Tengermellék & Kalózok [Felfüggesztve]

[Yvett de Crei]

(Edvin)

- Hát ja... finomra sikeredett. - *morogja két falat között. A törp belépésére és szavaira étellel a szájában elvigyorodik.* <Na ez sem tud ülni a picsáján? Kíváncsi vagyok...> *Ránéz Pelinre, de amikor látja, hogy õ hetykén nem foglalkozik a törppel sejti, ez csak olaj lesz a tûzre nálla. A kisördög ismét elõmászott belõle, ám visszafogta magát - még vár a fejleményekre. *

[Mesemondó]

____________________________________________

KM esemény [Tysson-Lar]
Helyszín: Abaszisz, Tengermelléki birtok fennségvizein
Idõpont: délután
Résztvevõk: Pelin (Quator), Edvin (Yvett), Glammy (Layla)
____________________________________________

* A kapitány arcát megsimítva a lányra néz...*
- Másik történet... ehh igen! Ismeri kegyed a hatalmas tengeri Krák legendáját? Nem? No akkor elmesélem. Mondják, a tenger mélyén titokzatos szörnyetegek lakoznak. Állítólag mindegyik a másiknak farkasa: óriási, gigantikus lények, egymással vetélkednek. Nem egy közülük olyan sötét fajzat, hogy még a király nagytudású magiszterei is félnk tõlük. Egy legenda szerint egy különleges fajzat, a Krák a folyamatos vetélkedések kiskirályaként legyõzte társait és õ lett a Quirron tenger mélyének ura. hatalmas, gigantikus szörnyeteg, csápokkal és mindenféle furcsa végtagokkal, amely egyben hajókat lenyelni képes. Több hajó tünt már el a víz színérõl és nem tudni hogyan. Én hsizem, hogy a krák volt az. A Voltakkal együtt uralma alatt tartja a mélységet...

* Eközben a törp ingerülten a terem másik végébe üvölt...*
- Ejh te mamlasz! Kellj fel romjaidból és állj ki ellenem! Férfiak szégyene ejh...
* Ha Pelin továbbra se kel fel övérõl leoldja hajítóbárdját...*

[Quator ar Zaraquer]

(Pelin)

*Egyre kezdenek belemelegedni a beszélgetésbe. Ez abban merül ki, hogy odavetett félmondatokkal teljesen hétköznapi és sekélyes dolgokról beszélnek, de nem igazán diskurzus ez csupán mindkettõ kiböki ami épp eszébe jut. Ez pontosan egfelel egy cápavadász társasági stílusának.*

-Inkább a rum az igazi. A borok kissé enyhék tudnak lenni.

*Ezt alátámasztandó húz egy jót a rumosüvegbõl, ami elõtte van itóka gyanánt.*

<Na úgy tûnik eldõl a dolog és jó srác ez az Edvin a maga módján. >

[Layla]

(Glammy Zansane)

-Óh. -a lány torkából az elfojtott csodálat édes hangjai szakadnak fel. Látszik gyönyörû arcán, hogy nem tudja tovább tagadni, mennyire érdeklõdik ezek iránt a... furcsaságok iránt. -Én azt hiszem... talán lehet benne valami. De hogy õszinte legyek, nem áll szándékomban megtapasztalni...

[Yvett de Crei]

(Edvin)

- Az is jó - *mondja széles mosollyal, majd ismét elpillant a hangoskodó törp felé. Látszólag nyugton falatozik, ám a szemében huncut csillogás villan meg...*

//Tyss pm-ben küldtem a további dolgokat//

[Layla]

(Glammy Zansane)

-Óh, uram, megbocsájt egy percre? -a lány kérdõn pillantott a kapitány felé. Valami ellenállhatatlan vágy kerítette a hatalmába, mégcsak nem is sejtette, milyen erejû -ki akarta próbálni kincsét, melyet még mindig gondosan rejtegetett a világ elõl. -Pár perc, és visszajövök...

[Eldwyr]

(Eldwyr)

*Követi Kromot Mina ajtajához. A kilépõ morcos Riel láttán azonnal tudja, hogy valamit megzavartak. Saját magából kiindulva csak egy dologra tud gondolni, ezért – ha lenne bajusza, akkor a bajusza alatt – halványan elmosolyodik.*

<Hát igen én se örülnék ha a babám ölelésébõl rángatna ki két ilyen alak.>

*A szobába lépve körül néz. Megnézi a falon található trófeákat, a könyvekhez lép, nem is néz Rielre és úgy válaszol.*

-Ejh barátom! Miért vagy ilyen mérges ránk? Mi csak az után szeretnénk érdeklõdni, hogy a mi terved az estére vonatkozóan. *Megakad a szeme egy versesköteten.* Ezt kölcsön kérhetem? …. Hol is tartottam? … Ja igen, *a kabin körablakához lép és felnéz az égre.* Ha igényt tartasz a szolgálataimra, amit erõsen remélek hiszen a ládika miatt nem ártana jelen lennem, akkor az a kérésem, hogy várjuk meg amíg lemegy a nap. *Rielre, majd Kromra néz és elvigyorodik.* Már alig várom a kis kirándulást. Kezdem unni magam.

[Layla]

(Glammy Zansane)

Csitt, csatt. A lány szapora léptei arról árulkodtak, hogy hamarosan kabinjába ér. És valóban, fordult a kulcs a zárban, majd Glammy lehuppant a kis tér egyetlen biztos pontjára, vagyis az ágyra. Gyorsan elõkotorta a folyondárt ruhája bugyrai közül, majd szórakozottan forgatni kezdte az ujjai között.
-Ejh, mi mindenre nem vagyok képes érted... -suttogta a lány extázisban.

[Mesemondó]

____________________________________________

KM esemény [Tysson-Lar]
Helyszín: Abaszisz, Tengermelléki birtok fennségvizein
Idõpont: délután
Résztvevõk: Mindenki
____________________________________________

* A törp egy heves mozdulattal hajítóbárdját Pelinnek szegezi...*
- Gyáva korcs, most nézd meg magad!
* Majd éppen hajításra emelné fegyverét, amikor hírtelen az egy hatalmas csokor virággá változik. Szép, sárga imbolygó-susogó tölcsérszerû virágokból álló nagy alkotás lesz belõle, mely a törp kezében megszorulva igencsak nevetséges helyzetet kelt... a törp szörnyülködve ejti el kezébõl fegyverét...*
- Szemfényvesztõ ork-abrakok! Ezt még meg fogja keserûlni!
* Azzal egy hírtelen mozdulattal sarkon fordul... kisiet a terembõl... vajon min törheti a fejét...*

* Glammy szobájának rejtekében megvizsgálhatja tüzetesebben is a leszakított növényanyagot... semmi különösebb nincs rajta. Ha ez mágikus hatású valami, hát igencsak jól titkolja... talán meg kellene fõzni...*

* Riel visszakozva emeli fel a kezét...*
- Bocsássatok meg. Kissé másul sültek el a dolgok, mint vártam.... az imént... az estet? Miért is kellene megvárnunk? Nyugodtan vidd el a kötetet...
* Azzal Eldwyr elé csúsztatja a vaskos könyvet... kérdõn néz a férfira...*

[Yvett de Crei]

(Edvin)

*Amikor meglátja a csokor virágot a törp kezében teljességgel felvidul az arca, huncut csillogás költözik szemébe.*
- Nahááát, harcra számítottam nem udvarlásra. - *jegyezte meg igen jókedvûen. Meghúzta a borosüvegét, majd folytatta az evést, mintha mi sem történt volna. Néha, fel-felnevetett magában, válla olyankor gyanúsan meg-megrándult*

[Hakea Ello]

(Mina)

A csóktól jól láthatóan kirázza a hideg. Amint Riel kilép a szobából, sírása lassan abbamarad, azonban hasa igencsak görcsöl a hallottaktól. Fertályóra elteltével lehorgasztott fejjel kilép az ajtón, majd az ivóvizes hordóhoz megy. Néhány kövér könnye még belepottyan a vízbe, majd látva elnyúzottságát a felfrissülés egyszerû módját választja: fejével a jéghideg vízbe merül, és nagyjából fél percig így is marad. Miután kiemelkedett, elindul a fedélzetre, hogy ott aztán sóvárogva lógathassa lábát a korlát alól. Haja most egyenes fürtökben lapul hátra, a víz mely róluk lecsurog, teljesen átáztatta felsõjét...arcán keserû dac. Mintha egy csapásra felnõtt volna, csak szemei árulták el fiatalságát.

[Quator ar Zaraquer]

(Pelin)

*A nyugalom törékeny maszkja éppen lehullani készült a bárd lendítésére. Pelin épp az asztalt készült feltépni pajzs gyanánt. Már félig felemelkedett ültébõl és a leszögezett lábak is reccsentek figyelmeztetõen, amikor a virágcsokor megjelent. Ez õszinte meglepetést okozott a komor cápavadásznak és még a mozdulatot is elfelejtette befejezni. Bal szemöldöke felszaladt és egész testében szinte megkövült a félig ülõ helyzetben. A törpe zavarát látva ellazult és visszahuppant a székre. Arcán a jól ismert hideg mosoly terül szét. A mélynövésû méregzsák távozása után rámered Edvinre.*

-A pillangónak virág is jár?!

<Egész értelmes ez a fickó. Szemfényvesztõ, de a jobbik fajtából. >

[Mesemondó]

____________________________________________

KM esemény [Tysson-Lar]
Helyszín: Abaszisz, Tengermelléki birtok fennségvizein
Idõpont: délután
Résztvevõk: Mindenki
____________________________________________

* A hajó a tengert hullámait szelve egyre közelebb kerül célállomása felé... eközben a kapitány és emberei a fedélzeten ténykednek. Hamarosan egy tiszt érkezik Riel kabinjába... bekopog... a szoba társasága felfigyelve erre elnémul... Riel hamarosan felocsúdva az ajtóhoz lépked... kinyitja... egy magas, körszakállas katonatiszt áll elõtte... haptákba vágja magát, majd gyors beszédtempóban kezd neki...*
- Hivatott Uram! Miben állhatok szolgálatára?
* Riel mosolyogva...*
- Elõbb is jött, mint vártam Iblyn hadnagy. Az alábbi személyeketszeretném, hogy a kapitány úr tárgyalójába hivassa. Fél órán belül mindneki leyen ott. Intézkedjen.
* Azzal zsebének belsõjébõl nyomban egy papírost halászik elõ, majd a tiszt kezébe nyomja... amaz azt kihajtogatva átfutja a tartalmat, majd bólint.... tisztelegve búcsúzik...*
- Ahogyan azt a Biztos úr kivánja!
* Azzal elsiet... Riel Eldwyrékhez fordulva...*
- Nos hol is tartottunk?

* Ezek után a tiszt villámgyorsan végigjárja a hajót. Elsõként az ebédlõbe lépked... szemével Pelint keresi... mindjárt meg is pillantja Edvin társaságában... két legyet egy csapásra. Közelebb siet... tiszteleg...*
- Riel Forg Biztos úr a kapitány úr tárgyalótermébe hivatja Önöket. Fél órán belül kérem, jelentkezzenek ott.
* Megvárja, míg válaszreakció érkezik a felek felõl... majd utána odébbáll...*

* Eközben a magitor a fedélzeten egy kisebb fedélzetszakaszt kerít el magának. A kapitány és a tiszti kar néhány tagja figyelemmel kiséri az eseményeket. Némelyik a fejét ingatja... a kapitány szigorú arccal felügyel... egy kréta és több szerszám kerül elõ. A fedélzetbe különleges rajzolatok égetõdnek, a kréta gyorsan jár az érdes pallókon... néhány perc múlva a magitor feláll, majd a rajzolatok közepébe ül... kezeit rituálisan az égnek emeli, majd lassan mormogni kezd... félelmetes, sötét aura lebegi körül a jelenséget, a levegõ vibrálni látszik.... a férfi elõtt kis elektromos kisülések keletkeznek, kisebb, folyton táguló kör keletkezik. A villódzás fel is erõsödik...*

[Eldwyr]

(Eldwyr)

*Riel kérdése kissé zavarba hozza, de a tiszt érkezése éppen kapóra jön. Miután ismét visszatérnek a témára, már nem érzi magát feszélyezve.*

-Azért kellenne megvárnunk a sötétedés beálltát, mert a biztosabb siker érdekében, a ládikára pazaroltam az összes energiámat. Nem szívesen lépnék partra csupasz pengével. ... Ha a helyzet úgy hozza, akkor jól jöhetnek még a praktikáim.... Szóval a visszatöltõdéshez csillagfényre van szükségem. *a végére ismét zavarba jön.* Ez nálunk így megy. *néz öszinte tekintettel Riel szemeibe, majd Kromra pillant, és a kezébe veszi a vaskos könyvet.*

[Quator ar Zaraquer]

(Pelin)

*A tiszt érkezésére unottan felnéz tányérjából és meghallgatja a közölnivalót. Hallva, hogy fél óra múlva találkozó nem tesz semmit csak fapofával visszafordul az ebédje maradékához és a többszörösen megszakított étkezés folytatásán munkálkodik.*

<Na hadd feszengjen ez is. Majd úgyis elmegy, ha megunta vagy ha fertályóra múlva elindulok. >