-Kedvencem-*jegyezte meg majd mikor elfogyptt mind, kibújt Con ölelésébõl.*-Jöhet a séta. Majd tipegek, ahogy mutattad és ringatom a csípõm...Mit esztek ti nemesek azon, nem érthetem!
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
- Akkor majd még ezt is szerzünk - kacsint... tipegés... séta...
- Csak ügyesen... de nem hiszem, hogy bármi gondunk lenne... :) Nagyon jól csinálod...
Eltöltenek odafent még kb 10-15 percet, aztán elindulnak... A karján vezeti Letiziát, leérve tudakolja a fogadóstól, hogy hol van a városi bank, s arra veszik az irányt.... ^^
A szobakorzó után elfogadható eredményre jutnak. Jöhet az utcai debütálás. A fogadóban azonnal csend lett, amikor Con a karján megjelent Letiziával. Bûvölten nézték. A lány meg somolygott az orra alatt. -Ööö...bank...bank...ahol tantumot váltanak? Az..nos, az hol is van...?
Habogás után csak kinyögte hogy a Pénzverõ utcában. Odáig az út lasú volt. Letizia halkan közölte, fáj a lába a cipõben, nem mehetne mezítláb? S ráadásként két kocsi majdnem egybeszaladt mert a kocsisok a lányt lesték az út helyett.
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
- Látod, mondtam, hogy mindenkit elbûvölsz... - súgja miután elhagyták a fogadót... Lassan sétálnak, hadd lássák együtt õket... s mikor Leti megjegyzi, hogy fáj a lába a csizmában még jobban visszavesz a tempóból.
- Nem Kicsim, sajnos most nem lehet, de ígérem neked sietünk amennyire lehet... és veszünk majd még epret.
Mikor megérkeznek a bankhoz, bemennek, s az egyik hivatalnokhoz mennek...
- Szép napot, Domvik kegyelmébõl. Con Aylarth von Sandreas vagyok, az Aylarth család örököse. Pénzt óhajtok felvenni a számlánkról... - s mutatja a családi címert ábrázoló pecsétgyûrût...
A hivatalnok kifogástalanul volt öltözve. -Önöknek is szép napot. -a hölgy -Leti- felé külön meghajolt. Majd szeméhez kis kerek valamit emelt és közelebbrõl megnézte a címeres gyûrût majd egy hatalmas nagy szekrényt kinyitott, válogatott a pergamanek közül. Kivette az egyiket, s a fejlécben lévõ címert összehasonlított a gyûrûével. -Semmi akadálya uram, hogy a kért összeget kézhez kapja-lett elégedett a látottak miatt. Egy fertályórán belül megkapta Con amit kért és távozhattak is. Letizia már nagyon fészkelõdött, s sántítani is kezdett...
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
- Nem is volt olyan borzalmas, s most már megvan a lóra való is - De most menjünk vissza a fogadóba... én megéheztem, s ahogy látom tényleg fájhat a lábad...
Kissé aggódva nézi a bicegését, majd hirtelen ötlettõl vezérelve leint egy kocsist, beszállnak, s a fogadóhoz viteti magukat... Megérkezve ebédet rendel a szobájukba, s egy nagy tál friss epret.
Letizia lehúzza azopnnal a szobában magáról a lábbelit. Vízhólyag lett a sarkán. -Ajj, muszáj ezt viselni? Mezítláb sokkal kényelmesebb és még büdös sem lesz a lábam!-nyafogott, de az epertõl szeme felderült. Persze csak étkezés után gondolt enni belõle...Csirke volt burgonyával és friss uborkával. Leti kézzel nyúlt az étel felé.
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
- Nem tart sokáig megszokni, egy-két nap, és észre sem fogod venni :)
- Nono, nem úgy... nézd, így... - mögé lép, átkarolja, jobb kezébe adja a kést, balba a villát, kezét Leti kezére csúsztatja, s óvatosan irányítja, és magyaráz hozzá...
Letizia letette az evõeszközöket és megköszörülte a torkát: -Biztos hogy te most az evésre akarsz rávenni?
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
-Ha túlságosan a közelemben vagy, sokmindenre csak éppen nem arra hogy mit kéne a villával meg a késsel csinálnom...-sütötte le szemeit, majd kezébe véve az evõeszközöket ügyetlenül beleszúrta a húsva és vagdalni kezdett. Trancsírozás lett belõle de õ ezzel elégedett volt, még szeme is sugárzott.
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
Letizia ráérõsen eszi az epret, majd a végén feláll és végignéz magán: -Levehetem? Vagy még megyünk valahova ma? Fészkelõdik a ruhában, látszik rajta, levenné. -Szép, de csak hozzáillõ alkalomkor viselném...Így vétek lenne összekoszolni.
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
- Öltözz át nyugodtan nyugodtan... Találnod kell a csomagok között néhány fehér blúzt, és valamilyen "itthoniasabb" ruhát is... - Mit szeretnél csinálni a délután? - közben elfodul, hogy a lány át tudjon öltözni...