________________________________________________ KM esemény [Alauron] Helyszín: Pardától keletre az erdõben, a régi Trotta birtoknál Idõpont: Nyár eleje, délután Résztvevõk: Joey ______________________________________________________
Az ajtó tényleg nyitva van, s keserves nyikordulással utat enged neked. Bár jól felkészültél, de semmi nem történik, csapdát nem hoztál mûködésbe. Mikor ismét szemben állsz, látod, hogy kõlépcsõ vezet lefelé, mely valaha precízen összeillesztett lapokból állhatott, mostanra jópár kõlap eltört, vagy kiesett már. Feléleszted ösztöneidet, s rögtön végigfut a fideg a hátadon, tested ugrásra kész, félelem hulláma fut baljós árnyékként végig szellemeden át, lelkedig halova, s oda kiáltja: Veszéj fenyeget! Ám azt is tudod, mert elég alaposan kiképeztek rá, lehet csak omlásveszél van. Míg töprengsz hogy mit is tegyél, s farkasszemet nézel az elõtted álló mélységgel úgy látod odalent bizony nem a sötétség az úr, mintha valahol a lépcsõ alján sárgás fény remegne. S ekkor valahonnan a föld alól keserves sírás hangja üti meg a füled, egy rekedtesen óbégató nõi hang.
Amíg van természetes fény, addig nincs nagy gond, kardjait elõhúzva araszol elõre, a teljes sötétségben viszont csak Drarr-t tartja kezében, a másikkal tapogatózik (vagy ha Kalmon még ide tudta adni a fáklyákat, akkor azt tartja benne.)
"Óh, jóság angyala, tudod, a gyûlölet mi? S a görcsös ököl, a keserû könny daca, amikor pokoli sorakozót ver a Bosszú, s erényeink õt rohannak követni? Óh, jóság angyala, tudod, a gyûlölet mi?"
Szintén infralátására hagyatkozva követi az orkot, hangtalan elõhúzza tõrkardját és nesztelen oson a sötétben. Nem csak elõre figyel, hiszen szembõl jövõ ellenséget nem nehéz észrevenni, hanem oldaljáratokat és csapdákat keres.
Ki egyszer megtapasztaltad a repülést, a földet ég felé fordított tekintettel járod, ahol egykor ott lehettél és ahova mindig visszavágysz.
Leonardo Da Vinci
*Mielõtt beljebb óvakodna, kinéz a raktárépület felé és ha lát valakit odasüvölt neki, hogy erõsítést kérjen.*
- Cimbora kérlek gyere és legyél a segítségemre, mert cudar dolgok hangjait hallok bentrõl!
*Majd magához füttyenti Dekatort, hogy minél közelebb legyen, ha menekülõre kell fognia a dolgot. Megvárja a társa/társai reakcióját. Ha elindul valaki félé, hogy fedezze a hátát, akkor megvárja, ha nem akkor kis kivárást követõen maga elindul az építménybe.*
(Kalmon)
Joey hívására kissé vacilálva ugyan,de otthagyja õrhelyét,és elindul a hang irányába,lehetõleg takarásban az ablakoktól.Mikor elindul,még visszanéz a jól megtremett kutyára,és bár nem biztos benne,hogy megérti,és megfogadja,szól neki:
-Maradj itt,és ugass,ha baj van...
majd szaporázott léptekkel Joey felé indul.
"...hisz mire jó a halál,ha nem váltja fel az élet adománya, és mire jók a kacajok, ha egyetlen teremtett lélek sem ismeri fel, mert az egész világ zokogásba fullad."-Keith Alanson:Por a porhoz
________________________________________________ KM esemény [Alauron] Helyszín: Pardától keletre az erdõben, a régi Trotta birtoknál Idõpont: Nyár eleje, délután Résztvevõk: Joey, Kalmon ______________________________________________________
Joey harmadik kiáltása, és integetése már eredménnyel jár, az õrszemnek maradt Kalmon hamarosan csatlakozik hozzá a lépcsõ elõtt. A síró hang nem folyamatos, egyenlõre szünetel, mikor a lovag, és a tiadlani ráteszik a lábuk az elsõ fokokra. ... de alig tettek meg nyolc lépést lefelé, megint kezdõdik, s már Kalmon is hallja, egy nõ keservesen sír odalenn. Bár a lépcsõ vége még messze, óvatosan haladva akár fákja nélkül is le lehet botorkálni, odalenn fényforrás lehet. ...
________________________________________________ KM esemény [Alauron] Helyszín: Pardától keletre az erdõben, a régi Trotta birtoknál Idõpont: Nyár eleje, délután Résztvevõk: Króner, Fila, Rouhn ______________________________________________________
Elsõként Króner halad, már markában érzi gyûlölt ellensége kitépett szívét. Mögötte Fila, s szorosan nyomában Janna. A nõ egyik kezével még a férfi ruháját fogja, másikkal elmaradhatatlan botját cipeli. Utolsónak Rouhn, egyik kardjával, és Kalmontól kapott fáklyájával. Habár beletelt egy kis idõbe, míg meggyújtotta, de szükség is van rá. A valamikor minden bizonnyal pinceként mûködõ alagút lejárata gyorsan mélyül, Króner érzi, hogy amint ismét vzszintes terepen áll észak felé nyílik egy tágas terem. Hosszú, falait a penész virága díszíti, de kényelmesen el lehet férni, akár hárnak is odaállhatnak egymás mellé. Az egykori nemeseknek biztosan kiterjedt borgyûjteményük volt, de most idelent mégsincs egy szál hordó sem. Bal oldalon a fel mellett egy kis asztal áll, mellette kitört lábú szék hever félredobva. Az asztalon egy mécses maradványai találhatóak, talán lehet még használni valamire. Talán harminc métert is meg kell tenni, hogy a következõ dolog szemetek elé táruljon: a pince falának végét valaki átütötte. Egy kerek lyuk mutatja, valahova ástak, de sok idejük nem lehetett, a járat csak akkora, hogy kúszva át lehessen préselni magatokat. A nyílás elõtt egy cipõt láttok még, régen ott heverhetett, pókok szõtték bele a saját kúriájukat.
Betartja fáklyáját az odúba, és megnézi a belsejét, ameddig ellát. Megnézi azt is, hogy szükség esetén õ maga beférne-e
"Óh, jóság angyala, tudod, a gyûlölet mi? S a görcsös ököl, a keserû könny daca, amikor pokoli sorakozót ver a Bosszú, s erényeink õt rohannak követni? Óh, jóság angyala, tudod, a gyûlölet mi?"
- Te Kalmon cimbora *suttogja miközben egyre beljebb és lejebb jutnak az épületbe* ha valami veszélyes ellenféllel kerülünk szembe odalent gondolkodás nélkül rohanjuk le, ne legyen ideje feleszmélnie. Enyém a jobb oldal, ha nem bánod...
- A nõvel meg legyünk feletébb óvatosak - semiképpen ne hagyd magad megcsókolni, még az arcodon se.
*Beszéde közben sem lankad a figyelme és a kardját, pajzsát is ugyanolyan határozottan tartja. Mivel bal kézfeje hála a pajzs ravasz felfogatásának gyakorlatilag szabad így most a félhomájban bánja egy kicsitt, hogy nem hozta magával a lámpását.*
- Jó lenne látni, milyen hosszú a hasalós szakasz. 1-2 métert elkúszhatunk, de többet nem fogok. Aki e cipõt hagyta itt, az sem jött vissza érte.
Megvizsgálja, milyen régi lehet és kié - harcosé, nõé stb.
Ki egyszer megtapasztaltad a repülést, a földet ég felé fordított tekintettel járod, ahol egykor ott lehettél és ahova mindig visszavágysz.
Leonardo Da Vinci
Csak egy bólintással jelzi,hogy nyugtázta az elhangzottakat.Fegyvert nem húz elõ,puszta kezét tartja maga elé fegyverként.Nem csak szemével,de minden érzékével ügyel,fõleg fülével,hátha kiáltásokat,vagy ugatást hall...
"...hisz mire jó a halál,ha nem váltja fel az élet adománya, és mire jók a kacajok, ha egyetlen teremtett lélek sem ismeri fel, mert az egész világ zokogásba fullad."-Keith Alanson:Por a porhoz
________________________________________________ KM esemény [Alauron] Helyszín: Pardától keletre az erdõben, a régi Trotta birtoknál Idõpont: Nyár eleje, délután Résztvevõk: Króner, Fila, Rouhn ______________________________________________________
Fila, és Rouhn megszemléli a rést, Janna már fel is tûrte ruhája és nedrágja ujját, készen áll a kúszásra. Õ, és Fila könnyedén befér, de legalább öt láb hosszan kell mászni ahhoz, hogy a másik oldalra érjen valaki. Onnan nem hatol át fény hozzátok, csak a sötétség kacsint vissza. Egy akkora termetû ork mint Króner nem férne át, Rouhn talán még átpréselheti magát... - Ezt valaki utóla ásta ki...lehet, egy titkos alagút a kúria alá? Valaki be akart törni és...vagy esetleg egy titkos alagút kifelé onnan?! Jajj, de izgalmas! Lehet találunk valamit, ami jobb mint amire számítottam! Ugyan Fila, csak egy kicsit kúszni kell, mi átférünk, talán... - Nagyon izgatott lesz a sejtelmes kutatástól, vagy ki tudja mitõl. Úgy látszik imádhatta gyerekként a kincskeresõsdit...és valóban, most is imádja. Botján próbál annyit ráfogva kimérni, mint amennyi a legkeskenyebb rész, és összeveti Rouhn vállával.-Még te is beférsz. Króner majd addig vigyáz a hátunkra. De sajnos mi nem látunk láng nélkül, neked kell elõre menned Fila, vigyél egy fáklyát, és gyújtsd meg odaát, ne izgulj rögtön követünk.
Fila vizsgálódása nem sok eredmnényre vezet, de az biztos, hogy a cipõ nem most került oda, hanem legalább egy tucat éve. Egérrágta, s póklakta megviselt darab. A hozzá illõ pár nincs a közelben. Ahogy jobban megnézed a talpán egy bevésést pillantasz meg: N.T. monogrammal, alig kivehetõen.
________________________________________________ KM esemény [Alauron] Helyszín: Pardától keletre az erdõben, a régi Trotta birtoknál Idõpont: Nyár eleje, délután Résztvevõk: Joey, Kalmon ______________________________________________________
Habár hamar leértek, egyikõtöknek sem erõssége a föld alatti tájékozódás, így akár tíz, de lehet hogy harminc láb mélyen vagytok. A lépcsõ alján Joey látja, bizony jól gondolta, ez egy kripta, és milyen gondozott! Közvetlenül az utolsó lépcsõfok jobb oldalán egy acélajtó van balkézre. Elõttetek pedig ott nyugszanak a birtok urai, és úrnõi...de most is van látogató. A tágas téglalap alakú sírkamra rövidebb oldalán nyílik a bejárat ahol álltok. Hossza húsz láb körül lehet, szélessége talán harmadekkora. A teremben két sorban állnak a sírok, mind a hosszabbik oldalát mutatva nektek, a jobb oldali fal közepén fáklya ontja a világosságot, s az utolsó sorban, a bal oldalon valaki térdel. Arccal felétek néz, de feje le van borulva a sírra, s ott siratja a holtat. Kölsejét a koporsó, melynek a veletek szemben lévõ oldalán térdel eltakarja, de látszik hogy fekete hajába sok õsz hajszál vegyül, és egy barackszínû ruhát visel. Hangja egy idõs nõ hangjára emlékeztet, bár nagyon rekedtes, talán a sok zokogás teszi. Jöttötökre semmit sem tesz, talán észre sem vett titeket. Most is sír, és beszél is a halotthoz, mondandóját Joey meg is érti...