Berrana-roda - a pengebárók édene

Szerző: **Lianna Pentangelin** » 2007.02.22. 13:12

Az északi parton a Gályák tengere mentén fekszik ez a város, Ronella tartomány székhelye.
Sajátos arculata van, ami Shadlekhez hasonlóan elnyeri az idegenek tetszését s fellélegeznek, hogy nem vértelen, bigott shadoniakkal akasztotta össze a sors. Mert a várost lakó ellánok aztán nem azok a karótnyelt templomszagú népség! Mivel jókora kikötõ és kereskedelmi központ is a város, szinte adódik, hogy a lakosság java része hajós gyökerekkel bír, vagy aki nem azzal, az kereskedõi vénával áldott, vagy talán mind a kettõ egyszerre. Pont emiatt ravaszok, nagyhangúak, de rátarti hencegõk is lehetnek, aki üzletet kíván velük kötni, élesítse ki eszét s legyen résen! A dzsad kalmárokat is néha megszégyenítõ szóforgatást produkálnak! S vámosaik aztán sasszemmel figyelik a frissen hozott portékát.
A birodalom kereskedelmének fõütõere a hely, talán pont ezért veszik enyhébben, hogy nem naponta látogatnak be Domvik templomaiba, hanem csak nagyobb ünnepekkor. Ám az egyházadót pontosan fizetik, inkább így váltják meg lelki üdvüket, mint tömjénes imákkal.
Ebben a városban mindig történik valami. Napi rendszerességgel történnek kihívások párbajra. Nem véletlenül: ha már a lakók temperamentumos büszke férfiak lakhelye is, s emellé a rapír forgatása szinte rutin, adja magát, hogyan rendezi le két férfi az egymás között támadt nézeteltérést. Mert egy magára valamit is adó berrana-rodai férfi ért ehhez a fegyverhez s nem hátrál meg ha kihívják.
De ha nem párbaj izgatja a kedélyeket, akkor ünnep bojdítja meg az utcákat. Az ellánok rendkívüli mód szeretik a felhajtást, a bálokat, legyen az utcán, vagy díszes teremben. Az ilyen eseményekkor a büsze kivagyitól a mûvelt bölcselkedõn át a mihaszna lókötõig minden nemû és rangú férfiú feltûnik. Hiába no, õk már csak ilyenek. Magasak, karcsúak, bõrük kreol, általában hosszú hajuk és szemük fekete, szeretik a finom, díszes ruházkodást, s majd minden huszadik ismeri a betûvetést, olvasás tudományát. Így a költészettel is kacérkodik a türelmesebbje- vagy a hóhányóbbja...Mert akad itt ripacsból is bõven, ki ne hallott volna a Ronellai Játékokról, mikor is amennyi csepûrágó teheti, összegyûlik itt, hogy mesterségébõl a legjavát nyújtsa. Mert ha valamelyikük nyer, akkor az a Shadoni Ötök ünnepségsorozatán vehet részt a Godoni Bevándorlás és Szövetség Ünnepén.
Ám ha Ronella, akkor meg kell említeni a "Hit Védelmezõi" szektát is...Az egyik legkiépítettebb szektáról van szó az északi tartományokban, szervezésben s mûködésben is fejlett. Mint a Tisztítók, ez is tiltott, egyházi és világi erõk által egyaránt üldöztetett. Székhyelyük ismeretlen, de mivel Berrana-roda nagy város, nem kérdés, hogy akad tagjaikból itt is elég. Gorviki érdekeltség is van benne, támogatói kereskedõk, bankházak. De hogy melyik/melyek...! Ha tudnák, már léptek volna...Több ezer tagit számlál, azt vallják, az egyház intézménye káros, a papok uralkodnak a közrendûek felett. Megszedik magukat az egyház szolgái, közben meg felkopik az egyszerû ember álla. Szerintük ez az egyik õsi hitbéli alapelv megcsúfolása, amiben le van fektetve, minden hívõ egyenlõ, egyforma jogokkal rendelkezik. A Tisztítók ellenségei, a két szekta ki nem állhatja egymást. Hisz legyen a Domvik-hívõ akár shadoni, akár betelepült, egyenlõek és kész. Tevékenységük egyházszolgák eltakarításában nyilvánul meg, s az ilyen merényleteknél nem ritka a civil áldozat sem.Ez nem riasztja õket vissza harcuktól, eszközeikben nem válogatnak...
De ha ez még nem lenne elég, ott van a gorviki szembeszomszédság...A tengeren naponta meg kell vívni a hajóknak a maguk harcát akalózok ellen. S a kikötõben álruhában nem egy pap vagy paplovag felügyeli, az utasokkal nem-e lóg át Shadon földjére boszorkány, boszorkánymester, vagy más, tiltott tanokat gyakorló személy.

Ez utóbbi manapság gyakori. Mert akad gorviki menekült, nem egy. Nem feltétlenül kell minden gorvikiban vérszagú átkot szimatolni, de az ördög nem alszik, fokozott ellenõrzésen esnek át a menedékjogot kérõk.
Ám a fegyverkészítõk üzletága felvirágzott. A tengeren túli háború meghozta számukra mind a belföldi, mind a külföldi megrendeléseket. A kalapács ütése vígan cseng bele a mûhely levegõjébe, ez a szakma jól jövedelmez. Akad mester, ki azzal dicsekszik, készített õ fegyvereket a Szent Légiónak! Mégha az egy kis pöcök volt is igazából...
A Hit Védelmezõi mocorognak. Jelet látnak ebben. Gorviki szálaik megizmosodtak. Csak az a kérdés, ez a jel mit sugall nekik...

Szerző: **Lianna Pentangelin** » 2007.04.11. 16:31

Con Larrodannak

A koraeste a falakon belül érte õket. Letizia szinte mozdulatlanul ült, úgy lekötötte figyelmét a magas fal, a sok ember, a szagok és a látvány. Lámpásgyújtogatók járkáltak mindenfelé, macskaköves utcák közepén egy fõ árokban, mi két részre is bontotta az utat, így lehetett párhuzamosan közlekedni a szélesebb utcákban, víz folyt. vagy szenny? Szaga volt, ez tagadhatatlan. S a város lakói vödreiket, legyen az felmosóvíz vagy bili tartalma, abba öntötték bele...Épp ezért a hízott patkány is felbukkant imitt amott.
A lány ezekre oda semfigyelt. Elámult az itteniek ruháin, hogy mennyi fess férfi s mennyi fémes fegyver villan meg az övekben. A nyeregben ülõ Letizia egyreközelebb szorult a mögötte ülõ lovaghoz. Fázni is kezdett, pedig igen kellemes idõ uralkodott a városban.
Con csak rendtársain keresztül hallotta, hol érdemes megszállnia, ha itt jár: a Bátor Kandúr humoros nevû volt, de tisztességesnek írták le, ahol Domvik szolgái mindig kedvezményesen hajthatják álomra fejüket...

Szerző: **Con Larrodan** » 2007.04.11. 17:35

(Con Larrodan)

Örömmel vette tudomásul, hogy ilyen hamar sikerült elérnie a várost. Érezve a lány reszketõ testét, szorosabban ölelte, hogy saját testével melegítse, s növelje biztonságérzetét.

<Hmmm... meg kell keresnünk a Bátor Kandúrt... Raelandék szerint jó, megbízható hely...>

Kissé fintorog a csatorna tartalmán és annak kipárolgása miatt, de elég hamar túlteszi magát rajta. Újra eszébe jut úticéljuk, s az utcán sétáló embereket nézi... városõrt, vagy valami bizalomgerjesztõbbet keres, s hozzá fordul kérésével.

- Jó estét, Domvik kegyelmébõl! A Bátor Kandúr fogadót keresnénk, esetleg tudna útbaigazítást adni?

S ha sikerült az elõbbi információk birtokába jutnia, a fogadónak veszi az irányt...

Szerző: **Lianna Pentangelin** » 2007.04.12. 8:57

Con Larrodannak

Városõr helyett egy kései jobban öltözött inas akad Con horgára. Õ készségesen útbaigazít:
-Kövesse a zenét! A fogadós lányát most jegyeték el, egy kisebb mulatság van a Bátor Kandúrban! de csak egészen nyugodtan menjen oda, nem lecsúszott népek hemzsegnek ott, még vendégségben is megválogatja az úr, hogy ki lépheti át a küszöbét!
Letizia a fgadó nevén derül egyet, ránéz a férfira:
-Engem nem zavar, ha zene van.

Szerző: **Con Larrodan** » 2007.04.16. 17:29

(Con Larrodan)

Jókedvûen mosolyog, és biccent az információra...

- Köszönöm az útbaigazítást, további szép estét! - azzal fülére hagyatkozva a hang irányába indul.

- Azt hiszem kellemes esténk lesz

Szerző: **Lianna Pentangelin** » 2007.04.16. 18:07

Con Larrodannak

Ha még csak a zene fogadta vo,lna õket! de virégok is, amikkel feldiszítették a fogadót: tulipán, árvácska, orgona, nõszirom, s még megannyi más! Ebben a forgatagban, ahol húzták s fújták a talpalá valót s hol pitét, hol sülteket láttak halomra. A fogadós olyan víg kedvében volt, s orra picit tán vörös is a bortól, hogy meghívta ingyen enni a paplovagot és a lányt, ám szállás ügyében állát dörzsölte:
-Nos, jóuram, itt vannak ugyebár a fiú rokonai, szülõk, unokatestvérek, barátok s itt vannak a mi részünkrõl is ugyan ezek, egy szoba akad, de ketetjüknek az megfelelõ lesz?
-Testvérek vagyunk, ne aggódjon uram-mondta halkan és szelíden letizia, tartva magát a korábbiakhoz.
-Ó, akkor máris mutatom maguknaka szobát, nyugodjanak meg, nem fiatalok mellé rakom magukat, tudnak majd pihenni, itt mi lenn kicsit danolászunk, jöjjenek csak le bátrna, aztán ha elálmosodnának, csak a vén anyám és barátnéja lesza szomszédban, hamarabb fekszenek õk el mint maguk!-*nevetett. Az emeletre érve valóban halkult kicsit a zenebona, de azért ez messze állt a síri csendtõl. Dudorászva a férfi, aki bajszos volt, hímzett mellényû, bizonyára az ünnepi viselete, kinyitott egy pirosra mázolt ajtót s a kulcsot Con kezébe tette:*
-Két ágy, lavór, vödörke, asztal gyertyával áll a rendelkezésükre! Ha lepakoltak, költsék el velünka vacsorát, egyenek és igyanak amennyi csak jól esik, osztozván így vígságomban hogy maholnapa lányom asszony lesz!-*törölt ki egy kis könnycseppet a férfi a szeme sarkából.*

Szerző: **Con Larrodan** » 2007.04.17. 13:31

(Con Larrodan)

Lovát az istállósfiúra bízza, ad neki 2 rezet, hogy vigyázzon rá becsülettel...

//Már a fogadóban...//

- Köszönöm a kedvességét, s a szívélyes meghívást, melyet természetesen örömmel elfogadunk. Elõtte lemosnánk az út porát, de aztán számíthat ránk.
- Pakolj csak le húgom, magam is jövök, csak pár pillanat... - kintebb húzódik, hogy a lány ne hallja, s a fogadósnak súgja.
- Húgomnak szüksége lenne pár csinosabb ruhára, találok a városban még olyan szabót aki kiszolgálna? Meglepetés lenne, azért suttogom...

Szerző: **Lianna Pentangelin** » 2007.04.17. 17:21

Con Larrodannak

Letizia engedelmesen távozott, a fogadós pedig bólintott, jelezvén, a fürdõ lehetséges. Ám a ruhaügyben sajnálkozó ráncok jelentek meg az arcán:
-Talán majd holnap reggel tegyen próbát. Ilyenkor minden zárva van már, senki ki nem dugja a fejét a mûhely hátsó részérõl, ha dolgozik is ilyenkor. Vendéget nem fogadnak.
Letizia teljesen elégedett volt a tiszta szobával, az ágyat óvatosan megnyomogatta, amikor már Con is a szobában volt.
-Ó, ez nekem túl puha lesz, én szalmaágyhoz vagyok szokva. Te a vigadalomba is fémingben leszel? Nem kényelmetlen az? Ugyan, vedd már le, még komolykodónak fogsz tûnni, amikor mulatság van! Én eszem, iszom, talán táncolok is egy picit, aztán olyan nagyot alszom! Végre nem kell a tehenekkel kelnem!-arca sugárzott, látszott, alig várja, hogy finomat egyen és eleven népség között lehessen.

Szerző: **Con Larrodan** » 2007.04.17. 22:17

(Con Larrodan)

- Elfelejtheted a szalmaágyat... azt hiszem itt maradhatunk egy darabig, és szeretném, ha kényelmesen pihenhetél. - jókedélyûen mosolyog

- Hmmm... na jó legyen - azzal elkezdi lehámozni magáról a láncinget, félmeztelenre vetkõzik, gyorsan leöblíti megizzadt testét, és tiszta, egyszerûbb anyagú kék inget vett fel.

- De.... ööömmmm... igazából.... sosem volt idõ megtanulni táncolni.... izéééé... tudnál majd segíteni? kissé szégyenlõs mosoly

Szerző: **Lianna Pentangelin** » 2007.04.17. 22:43

Con Larrodannak

-Nehéz lesz elfeledni, ez nekem túl puha lesz-*sóhajtott. Aztán csend volt felõle, míg Con átvedlett civil viseletbe. Letizia érdeklõdõ szemeivel találhatta szembe magát a férfi, ha megfordult*
-Szép vagy. A tánc pedig pár lépés és kész is van. Csak ne legyél, olyan mint a petrencés rúd, hanem mint a nád, azaz tudj hajolni a derekaddal.
*Ezzel belekarolt a férfiba és elindult vele az ünneplõk közé. No, ott aztán nem hallották egymás szavát! Hamarosan helyet szorított nekik a fiús banda, kaptak ételt, púposan, aztán tukmálták volna a töményt Conba. Letizia szerény volt és visszafogott, de szemei csillogtak, tetszett neki a nyüzsgés. Aztán mikor megkapta a test ami neki járt, a lányt felkérte elébb egy spicces férfi, de nem volt goromba, csak nem tudta abbahagyni a vigyorgást, aztán a lány intett Connak, kérje le!*

Szerző: **Con Larrodan** » 2007.04.17. 23:06

(Con Larrodan)

Kissé meglepõdik, s pár pillanatra zavarba jön...Majd karján vezetve csatlakoztak a ünneplõkhöz...

Lassan evett, s nem túl sokat... természetesen koccintott az ifjú pár egészségére...

Kicsit hezitált a tánccal kapcsolatban, de csak nem hagyhatta, hogy az idegennel maradjon, megtörölte a kezét, a táncolók mellé lép...

- Szabad? - s a többieket másolva átkarolja a lányt, s próbálja a lány ritmusát felvenni... egyszer-kétszer sikerül rálépnie a lány lábára, amitõl még jobban megijed, és sokkal óvatosabban lépked...

Szerző: **Lianna Pentangelin** » 2007.04.17. 23:14

Con Larrodannak

Letizia türelmes volt és nem szólta le, ha rosszul lépett Con. Lelkesen magyarázta, hogyan lépjen, vagy még vezette is ha kell. Nem volt bonyolult, egy topi ide, egy topi oda, forgás, ez nem bálba való mozdulatsor volt! Con ettõl jobban ,egizzadt mint egy kiadós harci gyakorlattól. A zene változása áldás volt neki: abbahagyhatta.
-Egész jó volt, jönnél el egy aratótáncra és mindent tudnál!
Letizia elnyomott egy kurta ásítást.
-Ma sokat utaztunk, felmegyünk?
Letizia remélte, így lesz. Elbúcsúzott, kaptak egy kosárnyi süteménmyt, húst, cipót, zöldet, egy kis pálinkát is ráadásnak elõtte s csak aztán eresztették õket. Odafenn pedig Letizia úgy viselkedett, mint odahaza: szoknya le, alsószoknya is, és egy hosszú ingbe maradt csak.

Szerző: **Con Larrodan** » 2007.04.18. 9:31

(Con Larrodan)

- Aratótánc? Hajajj... - felnevet

Nem nekem találták ki ezt a tánc mizériát... ^^ De sebaj...
A lány ásítását látva reflexszerûen maga is "elsüt" egy kisebbet...

- Igazad lehet, magam is érzem a fáradtságot... jó lenne szundítani egy nagyot.

Azzal biccent a fogadósnak, további jó mulatást kíván és felmennek a szobályukba...

- Hmmm... ez jó volt... rég voltam lagziban... ^^ De ez a tánc... - jön fel újra és újra a téma...

Mikor Letizia levetkõzött hirtelen meghûlt benne a vér, még levegõt venni is elfelejtett... ahogy végigtekintett a bársonyos combokon... nagyot nyelt, s hirtelen hátraarcba vágta magát.

- Mi-mi-mi-mit csinálsz Te lány? Legalább szólnál, hogy forduljak el, vagy mit tudom én... - dadogja... Eltelik pár pillanat... Na? Takaró alatt vagy már?

Eközben maga is vetkõzni kezd, de a nadrágot magán hagyja, s úgy dõl el az ágyon...

- Ígérj meg nekem valamit kérlek.... Holnap reggel jó sokáig alszol, s kipihened magad rendesen... Napközépig pihenés, lustulás van elõírva. Rendben?

Szerző: **Lianna Pentangelin** » 2007.04.18. 9:58

Con Larrodannak

Bár megfordult hamar a férfi, szinte beleégett elméjébe a lábak látványa s ez megremegtette önuralmát de le nem döntötte. Megfordulva a lány épp az ágyban forgolódott és arcán látszott, valami nem stimmel neki, aztán kikelt-újra ott villantak a lábak- s elkezdett megágyazni magának a padlóra. Látszott, nem érti, min akadhatott fenn a boszorkányvadász.
-Jó, jó, de ez az ágy túl puha, a padló jobb! Belesüppedek, s mintha meg akarnék fulladni! Ah, nem mostam lábat!
Mivel Letizia mezítlábas, így valóban koszos volt a lába.

Szerző: **Con Larrodan** » 2007.04.18. 10:21

(Con Larrodan)

Gondolatait próbálja más irányba terelni, s nem a lány szépségére... Némán imákat mormol magában, s ezzel vértezi tudatát, erõsíti falait. Látva a hirtelen támadt "helyzetet" elballag, hogy szerezzen egy vödör "langyos" vizet, s mikor visszaér a lány elõtti lavorba önt belõle. Majd maga is elkezd a földre ágyazni...

- Ha Te is én is... - incselkedõen vigyorog, de mindezek alatt, mélyen a tudtában továbbra is imáit mormolja

Berrana-roda - a pengebárók édene

Berrana-roda - a pengebárók édene

Ki van itt