Utcák, sikátorok

[Dorio Racchini]

Az örömnegyed kisebb a többi városrésznél, mégis talán itt élnek a legtöbben. A hely kihasználása végett a negyed utcái szûkek, és felfelé magasan építkeztek, mind a múltban, mind a jelenben. A városrészt behálózó fõbb sugárutakon kívül a nagyobb forgalmú mellékutak is szûkebbek a város átlagánál. Erre csak rátesz egy lapáttal, hogy rengeteg helyen az utcai árusok is elvesznek területet a járókelõktõl. Ez azt eredményezi, hogy az utcák tömöttek. Nem csak nappal. Itt az éjszakai élet is eléggé intenzív, így aki lenéz az utcákra, folyton a kavargó tömeget látja. Az itteniek megszokták az élet ilyetén lüktetését, és a külhoniak is nagyon hamar aklimatizálódnak. A figyelmüket általában más köti le. A zsebtolvajlás pont a nagy tömeg miatt eléggé nagy méreteket ölt, és ezt a kemény kézzel kormányzó hatalamsságok sem tudják eléggé visszaszorítani. Összegezve elmondhatjuk, hogy a kavargó zsivalygó tömeg adja azt a színt és életet, ami miatt nem lehet beleunni Erion eme szegletébe.

[Navaratna]

(Dánica)

*Ahogy meglátja hogy az eddigi szélesebb utcákat sokkalta szûkebbek váltják fel, megérezte, itt nem lehet hármasban szélesen nyomulni. Holmiját nem a hátára vette, hanem mellkasára fordította s érdeklõdve haladt:*
-Groktma, vigyáz! Itt lehet látni nem ruha visel embernõk is. Te fog pirul szõr alatt, én figyel téged! S azt csinál pletyka, van itt olyan férfi is, mi férfi, de nem nõket szeret, hanem férfi. Azzal is vigyáz! Valaki szeret pont erõs hímek! Sõt! Mauno tud igaz, õ itt lak Városok Városa, itt van köd, mi visz álomföld, van, mi visz Darton mezõ, s van, mivel lát Groktma szép kép, szag s hang, de van mi mutat rémek, s van mi csinál kemény dorong!-*ezt a részt elkacagta.*

[Eldwyr]

(Grokht)

*Õ zárja a sort. A karaván út során barátjává vált igric sokat mesélt neki errõl a negyedrõl, ezért nagyjából értette, amit Dánica mondott neki. A hímszajhákról szóló résznél elhúzza a száját, de nem szól semmit. A lány kuncogását viszonozva hangosan felnevet, ami ha a közelben tartózkodik valamilyen állat, azt megriaszthatja.*

-Ha majd lesz valami gond a dorongommal, akkor beszerzek egy keveset abból a szerbõl.

[Navaratna]

(Dánica)

-Nono, én szok így beszéd, ne utánoz Dánica. Én hall, van hogy itt aki nem talál magának éji társ, oly nincs egész Ynev. Mauno, ismer itt jó helyek? Sokoszor te jár ide?-*kérdezte hibásan, mert a lány nincs otthon a matematika nagy birodalmában*

[Alauron]

(Mauno)

-Itt csak és kizárólag jó helyek vannak barátaim! Figyeljetek, mert sok a zsebeskedõ enyveskezû, de azért nem kell fosni, majd én vezetek. A Minal kaszinó a kegjobb szerte a környéken, mellette sok a kéjbarlang, de kapni szobát is, olyat amiben nem vár eleve hozzá tartozó nõ, vagy épp férfi. Ami pedig az élénkítõket illeti, van ahol eleve azokkal fõznek, no az mennyei tud lenni, de ne aggódjatok, csak a vágyakat hajszolja meg, a költekezési, és a szerelmi vágyakat is. Lehet venni bõdító, vagy épp halucináló szereket is, de azt csak ha kéred, én inkább arra gondolok, hogy azt tartják, nem is alap nélkül, hogy egyes fûszerek, italok, vagy ezek együtt bizonyos ételekkel, illatokkal felkorbácsolnak férfit és nõt. Szinte minden helynek megvan a titks receptje, és ha a fene fenét eszik se árulná el azt senkinek, úgyhogy a jókedv biztos, az élvezet garantált, viszont csak az megy ki innen gazdagabban mint ahogy bejött aki tudja használni a szemét és a kezét, vagy akinek oltári jó napja van. Egyébként ez egy remek hely arra hogy kikapcsolódjon bárki, és sok szép perccel gazdagabban, de sok érmével szegényebben távozzon. Soká maradni nem érdemes, gyakran betérni igen. Ha olcsó szoba kell, nagy ággyal akkor itt szinte csak az van...sõt van ahol az este egy ital ajándék. tart rögtönzött elõadást Mauno, s habár nem mondja ki, látszik igencsak sokszor megfordult már a környéken.

[Navaratna]

(Dánica)

-Mi az halszinogén?-*fintorgott a szóra Dánica, majd figyelme tovaröppent egy gyereklányra, aki éppencsak egy átlátszó földig érõ ruhát viselt, majd egy sötét bõrû férfira, aki kis sodrott csomagocskát csúsztatott diszkréten egy másik ürge tenyerébe, s így tovább, s így tovább...rengeteg ember volt, rengeteg látni való, vagy éppen nem látni illõ való
Aztán kifúrta-húzta magát a tömegbõl, míg egy kisebb, lélegzetvételnyi helyre nem ért...*

//Folytatás a Három Tallérnál//

[Eldwyr]

(Grokht)

*Mauno kimerítõ magyarázatát igazolandó egyre több szajhát és kielégítetlen vagy már éppen kielégített kuncsaftot fedez fel, ahogy közelednek a kerület belseje felé. Ghonját föggõlegesen maga elé tartja, nehogy megsebezzen valakit a szûk utcákon. Nem igazán húzódik félre, egyenesen, mert tömeg van ugyan, de mivel az elõl haladó Mauno-nak - és talán a ritkán látott termetnek -köszönhetõen rendre utcák nyílnak arra, amerre járnak. A hátizsákját erõsebben a vállára húzza, amikor Mauno megemlíti a zsebeseket. A mozdulat inkább ösztönös, mint tudatos, hiszen a Harak-ot leszámítva nincs benne semmi értékes. A sokszínû zajos kavalkád teljesen lenyûgözte. Még soha nem látott ennyire nyûzsgõ sokaságot.*

//Folytatás a Három Tallérban.//

[Raddaq]

- Raddaq -

[ Ellana Fõszentélye elõtt ... ]

Még pirkadat elõtt lépett az utcákra ... Bár most közel sem voltak annyian mint mikor jött, de így is akadtak szép számmal a város forgatagából ... Szajhák mindenfelé, amerre csak szem ellátott ... Bár elsõ pillantásra megtetszett a varázslónak a környék, nem maradhatott tovább ... De, hogy visszatér e még, nem is volt kétséges ... De útjai most a Kapuk - terére kell vezessenek ... S tovább Ifinbe ... Minnél messzebb ... Minnél távolabb a várostól ...

[Quator ar Zaraquer]

(Farro Luma)

<Hűűű! Itt még nagyobb a kavargás, mint a Táblánál volt. Ennyi ember... illetve szerzet egyhelyen. >

*Csak ámulok ezen a forgatagon, de azért az ösztöneim azt súgják, hogy a csodálkozó felszín alatt jó fentartanom a figyelmet és felkészülni a tömegből érkező fenyegetésekre. Egyenlőre inkább csak követem a főbb "áramlatokat" a tömegben és hallgatom az információmorzsákat, hogy hol is kereshetnék egy kurvázós és ismerősei szerint piszokdisznó tulajdonost. Közben azért az eddigi gyakorlatnak megfelelően próbálok alkoholmentes innivalót is találni magamnak ebben a hőségben. *

[Dorio Racchini]

(Farro Luma)

Az Örömnegyed szűkös utcáira lépve egy teljesen más világban találod magad. A Szórakozó negyed díszessége után erre a városrészre inkább az egyszerűség jellemző, az épületek mégis lenyűgöznek, ahogy a magasba törnek. Az épületeknél azonban jobban megragadja a figyelmed a sokszínű, hömpölygő, egymást lökdöső tömeg, melyben a gazdagtól a koldusig, gyerektől az aggastyánig, embertől más humanoid élőlényekig át, a kezében kosárkával virágot áruló kislányon át mindent megtalálhatsz. Van, aki látszólag céltalanul bolyong, van, aki érdeklődve szemléli az egymás szavába ordibáló ("...friss kenye..." "...zsát vegye..." "...leti fűsze..." "...illat...") utcai árusok portékáit, és vannak, akik inkább az árusok között saját magukat áruló "hölgyek" bájait fürkészik. A félmondatoknak megfelelően láthatsz pékárut, sülteket - ezt inkább érzed -, színes üvegcséket - kicsiket, nagyokat -, selymet, bársonyt, ékszereket.
Az utca mindkét oldalán cégérek hirdetnek üzleteket, kocsmákat, kisebb kuplerájokat, ahová bejutni nagy művészet az előttük hömpölygő tömegtől, a ki-be járkálókról, s a szemtelenül odatelepedett árusoktól. Így ha valahová be akarsz jutni, "meg kell verekedned" érte.
Főáramlat elvileg van egy előre, és egy a másik irányba, ám szinte minden pillanatban vannak olyanok, akik ezen keresztbe-kasul akarnak vágni. Ez rövid idő után bosszantóvá válik, ami a legtöbb járókelőn észre is vehető, főleg a módosabbakon.
Épp egy tűt és cérnát ábrázoló cégér alatt haladsz el, amikor rájössz, hogy amit eddig a zajongás próbált eltitkolni előtted, az egy szökőkút - talán iható vízzel - egyre erősödő csobogása. A felismeréssel egyidőben egy sunyi képű, borostás arcú és cseppet sem jószagú, rongyos köpenyű férfi kerül bal oldalról a látószögedbe, s ahogy észreveszi, hogy tekinteted egy pillanatra átsiklott rajta, meg is szólal, egyenesen neked címezve szavait.
- Szerkentőfüvet asz uraszágnak? - ha ránézel, láthatod, hogy selypítésének oka az igencsak hiányos fogsora.

[Quator ar Zaraquer]

(Farro Luma)

*Tülekedni semmi kedvem, így egyenlőre lemondok a frissítőről. A keresztben közlekedők nem igazán idegesítőek, inkább a mérgelődőkön mosolyogok. Még nagyjából tudom követni merre is jöttem, de azért jó lenne felvilágosítást is kérni, így pont kapóra jön a sárkányfűárus. Szelíd mosollyal válaszolok neki.*

-Jónapot Bácsi. Köszönöm szépen nem kérek serkentőszert. Viszont, ha már így megszólított lenne, amiben segíthet. Meg tudja nekem mondani merre találok itt Ellana-szentélyt vagy valami hasonló jóhírű kupit?

[Dorio Racchini]

(Farro Luma)

Amikor látja a férfi, hogy nem hagyod figyelmen kívül, pénzéhes tekintettel fogatlan vigyorra húzódik szája. Bár a vigyor csalódottan alább is hagy, amikor járkáló térképnek nézed.
- Nem isz tudom... - kezdi, koszos kezével ritkuló ősz hajába túrva - ... asz öregember memórjája má' nem a régi!
Valójában nem is olyan öreg - csak hozzád képest -, inkább középkora végefelé járhat, de a lebácsikázásoddal elég merszet adtál neki ahhoz, hogy rájátszon korára. Persze ravasz szemei elárulják, hogy a memóriájával semmi gond, csak hát...
- Tudja, fiataluraszág! Asz én koromba má' keveszet járká' asz ember ilyen helyekre. Gyerekeket kell eltartani, unokákat, meg hát asz asszon sze nészi jó szemmel, ha asz ura mász nőkhösz járkál ész ott elszórakássza a neheszen megszerszett élelemrevalót! Ó, de nem ám! Még ha lenne mibül! - annyira átlátszó, az egész csak köntörfalazás, hogy megsajnáltassa magát és néhány rezet kicsikarhasson belőled, ha már a füve nem érdekel téged.

[Quator ar Zaraquer]

(Farro Luma)

*Érdeklődve hallgatom a monológját. A végén sajnálkozó képpel szólalok meg.*

-Sajnálom. Nem akartam kigúnyolni a szenilitását. Nem hittem volna, hogy ennyire öreg a Bácsi. Akkor hagyom is, hogy tovább tudjon árusítani nehogy a kedves felesége megharagudjon magára.

*Ezzel el is indulok a tömegben ismételten. Azért várom, hogy próbálkozik-e még egy körrel a fickó vagy ennyiben hagyja.*

<Látom ebben a negyedben nagyon pénzéhesek az emberek. Na mindegy. Majd csak rálelek valahogy vagy lehet, hogy inább valami fiatalabb információforrást kellene kerítenem. >

[Dorio Racchini]

(Farro Luma)

A férfi arca vérrel telítődik a mondandód alatt, de amint befejezed, nem is figyel rád tovább, hanem "Fiatalember! Fiatalember!"-felkiáltással egy mögéd érkező nemesi öltözékű férfit támad le. Szóval ő sem fut olyan szekér után, ami nem veszi fel.
Ahogy haladsz előre, egyre jobban hallod a vízcsobogást, s mintha már a hideg, frissítő víz illatát is éreznéd, s torkodban, ahogy folyik le a hűsítő nedű. Mintha a levegő is szárazabbá vált volna az eddigiekhez képest. Most már aztán tényleg szomjas vagy...
Örömödre szolgál, hogy végre meg is látod a szökőkutat egy kisebb tér közepén: lengén öltözött, dúsidomú fehérmárvány női alakok állnak benne, kezükben kancsóval, melyből víz folyik. Azt is látod, hogy sok járókelő áll meg mellette, hogy igyon belőle, így valószínűleg nem mérgező - ha meg mégis az, a többi szomjazót sem tájékoztatták róla.
Az sem kerüli el a figyelmed, hogy a szökőkút túloldalán egy hatalmas épület áll, ám valamivel díszesebb, mint a többi a környéken. Az ajtaja nyitva áll, és ha jobban megfigyeled, csak férfiak mennek be.

[Quator ar Zaraquer]

(Farro)

*Elősször iszom néhány korty vizet. Ha többen is vannak előttem szépen, tisztelettudóan kivárom a soromat. A hűsítő nagyon jól esik és remélem, hogy ezért nem kérnek pénzt. Utánna figyelem a nagy díszes házat.*

<Na ez már valami hasonló hely lehet. Ha nem is az az Ellana-szentély, akkor legalább útbaigazítanak. >

*Ezzel nem is téblábolok a kút körül tovább, hanem a ház felé veszem az irányt. Addig megyek egyre beljebb, amíg meg nem állít valaki (akár marcóna kidobó, akár valami lenge lányka) vagy el nem fogy az út, amerre tovább mehetek. Közben próbálom megtudni a körülöttem lévő dolgokból, hogy hová is kerültem pontosan.*