Al-Abadanai kalamajka

[Navaratna]

(Fergia)

-Nem, nem õ az. Akit én keresek, kopasz, fején tetoválások vannak és kyrül káromkodik.

[Flamme O'Styg]

~Mi a!~ Fordul meg a fejében ahogy kitapogatja magán a ráncokat. ~Elegem van ebbõl a helybõl!~ Idegesen kesztyûs kezeivel takarja el az arcát, hogy mentse a menthetõt. Visszarohan az ebédlõbe, ha még nem jutott messzire...

/Ugye ez nem végleges? /

[Alauron]

(Salah)

Bejáratot nem talál, de azért folytatja a keresést máshol. Egyik oldalsó szobát szemeli ki, olyat mint az étkezõjük, csak nem azt, hanem ahol még nem volt...ha ott se tud bemenni, akkor megy tovább.
<Nincs bejárat, talán a föld alól, vagy fellebegnek mint a dzsinnek? Ezek itt nem emberek, egyre jobban úgy látom. Lehet valaha azok voltak de mára...most nézd csak meg! Úgy köröznek itt mint valami holdkóros, mit sem törõdve vele, hogy közben meghalnak. Rosszabbak mint egy éji rém.>

[Orwen del'Correl]

(Carwyn)

Felhúzott szemöldökkel nézi Ionát. Ha amaz kartávolságon belülre kerülne, és még mindíg hadonászik úgy a kyr-vérû megpróbálja kiütni. Ököllel.
Amennyiben nem tesz kárt magában vagy másokban engedi, hogy képzelegjen.
-Persze megpróbálkozhatnék mentálisan üzenetet küldeni neked, hiszen, ha csak egy erõs illúzió alatt álsz is, az elméd még megvan, ha szokványos értelemben vagy és süket vagy a tudatod még fogadhat üzeneteteket. Ez persze csak elmélet, és egyenlõre nem megalapozott, hogy próbálkozzak barátom. Ha közelebb jösz segítek, hogy ne tehess kárt magadban. Nem mondhatod, hogy nem szóltam elõre.

[Quator ar Zaraquer]

(Kalmon)

*Figyelem a két alakot, de úgy vagyok vele, hogy ha valamit akarnak tõlem úgyis idejönnek és szólnak.*

//Kezdünk kicsit egysorosba fulladni. //

[Navaratna]

//Ja. Kéne egy KM néni.//

[Mesemondó]

//KM néni megérkezett , egyébként Quatort vártam. //

_____________________________________________________________

KM esemény [Yvett de Crei]
Helyszín: Ravanói-öböl, a kolostorban
Idõpont: Alborne terce - az Álmok hava; 6.nap dél környéke
Résztvevõk: Fergia, Kalmon
_____________________________________________________________

- Értem. - *válaszoltak kurtán Fergiának Chez.* - De attól ismeri azt az embert, nem? Akkor sem tetszik, hogy ott van. - *meg sem várva a választ elindult Kalmon felé. Alig tett meg azonban pár lépést felkiálltott:* - Andoien! - *majd az utolsó pár métert Kalmon felé szinte futva tette meg. Fergia csak ekkor veszi észre azt a fura teremtést az ajtón kicsit beljebb Kalmon mögött. Mintha csak egy megelevedenett faág lenne. Réveteg, lemondó tekintete van, azzal sem törõdik, hogy a lovag vállonragadja.*
- Andoien! Mi van veled? Héééé! Ébresztõ kiscsibém!..... Mi történt? Mitõl lett ilyen? - *kérdéseit Kalmonhoz fordultan tette fel. Kalmon egy igen markáns arcú emberférfit lát maga elõtt, magas és erõs, izmoktól dagadó testtel. Viaszkos kabátja alól fekete ruha kandikál néha elõ. Mögötte a nõ, mostmár számára is felismerhetõ - Fergia az.
Kalmon és Fergia is tanúja annak, ahogy egymás után a torony körül járkálók összeesnek és többé nem mozdulnak. Chez ezt még nem vette észere, vagy legalább is nem adta jelét.
Ahogy a darton papnõ közelebb ér, már nem csak a réveteg nõt és Kalmont látja, hanem a szobában egy egy hasonló fekhelyen mint amit nekik szántak Avyen fekszik - még ebbõl a távlatból is kirívik fején az a sötét, majd tenyérnyi nagyságú dudor.*



_____________________________________________________________

KM esemény [Yvett de Crei]
Helyszín: Ravanói-öböl, a kolostorban
Idõpont: Alborne terce - az Álmok hava; 6.nap dél környéke
Résztvevõk: Carwyn, Flamm
_____________________________________________________________

*A toroni szavait nem úgy nézett ki, hogy Iona megértette volna. Ellenállása az ismeretlen felé kitartott még egy kis ideig - eközben hadakozott, és kiabált. Szép lassan csendesedett le, majd rogyott össze a padlóra.
Nyugton való pihenését azonban az ajtó kivágódása zavarta meg, amin Flamm lépett be. Mi az hogy lépett - be robbant szinte. Furcsát is lát rajta a félkyr. Arca ráncos kissé, és fakó szürkés színû, hajából víz csöpög, de már nem a régi fekete az sem, inkább mondaná õszülõnek. Az elmúlt pár percben mintha éveket öregedett volna a félelf. Éveket? Évtizedeket....*



_____________________________________________________________

KM esemény [Yvett de Crei]
Helyszín: Ravanói-öböl, a kolostorban
Idõpont: Alborne terce - az Álmok hava; 6.nap dél környéke
Résztvevõk: Salah
_____________________________________________________________

*Tépelõdése közepette csak azt veszi észre hogy immárom az összes ember - vagy bármi mások is voltak - holtan rogytak a fûre. Senki nem maradt rajta kiívül talpon és élve a torony körül. Amikor az utolsó öregember is kidõlt furcsát tapasztalt a dzsad. A víz ahová ráesett a kezére bõre alá ivódott be, szürkés, elöregedett bõrt hagyva maga után. Ahol két esõcsepp találkozása volt, ott pettyüdt ránc keletkezett kézfején...*

[Navaratna]

(Fergia)

A nõ megtorpant. Majd látva az összeomlókat, odasietett. Elõször hozzájuk akar érni, hogy megtapintsa nyakukat, élnek-e, majd felszisszent. A látványuk...
-Betegség...? Na tünés.
Arca elé kapta köpenyét, úgy nézett körbe. Majd õ is Kalmonhoz sietett:
-Hol van Carwyn? Valami betegség döntött le mindenkit. Elborítja az elmét és elfacsarja a testet. El kell innen mennünk!

[Quator ar Zaraquer]

(Kalmon)

*Kicsit furcsállom a hirtelen kiáltást és rohamot a szoba felé, de az utolsó pillanatban felismerem, hogy a fa-nõhöz rohan a férfi és nem rám. Így csak ellépek az útjából. Nagyon nem tetszik viszont, hogy a torony körül sorra elhanyatlanak a kerengõk.*

-A torony körüli fényvillanás óta ilyen. Megpróbáltam észre téríteni, de nem jött össze.

*Kissé egykedvûen válaszolok és közben figyelem Fergia futkosását a terepen. Mikor visszaér neki is válaszolok.*

-Carwynodat utoljára az ebédlõbe menet láttam és azóta nem futkosott el sehova, amennyire innét láttam. Tényleg el kéne hagyni ezt a helyet, mielõtt a toronyból valami nem e síkra illõ izé törne ki. Mondjuk még nem tudom, hogy ezt hogyan is kéne tennünk. Talán elsõ lépésben össze kéne gyûjteni a társainakt valahoiva egyhelyre, ahol megbeszélhetjük a teendõket. Részemrõl az igen stabilnak látszó csónakokat favorizálom, mert ki tudja lehet, hogy a szigeten túl nincs dögvész a szélben. Ha más nem újra együtt evickélhetünk. Itt is vannak jó ajtók.

*Kicsit fanyarul és gonoszkásan elmosolyodom és megkocogtatom az ajtólapot magam mellett.*

//Nem tudtam mit írni azért nem írtam, de egy "ott vagyok" jelzéssel továbblendültünk. //

[Navaratna]

(Fergia)

-Az ajtó is nagyon megfelel, de még egyszer személyeskedsz, pofán csaplak-csapkodta a szavakat a papnõ.-Én inkább aggódnék, nem-e vérömleny, vizenyõ keletkezett Avyen agyában, s sosem ébred fel. Szólok, mentehetetlenek nem jönnek. Ha kell, útjára bocsájtom és kész-ezután még ránézett a fekvõ nõre, Csegevarára, sóhajtott a sietségben. Kinézett, felismeri-e az étkezõ épületét. Ha nem, kérdez:
-Hol a kajálda? Még egyszer nem akarom eltéveszteni.

[Quator ar Zaraquer]

(Kalmon)

*A válaszon már nem is lepõdöm meg. Amolyan Fergiás. A kérdésre a megfelelõ sarki beugró felé mutatok, ahol az étkezõ helyezkedik el.*

-Abban a sarokban keresd.

*Ezután várok, hátha a beviharzott férfi magához tér kissé a fa-nõ rázogatásából. Ha sikerült kicsit lecsillapodnia kérdezek tõle, hátha õ válaszol valami érthetõt.*

-Lenne még néhány kérdésem. Elõsször is mi folyik ezzel a toronnyal?! Másodszor hogyan hagyhatjuk el társaimmal ezt az Istenek háta mögötti helyet, mielõtt még minket is elemészt valami káprázat vagy döghalál?

[Navaratna]

(Fergia)

-Köszönöm. Csegevara, ne tûnjön el. Hozom, akirõl szó van. Elnézve a társnõd kezet foghat a kölyökkel.
Ezután sietve, majd futva nekiindult az ebédlõnek. Futva, de nem inaszakadtából, hogy hasra essen, vagy más baleset, és köpenyét jól magára húzta. Lelki szemei elõtt csúnya ragályok jelentek meg.

[Mesemondó]

//Kérném, hogy a cselekedetekkel ne szaladjatok ennyire el; párbeszédet írhattok váltásban _____________________________________________________________

KM esemény [Yvett de Crei]
Helyszín: Ravanói-öböl, a kolostorban
Idõpont: Alborne terce - az Álmok hava; 6.nap dél környéke
Résztvevõk: Fergia, Kalmon
_____________________________________________________________

*A paplovag biccentett fejével Kalmonnak köszönetképp, majd figyelme neki is a futkosó papnõre terelõdött. Összehúzott szemekkel figyelte a torony körüli jelenetet, majd homlokráncolva hallgatta a kettejük párbeszédét. Majd amikor Fergia menni készül ráparancsolt*
- Itt marad! Vagyis Maguk menjenek vissza a könyvtárba, várjanak meg ott. .... Mi a franc?..... - *nézett értetlenül a kezére, melyet kinyújtott, hogy megmutassa a papnõnek hová, merre is kell menniük. Kézfején két szürkés folt látszódott. Száraz tapintású bõrrel. Formára mint egy esõcsepp, de nem vizet hagyott a bõrön. Chez próba képp ismét kidugta kezét az esõre és hagyta, hogy a víz ráessen. Az esõvíz azhelyett, hogy összegyûlt volna a bõrén, majd lefolyt volna róla a bõre alá ivódott, sötétlõ foltot hagyva maga után. Ahol két esõcsepp egymáshoz ért, egymásra esett ott a bõre felráncosodott, - kezén a bõr hamar olyanná vált mint egy vénemberé. Fergia szeme elõtt a ragályos kórság egy csapásra elillant, nem betegség ami történt a torony körül keringõkkel - az esõtõl egyszerûen megöregedtek, s a kor az ami végül is elvitte õket. Igaz is lehet, semmilyen kóros betegségre utaló jel nem volt rajtuk, kívülrõl legalább is. Egyszerû halott öregembereknek tûntek. Chez Elsötétülõ tekintettel, parancsoló hangon szólalt meg mindezek után.* - Azonnal menjenek a könyvtárba, de csak a könyvtárba! - *nézett itt különösen figyelmeztetõleg Fergiára elõször, majd Kalmonra* - A köpenyüket alaposan tekerjék magukra. Mindenkit odaviszek és akkor választ kapnak mindenre. Legalább is amit tudok megválaszolok. Nem érdekel a felháborodásuk... még a magáé sem, hiába Darton papja - *nézett itt szúrósan Fergiára még egyszer, majd tovább nem várva a torony felé sietett el. Le-le hajolt a toronynál lévõkhöz, majd alakja eltûnt a torony takarásában.*

[Navaratna]

(Fergia)

A paplovag pattogására nyelvet öltött, kanálkát formázott belõle, majd visszahúzta. Nem fogott tõle padlót.Ám az öregítõ esõ...
-Idõt rabló esõ..vagy csak a bõr szöveteiben végez kaszásmunkát...Új kivégzési mód lehetne...Gyors...látványos...Fájdalmas is? Vajon a gyerekek felnõnek tõle? Hajnövesztõ szer is lehetne belõle ha hígitanánk...mennyien vennének belõle! ...és ha sav? De nem éget, nem füstölög. Új sav. Hol egy alkimista?
Háttérbe kellett szorítania újonnan kelt érdeklõdését, hogy elérje Carwynt. Kalmonra nézett:
-Jól bugyolálja be Avyent, ha ölben hozza, vagy egy szottyadt öregasszonyt szorongathat utána holtáig...
És ezután próbált eljutni végre az étkezõig

[Alauron]

(Salah)

Köpenyébe csavarja a kezét, összefogja magán a ruháját, és futni kezd, de azért odafigyel a lába elé, nehogy elessen. Minél elõbb be akar érni a kiszemelt helyre.
<Mérgezõ az esõ! Átok rá!...Csak lenne egy üvegcse nálam, eltennék belõle. De a kopasznak van egy, talán kettõ is akad... >