________________________________________________ KM esemény [Alauron] Helyszín: Pardától keletre az erdõben Idõpont: Nyár eleje, koradélután Résztvevõk: Joey ________________________________________________
Grevor láthatóan megijed szavaidra. -Te valami mágiás lovag vagy? Jaj, ne, ne, Teru-Hanne mentsen tõled!
Sarkon fordul és megpróbál elszaladni. Néhány lépés után azonban kegyetlenül felbukik s nagyot nyekkenve hasra vágódik.Láthatóan õ se tudja, mi történt vele.Ahogy odanézel, látod, hogy bokájára görcsösen rátekerdett növényi háncsokból font kötélben bukott fel.
elgondolkozik egy pillanatra,miközben a zsineghez sétál õ is,mert tulajdonképpen õ sem tudja mit is látott.
-Hát...Igazából talán nagyon apró emberkét.És szárnya volt.Egyáltalán nem vagyok benne biztos,de mikor oldalba vágott a fa,talán még röhögött is.Aztán mikor meglátta,hogy nézem,elszállt.Azt hiszem.
elgondolkodva figyeli a zsineget,és látva annak vékonyságát,újra megszólal:
-De ennek a kis cérnavastagságú kötélnek köszönhetõen egyre biztosabb vagyok abban,hogy jól láttam!És a tanítóm mesélt is ilyen erdei lényekrõl,csak nem emlékszem mit!?
"...hisz mire jó a halál,ha nem váltja fel az élet adománya, és mire jók a kacajok, ha egyetlen teremtett lélek sem ismeri fel, mert az egész világ zokogásba fullad."-Keith Alanson:Por a porhoz
Végigfut a hátán a hideg, amikor meghallja, hogy leprás az illetõ, noha nincs nagy tapasztalata a betegségekrõl, vagy talán pont azért, igencsak megijed.
<Inkább jöjjön húsz bandita, azokat le lehet gyõzni karddal, ez ellen semmit nem tehetek>
-Króner gyere el tõle, úgysem tudunk meg tõle semmi hasznosat
<azon kívül, hogy vagy Króner, vagy egy fajtársa volt a gyilkos... nem tudom, de inkább megbeszélem majd vele, mint hogy bizonytalan maradjon a dolog>
Elkezd távolodni a legyengült betegtõl, közben Krónerhez intézi szavait:
-Gyere menjünk, itt nincs több dolgunk, de valamit meg kell beszélnünk.
"Óh, jóság angyala, tudod, a gyûlölet mi? S a görcsös ököl, a keserû könny daca, amikor pokoli sorakozót ver a Bosszú, s erényeink õt rohannak követni? Óh, jóság angyala, tudod, a gyûlölet mi?"
*Elneveti magát és Grevor után iramodik //gyors.próba dobás:3// mikor az elvágódik és felfedezi a "csapdát" komor képpel kardot ránt a földön fekvõ férfi fölött... majd elvágja annak kötelét. Mielõtt tovább futna karját nyújtja felé, hogy felsegítse*
- Nem kell ehhez mágia, hiszen elszóltad magad... még mindig várom a válaszod! De egy biztos akiktõl félsz testtel rendelkeznek, mivel "csapdákat" használnak. Rajtad kívül a pardaiak nem merészkednek az erdõbe, így jó esélyel a "suttogók" lehettek. A szellemeknek nem kell csapda, hogy összecsináljuk magunkat tõlük...
*Grevort nem engedi a hátába kerülni, de jobban megviszgálja a "kötelet" majd körbekémlel //észlelés p.: 5//*
________________________________________________ KM esemény [Alauron] Helyszín: Pardától keletre az erdõben Idõpont: Nyár eleje, koradélután Résztvevõk: Joey ________________________________________________
A csapda nem jár egyedül, bizony nemcsak Grevor lábára, de a tiedre is hurok került! De hiszen ott álltatok eddig! Hogyan lehetséges ez? Gyorsan megszabadulsz a kötélháncstól, s odalépsz a földön fekvõ férfihez, aki megadja magát.
- Nem az ostoba babonáktól tartok, hanem attól aki az állatokat aprítja.-
nyögi ki megadóan, majd tovább folytatja:
-Egyik este eljött hozzám, egy jól megtermett orkszolga volt az. Régi hazámban nem ritka a fajtája, de errefelé nemigen látnak olyat. Azt mondta fizet nekem, ha kerítek neki állatokat, és kiviszem az erdõszélre. Jó ötletnek tûnt, fogalmam sem volt mit akar velük tenni, de már késõ volt, mert nyakig benne voltam. Kényszerített, hogy folytassam. Most azért félek, nehogy találkozzunk az erdõbe, vagy lásson veletek, mert ki tudja mit gondol abban a rút fejében. Most mit akarsz velem csinálni? Mindent elmondtam. -elfogadja a felé nyújtott kezet, és félelemmel tekint rád, tart attól ami most jön.
________________________________________________ KM esemény [Alauron] Helyszín: Pardától keletre az erdõben Idõpont: Nyár eleje, koradélután Résztvevõk: Fila, Kalmon ________________________________________________
- Láttál egy Thervok-féle lényt?Shocked -képed el Janna a kis szárnyas leírásán.
- Ádáz kis bajkeverõk ezek, de ha tényleg az volt, akkor csak szórakoznak. Idegesítõek tudom, de talán megússzuk. Van olyan legenda ami szerint megátalkodottak, ha valami nem tetszik nekik nem hagynak kiutat. Nem sok írás szól róluk, és mind mást mond a vérmérsékletükrõl. Lehet több nép, vagy faj is létezik belõlük.
________________________________________________ KM esemény [Alauron] Helyszín: Pardától keletre az erdõben Idõpont: Nyár eleje, dél Résztvevõk: Rouhn, Króner. _____________________________________________________________
A hapci nem késlekedett sokáig, a gyilkos sugarat a sokkhatás miatt egy második hullám, ezúttal hányás követte. Szerencsére Krónert már nem érte el. Ti még tanakodtok felette, õ meg kitartóan szenved...
Látszik rajta, hogy már nagyon menne, de visszafogja magát, vár, hogy Króner mivel rukkol elõ
-Jó jó, csak siessünk, nem akarok megbetegedni, segíteni meg már nem tudok rajta
"Óh, jóság angyala, tudod, a gyûlölet mi? S a görcsös ököl, a keserû könny daca, amikor pokoli sorakozót ver a Bosszú, s erényeink õt rohannak követni? Óh, jóság angyala, tudod, a gyûlölet mi?"
Kalmon leírására ráismer:
- Opsz ezek kis pixik. Gyagyás kis bajkeverõk, akár jópofáknak is mondhatnánk õket, de sajnos rajtuk kívül más ritkán nevet a tréfáikon. Általában nem kifejezetten gonoszak, csak szertelenek, de sokan ronda dolgokra képesek. Egy fontos - ne haragítsuk magunkra õket. Ha már felismertük õket, akár el is unhatják a dolgot, de ha egyet agyonütünk, bevadulnak.
Ki egyszer megtapasztaltad a repülést, a földet ég felé fordított tekintettel járod, ahol egykor ott lehettél és ahova mindig visszavágysz.
Leonardo Da Vinci
Türelmesen hallgatja, de azért tartja a tisztes távolságot
<Furcsa, hogy félek, de még soha nem éreztem ilyen közel a halált, pedig már százszor a szemébe néztem, csak akkor acél formája volt>
megborzont, ahogy elképzeli magán a fekélyeket
"Óh, jóság angyala, tudod, a gyûlölet mi? S a görcsös ököl, a keserû könny daca, amikor pokoli sorakozót ver a Bosszú, s erényeink õt rohannak követni? Óh, jóság angyala, tudod, a gyûlölet mi?"
- Te cimbora hát nem jobb így, mint titkolózni. *mondja barátságosan* Az orkkal csak elbánunk közös erõvel, de kevésbbé tartom valószínûnek, hogy ez a bestia karistolta volna össze a jelölõfádat és készített nekünk ilyen igen jól álcázott hurokcsapdát. Tehát legalább egy veszélyes erdõlakóval és kitudja mennyi kellemetlenkedõvel lehet dolgunk.
- Ha megnézted amit akartál akkor ideje visszamenünk a többiekhez.
-Mindenesetre én ameddig nem vág oldalba egy husáng,nem fogok agyonütni egyet sem...még véletlenül se...De akkor értem már Grevor sietségét!Remélem gyorsan visszaérnek,és megyünk tovább...Nincs kedvem pixik vagy mik közt ácsorogni!
és a bokor mögött a már egy ideje távol lévõ Grevort és Joeyt keresi szemével...
"...hisz mire jó a halál,ha nem váltja fel az élet adománya, és mire jók a kacajok, ha egyetlen teremtett lélek sem ismeri fel, mert az egész világ zokogásba fullad."-Keith Alanson:Por a porhoz