________________________________________________ KM esemény [Alauron] Helyszín: A régi Trotta birtokon egy földalatti pincében. Idõpont: Nyár eleje, délután Résztvevõk: Króner ______________________________________________________
Útjára engeded a vesszõt, a megfeszülõ ideg elernyed kezedben. Látásod marad gyenge, ellenfeled elmosódva látod, saját hõképére egy másik vetül, meg egy harmadik is. Fájdalmas szisszenés jelzi mégis sikerült eltalálnod, az ork a bal vállához kap. - Most meghalsz! Mégegyre nincs idõd! - üvölti, s fegyvert ránt. Nem lesz könnyû harc, alig tudod kivenni szemeddel, hol is kezdõdik az ellenfeled, és hol ér véget. Bizonyára tisztában lehet szorult helyzeteddel, folyamatosan röhögcsél miközben görbe kardjával fenyeget, majd hirtelen csapásra szánja el magát...most sok múlik a gyorsaságodon, de azon is jól méred-e fel a lehetõségeidet. A következõ mozdulattal akár az életedet is megmentheted...
- Belekóstoltatott abba az iszonyatba, amely végzett vele. A gonosz mágia cudar dolgokat mûvel az emberek lelkével. Istenemre mondom senkinek nem kívánom ezt az élményt, alig tudtam talpon maradni... - majd ezt követõen az egész társasághoz szól - Mendenki megvan? Ha nem akkor gyorsan szedjük össze a társainkat, mert nem lehet tudni milyen meglepetéseket rejt még a birtok! Ahogy az elõbbi példa mutatja többen többre vihetjük.
- Nem szeretem az ilyen túlvilági lényeket. Jó hogy van, aki tud vele kezdeni valamit.
Körül akar kémlelni a kriptában, de ha éles füle kiszúr valamit a harcból, akkor figyelmezteti a többieket és kiszalad, inkább kintrõl közelíti a helyiséget, mint mégegyszer belekússzon abba a féregjáratba.
Ki egyszer megtapasztaltad a repülést, a földet ég felé fordított tekintettel járod, ahol egykor ott lehettél és ahova mindig visszavágysz.
Leonardo Da Vinci
*Röviden koncnetrál, hogy elméje segítségével tisztává varászolhassa látásét, ám eközben is ilyát feszíti, és egy gyors közeli lövést erszte meg szívbe ha van rá ideje.*
Nem felel Joeynak.Nem tartja szükségesnek,csak bólint egyet felé,majd követi Joey pillantását a többiek felé.Ha tényleg mindenki megvan és jólvan,akkor a következõket szólja:
-Szerintem is menjük,de ezúttal inkább egy csapatban.Legalább majd kiegészíthetjük egymás gyengéit.A külsõ épületeket átnéztétek?-szól Jannahoz.
-Mellesleg ne haragudjatok,hogy elhagytam az õrhelyemet,de Joey hangját hallottam,és úgy döntöttem megnézem mi a helyzet.Mellesleg a kutya ott maradt vigyázni...
"...hisz mire jó a halál,ha nem váltja fel az élet adománya, és mire jók a kacajok, ha egyetlen teremtett lélek sem ismeri fel, mert az egész világ zokogásba fullad."-Keith Alanson:Por a porhoz
________________________________________________ KM esemény [Alauron] Helyszín:A régi Trotta birtoknál, a családi kriptában Idõpont: Nyár eleje, délután Résztvevõk: Joey, Kalmon, Fila, Rouhn ______________________________________________________
- Nincs kétségem arról, hogy Króner kutyája eszes jószág, de ugye nem gondolod komolyan hogy õrségnek beválna? Nembaj, ha így láttad, hát eljöttél. - válaszolja a lány, miközben gondolkozni látszik. - Menjünk innen, s hagyjuk a sírokat magára. Ahol bejöttünk van egy pince, amibõl valaki átásott a kripta mellé. Az a helység most mindenféle holmit rejt, nem lennék meglepve ha ide dugták volna az értékeiket, s nem a felszínre, legjobb lesz ha visszamegyünk és segítetek átnézni a holmit, talán a könyv is megkerül, vagy valami más, ami értékes lehet, és érdekelhet...Csak tudnánk miért nem vitték el, azt ami értékes? A nõ, vagyis az ami maradt belõle egykor itt élt. Látam róla egy képet a pinceraktárban, ugye szerinted is az a ruha volt rajta mint a képen?
- Igen, ez az ártó szellem egykor a ház úrnõje lehetett. -folytatja Rouhn- van róla egy mázolt kép, az urával és két fiával...ha azok.
A vasajtón át visszatérnek hõseink abba a helységbe, ahonnan a kriptában hadakozókat jöttek megsegíteni. Akik még nem jártak iss most szétnézhetnek: Egy zsúfolt, levegõtlen, de és tisztességes fallal kirakott fénytelen helység egyik falánál áll az ajtó. Mindenféle holmi van logikusan elrendezve a szobában, legalábbis elsõ ránézésre ezt lehet mondani, hisz itt legalább külön sarokban vannak felállítva a boroshordók, ami rögtön balkézbe esik, a terem távolabbi sarkában. Egy hordó lóg ki csak a sorból, egy hatalas korhadt alkotmány, ami szétörve hever a többi mellett. Balkézre, még mindig a fal mellett,de immár közelebb, egy kétajtós szekrény áll kitárva. Elõtte hever három zászlórúd, rongyos szövet van rátekerve. A szekrényben állványon egy mellvért pihen, kifejezetten szép darabnak látszik, mégis elég idegen a legtöbbek számára, mert vállapján kígyók tekeregnek, a fegyverkovács értett a díszítéshez is. A szekrény és a hordók közt derékmagasságnál egy lyuk tátong. A jobboldali falnál magas polcsor, rajta könyvek hevernek rendetlenül néhány pergamen társaságában. Szemben veletek festett képek vannak letámasztva, egyikük ahogy a fáklya fénye rávetül felismerhetõen ábrázolja az egykori családot, a kúria egykori lakóit akik most farkasszemet néztek veletek: két felnõtt, az úr ötvenes éveiben járó széles mellkasú izmos férfi, szinte teljesen kopasz, fekete elegáns ruhtát viselt, s széken ült felesége mellett. Az úrnõ, szintén ülve látható, negyvenes éveiben járó fiatalon csinos fekete hajú asszony, néhány õsz hajtinccsel, élénk barackszínû ruhátban pompázik. Mögöttük két fiúgyermek áll, bal oldalt az apa mögött, ránézésre talán húszhoz közelítõ, délceg, jó kiállású ifjú, hosszú fekete haja mintha szintén fekete köpenyében folytatódna, arca uralkodásra termett, szeme hûvös inteligenciával, s valami furcsa megnyerõ csillogással tekint a képet bámulókra. Mellette halvány folt csupán a testvére, ki anyjuk mögött áll, sovány beteges kamaszfiú, arca csúnyácska, sápatag, szemei túlzottan kidülledõek, haja ritkás. Fila érzékeny füle az ásott járat másik oldaláról kiabálást hall, mikor belép a terembe, a többiek csak folytott hangfoszlányokat.: -A társaim, ...vén lókötõ! És mi az a fontos ... erre felé? Hogyhogy még õrzöd ezt az elhagyatott birtokot? -beszél Króner valakivel, a másik halkan válaszol neki, majd folytatja: --Egy gyilkost aki ártatlan lényeket gyilkol halomra. A nyomai ide vezettek.
Ezután szitkozódás, egy fájdalmas elnyomott kiáltás, éshalk röhögés hallatszik, majd egy éles csattanás...
________________________________________________ KM esemény [Alauron] Helyszín: A régi Trotta birtokon egy földalatti pincében. Idõpont: Nyár eleje, délután Résztvevõk: Króner ______________________________________________________
Ez nem lesz egyszerû dolog...megragadod a vesszõt, hogy rátedd az idegre, de homályos látásod annyit megmutat, ellenfeled lehet túl közel van már. Nem biztos, hogy van rá elég idõd, mert pár nagyobb lépés és ott lesz, gyilkos szablyáját csapásra emelte. Dönts hát, mert mindent egyszerre nem lehet: Elmédet megfeszítve harcolni is próbálsz? Ez roppant megterhelõ, tudod jól...ha mégis megteszed minden akaraterõdre szükség lehet, és a siker így sem biztos. Ha inkább a támadását próbálod kerülni, kézifegyvert is ránthatsz talán, vagy csak lõsz egyet találomra, és nem foglalkozol az érzékeid megtisztításával...arra mindensetre emlékszel még, hogy az érzékeid visszaszerzése akár tucatnyi szívdobbanásnyi idõbe is beletetthet, bár ahogy most ver a szíved megvan az kéttucat is. Igyekezned kell, és jól döntened, mert mindenre nincs esélyed, egyszerûen képtelenség.
M*iközbe az ilyért nyúl ráébred, hogy minderre ideje nincs így a fegyvert el is dobja kardot ránt, és védekezésbe kezd, és elméje segítségét kéri ahhoz hogy ujra jól lásson.*
Amennyiben Fila megosztja velünk éles hallásának tapasztalásait azonnal a kijárat felé veszi az irányt a szûk alagutat mellõzve rohan a másik épület felé, de még mielõtt ezt megtenné a kardját visszadugja hüvelyébe. Amikor felér a kripta szabad ég alatti bejáratához futni kezd - ha a távolság indokolja magához füttyenti Dekatort és felugorva rá a kiszemelt épület felé veszi az irányt. Menet közben füttyent a kutyának hátha hajlandó lesz vele tartani... (Igyekszik minél elõbb bajba jutott társuk segítségére lenni.)
Baj van! - szól nem kiabálva de jól hallhatóan, azután futva ered a másik bejárat felé. Reméli, hogy a többiek követik (megkönnyebbülten látja Joey reakcióját), amikor a bejárathoz ér, leveszi íját és bekémlel. Örömmel enged elõre valaki közelharcban jobbat. Csak akkor lõ ha egyértelmû a helyzet, látja ki az ellenség és valóban harc folyik.
Ki egyszer megtapasztaltad a repülést, a földet ég felé fordított tekintettel járod, ahol egykor ott lehettél és ahova mindig visszavágysz.
Leonardo Da Vinci
Õ is követi társait,Joey nyomába ered,és próbálja ahogy tudja Joey lovával tartani a tempót.
"...hisz mire jó a halál,ha nem váltja fel az élet adománya, és mire jók a kacajok, ha egyetlen teremtett lélek sem ismeri fel, mert az egész világ zokogásba fullad."-Keith Alanson:Por a porhoz
________________________________________________ KM esemény [Alauron] Helyszín:A régi Trotta birtoknál Idõpont: Nyár eleje, délután Résztvevõk: Joey, Kalmon, Fila, Rouhn ______________________________________________________
- Hová rohantok, héé! -kiáltja Janna azok után akik sarkon fordulnak, és elindulnak felfelé a kripta irányába, de választ nem kap tõlük, így értetlenül áll a döntésük elõtt. Rouhn is hallja a csetepatét a másiki oldalon, de társait nem követi, inkább helyükre csúsztatja kardjait, és óvatosan elindulé a járatban elõre...
Fila helyzete sokkal jobb a többiekénél, mert jól lát. D Joey, vagy Kalmon már nem ilyen szerencsések. Egyikük megragadja futtában kisebb kitérõvel a fáklyát a kriptában, s úgy fut tovább felfelé. A felszínen szinte vakít a fényesség, hunyorogva keresik az irányt. Fila mozdul elsõként, s elindul a romos raktár felé, majd ahogy tudják követik a társak is. Az erv mén segítsége most jól jön, félútnál járva már Joey vágtat el a futó Fila mellett, Kalmonnal a nyomában...
//Azért majd küld el, hogy milyen pszit akarsz akalmazni, hány E, stb...//
________________________________________________ KM esemény [Alauron] Helyszín: A régi Trotta birtokon egy földalatti pincében. Idõpont: Nyár eleje, délután Résztvevõk: Króner ______________________________________________________
Megszabadulsz íjjadtól, és kardot ragadsz, s felkészülsz a védekezésre. Úgy látszik emberedre akadtál, ellenfeled nem most kezdhette a kardforgatást: az utolsó pillanatban iránytváltoztat, s elrobog melletted szablyájával végighasítva hasadon, mellkasodon: a fájdalom elemi erõvel lüktet a testedben, úgy árad szét mint az indulat tüze, s megpróbál kizökkenteni a koncentrációból...legszívesebben felüvöltenél, ahogy a fegyver a húsodba mar. Sosem képzelted hogy elsõ találkozásod egy fajtársaddal lehet egyben az utolsó is lesz... Visszatámadásra nincs erõd, most legfontosabb, hogy szemed visszanyerje élességét. Annyira azért még jól látsz, hogy ne hagyd elenfeled a hátad mögé kerülni.
//-8fp//
Április 10.én folytatom...
Edit:Ma április tizedike van, erre mit látok...jó,jó tudom a többiek csak rohannak át a másik épületbe, onnan meg lefelé, de még nem értek oda, nem is olyan érdekes, nem is kell írniuk, de mondjuk Króner? Írok is neki privit, hátha idejõ, ha holnap se ír, akkor átveszem õt, de most meg kell várnunk, hogy tudjam melyík udvari ork marad talpon a kettõ közül... Szóval gyere Saggaras írj nekünk...
*Elméje segítségével, koncentrál, hogy szeme világa ujra kiélesedjen. Ezt megvárja, ha a helyzet nem változik, akkor védekezésre rendezkedik be. És felkiált:*
________________________________________________ KM esemény [Alauron] Helyszín:A régi Trotta birtoknál, a pincében Idõpont: Nyár eleje, délután Résztvevõk: Joey, Kalmon, Fila, Rouhn, Króner ______________________________________________________
Króner ellenfele csalódottan veszi tudomásul, hogy Króner csak nem járja még a végét...az idõ sürgeti, az ásott járat felöl hangok üti meg a fülét, mint ahogy Krónerét is. Bár nem könnyen de Rouhn átverekszi magát, s óvatosan kimászik eléjük, fáklyája gyengült, de még pislákol. A következõ elnagyolt támadást már Króner is ki tudja védeni: a szablya, mely az elõbb még húsába mart most ártalmatlanul csendül kardján. Az idegennek nincs több ideje, hamarosan két elenfele lesz, Rouhn pillanatok kérdése csak hogy ott teremjen, Króner látása pedig kitisztul. Érdekes, hiszen még be sem fejezhette a koncentrációt, a zavaró hatás máris végetért, hirtelen ahogy jött. Most megint rajta áll, hogy folytatja-e a megkezett folyamatot, úgy kifinomultabb érzékekre tehet szert, de leköti figyelmét. Ellenfele menekülõre fogná a dolgot, s elindul visszafelé a pincefeljáró irányába...
Fila már ott van, és szorosan társai mögött lépdelve óvatosan lefelé haladnak a pince sötétjébe. A két embernek fáklya kell, de az sem sokáig, köszönhetõen a következõ pillanatok nem mindennapi eseményeinek: elsõként Króner kiált, majd pár hosszúra nyúlt pillanat múlva egy igencsak sietõ ork tûnik fel közvetlenül a pincelejárat alján. Kalmon, és Joey szinte egy helyen áll, aki elõbb nekiindul az áll az élre, hogy feltartsa, vagy megpróbálhatnak egymás mellé állni, jó szûk a hely. Ám még mielõtt bármelyikük is tehetne valamit szinte varázsütésre az ork, akin ekkor már látszik, hogy udvari fajta lehet, körvonalai kifehérednek, majd mint a parázs felvillanak, és hõ nélküli lángokként fehér fénnyel keretezik alakját, így egybõl láthatóvá válik elõttük. Kalmon viszont sohasem látott még ilyen jelenséget, ki tudja nem -e veszélyes? Joeynek ismerõs a látvány, csak nem Aurát vont köré valaki?
Króner, és Rouhn szintén látják, hogy az idegen ork felragyog, és körvonalai tovább fénylenek, mikor a feljárathoz ér, s egy pillanatra megáll...