Egy megsárgult kódex lapjain...

[Con Larrodan]

(Azaghal)

Arcán néhány pillanatra koncentráció látszik...
//A szellem nyelvén üzen Meterrionnak, amennyiben beengedi a pajzsain:

Itt nem kicsinyes súrlódásról van szó. Talán a Te néped hasonlít legjobban a miénkre. Bizalmatlanok vagyunk az idegenekkel szemben, s míg nem szolgált barátságomra, addig a kisujjamat sem mozdítom érte. Legyen "nemesített" vagy mit bánom is én milyen, de a törpéket nem kérdezték Doranban, hogy mi a véleményük ezzel kapcsolatban.//

S mintha mi sem történt volna válaszol a paplovagnak:
- Ti is vigyázzatok a bõrötökre!

Majd a kapitány szavai után Meterrionhoz fordul
- El tudnánk vonulni valamilyen nyugodtabb helyre ahol meg tudjuk beszélni a dolgot?

[Sion]

(Meterrion)

//Beengedi a pajzsain, s ha már úgyis ottvan, egyúttal válaszol is:

Nem is azt mondom, hogy tapsikolj örömödben, vagy legyetek jópajtások, de azt mindenesetre nem tartom okos dolognak, hogy folyamatosan cukkolod, mert egyszer telelessz az a pohár és akkor majd nézhetünk... Próbálj kicsit higgadtabb lenni!//

*Elindul a csónak felé, majd beszáll és ha a törpe is melléül, hát értõ kézzel evezni és kormányozni kezd. Technikája sajátos, az emberek között kevésbé megszokott, inkább épít az ügyes kiszámított mozdulatokra, mint az erõre. Ahogy kissé eltávolodtak visszábbvesz a tempóból (evez csak a technikája romlik kissé), hisz az idõ nem sürgeti õket és megszólal:*

-No törp uram, itt beszélhetünk nyugodtan, nem fog zavarni semmi...

[Nekromat]

(Sazu)

*Sazu elõlép és kihúzza magát.*

-Majd leszek én az elsõ.

*Kiválasztja a hatalmas testének leg megfelelõbb méretet, majd kissebb szerencsétlenkedés után magára erõszakolja a bálnabõr hacukát. A ruha elég jól nyúlik, de a felvétele nehészkes volt. A robosztus, izmos testen úgy feszült mintha a saját bõre lenne az udvari orkon. Kicsit körbesétál a ruhában hogy szokja a mozgást benne, majd magához vesz egy nádszálat is, amelyet alkalmasnak talál arra hogy lélegezzen vele a víz alatt. Megvárja míg mindenki felhúzza a bálnabõrt és ha készenálnak, leereszkedik elsõnek a jéghideg vízbe. Ott rögtön köröz egy párat hogy felgyorsoljun a testében a vérkeringés és ne fagyon meg nyomban. Ezután elkezdi a búvártanfolyamot és gyakorolja a minél tovább tartó víz alatt tartózkodást. Ezt teszi egészen addig, amíg nem telik le a rendelkezéskre álló két óra, majd mikor szól a kapitány, hogy lejárt az idõ, õ is felmászik a hajó fedélzetére, és vacogva lehámozza magáról a bálnabõr ruhát, majd száraz ruháit õlti magára. Ezután készen áll az újabb eligazításra.*

[Gregorius]

(Lamar)

*Mikor Sazu belebújt a bálnabõr ruhába, azt még mókásnak tartja, de ég csak most jön a java. Miután a jobb lábával már belebújt és épp fél lábon álva, a balra igyekszik felhúzni ezt a szörnyû ruhát, egy nagyobbacska hullámon bukik át a hajó. Ez már sok neki, egy párat még ugrál féllábon a fedélzet lejtése irányában, majd üvöltve a több mint egy mázsájával belecsapódik egy cingár, foghíjas matrózba, aki pechjére pont rossz helyen mossa fel a padlót. Egy-két métert repültnek így összegabalyodva, majd becsapódnak a tat oldalába. Szerencsétlen matróz még valami cifra káromkodásba kezd, de mikor kissé beszakítja a deszkafalat Lamar elõtt, valamiért megakad szegény...*

*A népes közönség hangos röhögése közepette feltápászkodik a földrõl, végre magára rántja a göncöt <Orwella találmánya, az biztos...> és felnéz. A többi matróz fetrengve röhög, az árbóckosárból épp ki nem esik az egyik, még a szakács is feljön a fedélzetre, kezében egy fél káposztával, de azt is elejti a nevetéstõl, amikor elmondják neki mi történt. Ketten prólbálják pórul járt társukat kihámozni a törött-repedt deszkák közül, majd fellocsolják az ájulásból. Úgy tûnik nincs komolyabb baja. Mérgesen ugrik fel és a késéért nyúl, de megakad a mozdulatban, mikor meglátja, hogy kivel akar szembeszállni - Lamar ruhája alól az esés közben elõkerült Szent Szimbóluma. Gyilkos pillantást vet Lamarra, majd hangosan káromkodva, a többiek nevetésétõl kísérve eltûnik a fedélközben.*

<Hmm, volt valami a pillantásában...valami, amit nem a most történtek váltottak ki. Biztos lenne mirõl számot adnia Uwel színe elõtt. Most úgysem tehetek semmit, de jobb lesz odafigyelni, nem lenne jó mindkét hajón ellenségeket szerezni.>

*Kihúzza magát és széles mosollyal az arcán a kapitányhoz lép*

- Na látja, errõl beszéltem. Remélem nem tettem nagy kárt az emberében.

- Na csapjunk a lovak közé. Ha már magamra húztam ezt a miskulanciát, lássuk valami hasznát.

*Éredklõdve szemléli Sazut, miközben gyakorol, majd a saját köre után csendben didereg a fedélzeten.*

[Con Larrodan]

(Azaghal)

Lassan eveznek... van idejük... ráérnek

- Kérlek ezt tedd el -odanyújt egy érmét- s úgy vigyázz rá mintha Istened szimbóluma lenne. S egy másik fontos dolog, ha eljön az idö, s a szellem nyelvén üzenek, hunyd le szemed, s addig ne nyisd ki amíg ismét nem üzenek...

Felnéz az égre, s tekintetével tengeri madarakat keres.... //KM szólj ha találok!//

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

Helyszín: Beriqweli Szél n. hajó - a fedélzeten
Idõpont: Ébredés hónapjának 15. nap - délelõtt
Résztvevõk: Lamar, Sazu, Helliodor(NJK)
_____________________________________________________________

Lamar ügyetlenkedése, függetlenül a sértett matróz rosszalló tekintetétõl is oldja a kevés híján feszült kedélyeket mind a matrózok, mind pedig a kalandozók között. Helliodor levetkõzve eddigi kimért viselkedését vad röhögésbe kezd és ezt minél több lénnyel kívánja megosztani és félre tessékelve a Sazut tartó asziszt a röhögéstõl könnyes szemmel minden nehézség nélkül felhúzza a meghökkent majd egy pillanatig bosszús udvari orkot, hogy õ is láthassa azt a furcsa lényt ami Lamar és a pórul járt matróz összegabalyodott testétbõl született. A látvány minden a felvontatásával járó sértettséget elfúj a harcos ábrázatáról és széles mosolyra húzza annak agyardíszes száját. Miután Lamar kiszabadul, már mindhárman a jéghideg tengervízben harcoltok saját jobbik énetekkel – aki fejvesztve menekülne az izmaitokat görcsbe rántó közegtõl. A dolgotokat nehezíti, hogy a mókás jelenet minduntalan eszetekbe jut, ami legalább is mosolygásra késztet benneteket, minek következtében a kb. egy láb hosszú nádszálon keresztül igen nehézkes a levegõhöz jutásotok. Akaraterõtöknek köszönhetõen a rövid idõ ellenére is meglehetõs biztonságot szereztek a víz alatti úszásban, persze csak tiszta idõben. Majd meleg pokrócba burkolózva lila szájjal – a matrózok elismerõ tekintetétõl kísérve – szürcsölgetitek az ízléseteknek megfelelõ forró teát vagy tengerész rumot.

//off: Lamar köszönet a hangulati elemért. //

[Gregorius]

(Lamar)

*Fintorogva tekint a kezbébe nyomott teára, majd gyorsan lecsap egy rumos bögrére és elegyíti a két italt. A vastag pokrócban nehézkesen átslattyog a hajó túloldalára, egy fejmozdulattal magával invitálja a szintén bebugyolált Sazut és Helliodort is. Látszik rajta, hogy Godora minden kincséért sem engedné le a forró rumos teát a szájától, ezért nem beszél. Ha követik, akkor az ital elfogytával beszélni kezd.*

-Gondoltam megnézzük, hogy mire mentek a többiek a kétárbócoson. Hmm...a hajó még úszik...vérfürdõnek nyoma sincs...egyenlõre nem rossz, ezek szerint még élnek - derül fel az arca a mondandója végére.
- Mi a véleményetek?

*Lassan megtornáztatja váll- és könyökizületeit, majd a térdét hajlítgatja fájdalmas arccal.*

- Öreg vagyok én már ehhez a hideg vízhez... De úgy látom te jól tartod magad Sazu. Hány éves is vagy?

[Nekromat]

(Sazu)

*Az úszás és Lamar atrakciója után, õ is megtörölközik és meleg ruhába bugyolálja magát. A teát elfogadja és megköszöni a matrózoknak. Mikor Lamar a hajó korlátjához inti õket követik a nagy darab paplovagot Helliodorral és válaszol neki.*

-Hát igen, szerencsére nincs még gond. Reméljük hogy nem is lesznek. Azaghal, sajnos nagyon sokat gondol magáról és fent hordja azt a duzzatt törp orrát. Bár melyik varázsló ne tenné ezt. Remélem nem éppen a nagy önbizalma fogja sírba vinni és az egész küldetést romba dönteni!

*Miközben ezeket a szavakat mondja, nincs harag már a hangjában Azaghal iránt, inkább szomorkásabb ahogy balsejtelmeit mondja el a többieknek. Közben a másik hajóra meredve banbul elõre, majd Lamar kérdése kizökkenti a révületbõl.*

-Mi?.... Hogy hány éves vagyok?....Nem rég töltöttem be a 109-dik életévemet, ami nem olyan sok az én fajtámnál. De már elértem a középkort. És te? Milyen öreg vagy hogy így jajgatsz?

*És egy széles mosoly jelent meg nagy arcán ami eddig, az elõbbi balesetet kivéve nem sokszor volt az arcán!*

[Sion]

(Meterrion)

*Elteszi a felé nyújtott érmét, bár nem nagyon érti mirõl van szó... A szemlehúnyós dolg nem tetszik neki, de tudja ki a társa, szóval nem berzenkedik...*

/Bocs az elmaradásért, majd igyekszem gyakrabban jönni.../

[Con Larrodan]

(Azaghal)

Látja az elf bizalmatlanságát...

- Nyugalom, nem kell félni.... Vigyázok a társaimra.... - rámarkol az evezõre, és erõteljes csapásokkal hajtja a csónakot -

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

Helyszín: a tenger, majd a tiadlani bárka
Idõpont: Ébredés hónapjának 15. nap - délelõtt
Résztvevõk: Azagghar és Metterion
_____________________________________________________________

A két hajó közötti majd ötszáz lábnyi távolságot némi izommunkával minden gond nélkül megteszitek. A bárka mellé érve a fedélzeten lévõ matrózok sietve kötelet és kötéllétrát dobnak le nektek. A fedélzetre érve az ideiglenesen kinevezett kapitány a Hiphor néven bemutatkozó szíjas izomzatú erv fogad benneteket. A hajón a kapitányon kívül öt fõnyi legénység és két õr tartózkodik akik a ládákat vigyázzák. Megtudjátok, a hat szemközti beszélgetésetekben amire a kapitányi kabinban kíváncsi fülektõl óvó gyertyák mellett került sor, hogy még egyik matróz sem próbálta megtudni azok tartalmát, és eddig nem is árulta el magát/magukat a toroniak embere(i). Mivel tud jöveteletek céljáról így nem akadályoz benneteket, hogy munkához lássatok.

[Con Larrodan]

(Azaghal)

Miután vége az eligazításnak a kabinjába sétál, s úton oda minden egyes apró részletet megfigyel... majd magára zárja az ajtót, elõveszi a pergamenjeit, tintát, hattyútollat, s nekifog az este elõkészületének....

//PM megy//

[Gregorius]

(Lamar)

- Huhh, 109 év. Ahhoz képest nem sok, hogy én csak a harmincas éveim derekát taposom. Elhasználódtam kissé az évek során, ez minden.

*Amennyire fel lehet mérni, tényleg idõsebbnek tûnik a koránál vagy 5-10 évvel. Várja, hogy mi lesz a következõ feladat, illetve figyel, hogy valaki folytatja-e a társalgást.*

[Sion]

(Meterrion)

Semmi különöset nem teszek. Figyelem a matrózokat (asszem van emberismeretem a pap fõkaszt miatt de otton majd megnézem) miközben ismerkedek a hajóval. Érdekelnek a manõverezési tulajdonságai éppúgy mint az esetleges rejtett zúgok. Közben bekapcsolódok a munkába. Várom az estét...

[Nekromat]

(Sazu)

*A beszélgetésük Lamarral kezd igen barátivá válni és ez azért tetszik az orknak, a mostani bajok óta jól esik valakivel barátságosan elbeszélgetni. Odafordul Helliodorhoz.*

-És veled mi a helyzet Helliodor?Te hány éves vagy ha szabad kérdeznem? És pontosan mivel foglalkozol?Katona vagy, vagy a szövetség ügynöke talán akit ilyen kényes feladatoknál vetnek be talán?

*Kérdései második felét igen halkan és vigyázva kérdezni, nehogy kíváncsi fülek fürkésszék beszélgetésüket!*