Alidax - Alsóváros

Szerző: **Airun Al Marem** » 2007.03.16. 12:45

Fejét kissé hátradönti, amint megérzi hátán a símogató kezet. Raddaq kérését hosszú szünet követi, majd halk sóhaj kíséretében válaszol a lány.

-Megteszem, ami tõlem telik. Rendben? De ahhoz a segítségedre van szükségem, nem tudom megszerezni, aminek még a nevét sem tudom.

Azzal megfordul, immáron Raddaqqal szembe. Kegyelemdöfés. A lány nyugalommal tûrte a szemérmetlen tekinteteket, ám nem játszotta meg magát, természetessége, bizalmas tekintete feloldozták a tökéletesség feszélyezõ mivoltát. Hagyta, hogy a varázsló végigmérje, és amint ezt megtette, rájött arra, hogy voltaképpen miért kapta a Hermelin nevet: bõre tejfehér volt, csupán lehelletnyi eltérések mutatkoztak még a forró fürdõ hatására is; még olyan helyeken sem szállt rózsás pírbe, ahol egyébként természetes lenne. És voltaképpen egész alkata a finom testû állatkára hajazott, hosszú, karcsú lábfejei, finom madárujjai, egyenes, puha orra és a lehelletnyi rózsaszín ajkak. Minden ragadozó vágya.

Szerző: **Raddaq** » 2007.03.16. 12:57

- Raddaq -

[ Fogadó az Ónixhoz, egy emeleti szoba … ]

Amíg a lány a válaszon töprengett, ujjai csak játszottak a már bántóan tökéletes vonalakon …

- A szerzõjét Abdul al Sahred -nek hívják …

Suttogta halkan, mint ha csak titok lenne … S ujjai körbe zárták a lány arcát, csapzott szõke tincsei közt …

- A címe … Necrografia …

Hideg ujjai, végigsimítottak arcán, és ajkai vonalán, ahogy hátralépett … De nem torpant meg, tovább hátrált, tekintetét le sem véve a másik buja idomairól … Egészen a kádig araszolt, ingét gombolva … És ahogy végzett, kibújva belõle a földre ejtette …

Szerző: **Airun Al Marem** » 2007.03.16. 13:02

Hermelin némán bólogatott a Mester nevének hallatán, szemében a felismerés szikrája csillant. Ahogy Raddaq eltávolodott tõle, komótosan az egyik törülközõhöz nyúlt, majd belécsavarta magát, és hanyatt feküdt az ágyon. Figyelte a férfit, de nem vizslatta.

Szerző: **Raddaq** » 2007.03.16. 13:17

- Raddaq -

[ Fogadó az Ónixhoz, egy emeleti szoba … ]

A lány hallgatását beleegyezésének tekintette … A kád szélére ülve, megszabadult csizmáitól … Majd ahogy felegyenesedett és kioldotta övét, vetett még egy pillantást a lányra … Raddaq nem bajlódott a sötétítõvel, igazán nem érdekelte … Letolta nadrágját, és ahogy kibújt belõle … Ismételten a kád szélére telepedett … A csomót próbálta kibogozni bal térdén … Kioldani a kötést, melyet még Lili tekert rá …

- Ismered a könyvet ?

Tekintett fel …

Szerző: **Airun Al Marem** » 2007.03.16. 13:27

A lány a baldachinos ágy mennyezetét vizslatta, kezeit tarkója mögé helyezve feküdt.

-Ismerem, bár sosem olvastam, és nem is áll szándékomban. Nem képezi az érdeklõdési köröm részét.

Rövid szünet után még hozzátette.

-A nekromancia Alidaxban tiltott tudomány, akirõl kiderül, hogy ismerõje, haladéktalanul kivégzik. Csupán figyelmeztettelek, nem kívánom ellened felhasználni tudatlanságod. Csak kérlek, más elõtt ne említsd.

Szerző: **Raddaq** » 2007.03.16. 13:36

- Raddaq -

[ Fogadó az Ónixhoz, egy emeleti szoba … ]

Mosolyogva fogadta az újabb tényeket, el nem rémülve a hír hallatán …

- Nem vagyok nekromanta …

Nem kellett volna úgy megtépni azt a kötést, már rádöbbent … Így, hogy csak fogaival tudta kioldani …

- És mi képezi az érdeklõdési körödet ?

Tudakolta, újabb titkok után kutatva, ahogy beleereszkedett a vízbe … Kellemes érzéssel töltötte el a lélegzetvételnyi pihenés … Majd miután alaposan bevizezte testét, és rálelt a szappanra … Lecsutakolta magáról a több napos koszt, és verejtéket … De ahogy végzett, nem óhajtott kiszállni … Lejjebb ereszkedett, és megtámasztva fejét, maga is a mennyezetet bámulta … Helyenként lesve csak az ágy felé …

Szerző: **Airun Al Marem** » 2007.03.16. 13:56

A lány ajkai széles mosolyra húzódtak.

-Nem állítottam, hogy az lennél. A Necrografia puszta szóba hozataláért is bitó jár. Ezért mondtam, hogy óvatosan kell bánni a szavakkal.

A kérdésre hasra fordul, állát két tenyerével támasztva ki. Lábfejei lelógnak a matracról, lábujjai a takaró aranyszín rojtjaival játszanak. Raddaq elméjét forró szökõárként borítja el a vágy a törülközõbõl kikandikáló védtelen tagok láttán.

-Fogós kérdés...talán a minden és a semmi fogalmait próbálom megérteni. Az emberi nyelv oly szegényes és oly sokszor használja ezeket a szavakat, holott képtelen felfogni jelentésüket.

Szerző: **Raddaq** » 2007.03.16. 14:07

- Raddaq -

[ Fogadó az Ónixhoz, egy emeleti szoba … ]

~ Furcsa egy világ …

Tûnõdik el magában, ahogy feljebb kúszik a vízben … Bár tény, most meglepte a lány ... Elég volt egyetlen pillantás az ágyon heverészõ lányra, hogy vágyai lángra lobbanjanak … Bármily hevesen is próbált ellene tiltakozni, vérének nem tudott parancsolni … Csak áldani tudta, elõrelátóságát az inasoknak … Hogy a közelbe készítették a törölközõket …

- És melyik nyelv a kedvenced ? Mármint amelyik nem oly szegényes ?

Próbálta elterelni a lány gondolatait, ha már a tekintetét úgy sem tudhatta … Elragadva a törölközõt megtisztította arcát és mellkasát, még ülve a kádban … És ahogy felemelkedett, már magához is szorította … Esetlen mozdulatokkal, sikerült csak maga köré tekernie, hogy az le ne eshessen csak úgy magától … Majd ahogy kilépett, nehézkesen letérdelt a víz mellé, és megpróbálta kimosni ingét … Bár most elõször próbálkozik ezzel …

Szerző: **Airun Al Marem** » 2007.03.16. 14:14

-Nem a nyelvvel van a gond...inkább a sekélyes fogalmakkal. A semmi minden nyelvben semmi...még az õsibbek is csupán közelednek a lényeghez, teljességében nem képesek megragadni. Egyébként...az inget inkább az inasokra bíznám. Néhány réz csupán.

Az ing valóban csak koszosabb lett a víztõl.

Szerző: **Raddaq** » 2007.03.16. 14:21

- Raddaq -

[ Fogadó az Ónixhoz, egy emeleti szoba … ]

- Igazad lehet …

Kénytelen beismerni, ahogy felemeli maga elõtt az inget … Csak rosszabb lett … Összetekerve aztán, inkább kifacsarja belõle a vizet … Felvéve nadrágját, kihúzza belõle övét, és kiveszi … Hatalmas vagyonát rejtõ zacskóját is … Majd ezeket köpenyébe csavarja …

- Mindjárt jövök …

Veti hátra a lánynak, majd botorkálva kifelé indult, hogy kitisztíttassa holmiját …

Szerző: **Airun Al Marem** » 2007.03.16. 14:29

A lány valami dalt kezdett dúdolgatni mögötte, valószínûleg eltûnõdött. A folyosóra érve mindent úgy talált, mint elõször. A fegyelem kísérteties volt, az inas meglátva az inget, szó nélkül tudta, mit kíván az úr. Miután átvette a borravalónyi fizetséget, sebesen leszaladt a lépcsõn, ismét magára hagyva a férfit.

Szerző: **Raddaq** » 2007.03.16. 14:41

- Raddaq -

[ Fogadó az Ónixhoz, egy emeleti szoba … ]

Érdemes volt 1 rezet borravalóul adni a fiúnak, mert azonnal kezelésbe ruháit, elviharzott …

~ Remélem nem számolnak fel, felárat …

Bosszankodott, ahogy betette az ajtót … Majd kissé meggörnyedve a lány felé tartott az ágyra …

- Sajnos én a nyelvhez nem értek …

Hazudja álszent módon, ahogy az ágyra telepedik a lány mellé … Ámbár csak ülve, s elõrehajolva megtámaszkodik térdein …

Szerző: **Airun Al Marem** » 2007.03.16. 15:10

A csengõ hang a férfi háta mögül szólt immáron.

-A világért sem árulnád el hivatásod, ugye?

Csalódott sóhaj követi a kérdést; a lány illata oly átható volt, hogy Raddaq megborzongott.

Szerző: **Raddaq** » 2007.03.16. 15:16

- Raddaq -

[ Fogadó az Ónixhoz, egy emeleti szoba … ]

- Nincsen hivatásom … Ahogy hazám sem … Sem pedig otthonom …

Suttogja halkan, ahogy megfordul …

- Kalandozó vagyok …

Jól esett kimondani, annak ellenére, hogy soha sem választotta volna eme sorsot … De a lány illata így is megrészegítette, furcsábbnál furcsább dolgokra késztetve … És egy kicsivel közelebb húzódott a lányhoz …

- És a Te titkaid ?

Szerző: **Airun Al Marem** » 2007.03.16. 15:21

Kicsit felkuncogott, ám nevetése õszinte volt, nélkülözött minden kacérságot.

-Ha elmondanám õket, nem lennének többé titkok, nemde? Az, hogy kalandozó vagy, alig jelent számomra többet annál, mintha egy állat mondaná nekem, hogy madár. Én is kalandozó vagyok, mégis oly különbözõek vagyunk.

Ki van itt