Shulur - Zadon - Calowyni Hõsök sétánya

[Isshae Ianarak]

A Calowyni Hõsök Sétánya

A Sétány Shulur leghíresebb nevezetességeinek egyike: hatalmas szoborpark a Zadon kerületben, ahol a város gazdag lakói, az ország más területeibõl érkezett nemesek kapcsolódhatnak ki, intézhetik ügyeiket a környezõ központokban. A Sétány hatalmas területet tudhat magáénak: Shulur legnagyobb nyílt tere. Csalóka a név maga, hiszen sokkal inkább illetné meg a Calowyni Hõsök Kertje név, hiszen méreteibõl adódóan a Sétány nem illik rá.

A Calowyni Hõsök Sétánya zárt tér: sövények, ligetek által szabdalt park, más és más kisebb-nagyobb hõséltû férfiak és nõk szobraival ékítve. Számos kisebb szökõkút és dísztó található itt, körötte megannyi zöld terület. Kovácsoltvas vázú, kõrisfából készített padok állnak mindenhol, a megfáradt bámészkodó nagy örömére. A Hõsök Sétányának fõ utcáját Jakirte Jak Cyr sétánynak nevezték el: két oldalt Kyria hatalmas erejû anyrjainak szobrai állnak, alattuk kisebb márványtábla hirdeti munkásságuk kolosszális mivoltát. Erre a fõutcára merõlegesen számos kisebb út nyílik, mindegyik valamilyen nagyformátumú kyr tábornokról, tudósról kapta a nevét. Hatalmas mûvészi értékeket és a kyr hagyományok diadalát hirdeti a tér maga: nincs olyan toroni elõkelõ, aki ne látogatna el ide néhanapján, ha tetemes dolgai között egy kis szabad ideje maradna. A szegényeknek, koldusoknak és a lenézett obsoroknak a bejárás ide szigorúan tilos: minden sétálóutcán a Zadon kerület városi gárdistái strázsálnak, kínosan ügyelve, hogy az aljanép ittléte ne zavarja meg a környék emelkedett mivoltát. Az sétálóutcák kis kavicsokkal vannak felszórva, a köztük elterülõ zöld területek gondosan ápoltak; a virágágyások mindig pompáznak; a fáknak legkülönbözõbb egzotikus fajtái találhatóak meg itt: kész botanikus csoda.



A park maga tartós gránittömbökbõl épült 2,5 m magas fallal van elkerítve. Több bejárata van, ebbõl a legfõbb a Csillagok terérõl nyílik: hatalmas acélból készült boltíves kapu jelzi a betévedõnek hol is jár. Kétszárnyú fémkapuja rácsozott: éjjel zár, nappal nyit. A Sétány a poétikai élet fontos színtere: éjjelente titkos találkozók veszik kezdetüket a zárt parkban; sokszor igencsak fontos kérdések dõlnek el ilyenkor.

A Hõsök Sétánya minden oldalán, a falakon kívül út fut végig. Az északi oldalon lévõ út a Hobis nevet viseli, melyen Shulur két leghíresebb bankháza, a Fregor és a Wyqn található. A két bank az út ellentétes végein épült: háromszintesek, az alsón zajlik az ügyfélfogadás, a középsõn az üzletkötés, a felsõn pedig a nem hivatalos ügyletek zajlanak. Egy ilyen shuluri bank ügyfélfogadásakor a belépõ egy nagyobb váróteremben találja magát. Kis kasszáknál folyik a hivatalnokokkal való konzultáció, akik az ügyek milyensége szempontjából osztják meg egymás közt a munkákat. A bankban egy trezor igénybevétele több aranyba is kerülhet, a benne elhelyezendõ értéktárgy milyensége határozza ezt meg. A legtöbb gazdag úr azonban számlanyitás céljából jelenik itt meg: a bank természetszerûleg kezelési költséget kér minderre, azonban mindenkinek lehetõsége van több hónapos távra lekötni pénzét. A hitelügyletek és az értékpapír-beváltás a második szinten zajlik. Az ügyfeleket a kasszáktól segédek vezetik fel a megfelelõ helyre, ahol nagytekintélyû banki méltóságok személyesen bírálják el a hitelfelvételt. Ha valaki különleges kéréssel keresi fel valamelyik bankot, a felsõ szinten kell konzultálnia. Ez csak speciális esetekben lehetséges, leginkább az nagy nemesi házak, klánok vezetõi járnak oda. A Fregor és a Wyqn bankház legfõbb különbsége, hogy ez elõbbi sokkal inkább értékpapírokkal, ez utóbbi pedig pénzügyekkel foglalkozik. Ez nem jelenti, hogy a Fregor ház nem foglalkozik pénzügyletekkel: híresek arról, hogy magas hitelkérelmeket is megfontolnak a fejesei. A Wyqn javára írható viszont, hogy alacsony kezelési költségekkel dolgoznak, így társadalmi bázisukat illetõleg inkább a közép, közép-felsõ osztály tagjait célozzák meg.



A Hõsök Sétányának fõbejárata elõtt elterülõ Csillagok tere onnan kapta a nevét, hogy Shulur legnagyobb csillagvizsgálója és a híres Kékkönyvtár is itt található. A csillagvizsgáló a tér közepén álló, gomba alakú építmény: teteje hatalmas, már megkopott rézlemezekbõl áll, melyek egymáson elcsúsztathatóak, hogy a csillagvizsgáló kolosszális távcsövével ki lehessen onnan kémlelni. Az épület egy kordonnal lett körbeépítve, hogy csak az ott ténykedõ tudósok, magiszterek juthassanak a közelébe. Az épület a Kékkönyvtárral együtt abszolút mentes mindennemû tharrita befolyástól: az Egyház Daumyr urainak nyomására kénytelen volt engedni, hiszen a Csillagvizsgáló és a Kékkönyvtár kyr hagyaték, az itt ténykedõ tudósok pedig a már elfeledett kyr generációk tudástárának anyagát rendszerezik, így Toron jövõjének letéteményesei. A kordonra szintén Zadon kerületének gárdistái felügyelnek: naphosszat ott strázsálnak, csak a megfelelõ papírokkal lehet bejutni. Ez él a Kékkönyvtárra is: a kék színû márványból épített, több ezer éves patinás ókyr épület Shulur legnagyobb könyvtára. Csak az arra érdemes méltóságok juthatnak ide be. Ennek oka a gazdag könyvállomány féltése, hiszen több évezred tudását gyûjtötték itt össze. A hatalmas épület több szintjén méteres könyvespolcok állnak, rajtuk vaskos kötetek. Az épület mágiatudorok által védett: sok óvóbélyeg, védelmi célokat szolgáló szimbólum próbálja kiszûrni a káros betolakodókat. Állítólag az ember észre se veszi, de már a gondolatait is tudják a magiszterek. A tudorok a felsõ szinten lévõ szobáikban töltik estjeik, nappal azonban minden idejük a könyvekben való elmélyedéssel töltik. Sajátos rend alakult ki az idõk folyamán a magiszterek között, akik tudásuk alapján rétegzõdnek. A nagykomturt Ginom Laqy’n-nek hívják: magának való, mogorva ember, félelmetes tudással a háta mögött. Shulur híres varázslóiskolájában, a Császári Akadémián is fel-feltûnik olykor, mint az okkult tudományok nagymestere. Mondják, kapcsolatban áll Daumyr uraival. Egyesek szerint titkos, belsõ átjáró létesít kapcsolatot a sziget és a könyvtár között…

Innuor Imperali: Isshae Ianarak alias Tysson-Lar

[Quiasse Limenel Umassyras]

*A hintó kényelmes tempóban suhant végig a part menti kerületeken egyenest a város szíve felé. A lányt láthatóan felzaklatták az események. Csendben ült a puha rugózású kocsi párnázott ülésén és kifelé bámult meredten. Az elsuhanó házak összemosódtak elõtte, de nem is a környezetére figyelt. Aggódott. A betörés következményein járt az agya. Megijedt, hogy végzetes kimenetelû dolgok felé vezet az útja már a kezdetek kezdetén. Arra is gondolt, hogy visszamenekül Alidaxba. Ott senki sem bánthatja. Ott biztonságban lenne. De hogy nézne anyja szemeibe. Nem teheti, hogy egy ekkora bajban már meg is futamodik. Õ annál erõsebb. Ezen a helyzeten is felül kell kerekednie. Tudja, hogy hibázott, és tudja, hogy ezért akár az életével is fizethet. Szépen sorban végigveszi a lehetõségeket és gondolatmenete végén döntésre jut. Marad és végigcsinálja.
A kyr kissé aggódva nézi az óhajtott hölgy lelki szenvedését és kicsit vígasztalni próbálja. Kezébe veszi Nyna kacsóját és bátorítóan, de gyengéden megszorítja.*

- Ne aggódjon. A házamban biztonságban lesz. Ott ilyen nem fordulhat elõ. Nem hagyom, hogy egy ilyen minõsíthetetlen tett mély nyomot hagyjon az emlékei között.

*Nyna kissé kényszeredetten rámosolyog a férfira és adja tovább a szenvedõ nõt. Bár most nem esik nehezére a szerep, könnyedén és mély beleéléssel sajnáltatja magát, legbelül már kezdi visszanyerni a magabiztosságát. Az önsajnáltatás helyett inkább a jövõt kezdi tervezgetni.
A hintó lassan eléri a tehetõsebbek által elfoglalt kerületet. Az emeletes bérházakat felváltja a zöldellõ kertekkel és belsõ parkokkal ékített villa és palotatömeg. A kovácsoltvas kapukon büszke famori címerek hirdetik, hogy melyik épületcsoda melyik nemesi ház tulajdona és felségterülete. Ez pláne kizökkenti Nynát. Elkezdi csodálni az építészet giccses és pazarló mûremekeit. Végre megint tisztázza magában, hogy miért is van itt. Õ is ki akarja venni a részét ebbõl a fényûzésbõl. Tekintetét a kocsi belseje felé fordítja és ránéz a nemesre. Tudatosul benne az is, hogy hímzett selyemkesztyûs kezeit boldogulásának elsõ állomása és jelenlegi záloga tartja a kezében. A hintó sötétjében is csillogó szemeit ráveti a férfira és lassan eltörik a mécses. A sirdogálásból zokogás lesz és végül a férfi vállaira borulva köt ki a lány. Karcsú törékeny ujjai belemarkolnak a kyr ruhájába és aránylagos biztonsággal szorítják a jótevõt. Nyna szipogva hagyja abba a sírást, miközben a férfi csitítgatja és simogatja a fejét. A hintó ekkor megáll, és Nyna zaratságot tettetve visszazuttyan a helyére. Elõveszi zsebkendõjét és nagy igyekezettel kezdi törölgetni elázott pilláit.*

- Kérem bocsásson meg ... Én restellem, hogy ennyire elgyengültem.

*A bocsánatkérésre a férfi kezd el szabadkozni, és ajánlani, hogy õ ebben mindig partner, aztán kimászik és lesegíti Nynát is. A lány körülnéz és felméri a férfi lakhelyét.
A többi hatalmas palotához képest nem nagy, de Nyna számára hatalmas. Magában számolgat egy kicsit és elsõre 30 hálószobásra jön ki. Egy kisebb park veszi körül a hodályt, amit pedig sövénykerítés szegélyez. Balra fordulva Nyna észrevesz egy kis ligetet is szökõkúttal. A házból szolgák jönnek sietve és magukhoz veszik Nyna holmijait. A kyr a karját nyújtja, és mikor a lány belekarol, bevezeti a palotának beillõ házba. Nynának nem kell tettetni a csodálkozást. Kissé felrúgva az etikettet még az álla is leesik a fogadóterem pompájától. a kettõs lépcsõsor, köztük egy ülõgarnitúra kisasztalokkal, rajtuk értékes antikszobrokkal. A falakon õsi festmények családtagokról, híres és dicsõ eseményekrõl. A falak, sarkok, kiszögellések dombormûvekkel és aranyozott stilizációkkal díszítve. Mindent áthat az izlésesség és az elegancia. Beérve a kyr magafelé fordítja Nynát és felemeli a lány állát. A szemébe néz és elmosolyodik.*

- Érezze otthon magát. Ha pedig bármire szüksége van, csak szóljon.

*A lány minden kedvességét összeszedve visszamosolyog és olyan hálát sugároz a kyr felé, hogy az repes a boldogságtól. A házigazda csettint egyet és egy szolga azonnal ott terem. Utasítja, hogy a lányt kísérje fel a vendégszobába, majd mélyen meghajol Nyna elõtt és távozik egy másik irányba. A kis boszorka belül vigyorog, de kifelé még mindig hálával vegyített megszeppentséget sugároz. Követi a szolgálót a szobába. Ott megintcsak leesik az álla. A partmenti fogadó után ez királyi lakosztálynak tûnik. Baldachinos ágy, bársonyborítású székek és fotelek, friss virág a nemes fából készült bútorokon, amik ráadásul izléses motívumokkal ékeskednek. A lányt a holmijai már ott várják a szobában. Nem is tesz mást, mint bezárja a szobát, ledobja gyorsan a ruháit és gondolkozás nélkül a selmyesen simogató párnák közé veti magát. Magára húzza a dunyhát és kipiheni a nap fáradalmait. Most a naplóval és a tolvajjal sem törõdik. Elnyomja az álomtalan álom. Az árnyékúrnõ oly mély álmot bocsát szemeire, amilyet régen nem tett.*

[Yvett de Crei]

(Ryni)

*A délelõtti forgatagban kicsit lassabban haladt. Menet közben, az egyik hírforrásukkal konzultált pár szót, majd kettesben indultak tovább a Zadon kerületbe.
Miután átverekedték magukat az elõkelõbb környéken már könnyebb volt a haladás - erre nem volt akkora forgatag mint Shulur más területén.
Egy kellemes és láthatólag szerényebb kis teaházba tértek be elsõnek, ahol külön elparavánozott részben foglaltak helyet. Rendelt két frissítõ teát, amit hamar megkaptak. Amint a felszolgáló magukra hagyta õket elõvett egy papírt, a tintáját és egy lúdtollat - és nekilátott egy levél megírásának.

...

Amikor befejezte fújdogálta kicsit a papírost, majd szépen összehajtotta - mivel pecsétviasza nem volt, az asztalról a kicsiny mécsesbõl löttyintett rá forró viaszt, azzal zárta le és átadta Zakonának.
A kihûlt teáját egy húzásra felhörpintette; Zakona már rég túl volt az elfogyasztásán. Ryni a cuccait csak bevágta a táskájába - nem érdekelte, hogy bármi más is tintás lesz a tolltól, kifizette a teák árát, és ismét útra keltek. Zakona a feladatát indult teljesíteni - Ryni pedig a Vízivárosba tért a Gangwel fogadóba.*

~
Zakona hamar elérte a rezidenciát, és a kapunál posztoló õrségnek átadta a levelet, meghagyva, hogy csakis a kisasszony kezébe adhatják oda - mellékelte azt az egy ezüstöt is, amit Ryni külön adott, hogy a küldemény célba érjen. A szigorú kérdezésre, hogy ki küldte csak ennyit válaszolt:
- Csuklyás férfi fizetett azért hogy ide jöjjek és ezt átadjam. A többi nem rám tartozik.
Az õrök tudták, hogy mûködik az ilyen, hogy a futár semmit sem tud - így elvették a levelet, meg az ezüstöt is. Zakona pedig visszaindult helyére.
~

//folytatás a Vízivárosban//

[Quiasse Limenel Umassyras]

*Kopogás ébreszti fel álmából. Hirtelen azt sem tudja, hogy hol van, aztán lassan magához tér és megnyugszik. A nemest sejti az ajtó másik oldalán, és nem akarja megvárakoztatni, nameg egy lepedõbe csavart nõi test is megmozgatja egy férfi fantáziáját. Kikecmereg az ágyból és maga köré tekeri a selymes és vékony lepedõt. Barna tincsei rakoncátlanul omlanak vállára, szemeivel laposakat pislog. Odacaplat az ajtóhoz és elfordítja a kulcsot. Résnyire nyitja az ajtót és kikukkant. Kis csodálkozására nem a kyr áll vele szemben, hanem egy fegyveres marcona alak. Ebben a pillanatban sokminden megfordul a lány fejében, de végül a férfi eloszlatja minden kétségét. Meghajol Nyna elõtt és átnyújt neki egy papírost.*

- Esdeklem bocsánatáért kisasszony, amiért megzavartam. Ezt a levelet Önnek küldték.

*Szótlanul átveszi a papírdarabot és megnézi a pecsétet. Mivel semmi jelet nem lát rajta, így megvonja a vállát. Az ajtó csukódása közben még elereszt egy köszönömöt, aztán bezárja megint és visszatipeg az ágyhoz. Rádobja magát és kényelmes hanyag pózban kibontogatja az irományt. Nem vacakol, gyorsan elolvassa. Szemei elkerekednek és kis szíve is egyre hevesebben kezd verni. Számított valami hasonlóra, de az adott pillanatban mégis meglepetésként éri. Miután több okosságot nem tud kivenni a papírosból, félredobja a levelet. Nyakig betakarózik és magzatpózba gömbölyödik. Végiggondolja az esélyeit, majd dönt.*

<... Ez még nem fenyegetés. Találkozni akarnak velem. Ha nem megyek el, akkor megkeresnek. Nem bújhatok el itt a házban örökre. És az sem biztos, hogy ide nem ér el a kezük. Ha meg kiderül, hogy valaki akar tõlem valamit, akkor a kyr is gyanakodni kezdhet, hogy valami nem stimmel nálam. El kell mennem. Nincs más választásom. Nem hiszem, hogy bántani akarnak. ...>

*Az elhatározást tett követi. Nem pakolja ki a holmijait, csak a ruhákat. Felvesz egy nem annyira rikító és kirívó öltözéket Hosszú indigókék szoknyát és fekete fûzõt vesz, alá pedig ugyanolyan kék ingecskét. Puha kis fekete topánkája is illik az öltözékhez. Haját egyszerûen copfba köti. Magához veszi a fekete napernyõcskéjét és kis hímzett tarisznyáját. Beleteszi a levelet, meg két ezüstöt, majd útnak indul. Tõrét még a combjára köti és kilép a szobából. Lesiet a földszintre, és mivel nem találkozik a nemessel, egybõl kisiet. A kapunál még az õröknek elmondja, hogy csak kiugrik a városba, majd eltûnik a forgatagban. Tudja az utat vissza a vizivárosba, úgyhogy belekezd a hosszú sétába.*

[Quiasse Limenel Umassyras]

*Már éjközép van, mire visszaérkezik újdonsült otthonába. Az õrök szó nélkül beengedik és udvariasan meghajolnak elõtte. Gyors léptekkel siet fel a szobájába. Kulcsával kinyitja az ajtót és egybõl magára is zárja. Ledobja ruháit egy székre és bekúszik a paplan alá. Akkor hallja a kopogást az ajtaján. Pár pillanatra ledermed, de összeszedi magát.*

<... Biztos szóltak Cartyssnak, hogy megérkeztem. ...>

*Megint magaköré csavarja a lepedõt és az ajtóhoz sétál. Kinyitja kulccsal és résnyire tárja ki. Meglátja a bársony házikabátba öltözött kyrt és kedvesen elmosolyodik. Teljesen kitárja az ajtót és nekitámaszkodik az ajtófélfának.*

- Jóestét! Miben segíthetek?

*A kyr nem látszik sem idegesnek, sem mérgesnek. Hangja sem kérdõre vonó.*

- Aggódtam Önért. A személyzet mondta, hogy elhagyta a házat éjnek évadján. Szólhatott volna. Adtam volna Ön mellé kíséretet. A nagyváros veszélyes este.
- Köszönöm aggódalmát. Jól esik törõdése. Nem is gondoltam rá, hogy bajom eshet. Meg sem fordult a fejemben. Belátom butaságot csináltam. Máskor kikérem tanácsát ígérem.

*Bûnbánó arcot vág és tekintete hálától fûtötten csillog a férfira.*

- Látom már lefeküdt aludni. Nem akarom zavarni.
- Dehogy zavar. Csak lefeküdtem. Aludni nem aludtam. Nem jön álom a szememre. Jól esne a társasága. Kicsit még feszült vagyok a fogadóban történtek miatt.

*A lány félreáll az ajtóból és beengedi a férfit. Nem kerüli el a figyelmét, hogy a kyr lopva a lepedõ takarta idomait csodálja. A nemes és udvarias szavak mögül kiérzi a vágyakozást és neki most pont erre van szüksége.*

<... Ha azok az átkozottak mégis úgy döntenek, hogy vesztemet akarják, és feldobnak Wyemarnál, akkor csak egy valami védhet meg. Mégpedig a férfi elfogultsága. Ha a szeretõje leszek, akkor védeni fog. A szerelem még egy kékvérût is megbolondít. ...>

*Mikor a kyr belépett, becsukja az ajtót és jótevõje után sétál.*

- Ne gyújtsunk világot, Hölgyem?
- Inkább ne. Meghittebb így félhomályban. A hold sugarai elég fényt adnak.
- Tudja tartozom Önnek egy vallomással ... kérem hallgasson végig ... ott a vendéglõ teraszán én elvesztem. Amint megláttam Önt, a sorsom megpecsételõdött. Szépsége, kedvessége rabul ejtett és még most sem ereszt. Elõször azt hittem, hogy egy angyalt látok, és miután megismertem Önt, rá kellett jönnöm, hogy tényleg így van. Leszállt hozzánk és szépséget hozott erre a sivár földre. Melegséget a férfiak szívébe, fõleg az enyémbe. Bár mûveltnek és olvasottnak tartom magam, szépségét, nem tudom szavakkal leírni. Elsõ pillanatban beleszerettem kegyedbe és azóta is Ön jár egyfolytában a fejemben.

*odalép a lányhoz és kezébe veszi a kezét, majd a törékeny kis kacsókat a szíve fölé helyezi a mellkasára.*

- Nem bírom tovább. És tudom, hogy alig ismer még, de összetörök, ha nem tudok bizonyosat. Kérem Önt törje szét a szívem, vagy tegyen a legboldogabb férfivá egy szavával ...

*Nyna bájosan elmosolyodik, majd Cartyss szemébe néz. Másik kezével végigsimít a kyr arcán, majd ujjait a férfi tarkójára csúsztatva közelebb húzza magát és lágyan megcsókolja jótevõjét. Csókja a gyengédségbõl átcsap a szenvedélyek mezejére. A férfi átkarolja a lányt és magához húzza a karcsú testet. nyna mindkét kezével átkarolja Cartyss nyakát és próbálja viszonozni annak szenvedélyét. Testében felszabadulnak a nyers energiák. Saját szenvedélyét és a férfi lelkének tüzét fókuszálja, hogy a férfi vágyakozását természetfeletti módon felerõsítse és állandósítsa annak lelkében. Olyan kötést hoz ezzel létre kettejük között, ami több holmi kívánalomnál. A csók végén a férfi szemébe néz, és ezzel teljesíti be praktikáját. Tekintetük összeforr és a lélek tükre beteljesíti feladatát. A férfiban fellángol a vágyakozás. Ez a tûz minden mást elemészt benne és csak Nyna létezik. Ezután Nyna ajka elszakad párjáétól és kacéran ránéz.*

- Azt hiszem, hogy ez egyértelmû válasz volt.

*Wyemar küszködik a benne tomboló vágyakkal. Szemeinek tükrében látszik, hogy alig tudja magát visszafogni. Nyna egyszerû elejtett kis szavára - "Mire vársz?" - elpattan valami a férfiban és odalép a lányhoz. Megfogja a teste köré csavart lepedõt és kioldva a rögtönzött hurkot hagyja, hogy a selymes anyag a földre hulljon. Felkapja Nynát a karjaiba és az ágyhoz viszi. Lefekszik vele az ágyra és mindketten átadják magukat a szenvedély forrón hullámzó miazmájának.*

[Az Álmok Õrzõje]

(Nyna)

*Álomtalan álomból, jólesõ pihenésbõl halk porceláncsörgésre ébredsz fel. A puha ágyon a sejmes takaró körülöleli mezítelen testedet, becsukott szemekkel is érzékeled, hogy egyedül vagy az ágyban.
Kinyitván álomittasan szemeidet Cartisst látod az ágy mellett álló kicsiny asztalszerûség mellett ténykedni háttal neked. Fekete selyem köpeny van rajta, mely talán a térdéig ér.
Az asztalon - már amit ki tudsz venni belõle - mindenféle étek van: gyümölcs, illatozó friss cipó, tenyérnyi porcelán tálkák lefedve, két kristálypohár és három gyönyörûen díszített porcelánkancsó.
A cipó illatára megindul a nyálelválasztásod, éhséged egyre jobban felülkerekedik a kényelmes ágy adta pihenési vágyadon.
Éhség.... nem csak a szokványos éhséget érzed... belülrõl valami követeli magának a jussát...*

[Quiasse Limenel Umassyras]

*Nynát felébreszti a porcelán csörgése. Hosszan ébred és nagyot nyújtózik. Élvezi az ágy puhaságát. Oldalra fordul és átölelve egy párnát nézi a kyrt. Elgondolkozik sok dolgon. Egyrészt a férfi elõbb kelt, és megnézhette a cuccait. De ezt valahogy nem feltételezi. Kicsit megnyugszik és megszólal.*

- Jóreggelt. Finom illatok csalogatnak a reggelizõasztalhoz, de oly nehéz elhagyni az ágy puha melegségét. Fõleg, hogy a kívánt férfi helye sem hült ki még teljesen.

*Ha a kyr ránéz, akkor kacéran elmosolyodik jelezve, hogy nem bánná, hogy az ágyba vigye neki a reggelit.*

[Az Álmok Õrzõje]

(Nyna)

- Óóóó... Kedvesem, bocsásson meg nekem, nem akartam még felkölteni. - *mondja neked és igencsak esdeklõ, bocsánatkérõ arckifejezéssel néz rád. Már-már úgy tûnik térdre veti magát elõtted, de nem teszi meg. A mosolyra visszamosolyog rád szívbõl, és bekúszik az ágyba melléd. Köpenye kissé félrebillen ahogy a lábát emeli fel az ágyra - nem visel alatta semmit sem...*
- Az éjszaka csodás volt kedvesem! Elmondhatatlan, leírhatatlan hogy mekkora boldogságot adtál nekem.... - *mélyen tekint a szemedbe* - Ugye ezek után ami történt kettõnk között tegezhetlek?

[Quiasse Limenel Umassyras]

*Nyna fellebbenti a takarót, hogy Cartyss bebújhasson mellé. Amint a férfi elhelyezkedik, Nyna kioldja köntösének övét és hozzábújik a férfihoz. Combjával átkarolja, fejét és kezecskéjét a mellkasára fekteti.*

- Nyugodtan tegezz. Az együtt töltött este után ez a legkevesebb. Rég háltam igazi férfival. Majdnem megbolondítottál a csókjaiddal. Olyan gyengéd és erõteljes voltál, hogy szinte elaléltam. Önkívületlen gyönyörbe taszítottál. Még mindig a hatása alatt vagyok. De ezután mi lesz velem?

*Kétségbeesett arccal néz fel a férfira.*

- Ezután már biztos nem vagyok számodra érdekes. Hisz biztos tucat olyan nõt kapsz minden ujjadra mint amilyen én vagyok.

<... Lemennék hídba ha így lenne. ...>

- Mit teszel velem ezután? Én famorom.

[Az Álmok Õrzõje]

(Nyna)

*Cartyss elõször oldalt fordulva helyezkedik el a melletted, majd amikor a köntös kioldásra került hanyatt feküdt. Magához húz gyengéden, egyik kezével a hátadat simogatja, míg a másikkal a hajadat becézgeti. Amint kétségeidnek hangot adsz kissé eltol magától, de csak annyira, hogy a szemedbe nézhessen.*
- Hogy mondhatsz ilyet kedvesem! Nem vágyom a tucat nõk társaságára, mert egy sem ér fel hozzád, sem szépségileg, sem mûveltségben. Van benned valami.... valami megfoghatatlan gyönyörûség, melegség, ami belülrõl árad, körülvesz... ami rabul ejtette lelkemet, szívemet! - *egy lehelletnyi csókod ad elõször a homlokadra, majd a szádra. Feltekint egyenesen a szemedbe, így láthatod a szemében lobogó szenvedélyt, a vágyat.*
- Az éjszaka csodálatos boldogsággal ajándélkoztál meg. Nem bántalak, nem engedlek el. Nem bírnálak.... ahoz túlságosan is mélyen érzek irántad.

[Quiasse Limenel Umassyras]

*A válaszra bájosan és ártatlanul elmosolyodik, majd felül a férfi ölébe.*

- Olyan jó vagy hozzám. Gyönyörû a hely, ahol álomra hajthatom a fejem, csodálatos az étel, mit szolgáid elénk hoznak, társaságod szórakoztat, közelséged vággyal tölt el. Nem hittem volna, hogy Shulurba érve olyan kincset találok, mint te. Hálás vagyok neked mindenért. Nem tudom, hogy én cserében mit tudok nyújtani mindezért a csodáért. Csak szerelmemmel és ölelésemmel ajándékozhatlak meg. Tudd hát ezen csekélységeket magadénak.

*Azzal odahajol és forrón megcsókolja a kyrt.*

[Az Álmok Õrzõje]

(Nyna)

- Nem is vágyom másra.... - *hangaj elfúvódik a csókod miatt, majd szenvedélyesen átölel, s tûzzel telin viszonozza a csókot. Ülve az ölébe húz, kezét végigsimítja hátadon, csípõdön, majd a combodon. A szádtól lassan elszakad ajka, csókjait nyakadra, melleidre fókuszálja.*
- Csoda az, hogy megtaláltalak, hogy megismertelek, hogy itt vagy nekem. - *reszelõs, vágytól fûtött hangon mondja ezt neked két csók között. Kezei nem tétlenkednek mezítelen testeden; öledhez közel érzed amint a férfi vágyakozása úrrá lesz egész testén...*

[Quiasse Limenel Umassyras]

*Nem tétlenkedik a lány. Azt teszi amihez igazán ért. Megõrjíti a férfit teljesen. Érezve fokozódó vágyát elhelyezkedik a férfi ölében és befogadja a hóhajút. Angyalian csengõ nyögdécselésével csak fokozza a kyr vágyát. Kezeivel a férfi combjain támaszkodik meg, így Cartyss az egész aktus közben gyönyörködhet Nyna tökéletes és formás idomaiban.*

<... Jobban alakul mint gondoltam. Teljesen belém fog zúgni szerencsétlen. Ma mindenképp el kell mennem vadászni. Kezd kínozni az éhség. ...>

*A kyr gyönyörét addig húzza amíg csak tudja. A végén úgy tesz, mintha õ is elszállna és a férfi karjaiba omlik. Zihál és sóhajtozik. A férfi nyakába mászik és fitos kis nózijával Cartyss nyakát símogatja.*

[Az Álmok Õrzõje]

(Nyna)

*Az elsõ mozdulatnál látszott, hogy a férfi lába alól kicsúszott a talaj, az önkontrollja teljesen megsemmisült, s már csak azzal foglalkozott, hogy minél nagyobb örömöt adjon neked, hogy viszonozza valamennyire azt, amit te adsz neki. Arra viszont nem számított, hogy teljesen letaglózod tudásoddal, érzékiségeddel. Egy darabig tudja tartani magát, s közben becézni kebleidet, ám hamar eljön a pillanat, amikor megsemmisülten hanyatlik az ágyra, s teljesen átadja magát a szenvedélynek. A beteljesülés pillanatában egész testét megfeszíti, combjaidba markol hevesen, s húz még közelebb magához, szinte már lehetetlen közelségbe; majd kezei erõtlenül hullnak maga mellé az ágyra, s ernyedten nézi ahogy felkúszol hozzá.
Ahogy simogatod orroddal egyre jobban feltûnik az egyenletes levegõvétele, s halk szuszogása. Felemelve fejedet láthatod, hogy bizony Cartyss elaludt. Szája szegletében álmában gyenge mosoly játszik.*

[Quiasse Limenel Umassyras]

*Nyna kicsit elcsodálkozik. Az elõzõ éjszaka után nem gondolta, hogy a férfi ennyire kifáradt. De nem is baj neki. Óvatosan leszáll Cartyssról és betakargatja. Felveszi a saját köntösét és bekap pár falatot a reggelibõl. Kisompolyog a szobából és megállítja az elsõ szolgálót. Tudakolózik a fürdõrõl, és ha választ kap elmegy lemosdani. Jó húsz percig áztatja magát, aztán visszasétál a szobába. Megintcsak lábujjhegyen járva felöltözik a legegyszerûbb utazóruhájába és felveszi az inkognóját is. A ládájából elõvesz egy kis feleslegbe maradt erõs altatómérget és bekeni vele tõrét. Felköti fegyverét a combjára, magához vesz pár ezüstöt és kilép a szobából. Az elsõ szolgának megmondja, hogy Cartyssnak mondják, hogy elment a városba az ügyeit intézni, délután jön majd vissza. Ezután elhagyja az épületet és az utcára lép. Uticéljaként a helyi középosztálybeli örömnegyedet szemeli ki.*