Sub rosa

[Saggaras Zenir]

Vincnet

-rendben de aztán feltétlenül érdeklõdjünk a kikötöben is, mert ha valahol ott biztos látták õket. És nincs nagy elõny e csak pár nap, de nem halogathatjuk tovább a kö9vetését.

[Jomadar]

(Somuris)

- Történt valami? A jó lovagunkat üldözi valaki? Vagy neked van ellenséged a városban Hanas? Jó mókából ne felejtsetek ki!

[Hakea Ello]

//Ú de sokat írtatok ^^//

Trixi támadása túl hirtelen jön számára, nem tudja megállítani a tõrt mely kezében lendült. Mivel hamar sikerül beavatkozniuk a többieknek, háttérbe vonul hogy ne legyen láb alatt. Amint Somuris el akarja hagyni a szobát, utánaszól, hangja azonban elcsuklik; a rosszullét kerülgeti az ostobaság és az erõszak gyomorba markoló megnyilvánulása miatt.

-Somuris...

Amint sikerül szétválasztani a két viaskodót, ráveszi magát, hogy segítsen Castoron. Hanas már elkezdte a kötést, így csak nagyjából tudja megállapítani, hogy a seb nem veszélyes. Ez a tény azonban bõven elég neki ahhoz hogy elhagyja a szobát. Úgy érzi, nincs ott maradása, Vincent történetével késõbb is van ideje foglalkozni, most nem vágyik ilyen társaságra. Az ajtóban Somurissal találkozik, kérdésére készséges választ ad...már amennyire tellik tõle állapotában. Úgy tûnik, nagyon megviselte az eset.

-Ó Somuris...úgy hiszem, ez most a legkisebb gondunk. Sajnos nem tudom megállapítani hogy a térkapu hova vezet, de szót fogok váltani karbantartójával. Ha megbizonyosodtam szakértelmérõl akkor valószínûleg épségben átjutunk.

[Mesemondó]

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Tera Tyro, Tótágas fogadó
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, délelõtt
Résztvevõk: Mindenki
_________________________________________


Miután Somuris a folyosón megbeszélhette Tiával a kapu kapcsán felmerülõ kételyeket, csatlakozhatott Vincent és Hanas kettõséhez, akiket a vész elhárulása után valami más egészen jobban éredekelt. Mindkét férfi törte a fejét. Az biztos, keresnek valakit, s érdeklõdni szeretnének utána. S látszik rajtuk, a valakit nem jó magaviselete miatt hajkurászhatják. Sõt, üldözés számba is mehetne a dolog, ha nagyon belelovallnák magukat.

Tiarren torkát szorongatta valami, émelygés talált rá s érezte, egyre inkább elsápad. Szorongatóvá vált a benti levegõ, az emberek jelenléte, a falak. Mintha össze akarták volna õt szorítani, rabul ejteni, s aztán lerántani.

Castornak a nomád és az elf lány segítsége jót tett, a vérzés csökkent, már csak a mocsok jelezte, itt vér folyt. Azért óvatosan kellett felállnia, nem vehemensen, mert lehet, megszédül. Ekkor láthatja, a donna az ajtóban állva hallott mindent.
-Velem már beszélt. Meg is rikatott, de nem voltál jelen, hogy tudj róla. Szedd magad rendbe, szégyent hoztál magadra.
A nõ nem volt haragos, arca bezárult, nyugodtság uralta vonásait.
-Készülnek valahova, uraim?-pillantott a lovag és társai irányába

[Jomadar]

(Somuris)

Tiához némiképp ellágyult vonásokkal:
- Mi a baj? Valami újabb gond akadt, amirõl nem tudok?

[Hakea Ello]

(Tia)

Szemét lehunyva csóválja meg fejecskéjét, arcára sötét árny borul.

-Nem, újabb probléma nincs. De hiszen nem elég az, amivel nemrég szembesültünk? Téged is megviselt, és ez így helyénvaló. Szörnyûség történt odabent és hatalmasat csalódtam társaimban. Mi lesz, ha egyszer valami vélt sérelem miatt magam is ilyen helyzetbe kerülök? Innentõl semmi sem biztos.

//Somuris tudja hogy vari vagyok?//

[Navaratna]

//Tudja, tudja. //

[Hakea Ello]

//Jó lenne tudni hogy honnan, nem emlékszem hogy valakinek is említettem volna Messalán kívül. A hajón történt incidensbõl nem vonhat le messzemenõ következtetést.//

[Navaratna]

//Megbízták a doraniak hogy õ legyen a tolmácsod...Ez még nagyon az elején volt az egésznek és nem derült ki az eddigiek alatt ez az alapvetõ vonulat... //

[Jomadar]

(Somuris)

//legalábbis nagyon-nagyon valószínûnek tartja //

//Szita - Navi: a fekete-fehér kép zseniális volt. Ha egyszer nem tudsz választani, azt tedd vissza sztem//

- Soha nem biztos semmi... Igen, nekem is hatalmas csalódás volt, de legalább nem éles helyzetben derült ki, kitõl mit várhatunk.

[Castor de Vinter]

Castor is kifeiele indul a szobából, hogy egy vödör vízben/olvadt hóban megtisztítsa a karjait, nyakát a vértõl.
Õ sem veszteget magyarázkodásra több szót, ha már Messala beszélt Trixivel, akkor legalább nem kell tépnie feleslegesen a száját, hogy mi történt, meg miért, meg hogy.
Fárasztotta már az állandó bocsánatkéregetés és magyarázkodás, meg nagyjelenetek, az hogy Messala sírással és a gyerekre való hivatkozással zsarolja. meg persze most is õ a hibás! <Egyfolytában én kéregessek bocsánatot? Szégyelje magát aki akarja! Én nem! nem én kezdtem a bunkózást!> Ilyen volt és kész. <-Akinek nem tetszik elmehet.>
<Nem kötelezõ hozzám jönnie. Gondoskodni fogok a gyermekeimrõl, de egyáltalán nem muszáj, hogy hozzám kösse az életét.> -gondolta sötéten. Elfáradt már az állandó konfrontációkban Messalával és a családja nõtagjaival szemben. Rájött hogy a nõ igazat beszélt, tényleg nem elégíti ki a család, meg az otthon melege. Kezdett rezignáltá, apatikussá válni a nõvel szemben. Érezte hogy a nõ is hasonlóképpen érezhet, és Castor már nem is akart tenni érte, hogy másképp legyen. Nem hagyja ott míg ennek vége nincs, de egyre nyílvánvalóbbá vált, hogy nem megy nekik az együttélés. Nem várta örömmel a végkifejlet utáni idõket. <Hát már mindíg ez lesz? Nem illünk egymáshoz. Egész hátralévõ életem bocsánatkéregetéssel teljen? Remélem nem akar már frigyet, mire ennek vége.> Kimegy a szobából, hogy tisztálkodjon.

[Hakea Ello]

//Jaj de hülye vagyok... Amúgy én a mostanira szavazok.//

-Igazából ezek után nagyon félek attól, hogy éles helyzetben miképp viselik magukat. Ha ily nézeteltérések miatt képesek ölre menni, akkor valószínûleg idegenekkel szemben még rosszabb a helyzet. Ha ezentúl tettlegességre kerül sor, akkor saját kezûleg leszek kénytelen beavatkozni.

[Alauron]

(Hanas)

- Vincent lovag és én egy rejtõzõ gonosztevõt keresünk hogy igazságot tegyünk. Indokaim személyesek, a lovag úr pedig segítségemre van, mint a törvény keze. - vázolja röviden az esetet a donnának Hanas
- Engedelmet,nemsokára újra itt leszünk. - Somurisnak is választ adott ezzel, de még hozzáteszi:
- Örülnék, ha segítenél kézrekeríteni azt a vadállatot. Jól jönne a tapasztalatod a keresésben, neked biztosan könnyebben megnyillnak az emberek. Hogy miért is keresem arról elég annyi, hogy ártatlanokat ölt, kegyetlensége nem maradhat megtorlás nélkül. - mondja eltökélten, ellentmondást nem tûrve.
Majd Vincenthez fordul:
- Meg kell tudnunk hogy utazhatunk e tovább a csapattal, s csak akkor hagyjuk el, ha muszáj. Idegen vagyok itt, és szükségem van társakra, ezért utaztam Trixiannáékkal eddig. Nem is sejtettem hogy az akit üldözök is erre menekül, de a szerencse most az én fenekem alatt van! Most hogy velem tartassz más a helyzet, de ha lehet nem hagynám el régi útitársaimat sem, mert megígértem nekik, hogy segítek. Ha mégis másfelé kell vennünk az irányt, hogy levadásszuk azt a férget, akkor majd búcsút intünk nekik.[/i]

[Mesemondó]

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Tera Tyro, Tótágas fogadó
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, délelõtt
Résztvevõk: Mindenki
_________________________________________


*A donna hagyta, hadd kérjen vizet a férfi, bár a fogadósék nem értették, mire a vérzés, riadtan tekintettek Castorra. A kislány, aki máskor ott okvetlenkedett, most is megjelent, kipirult kezecskékkel és arccal, kint játszhatott a hóban, vizes lábbelije s térde erre adott gyanút. Csodálkzva nézte a férfi vérét, de nem volt ijedt. Andrea asszony maga hozta a tiszta vizet s ha kellett segített lemosni a férfi karját s elkérte az ingjét is hogy kimoshassa. Végig kotyogott valamit shadoniul, mintha sopánkodott volna. A testvére, a másik Andrea viszont látszott, azon morfondírozik, mi okozhatta a sebet...fõleg Castor vállán...Valami elképzelést megoszthatott az asszonnyal, aki megütközve fordult bátyjához majd vissza Castorra. Látszott, tudják, van nyelvi akadály és nem tudnak választ kapni a sebesülttõl magától. Ám a báty nem lacafacázott. Kabátba bújt s kalapjához, hogy erõs szándékkal s gyanakvó tekintettel elmenjen valahova.

A donna közben türelmesen megvárta a férfiak válaszát, s még tiához is tudott szólni:*
-Nem csak te csalódtál...Én is. De én abban, hogy az önuralom próbáját sem a testvérem, sem az a férfi nem állta ki, akinek a kezemet ígértem. -*következõ szavait már Vincentékhez intézte:*-Mivel mára jobb, ha nem bolygattom önöket a továbbjutáés lehetséges módjával, hagyom önöknek, hogy járjanak a végére, merre keresendõ az a férfi, akit keresnek. Ám holnap már nem szeretnék itt lenni, rossz emlékek vésõdtek belém ebben a szobában...

[Castor de Vinter]

Castor látja ugyan a fogadósék reakcióját, de nem érti a beszédet, meg a tisztálkodással van elfoglalva. Mit tudja õ miért megy a férfi! Visszamegy váltás inget vesz fel és felszerszámozza magát páncélba, fegyverbe, utána megkeresi Messalát és õrzi.