Egy megsárgult kódex lapjain...

[Con Larrodan]

(Azaghal)

Miután összekészítette cuccait egész estés edzésbe kezd... ismét bizonyítja, hogy rászolgált a "Fejszés" becenévre... S ha már kellõ módon lefáradt, az este további részét mély meditációval tölti, hogy megtisztítsa szellemét. Már éjközép lehet mire végez... még utoljára újra átrendezgeti tekercseit, hogy mit is vigyen magával, s ha mindezt befejezte nyugovóra tér.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

Helyszín: Doran és Erion
Idõpont: Psz. 3701 Alborn tercének - Ébredés hónapja 13. nap
Résztvevõk: Azaghal Oggi
_____________________________________________________________

*Másnap csomagjaidat felkötözöd nehézcsontú pónid nyergére, majd ezt követõen te is elfoglalod helyed. Hátasod nyerítéssel jelzi, hogy kész az indulásra, szemmel láthatóan jól érzi magát, a hosszú hetek után úgy tûnik számára - legalább egy idõre, megszabadul az istállótól. Utad a dorani térkapu felé visz. Az átkelés zökkenõmentesen megy. Ugyan nem elõször jársz a városban, de a nyüzsgõ emberár egy pillanatra megdermeszt. A Kapuk Terérõl Torozon híres tavernája felé veszed az irányt. Jól számoltad ki az idõt, így a fáklyagyújtás órájáig kényelmesen eléred célodat.*

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

Helyszín: Erion - Torozon tavernája
Idõpont: Psz. 3701 Alborn tercének - Ébredés hónapja 13. nap
Résztvevõk: Azaghal, Meterrion, Lamar, Sazu
_____________________________________________________________

Torozon tavernája
„ Az épület - egyike a város nevezetességeinek – egy kis téren áll nem messze Erion központjától, a Godorai Felsõ Palotát övezõ Fõnixek Parkjától. A teret is a tavernát birtokló családról nevezték el – de, hogy ki volt az elsõ Torozon és, hogy mikor építette ennek a hatemeletes óriásnak az elõdjét, senki sem tudta. A tanácstermeket, pénzváltót és fürdõt magában foglaló fogadó találkahelyként szolgált a világ összes csirkefogója, kalandozója és szerencsevadásza számára. Roppant kaszárnyára emlékeztetõ, homokszín kõlapok borította tömbjét helyenként egy-egy szürke bazaltkeretbe foglalt ablak, számtalan fából ácsolt, faragványokkal ékes erkély és legalább egy tucat fiatorony tarkította. Körülötte számos melléképület és egy kis temetõ is akad – ez utóbbi azok számára, akik ép a hajlék falai között lehelték ki a lelküket. A bejárat – abbitacéllal megerõsített, kétszárnyú tölgyajtó – a taverna nagytermébe nyílik a küszöböt átlépve mellbevágó a zaj a röhögés és az ordítozás, az edénycsörömpölés, szék- és asztalrecsegés vegyüléke, meg az a sajátos illat, melyben – úgy tûnik legalábbis – a világ valamennyi aromája képviselteti magát. A terem hatalmas falai alig látszanak mennyezetének vaskos gerendái szinte feloldódnak a sûrû, füstös levegõben. Csak a lépcsõk sorjáznak rendületlenül; körfolyosó körfolyosó hátán, meglehet az égig. A söntés elõtt hitvány ülõalkalmatosságok sorakoznak, a terem távolba veszõ szegletében emelvény várja a magukat különösképp kitüntetett, tehetõs vagy híres átutazókat. A köztes területet kisebb-nagyobb asztalok, az asztalok mellé húzott székeket kalandozók – viszontagságok edzette nõk és férfiak – foglalják el.”

Ti is ezen asztalok valamelyikénél foglaltatok helyet elszórtan, a kiszolgálás udvarias és gyors a megadott idõpontban mindenkihez odalép egy-egy teremszolga és megkér benneteket, hogy kövessétek. Az elsõ emeleti tanácstermek egyikébe vezetnek titeket nagyjából egy idõbe értek fel, a terembe két férfi beszélget. Egy hórihorgas kopasz, enyhén kancsal férfi egyszerû szabású méregdrága tiadlani selyembe öltözve kezében egy embermagas gazdagon faragott a csúcsában csiszolt ékkõvel és írott szalagokkal ékes botot tart. A másik valamivel alacsonyabb elsõ ránézésre csupa izom déli harcos, az asztalon pihenõ súlyos törpe stílusban készült kalapács vélhetõen hozzá tartozik. Öltözéke szárnyas sisak, ami rendezetten tartja hosszú aranyszínû haját, hordónyi mellkasát egy bõrrel bevont mellvért takarja, ami látni engedi hajókötélnyi karizmait, míg széles vállát vörös színû köpeny takarja, amit ujjatlan kesztyûvel. széles övvel kék nadrággal és térdig érõ csizmával visel. A tanácsteremben egy hatalmas tölgyfaasztal vagy tíz szék egy kisebb a különbözõ kupákat és butéliákat tartó asztalka található egy hatalmas ablak és egy erkélyajtó társaságában.

// Azaghal egybõl, míg Meterrion és Lamar -2 észlelés próbával két különbözõ mágikusan aktív zónát érez az egyik magasztos õsi erõk érzeték kelti szárnysuhogással, míg a másikat a játékos, örökkön kíváncsi csapongó szellõ érzete hatja át.//

*A magasabb férfi kedélyesen felétek fordul és a székek felé mutat, hogy foglaljatok helyett. Majd mikor ez megtörténik, nekikezd mondandójának.*

- Üdvözlet a tisztelt egybegyûlteknek a nevem Kreon Mordish magitor, tisztem szerint a dorani nagytanács megbízottja vagyok. Feladatom, hogy pár egyszerû kérdéssel tisztázzam az önök hozzáállását és elvárásait egy esetleges megbízatás végrehajtásával kapcsolatban. A mellettem álló úriember Helliodor Lord Ghor. Tehát még mielõtt a konkrétumokat felettesem ismertetné néhány kérdésre egyértelmû válaszokat várok. Nem titkoljuk, hogy a feladat amire felkérnénk önöket életveszélyes és a végrehajtása is erõsen megkérdõjelezhetõ, ám ez leginkább az önök rátermettségének függvénye. Siker esetén jelentõs szolgálatot tennének a Északi Szövetség tagállamainak, és alaposan borsot törnének vele Toron és csatlósai orra alá. Az ellenszolgáltatás ehhez mérten három számjegyû aranyat érõ summa fejenként illetve egyéb kívánságokat is módunkban áll teljesíteni a varázslóállam érdekeltségi körének megfelelõen. A kölcsönösen kedvezõ együttmûködés esetén további felkérések is lehetségesek. Egyszóval Doran rajtam keresztül szövetséget ajánl önöknek…
Az elhangzottak még nem veszélyeztetik érdekeinket, tehát akinek nem nyerték el tetszését most még következmények nélkül távozhat.

//Mindenkitõl kérnék karakterleírást és egy reakciót az elhangzottakra.//

[Con Larrodan]

(Azaghal)

// Kb másfél láb magas, hösszú vörös hajú- és szakállú törpöt láthattok. Vászon inget, bõr mellényt, sötétbarna utazóköpenyt, ujjatlan bõr kesztyût, vastag nadrágot, vasalt bakkancsot visel. Hátára szíjazva kis pajzsa, oldalán hil rúnákkal díszített csatabárdja, s egy nála másfél fejjel magasabb, mesterien faragott, szintén hil/kyr rúnákkal díszített botra támaszkodik. Mivel törp, így korára nem igazán tudtok tippelni, de a sokat megéltek magabiztossága sugárzik belõle. Össz batyúja egy a vállán átalvetett hímzett tarisznya.//

- Szervusz Kreon -dörmögi vigyorogva... - Tudod, ha jó kalandról van szó, engem nem kell sokat kérlelni. Ellenben nem érdekel az aranyad, tudod, hogy az nekem nem jelent semmit. Majd megegyezünk valamiben... én segítek most neked, s ha én leszek szükségben te segítesz nekem. Szívességet szívességért....

Majd a választ várva többiek felé fordul....

Ehhh... -nevet fel szórakozottan.... - Bocsássátok meg modortalanságomat. Engedjétek meg, hogy bemutatkozzam, Azaghal Oggi vagyok, Kraedal Oggi, a nagyhatalmú Fejszés Isten papjának fia.
Szavainak nyomatékot adva biccent a megjelentek felé, s az alkalmat kihasználva tüzetesen felméri õket.

Ezt követõen szórakozottan visszafordul Kreonhoz...

- Nos?

[Sion]

(Meterrion)

//Az ajtón egy nagyjából 2 láb magas, légiesen könnyed mozgású elf lépett be. Ezüstösen csillogó haját kibontva hordja, s csak néhány jól elrendezett fonat tartja vissza, hogy borostyánszín szemébe lógjon. Amennyiben a törpérõl nem lehet megállapítani korát, úgy ez rá hatványozottan igaz. Mindenképp hozzú évszázadok tapasztalata süt belõle, azonban hiányzik belõle az elfeknél oly gyakori, fáradt melankólia. Egyébiránt barna vászonnadrágot hord fehér, jól szellõzõ utazóinggel, amin pillanatnyilag egy rendkívül finom szemekbõl összeállított láncinget visel. Lábán finom bõrbõl készült csiznát hord, vállát homokszín utazóköpeny takarja. Hátán látható még egy tegez, és egy gyönyörûen megmunkált "hosszúíj" is.//

-Üdvözlöm önöket! Meterrion Springstorm vagyok, az elfendeli Verton család flottájának hajóorvosa és megbízottja, de itt természetesen nem ezen tisztségemben jelentem meg. A pénzére, már elnézést, de én sem vagyok kíváncsi, ellenben az egyéb kérések, szívességek mindíg jól jönnek! Érintve ugyan személyesen nem vagyok a kérdésben, de mivel északi rokonaim is az önök pártján vesznek részt eme "kis csetepatéban", azt hiszem nincs okom ellenkezni önökkel, így érdekelne a dolog. Mindazonáltal jó ha tudják, hogy nem sikerült titokban tartani tervüket, bármi légyen is az! A meghívót eme kis találkozásra ugyanis kísérettel kaptam... Az egyik helyi elf tanácsosnak, ki átvette levelüket a küldönctõl, mindenbizonnyal évszázadok tapasztalata miatt sikerült észrevennie, hogy annak ködfivér kísérete van! Erre nem árt majd odafigyelni...

[Gregorius]

(Lamar)

//Egy nagyjából 180 cm magas, medvealkatú, középkorú férfi lép be harmadikként az ajtón. Haja sötétbarna, melybe õsz tincsek vegyülnek. Szintén sötétbarna, szarkalábakkal keretezett szemeivel egykedvûen méri fel a társaságot. Arca kicsit szögletes, de inkább karakteresnek, mint durvának mondható. Bõrét a nap sötétre cserzette.

Erõs anyagú, egyszerû fehér inget és szintén erõs, barna nadrágot és lovaglócsizmát visel. Jó minõségû, de dísztelen sodronyinge szemei zizegnek minden lépésnél, vállát és hátát sötétzöld köpeny takarja. Fegyverövén lovagkard és tõr függ, egyszerû, elöl nyitott sikakját a bal hóna alá fogja. Sodronyingén kívül egy finom acélszemkbõl álló láncon egy kerek medál lóg, rajta egy ökölbe szorított kéz látható. Hangja mély és érces mikol megszólal. //

- Üdvözlöm Önöket Uraim, Lamar Dorian vagyok Erenbõl. //Bárminek mondanátok, csak született ereninek nem.// *Közben mindenkivel kezet fog, aki elfogadja azt. Ezt követõen tekintetét vendéglátóira emeli.*

- Uraim! A magam részérõl természetesen hajlandó vagyok kockázatot vállani otthonom, kultúránk és vallásunk védelme érdekében. Jómagam egy igaz ügyben nyújtott segítségemért nem várok ellenszolgáltatást. Amennyiben szolgálataimért mégis felajánlanak valamit, nos, nyilván ismerik a rendházamat, ha engem megtaláltak.

- De térjünk vissza kicsit a feladatra. Mielõtt látatlanban csatlakozom valamihez, szeretném, ha valahogy bizonyítanák, hogy Önök azok, akiknek mondják magukat. Gondolom megértik elõvigyázatosságomat, fõleg azok alapján, amit eddig elmondtak és amire Meterrion Springstorm úr is felhívta figyelmünket.

[Nekromat]

(Sazu)

//Egy kb. 2m magas, barna borzos hajú, savószínû szemû kicsit fakózöld bõrû ork. Testalkata igen izmos és vaskos. Arca teljesen csupasz, látható hogy rendszeresen borotválkozik. Arca a többi fajtársához képest egész tûrhetõ kinézetû.Egy bokaközépig érõ szûrke posztópalástot hord ami nagyrészt eltakarja az ork testét de azért lehet látni a melkasán hordott bõrvértet, melyben fém lemezek vannak beleépítve. A hozzáértõk és a jól tájékozottak felismerik hogy ez egy gladiátor vért lehet. Egy egyszerû vászon nadrágot hord és egy kicsit ütött-kopott bõr csizmát.Vastag bõr szíján kétoldalt az egykezes bárdjai voltak és a hátára a palástja fölé egy kis pajzs és egy szigony volt erõsítve!A kinézete igen gyanakvó.//

*Mikor a teremszolga felkiséri Sazut a terembe, õ lép be utoljára az óriási szobába.Fejérõl leemeli a csukját és türelmesen végighalgatja vendéglátoja, majd a meghívottak bemutatkozását. Közben felmér mindenkit és kicsit meglepõdik hogy milyen változatos népeket sikerült összecsõdíteni, erre a találkozóra. Élete során a legtöbb faj képviselõjével találkozott már az aréna belsejében, talán a légies vékony fickó fajtájában nem volt benne biztos.Õt egy elfnek nézte és azért nem volt benne egészen biztos, mert az õ fajtája nem olyan sûrûn fordult meg Toron véres arénái környékén.
Mikor a nagydarab ember oda nyújtotta jobbját igen gyanakodva és óvatosan bár,de kezet fog vele, majd mikor mindenki bemutatkozott és rá figyelnek a teremben lévõk õ is bemutatkozik.*

-Én is üdvözlök mindenkit. A nevem Sazu Fodean. Az ajánlata igen elgondolkodtató, de úgy döntöttem hogy elfogadom az ajánlatát. És ha nem veszi sértésnek, én elfogadom azt az aranyjutalmat, mert a jelenlévõkkel ellentétben én abból élek hogy öngyilkos feladatokat válalok el. Bár nem ez a cél vezérelt, mikor elfogadtam ezt a feladatot. Bármit elválalok, hogy a toroniak sorait ritkítsam!!!
<Utolsó mondatát igen nagy dûhel és morogva elytette ki a száján!>

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

Helyszín: Erion - Torozon tavernája
Idõpont: Psz. 3701 Alborn tercének - Ébredés hónapja 13. nap
Résztvevõk: Azaghal, Meterrion, Lamar, Sazu, Kreon(NJK), Helliodor(NJK), Meglepetés
_____________________________________________________________

*A számára kedvezõ válaszokat hallva a magitor rövid idõre lehunyja szemét, és futólag koncentrál… *

//Azaghal egybõl, míg Meterrion és Lamar -2 észlelés próbával egy újabb mágikusan aktív zónát érez, ami a kripták néma csöndjét a Nekropolis szelét és a felhõk felett Darton mosolyát vetíti képzeletükbe.//

*Odakint már jócskán szürkület van. Az erkélyajtó váratlanul feltárul, majd kis idõ elteltével a fal takarásából egy alak lép a szobába. Bõ mohaszín köpenyt visel, kámzsája alól csak hamuszín hajtincs bukkant elõ mindössze. Jobbjával embermagas, unikornisszarvra emlékeztetõ botot markol. Széles vállai ellenére mozgása könnyed akár a nagyvadaké, léptei nem csapnak zajt.*


- Jó estét az Uraknak! Kreon magiszter tájékoztatott, hogy elfogadják Doran baráti jobbját és szándékukban áll segítségünkre lenni. Ezt igazán öröm számomra. A nevem Alyr Arkhon * és ezzel hátraveti kámzsáját, hogy láthatóvá váljanak jellegzetes vonásai* a dolgok jelen állása szerint én felelek a tanács felé ezen ügy megfelelõ rendezéséért. Elsõsorban a könnyûléptû Meterrion doktor megnyugtatásaként közlöm, hogy természetesen tudunk a toroni érdekeltségû felderítõk tevékenységérõl és a dolgok szándékaink szerint alakulnak. (cool icon) Nos lássuk, konkrétan mirõl lenne szó: Toron birodalom egyik elendor dinasztiájának feje a császár elsõfokú unokatestvére – Hyedaress Elgrich Chyeh – szeretné befolyását megerõsíteni Shulur városában és ezt népszerûségének növelésével kívánja elérni. Ehhez megfelelõnek eszköznek gondolja az Õ közbenjárásával elért hadisikereket. Három hajóból álló flottát indított az illanori szigetvilágtól északi irányban 130-150 tengeri mérföldre lévõ, gyakorlatilag lakatlan Fókasziget kisajátítására. Ügynökeink jelentései szerint itt kívánnak egy állandó térkaput felállítani. Ennek az lenne a haditechnikai jelentõsége, hogy a Quiron tenger toroni flottáját megosztva észak felöl közvetlenül tudnák támadni a Szövetség hátországait, ha ezen északi flotta ellátását a készülõ állandó térkapu segítségével megfelelõképpen el tudnák látni.

*Hagy némi idõt az elhangzottak megemésztésére, majd ezt követõen folytatja.*

- Az önök vagy ha megengedik, a Ti feladatotok lenne ennek megakadályozása és a szigeten fogságba esett kémek kiszabadítása. *a kémek szónál kicsit fintorogva elhúzza a száját, majd folytatja mondókáját* nem tetszésem az ügybuzgó és a kémtevékenységben felettébb járatlan Erik barátom szerencsétlenségének szól. De, hogy érthetõvé váljon mirõl is beszéltem elmondom a történteket: A dorani titkosszolgálat egy igen jól képzett ügynököt küldött a helyzet felmérésére, aki sikeresen csatlakozott a Shulurból induló hajórajhoz. Álcája egyszerû ácsmester volt. A expedícióhoz magánszorgalomból csatlakozott a neves kalandozó Lándzsás Erik aki kyr származását kihasználva pietornak adta ki magát, de hírtelen természetével a partraszállást követõen hamar felhívta magára a figyelmet és mivel álcája nem volt kellõen kidolgozott a menlevelei és rangjelzései sem voltak a legügyesebb hamisítványok így fogságba esett. Az elméjét védõ szellemi erõdrendszert valószínûleg nem tudják feltörni, de a hosszú akár hetekig tartó kihallgatások megtörhetik akaratát. A dorani ügynök Eriket megpróbálta kiszabadítani, és ekkor esett fogságba. Utolsó emlékeit még sikerült elküldenie összekötõjének, majd az aktivizáló varázsalt minden a szakmájával kapcsolatos dolgot törölt elméjébõl.

- Szándékaink szerint a holnapi napon eljuttatnánk titeket az északi partokra ahol két hajó vár benneteket. Terveink szerint álcátok egy naftaszállító kereskedõhajó lenne, amit egy régi jó ismerõsöm Jarod Shipio – származását tekintve gorviki, hivatására nézve életmûvész és kalóz – a Beriqweli Szél nevû hajójával üldöz. Természetesen amint a sziget látóhatárába értek átszálltok a kereskedõhajóra és megkezditek a színjátékot, ekkor számítunk a doktor hajózási ismereteire és a többiek gyors tanulására a hiteles alakítás végett. A többit az út során tudjátok meg… Tekintettel arra, hogy a jobb kezem *Kreonra néz ekkor* régi jó ismerõse Helliodor elkísérés és segít benneteket az úton a kapcsolattartás gyakorlatilag mindig megoldott.

[Gregorius]

(Lamar)

* Alyr belépõjekor kicsit meglepõdik, bemutatkozásakor biccent felé, majd figyelmesen hallgatja a legendás kalandor-mágust. Számára a kételyek eloszlottak. Türelmesen várja a fejleményeket *

[Sion]

(Meterrion)

* Szintén meglepõdik a varázsló belépõjén, de hírhedtsége ellenére nem tekint hõsként az elõtte álló alakra. Népének nála sokkal nagyobb, habár meglehet kevésbé ismert hõseivel is találkozott már, annál is inkább, mivel a mágiaformát amit amaz ûz, bármily céllal teszi is, a végletekig elítéli. Ettõl függetlenül el is ismeri annak érdemeit, s reméli a népe sok hozzá hasonlóan értékes "játékosnak" ad még lehetõséget a bizonyításra. Mikor a hajózási ismereteit firtatják, szerényen jegyzi meg: *

-Örülök hogy számítanak rám, azonban jó ha tudják, ismereteim korántsem olyan kiterjedtek, hogysem egyedül megbirkózzak egy hajó irányításával, azonban annyit megígérhetek, hogy minden tõlem telhetõt meg fogok tenni a hajó és a legénység biztonsága végett!

[Nekromat]

(Sazu)

*Csodálkozik õ is az idegen megjelenésén, bár foggalma nem volt ki lehetett, még akkor sem mikor bemutatkozott. A terv jól hangzott, de aggasztotta a kém bukása.*

-És mégis mi lenne egész pontosan a mi álcánk? Elvileg a kémüknek is tökéletes álcája volt, mégis lebukott, bár igaz hogy az Erik nevezetû miatt, de ha olyan jó ügynök lett volna, akkor meg tudta volna oldani a helyzetet. Pedig õ elvileg egy igen tapasztalt hírszerzõ volt, ahogy ön elmesélte. Akkor ön szerint hogy fogja néhány idegen kalandozó, akik nem is ismerik egymást, tökéletesen álcázni magukat? Öltözzünk matróznak? Közöllünk egy személy van aki ért ehhez a mesterséghez és szerintem kirína egy emberekbõl,elfekbõl,törpökbõl és udvari orkokból álló tengerész banda! Arról nem is beszélve, hogy számíthatnak a megjelenésünkre, hogy kiszabadítsuk a fogjukat! És mi van azokkal a valakikkel akik követték Meterrion úr hírnökét? Ez nem tetszik nekem. Szerintem egy kidolgozottabb terv kellene!

*Rosszalóan tekint az idegenre. Látszik rajta hogy bizalmatlan és óvatos!*

[Con Larrodan]

(Azaghal)

Alyr belépõjére már számított, hisz érezte a tér szövedékének szakadását, de az érkezõ kilétét eddig homály fedte. S mikor érezte "kisugárzását" pár pillanatig kissé bosszúsan nézett maga elé... Nem lehet olyan kis apró-cseprõ dolog, ha maga Alyr jön tájékoztatni minket...
Már ezelõtt is találkozott Alyrral, és amúgy is sokat hallott róla... de ez a sugárzó erõ szinte megbénította... hirtelen még levegõt venni is elfelejtett...

- Üdvözlet Mester -köszönti, s hangjában az izgatottság, s a mély tisztelet cseng... s fejet hajt a Nekromanta elõtt.

Némán hallgatja végig az "eligazítást", s kétsége sem támad, hogy az elõre felvázolt terv ne mûködne. Jó, mindenki tudja Alyr sohasem ad kész megoldásokat, s többnyire rejtélyekben fogalmaz, de ezzel mindig meg van a maga célja. Megtiszteltetés az Õ megbízásából dolgozni. Kreon... te piszkos mázlista.... *elvigyorodik*

Majd Sazu szavai billentik ki eddigi gondolatmenetébõl... s felé fordul...

- Ne légy hitetlen... - itt hirtelen elakad a szava ahogy Sazura mered - "kedves ork barátom"... - kissé fintorog ahogy kiejti ezeket a szavakat - Alyr Mester mindenre gondol, s mindenrõl gondoskodik...

[Sion]

(Meterrion)

-Nos törpe barátom, azért ezt te sem gomdolhatod komolyan! MINDENRE egyszerûen NEM LEHET felkészülni, abban azonban egyetértek, hogy abból amit eddig hallottam megbízónk felõl, valószínüleg a szövetség egyik legnagyobb tervezõjéhez van szerencsénk! Mindenesetre ha már itt van, talán mondja el õ hogy mik is a konkrétabb tervei, s csak ezután döntsünk azok helyességésõl! Kérlek magiszter, folytasd a mondandód!

* Valóban odafigyelve hallgatja annak mondandóját, ügyelve minden részletre, hogy tisztában legyen minden apró mozzanattal és esetleg rámutasson annak hibáira, amennyiben akad ilyen egyáltalán... *

[Nekromat]

(Sazu)

*Nem számít a kicsi törp közbeszólására. Mikor meghalja szavait, lehajol az arcába és kicsit gorombán a képébe mered, és igy szól:*

-Elõször is, ha tudni akarod igen, hitetlen vagyok. Másodszor, nem vagyok ork!!! *Az utolsó mondat végét igen erõsen és dühösen morogja!*Én egy udvari ork vagyok és ne merjen senki még egyszer összekeverni azokkal a veszett fenevadakkal!És harmadszor, ha már vásárra viszem a bõröm, legalább az a tudat nyugtasson hogy egy épkézláb tervel indulunk harcba, különben gyorsan ott hadjuk a fogunk! Törp uram!!! *Ezt a mondatot is erõsen megnyomja!*

[Sion]

-Nyugalom barátaim! Ne sértegessük egymást, mert az nem vezet jóra! Inkább figyeljetek magiszter barátunkra!

Sion