*Ameddig a Grebalbol dolo baromsagokat hallgatja, mar erzi, hogy kicsit no a nyomas benne, amikor a voros befejezi nem birja ki hogy oldalba ne bokje, de termeszetesen a mozdulat nem eppen "noiesre" sikerul (azaz FÀJ), mint ahogy azt mar Hir-tol megszokhatta.* - Fejezd be, ne csinalj trefat ebbol, megertetted? Ezek a "gazok" mar tobbszor segitettek rajtad, vagy talan mar elfelejtetted? Es ha ennek ellenere meg mindig semmibe veszed, akkor legkozelebb mast keress meg, hogyha faj valamid.-*Most vesz eloszor levegot, miota megszolalt, de legalabb a kitores kicsit lehiggasztotta. Ezutan nekiall a hajaval babralni, ami nem szokasa, ezt Grebal is jol tudja. Ugyhogy jobb, ha most beken hagyja. Amikor Grebal visszaer a kulcsokkal szo nelkul elkezdi osszeszedni a cuccait, a taskajat, a kopenyet, majd vegul az ijat is felkapja.* - Akkor hol is van az a kulcs, es megmutatnad a szobamat?-*nez meg mindig kicsit szurosan, kulonben szenvtelen arccal a vorosre.* - Neked jo pihenest-*visszafordul Kildarhoz mosolyogva, majd elindul Grebal utan a lepcso iranyaba.*
"Olyan, mint egy szerelmes ember-...-Képtelen meglátni szerelme tárgyának hiányosságait, mert mindent eltakar elöle a fal, amit saját illúzióiból épített köré."
"Amikor a szemembe nezel, majd attol a tuztol egsz el amit Te bennem gyujtottal..."
KM esemény [Wharadak] Helyszín: A Bolyongóban Idõpont: Délelõtt Résztvevõk: Hirwestiel (Hirwestiel), Grebal Winda (NPC) _____________________________________________________________
*Kicsit morcosan néz Rád a vörös.*
- Nem gúnyolódom, hanem egyszerûen nem értek hozzá. Istentuggya' csak. hogy mit pakolsz bele azokba a kenõcsökbe. Mintha szinte direkt válogatnád, hogy minél büdösebb és undorítóbb legyen... De mielõtt ezen is felkapod a vizet, megjegyezném, hogy a hatékonyságukat nem vitatom és nem is vitattam sose. -*odaadja a szobád kulcsát,*
- Ez a Tiéd. -*koppint oda az egyik ajtóra*
- Az enyém szemben, jobbra van ha valami kéne. Öltözz át, vagy tudomisén. Itt várlak majd a folyosón. -*mondja, majd elindul a szobája felé. Mielõtt belépne, még visszafordul egy pillanatra.*
- Hjaigen... Jó lenne ha abbafejeznéd a böködést. Nem venném a szivemre, ha valami történne az apró kis kacsóiddal. -*villant meg Rád egy ördögi mosolyt, majd valahogy jobb kedvvel az arcán csörtet be a szobájába.*
//Szobaleírás (ha esetleg kellene:P):
A falak vályogból készültek, a szoba két oldalán egy egy vaskosabb gerenda támasztja alá a tetõszerkezet ezen részét. Az egyikbe egy vaskos szöget vertek (talán kabátakasztó?), egyébiránt csupaszon meredezik az ég felé. A másikra egy tükröt eszkábált valaki, úgy-ahogy látod is magas benne. A szoba további berendezése csupán egy ágyból egy asztalból és egy fiókos szekrénybõl áll. Az ajtóval szemben egy zsalutáblás ablak van, jelenleg zárva. A padló fából készült, itt-ott recseg, erõsen karcolt állapotú. Összességében eléggé lepusztultnak néz ki, de legalább tiszta...
//
-Eloszoris, valoszinu osszekeversz valakivel, en altalaban gyogynoveny-fozetekkel szoktam kimosni a sebeidet, es ritkan hasznalok kenocsoket. Es azoknak altalaban egesz jo illatuk van, igaz az izuk pocsek, de ha gondolod kirobalhatod, legkozelebb...- *Mikor Grebal megmutatta a szobajat nem megy be rogton, meg gyorsan visszafordul.* -Nemis tudom ki szokott inkabb a masikra varni...-*villant egy gonosz mosolyt Grebalra, majd eltunik az ajto mogott.* <...sotet van, en fenyt akarok!...> *Kitarja az ablakot, beengedve a delelotti nap sugarait. Igy mar sokkal baratsagosabban fest a kis szoba. A szekreny melle lep, nekitamasztja ijat, majd zsakjat is leteszi a foldre. Kopenyet felakasztja a szogre, talan ebben a melegben nem lesz szuksege ra. Aztan megnezi a szekrenyt, hogy van-e benne valami.* //Ide jonne vmi leiras, hogy mit latok ott, de ez kov KM-reagban lesz olvashato ha igaz...// *Miutan korbenezett a szobaban, es levette a mellenyt, amit ebredes utan meg szuksegesnek talalt, de mostmar tul melegnek erzi. Majd kicsit lazabbra gombolja inget, megigazitja az oven logo fegyvert, felerositi ovtaskajat, amibe belerak egy kis penzt, majd egy apro bor tokba csomagolt tort, felakasztja magara meg a zsakbol elokerult tarisznyajat, megnezi magat a tukorben-amit kulonben teljesen feleslegesnek tart-, majd miutan mindent rendben talal magan kilep az ajton, bezarja, a kulcsot elrakja, majd megall az ajtoja elott, es var Grebalra, vagy ha esetleg mar ottlenne-nem valoszinu, ebben az esetben ha odaer-, ramosolyog, ezzel jelezve, hogy o mar kesz van az indulasra.*
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Hirwestiel 2007.04.28. 23:12-kor.
"Olyan, mint egy szerelmes ember-...-Képtelen meglátni szerelme tárgyának hiányosságait, mert mindent eltakar elöle a fal, amit saját illúzióiból épített köré."
"Amikor a szemembe nezel, majd attol a tuztol egsz el amit Te bennem gyujtottal..."
KM esemény [Wharadak] Helyszín: A Bolyongóban Idõpont: Délelõtt Résztvevõk: Hirwestiel (Hirwestiel), Grebal Winda (NPC) _____________________________________________________________
*Te magad is meglepõdsz, de a vöröshajú már kint rostokol az ajtód mellett a falnak támaszkodva. Ruházata ugyanolyan csapzott mint eddig, s csupán a hátizsákja tûnt el a válláról. Arcán únott arckifejezés van erõltetve, magad is látod, hogy szándékosan.*
- Már megint órákat kell várni Rád... -*elvigyorodik, gonoszan, Grebalosan*
- Indulhatunk? -*teszi fel a több mint költõi kérdést, majd elhúzva elõtted elindul lefelé a lépcsõn. Lerombol rajta, ahogy azt kell. Mire utóléred, már el is hagyta a fogadót.*
- Mi is kell akkor? -*kérdi, és lépteit a kikötõ sûrûbben fortyogó embertömegei felé veszi.*
*Koveti Grebalt le a lepcson, majd ki az utcara.* -A keszleteimet kellene feltoltenem, azaz gyogynovenyek, kotszer, egy kis alkohol, meg ha meglatok valamit vagy eszembe jut akkor meg szolok. Es ha lehet friss arut szeretnek, de ezt mar nem is kell mondanom, hisz ismersz... *Mosolyog Grebalra, aztan vegignez a csapzott ruhajan.* <...meg mindig szornyen nez ki, ha esetleg elkeveredunk a partra, lehet nem artana belelokni a vizbe, az talan segitene...>
"Olyan, mint egy szerelmes ember-...-Képtelen meglátni szerelme tárgyának hiányosságait, mert mindent eltakar elöle a fal, amit saját illúzióiból épített köré."
"Amikor a szemembe nezel, majd attol a tuztol egsz el amit Te bennem gyujtottal..."
KM esemény [Wharadak] Helyszín: a kikötõ utcáin Idõpont: Délelõtt Résztvevõk: Hirwestiel (Hirwestiel), Grebal Winda (NPC) _____________________________________________________________
*Követed Grebalt, aki úgy néz ki, mintha ismeré a járást, legalábbis a határozottságából erre következtetsz. Legalábbis reménykedsz benne, hogy nem tévedtek el. Nagyon.
Szóval keresztül vágtok a kikötõ utcáin, melyeket a délelõtti bevásárlást végzõ emberek tömegétõl terhesek. Grebal alkatának köszönhetõen elég könnyen haladtok. A vörös néha int valakinek, de csak olyan jelzésszinten. Az utcák ezen részén sok házat fából eszkábáltak, de sok a vászonból felhúzott ideiglenes sátor is. Megannyi ember és nem ember kínálja portékáját, némelyek hangosan, kérkedõn, mások csendesen.*
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Mesemondó 2007.04.28. 19:50-kor.
*Grebal tempoja mellett is jut ideje nagyjabol korulnezni, de igazabol senkin es semmin sem akad meg a szeme. A hajon mar elszokott ettol a hangzavartol, de megsem zavarja a nyuzsges. Probalja megjegyezni az utvonalat, es kozben egy pillanatra sem veszti el szeme elol a vorost. A tempot jol birja, elvegre mar egy ideje ehhez szokott.* -Grebal, hova viszel?-*Probal beszelgetni kicsit, habar tudja, hogy valoszinu eredmenytelenul, vagy talan megsem? Amennyire tud felzarkozik, mostmar szorosan Grebal mogott lepked, de nem akar melle kerulni, ugy nem lenne aki tori elotte az utat.*
"Olyan, mint egy szerelmes ember-...-Képtelen meglátni szerelme tárgyának hiányosságait, mert mindent eltakar elöle a fal, amit saját illúzióiból épített köré."
"Amikor a szemembe nezel, majd attol a tuztol egsz el amit Te bennem gyujtottal..."
KM esemény [Wharadak] Helyszín: a kikötõ utcáin Idõpont: Délelõtt Résztvevõk: Hirwestiel (Hirwestiel), Grebal Winda (NPC) _____________________________________________________________
*A kérdés után pár pillanatra megtorpan. Mintha töprengene.*
- Régen volt itt egy házikó... -*mondja, majd ismét elindul. Mentek, térültök fordultok, de még neked is feltûnik, hogy mintha újra és újra visszatérnétek ide. Legalább kétszer. Ez már neked is feltûnik...*
- Hol a francban van??? -*fakad ki a vörös, majd egy hirtelen mozdulattal elkap egy utcagyereket. A mozdulat durva, valószínûleg fáj is.*
- Idefigyelj... -*emeli a saját szeme magasságába a körül-belül tíz-tizenkét éves gyereket*- Nem tudod, hogy hol van a vén Garabi háza?
*A fiú kétségbeesetten vergõdik a nagydarab alak keze alatt, félelmében alig bír kinyögni valamit is...*
-Azaz eltevedtel. Vajon miert nem lep meg?-*teszi hozza kicsit gunyosan, majd amikor latja a gyereket Grebal kezei kozott gyorsan kozbelep.* -Tedd le azt a szegeny gyereket, es hagyd, hogy beszeljek vele.-*Nez szurosan a voros szemeibe. Ha leteszi, akkor elkezd beszelgetni vele, ha esetleg nem, egy a Grebal sipcsontjara iranyzott rugassal probalja megvaltoztatni a voros velemenyet, es utana szol a fiuhoz. * -Szia, tudnal nekunk segiteni?-*mosolyog a fiura, hatha ezzel kicsit sikerul megnyugtatnia. Megvarja, hogy bolintson, vagy akarmi.* -Mit is mondtal, Grebal? Garabi? Ismered ot fiu? Meg tudnad mutatni, hogy hol lakik? *Mikozben a valaszra var Grebalra nez, de nem mosolyog.* <...Nem birja elviselni, hogy segitsegre van szuksege. Es nem ismeri be, hogy eltevedt. Mint egy makacs gyerek...>
"Olyan, mint egy szerelmes ember-...-Képtelen meglátni szerelme tárgyának hiányosságait, mert mindent eltakar elöle a fal, amit saját illúzióiból épített köré."
"Amikor a szemembe nezel, majd attol a tuztol egsz el amit Te bennem gyujtottal..."
KM esemény [Wharadak] Helyszín: a kikötõ utcáin Idõpont: Délelõtt Résztvevõk: Hirwestiel (Hirwestiel), Grebal Winda (NPC) _____________________________________________________________
*Grebal állja a rúgást és nem teszi le a gyereket. Ellenben szúrós szemmel néz Rád. Eltartja magától a gyereket, majd hozzád kezd el beszélni.*
- Egyáltalán nem tévedtem el. -*vigyorodik el a maga ragadozómosolyával*
- Igaz, rég nem jártam már erre, és sokminden megváltozott, de azért az utcák még ugyanazok. Az utcák és annak lakosai. -*mondja és a fiúra összpontosítja a figyelmét*
- Elég sok városban jártam, elég sok arcot láttam, hogy az ilyet egy kilóméterrõl kiszúrjam. -*közelebb engedi 'áldozatát' magához. Amaz remeg mint egy nyárfalevél*
- Zsebtolvaj -*mondja olyan utálattal ezt a szót Grebal, amennyire csak ez lehetséges, míg jobbjával (hisz eddig is baljával tartotta a fiút) egy-két gyors mozdulattal közel féltucat erszényt szed elõ a vergõdõ alak ruhájából, amelyeket a földre szór.*
- Látod? -*mondja kicsit ingerülten és Rád néz*
- Azért jöttem el erre párszor, hogy felfigyeljenek rám... Gondoltam valamelyik csak veszi a bátorságot, hogy megkörnyékezzen... és no lám csak... -*önelégült vigyor*- Ezek a mocskok úgy ismerik a várost mint a tenyerüket... -*vigyorodik el ismét, miközben ismét a fiút kezdi el faggatni*
- Szóval, mi lenne, ha egy kicsit a segítségünkre lennél? -*kérdi a fiút, aki immáron sokkal segítõkészebb. Hangját szinte cincogásnak hallod, szinte érthetetlen. Grebal le sem teszi, úgy sétálnak tovább az úton.*
- Szóval erre? -*kérdi megerõsítésként a vörös*
*Meglepodik Grebal hirtelen reakciojan, es a kolyok kileten. Aztan amikor Grebal hirtelen elmosolyodik valami nagyon furcsa, ismeretlen erzes tolti el. Gyorsan lerazza magarol, majd elindul a voros utan, de eloszor ellenorzi, hogy mindene megvan-e. Semmi nem hianyzik//KM-el egyeztetve//, igy mar tenyleg nyugodtan lepked baratja arnyekaban.*
"Olyan, mint egy szerelmes ember-...-Képtelen meglátni szerelme tárgyának hiányosságait, mert mindent eltakar elöle a fal, amit saját illúzióiból épített köré."
"Amikor a szemembe nezel, majd attol a tuztol egsz el amit Te bennem gyujtottal..."
KM esemény [Wharadak] Helyszín: a kikötõ utcáin majd Garabi Csudálatos Kisboltja Idõpont: Délelõtt Résztvevõk: Hirwestiel (Hirwestiel), Grebal Winda (NPC) _____________________________________________________________
*Néhány utcányival arrébb rátaláltok egy kis sikátorra, amely egyik házában Grebal végre felismeri Garabi boltját. Egy lestrapált cégér hirdeti a valahavolt herbalista-üzletet egy általad felismerhetetlen növény piktogrammjával. Mindenesetre nyitva van. A vörös kisvártatva útnak ereszti a zsebest (jókora hajítás és megjegyzések kíséretében), majd arra kér, hogy látogasd meg a 'szaküzletet'.*
- Én addig itt megvárlak kinn. Nekem semmi keresnivalóm odabenn. -*mondja, majd úgymond nézelõdni kezd, egyik lábáról a másikra áll, várakozik. Belépve a boltba megcsap a jól ismert szagok áradata, a füstölõk, a gyógynövények kipárolgásai... Bent elég sötét van a kinti világossághoz képest. Itt is vályogfalak tartják a tetõt, mint a környezõ házak mindegyikét. A falak mentén fapolcok, roskadásig telve mindenféle apró felcimkézett zsákocskákkal megannyi színben és súlyban. Veled szemben egy nagydarab asztal van, szinte egészen a falig tolva, mögötte egy fogatlan öregember rágcsál valamit, de amint megpillant Téged, felpattan és üdvözöl.*
- Kisaranyom... Hozta isten Garabi csodálatos üzletében!
*Most hogy végigméred, látod, hogy tetõtõl talpig színes ruhákba öltözött ember, valószínûleg dzsad származású.*
- Miben lehetek a szolgálatára, kisasszony? Netán valami csodafû kéne, mi elkóválygott szerelemét visszacsábítja? Vagy újabb elixir, mi kigyógyítha rejtélyes betegségébõl? Egy szót szóljon, s minden kívánsága valóra válik... Csak szóljon Garabinak... Egyetlen szót. -*mondja, s kezét összedörzsölve mered Rád. Kicsit tanácstalan vagy mit is mondj hirtelen. Egy pillanatra visszatekintesz, mintegy megerõsítést várva a nagydarab embertõl odakinn. Téged figyel, majd tekintete a Tieddel találkozik egy pillanatra, de aztán elfordítja a fejét, és másra figyel: kitér egy sietõ emberke útjából, eltûnve a látóteredbõl.*
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Mesemondó 2007.05.01. 14:14-kor.
*Belep a boltba, majd miutan vegighallgatta az oreget korbenez kicsit, de meg mindig egyhelyben all, amikor visszanez Grebalra, hatha tud segiteni, de most cserben hagyja, sajnos...Vegul osszeszedi magat, es megszolal.* - Jonapot. Semmi hasonlora nincs szuksegem, csak fertotlenito, erzestelenito, fajdalomcsillapito, izomgorcsoldo, nyugtato es altato hatasu szereket keresek, ha nem banja magam neznek korul, es osszeszednem ami hianyzik.- *Nez az oregre, majd a polcokhoz lep, eloszor tesz egy kort, felmeri a keszleteket. Majd ujra a boltoshoz fordul.* -Honnet szarmaznak a novenyek? Es tudna esetleg valamit az arakrol is mondani? *Mikozben hallgatja a valaszokat levesz egy-ket kisebb zsakot a polcokrol, ellenorzi tartalmukat, megszagolgatja, megtapogatja a novenyeket. Magat az arut rendben talalja, eleg gyorsan ossze is szedi amire szuksege van, sot, meg talal egy-par illoolajat is, ami elnyeri tetszeset, es egy a borbe jol belemaszirozhato a cimke alapjan izomlazito hatasu olajkevereket, de errol inkabb meg megkerdezi Garabi-t.* -Egesz pontosan mit is tartalmaz ez a keverek? Es talalok itt valahol kotszert is?- *Most tekintete megint az ajto fele teved, errol hirtelen eszebe jut meg valami.* -Esetleg tudna nekem egy darab szabbant is adni? Egy jobaratomnak nagy szuksege van ra... *Itt elmosolyodik, elkepzeli Grebal arcat, amikor atnyujtja neki a szappant...*
"Olyan, mint egy szerelmes ember-...-Képtelen meglátni szerelme tárgyának hiányosságait, mert mindent eltakar elöle a fal, amit saját illúzióiból épített köré."
"Amikor a szemembe nezel, majd attol a tuztol egsz el amit Te bennem gyujtottal..."
KM esemény [Wharadak] Helyszín: Garabi Csudálatos Kisboltjában Idõpont: Délelõtt Résztvevõk: Hirwestiel (Hirwestiel), Grebal Winda (NPC) _____________________________________________________________
*Az öreg szeme nagyot csillan, ahogy felismeri hogy végre egy mûértõvel hozta össze a sors. Szakmai kérdésedre kurtán, de tárgyilagosan válaszol//nem vagyok herbalista, az árut megfelelõnek találod. Kötszer és szappan is van:P//, majd az általad kért dolgokat a rendelkezésedre bocsájtja, közepes árakon. Mutat Neked még pár hasznos dolgot, s szinte észre sem veszed, de már vagy félórája a boltban idõzõl. Ha ki-ki pillantasz az ajtón, Grebal egyre türelmetlenebb alakját kukkanthatod meg...*
*Az arakbol megprobal kicsit lealkudni, mert hat ugye eleg sokmindent vett. Az oreg enged is valamennyit //KM//, igy mar jonak talalja. A dolgokat bepakolja tarisznyajaba a szappan kivetelevel. Ahhoz ker meg egy kis darab papirt, gyorsan becsomagolja, int Garabinak, majd mosolygo arccal, a kezeben egy kis csomaggal lep ki az uzletbol.* -Vegeztem. Remelem nem tartott tul sokaig-*egy olyan mosolyt villant Grebalra, hogyha eddig haragudott volna ra az hirtelen elillan*-Es nezd csak, kapsz tolem valamit-*megmutatja a kis csomagot a vorosnek, majd tarisznyajaba sullyeszti mielott az reagalhatna.*-, de most meg inkabb elrakom, majd kesobb kapod csak meg. Ha gondolod akar mehetunk is.-*Nez melyen a voros szemeibe.*
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Hirwestiel 2007.06.12. 19:05-kor.
"Olyan, mint egy szerelmes ember-...-Képtelen meglátni szerelme tárgyának hiányosságait, mert mindent eltakar elöle a fal, amit saját illúzióiból épített köré."
"Amikor a szemembe nezel, majd attol a tuztol egsz el amit Te bennem gyujtottal..."