhaar (Yvett de Crei) _________________________________________________________
A rogyasztással való elõrehaladás sikerrel járt. Ha lassan is és a két sziklafalhoz súrlódva is de átért a végére. Kifújhatta magát az öblösödésben. Ugyan úgy tölgyfalevél-avarszõnyeg zizegett talpa alatt, sehol egy árva mozgás, s csak egy barlangnyílás sötétlett elõtte. Egy kõrakás dííszelgett az öblösödés közepén, ami lehettt egyszerû rakás, sír, vagy régi tûzrakó hely is, kinek mennyire élénk a fantáziája. Álmával ellentétben semmilyen írás nem könnyítette meg a dolgát. Üzenet Alaurontól nem érkezett.
*Átjutása után szétnéz elõször, szeme a kõrakáson megakad. Oda sétál hozzá, s mellételepedik. Úgy ül le, hogy a barlang nyílása vele szemben legyen. Nézegeti a kõrakás formáját, nagyságát, a köveket benne, hogy milyenek, latolgatja mi lehetett a funkciója. Közben kipiheni magát a megerõltetés miatt alaposan.*
Emberi törvény kibírni mindent S menni mindig tovább, Még akkor is ha nem élnek már benned Remények és csodák.
_________________________________________________________ KM esemény: [Szitakötõ] Idõpont: koratavasz, 10. nap, dél Helyszín: Haonwell, Ördög Marka Résztvevõk: Patricia Kromhaar (Yvett de Crei) _________________________________________________________
A kõrakás egymásra hányt mészkõdarabokat jelntett, avar gyûlt össze rögjei között. se hamu, se feltûnõ mintázat nem jellemezte. Felzúgott a tölgyes, szél járt közöttük, amúgy az erdei csend uralkodott, kevés madárdallal. Pat éles füle légvétel hangját hallotta balkéz felõl.
(Patricia)
*Befejezte a filózást a rakáson, bármi lehetett... épp azon volt feláll, s elindul a barlangba bármit is rejtsen számára, amikor meghallotta a légvételt. Reflexszerûen nyúlt volna tõrjeihez, de igen ám! - szoknya van rajta... a tõrjei meg a hátijában... Megdermedt... hisz a hátija meg a hasadék alján valahol, ugyanis azzal nem fért át és lerakta. De nem is ez volt a legnagyobb baja. Még a kardja is a táskában pihent, ugyanis azt sem köttette az oldalára reggel. Fegyvertelen volt teljesen, s bal kezére béna. Nyelt egyet, majd sóhajtott, s lassan balra fordította a fejét a hang irányába.*
Emberi törvény kibírni mindent S menni mindig tovább, Még akkor is ha nem élnek már benned Remények és csodák.
_________________________________________________________ KM esemény: [Szitakötõ] Idõpont: koratavasz, 10. nap, dél Helyszín: Haonwell, Ördög Marka Résztvevõk: Patricia Kromhaar (Yvett de Crei) _________________________________________________________ A légvétel egy lányhoz tartozott. A sziklafalnál állt, jobbkézre attól a réstõl, amin áttuszkolta magát Pat. Szürke köpeny takarta el alakját és viseletét, de igen hosszú haja látható volt. Talán a lány térdéig érhetett-ha látta volna a térdét. Mézszõke zuhatag volt az a haj, bõre világos volt, de nem sápadt, szemei világosak, korát úgy 14-16 közé lehetett saccolni. Fél fejjel volt alacsonyabb Patnál. Feszülten figyelte a kõrakásnál lévõ nõt, nem mozdult.
*Egy kicsit megkönnyebbült a lány láttán, ám mégsem esett abba a hibába, hogy végképp fellélegezzen. Elõször még figyelte a másikat, megfigyelte külsejét, majd a környezetére összpontosított, de nem csak a szemével. Aztán lassan felállt a kõrakás mellõl amit nem bolygatott kézzel. Óvatosan mozdult, hogy még véletlenül sem lehessen támadásnak nézni bármelyik mozdulatát, s amikor felegyenesedett nem lépett közelebb hozzá. Onnan nézett vele farkasszemet, majd közös nyelven szólalt meg.* - Jó napot! Patricia Kromhaar vagyok, s a Dwyll-unioból érkeztem Launderbõl. - *figyeli a lány minden reakcióját, az arcjátékát.*
Emberi törvény kibírni mindent S menni mindig tovább, Még akkor is ha nem élnek már benned Remények és csodák.
*Mérgesen halad Szita mellett, anyanyelvén beszél, nem is a nõnek, hanem inkább magának. Majd ez a beszéd átvált szitkozódásba. Ha tehetné szétvágna valamit puszta kezével csak hogy levezesse idegességét. Csak szép lassan csillapodik le. Miután bebizonyosodott róla, hogy tényleg önként ment el, keserûség haladt át rajta.*
- Ha tudtam volna, nem engedtem volna el...
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Anathor 2007.01.05. 19:49-kor.
"Mivel szegény vagyok álmom van csupán. Álmaim lábad elé terítem, Finoman lépj: mert álmaimon gázolsz." - W. B. Yeats
"Az írek közt az a homoszexuális, aki jobban szereti a nőket a piánál."
"A templom közel van, de csúszós az út. A kocsma messze... De majd óvatosan lépkedek..." - Orosz mondás
_________________________________________________________ KM esemény: [Szitakötõ] Idõpont: koratavasz, 10. nap, dél Helyszín: Haonwell, Ördög Marka Résztvevõk: Patricia Kromhaar (Yvett de Crei) _________________________________________________________
Nem kellett sokat agyalni a lány megmozdulásán: amint meghallotta Pat szavait, szétlebben a köpenye és dárdát fogva két marokra rövid kiáltást hallatott és egyenesen Pat felé indult vele. A köpeny alatt a lány hófehér ujjatlan ruhát viselt, elõl egy ismerõs Nap-hímzéssel. Nem akadályozta a szõkét a lépésben bokáig érõ szoknyája sem.
_________________________________________________________ KM esemény: [Szitakötõ] Idõpont: koratavasz, 10. nap, dél Helyszín: Haonwell, Ördög Marka Résztvevõk: Maldar _________________________________________________________
Szita megtorpant, megfordult, és felcsattant: -Befejeznéd már végre a nyavajgást? Ki mondta, hogy lelépett? valami hajtja! Ahelyett, hogy egymást martátok, megtudhattad volna ezt! Gyerünk, vágd magad a földhöz! Komolyan, mint egy ötéves gyermek! Elõre és ne síránkozz-dühöngj! Odébb vagyunk még!