Valthagorei Vész [ETK]

[Jomadar]

(Fila)

//Bizony Rouhn leírására válaszoltam //

[Mesemondó]

//A lényeg tehát, hogy úgy vehetjük Rouhn többet is elmesélt, mikor megemlítette a beidézett dolgot...de szeretném, ha legközelebb kiírnátok, mit mondotok, és hogyan.//


________________________________________________
KM esemény [Alauron]
Helyszín: Pardától keletre az erdõben
Idõpont: Nyár eleje, délután
Résztvevõk: Mindenki, kivéve Ardo
______________________________________________________



Janna Króner felé lép, s megnézi magának.
- Azt sejtjük, hogy õ áll a Pardát ért állatölések mögött. De nekem nem világos, miért tett úgy. Csak egyetlen dologra tudok gondolni, bár attól mentsen minket az égiek valamelyike, hogy sötét szertatásokat ûz...vagy valami olyan célja van amit nem látunk. Talán õrült, és perverz örömét leli benne, vagy élvezi a pánikkeltést...hoppá, ez már több dolog volt.
Mit tegyünk fiúk? Nekem volna dolgom a kúriában, de amit eddig otthagytak, már nem viszik el. És érdekel a dolog, mert be akarok mutatni annak a pöffeszkedõ Francis kapitánynak, hogy végül mégiscsak segíteni tudtam ott, ahol szerinte egy nõ csak vészt hozhat.
Végignéz a társaságon, s mindenki véleményét meghallgatja.

[Jomadar]

(Fila)

- Inkább keressük a bajt, minthogy az keressen minket... Szóval engem érdekel mit kavar az az ork.

[Garcia da'Ramol]

(Joey)


- Tudjátok igyekszek mindig kimaradni a bajból, de sose sikerül, úgy tûnik ez nekem nem adatott meg, mint Krad "jámbor gyermekeinek". A vész és én régi szeretõk vagyunk ...
Részt veszek a vadászatban. Szükségünk lesz egy jó nyomkeresõre és ha elkapjuk Orwella fattyát talán az erdõpillék is leállnak a bosszantásunkkal

[Shirin Horha]

(Kalmon)

-Én pedig ahogy ígértem,követlek Janna.Segítetél,pedig azt sem tudtad ki vagyok...Most rajtam a sor,én mindenben támogatlak.

mondja Kalmon teljesen nyugod ábrázattal.de mielõtt ezek a szavak elhagyták volna a száját,ugyanolyan nyugodtan mint ahogy eddig figyelt,körbekémlelt a társaságon,majd beengedte elméjébe a beszélgetni vágyót.

//azaz fogadom a telepatikus üzenetet,és bocs hogy eddig nem írtam,de net-problémák szóltak közbe... //

[Saggaras Zenir]

Króner

*Sétõdött arcot vág Janna felé.*

-Aki ilyet tezs az csak egy ocsmány orwella fatyu ork lehet, és én nem ork vagyok hanem UDVARI ORK világos, ugy hogy ne méregess engem, nem én eszek és belezek ki végtelen pónikat.

*Kel ki magából az udvari ork.*

[Mesemondó]

________________________________________________
KM esemény [Alauron]
Helyszín: Pardától keletre az erdõben
Idõpont: Nyár eleje, délután
Résztvevõk: Mindenki, kivéve Ardo
______________________________________________________



-Hé, és velem mi lesz Janna kisasszony? Ha elindulunk az ork után, még a végén azt hiszi én vezettem a nyomára, és az nekem fog fájni...nem, az nem jó, én ezt nem csinálom. Itt a kúriájuk, ha jobbra fordulnak oda jutnak. Én lelépek innen, méghogy utána menni! De elõbb kérem a fizetségem!
-háborog Grevor. Jannának úgy látszik még egy gonddal kell szembenéznie, de ezalkalommal higgadabb oldaláról mutatkozik be:
- Hát jó, eridj csak! Hiszen itt van két remek férfi, akik idetaláltak, hát majd vissza is vezetnek bennünket! Mit szólsz Rún, a cimboráddal, ha elcsíptük az orkot, útba ejtjük a kúriát amit én keresek, és aztán ti kalauzoltok bennünket Pardába visszafelé. Hagy menjen ez az ember amerre lát! És tudjuk hogy nem te voltál, de sajnos meglehet, hogy nem minden fajtársad olyan tisztességes mint te... - Címzi az utolsó mondatot Krónernak, s úgy látszik a lány komolyan gondolja hogy meneszti a vezetõjét, mert pénzes szütyõhöz nyúl, s számolgatni kezd. De vajon mit szól mindehhez Króner, és Rouhn...

[Shirin Horha]

(Kalmon)

jó darabig mintha nem is itt lett volna,úgy magába volt mélyedve,aztán hirtelen,mintha most ébredt volna fel,odalép Jannahoz,és megszólítja:

-Hogy is mondtad?Az a kúria lakatlan?Ki az utolsó leszármazott,aki ott lakott?

kérdezi Kalmon egy kicsit még mindig kábán,mintha valami furcsát hallott volna...

[Saggaras Zenir]

Króner

*Szigorú szemmel szól az udvari ork*

-Elõször is nem fajtársam az orwella fatyu.. másodszor részemrõl egy kis pénzmagért benne vagyok, hiszen vadat már napok óta nem láttam. Ugyhogy jol jönne egy kis pénz.

[Mesemondó]

________________________________________________
KM esemény [Alauron]
Helyszín: Pardától keletre az erdõben
Idõpont: Nyár eleje, délután
Résztvevõk: Mindenki, kivéve Ardo
______________________________________________________



Mire a Grevor nevû férfit kifizette, a lány el se tehette pénzes szütyõjét, máris új jelentkezõ akadt tartalmára, s Kalmon is kérdéssel bombázta meg. A vezetõ sietve távozott, valami olyannal, hogy nem is érti mit gondolt mikor erre válalkozott, meg hogy talán visszaér még a városkába estig...és hogy Teru-Hanne legyen irgalamas a szerencsésekkel, ha majd szembe kell nézni a vaddal...A nõ csak lazán rátámaszkodik hoszú fehér botjára, és fejcsóválva utána tekint.
- Ez is megvolt, elment végre. Nem birtam a mondókáját...egyáltalán tudja valaki, ki az a Teruhanne akit mindig emlegetett?-Kalmon kénytelen megvárni, míg Janna megalkuszik Krónerrel.
- Szóval zsoldra vágysz, büszke udvai ork legény! Hát jó, megkapod, nem is keveset, ha ez a vágyad, de tudnod kell, nem vagyok benne biztos, hogy mivel állunk szemben. Kár most ezen összeveszni, hisz nem tudunk sokat, de figyelj, gyûjtõ vagyok, sok legendát ismerek, sokfelé jártam már, sokmindent hallottam...és tudom, hogy vannak olyan udvari orkok, kik ahelyett hogy szolgálják gazdájukat inkább zsiványkodnak, és gaztettek tapadnak az irhájukhoz. Sõt, akad olyan is, aki hû gazdájához, de mi van, ha a mögötte álló úr szíve a sötét? Ugyanakkor, nem járunk jobban, ha az Átkos Kitaszított fattyával állunk szemben sem, mert rebesgetik, mindenhol ártanak ahol tudnak, s ha nem háborúznak nyiltan, akkor is vért ontanak ahol tudnak...ám nem szoktak egyedül lenni, de meglehet ezt iss elzavarták, ha egyedül van egyáltalán...sajnos túl keveset tudunk még, s így ha csatlakozol hozzánk, lehet nem kicsi lesz a veszély amibe belekerülsz...ez jó zsoldot kíván, azt hiszem kiegyezünk. Mennyit kérsz? S te Rún, mit mondasz velünk tartassz?...-amíg a két vadász gondolkodik van ideje Kalmonnal beszélni.
- Igen Kalmon az a kúria lakatlan. Az utolsó élõ leszármazott Landor úr, aki ott él pardai birtokán. Ha jól tudom annak már több tucat éve, hogy beköltöztek, így a szülei még éltek biztos éltek, hisz õ nem lehetett több taknyos fiúnál akkor.

[Hades]

(Rouhn)

-Én is benne vagyok a vezetésben. Szívesen segítek, pénzre nem vágyom, arra annál inkább, hogy járjunk a végére ennek a sok furcsaságnak, ami az elmúlt napokban történt. Aztán megkóstolhatja ez a büdös vadork a pengéimet, ha találkozunk. Azt viszont nem tudom, ti milyen házat kerestek, ha van köze az orkhoz, vagy a szabdalt állathoz, akkor felõlem oda is elmehetünk

[Saggaras Zenir]

Króner

-Legyen ötven réz.

<Remélem nem mondok tul sokat neki, nem tudom, hogy mi mennyit ér hátha ennyi elég lesz.>

[Mesemondó]

________________________________________________
KM esemény [Alauron]
Helyszín: Pardától keletre az erdõben, a régi Trotta birtoknál
Idõpont: Nyár eleje, délután
Résztvevõk: Mindenki, kivéve Ardo
______________________________________________________



Janna elmosolyodik, egyfajta megértõ kedvesség suhan át az arcán.
- Nincs rezem, adok egy ezüstöt, az kétszer annyit ér, mint ötven rézpeták. Tekintsd vígaszdíjnak, ha nem lesz igazad, vagy a kutyus bérének... Akkor mire várunk még ? Követünk titeket.

Arzonak nem telik bele sok idõ, s nyomot fog újra. úgy látszik a galád, kit üldöztök kerülõt tett, de igazáb a nyomai eltûntetésével sem bajlódott, s az érzékeny orrokat, amivel nemcsak a négylábú büszkélkedhetett, nem tudta félrevezetni. Bizony, ha nem is rögtön, de a régi Trotta birtok elõállt a kis csapat színe elé, s hõseink elképzelhették az egykori látványt. Valaha pazar, és fényûzõ birtok lehetett, s nincs kétség, itt sokkal gazdagabban élhetett a nemesi család, mint most még akkor is ha jelenleg sem egy kunyhóban élnek.

A kúria épülete még mindig biztos lábakon áll. Hosszú, kétszintes épület, félkörívben tornáccal, és négy vaskos oszlop tarthatta valaha a tetõt, de már csak három álja az idõ fogát. Eredetileg talán faragásokkal díszített, mitológiai lények alakjai is felûnnek rajta: Unikornis, kiméra, de akadnak egyszerûbb , mindennapibb állatok is, mint a sas, vagy az óriáskígyó. Legtöbbjük elvesztette körvonalát, az esõ beléjük mart, s tompa árnyakat hozott létre az egykor élethû mûremekekbõl. Oldalt és fenn számos ablak lehetett. Jobb kézre egy kisebb melléképület állott, nagyrésze fából épült, háta már be is omlott, középen nagy lyuk tátong, de elõtte több szétvert , korhadó deszka is jelzi, lehet valaki rásegített egykoron a pusztításra. Mögötte, szintén jobb kézre, valaha sövény állhatott, kisebb, nem a természetes tájba illõ fákkal, kert lehetett belük, elfajzott, vagy kiszáradt csonkok még mindig jelzik egykori rendeltetésüket. A kertben egy újabb kis épület tûnik fel, ez már kõbõl rakott így jobban megmaradt mint az elõbbi. Felfedezitek a régi út maradványait, melyen valószínûleg egyenesen ide jutottatok volna. Az út másik oldalán elvadult bozót, alig vehetõ ki, hogy egykor szépen nyírt élõ fal lehetett. Valahol mögötte látszik egy csûr, talán istálló, vagy terményraktár, romos karámmal...

-Itt vagyunk hát...most vérge kiderül majd valami rólatok. Hm...a legjobb hely a rejtõzni akar valaki, én biztos a nagy házba mentem volna. -
Állapítja meg Janna. Eközben Arzo buzgón szimatol a zsákmánya után, de ahogy közel ér a beomlott raktárhoz, úgy tûnik a bátor hastin valamiért nem akar tovább menni. Bizonytalanul néz gazdájára, aki szintén érzi a szagot. Bár orra nem oly jó mint a kutyáé, de szonte biztos benne, hogy a beomlott melléképület felé osont tovább az üldözött.

[Saggaras Zenir]

Króner

-Hát rendben köszönöm, remélem megtudom hálálni.

*Mondja marcona hangon, de mintha öszinte lenne a mondanivalója.*

*Felajza ilyát és egy szó nélkül mutatja, hogy valószínûleg a fickó a romos raktárban van. Arzot nyugalomra inti, majd mikor már közel ér átvált infrába, hogy könyebben kiszurj az orkot.*

[Hades]

(Rouhn)

Figyelmét nem kerüli el a kutya viselkedése, már eddig is adódott alkalma látni, hogy kiváló a szimata, és megérzései. Kérdõn Krónerre néz, a kutyáról rá emeli a tekintetét, kérdõn megemeli szemöldökeit, s halkan csak ennyit mond:

-Nos?

<Hmm, Janna...a nyelved és az eszed a helyén, na de a szíved? Nem a bajkeverõt keresi, a vak is látja, hogy a kutya itt sejti a vadorkot>