Új Tekercsek - Mit, miért, hogyan?

Szerző: **Pirate** » 2007.05.12. 9:34

Yvett: Ez mind nagyon szép és jó, azt is fogom tenni amit mondasz, meg ilyenek. Ha meg nem értek valamit majd bámulok magam elé hülye szemekkel. Mivelhogy a nyelvekrõl szóló szösszenetet nem találtam. Az UT-s szabályok meg azt hiszem nem egyeznek az UT általi világleírással. Azt mindenki módosíthatja elméletben, nem? Mert pl. a tiadlani nyelv is egy érdekes kérdés... (1. erv, csak úgy lazán. 2. niarei tájszólás, mert miért ne. 3. sima pyarroni közös, de hogy miért?).

Szerző: **Quator ar Zaraquer** » 2007.05.12. 11:34

Üdv!

Õszintén megmondom nem olvastam át tüzetesen eddig ki mit írt a nyelvek, kultúrák kérdésben, így elmondom a véleményem és vagy volt már vagy nem másnál. :oops:

Szerintem a PPL/Rúna szerint vedd a kultúrköröket Pirate. A nyelveknél meg az országleírásoknál aránylag jól meg lehet határozni, hogy honnan milyen nyelvvel indul a kari. Pölö: Gorvik-gorviki, Eren-erv, Sempyer-pyarroni, stb. :wink:

Szerző: **Yvett de Crei** » 2007.05.12. 13:25

Pirate írta:Yvett: Ez mind nagyon szép és jó, azt is fogom tenni amit mondasz, meg ilyenek. Ha meg nem értek valamit majd bámulok magam elé hülye szemekkel. Mivelhogy a nyelvekrõl szóló szösszenetet nem találtam. Az UT-s szabályok meg azt hiszem nem egyeznek az UT általi világleírással. Azt mindenki módosíthatja elméletben, nem? Mert pl. a tiadlani nyelv is egy érdekes kérdés... (1. erv, csak úgy lazán. 2. niarei tájszólás, mert miért ne. 3. sima pyarroni közös, de hogy miért?).

Pirate!
Nem találtál az UT-ben nyelvekrõl szóló szösszenetet... és miért is?...

Az Élõnyelv képzettség foglalkozik kicsit vele. Hogy miért nem taglalja bõvebben? Mert már leírták az ETK-s és a Summariumos világleírásban országonként. Az UT-ben pedig nincs világleírás

Ebbõl következik - amit azt hittem egyértelmû :roll:

- hogy amit nem taglal külön az UT, az marad a megszokott módon. Így van ezzel az országok leírása, kultúrája, élõnyelve. Az UT nem egy teljesen új és különálló szabálykönyv - csak a karaktergenerálás lett szabadabb (enyhén szólva) és a képzettségrendszer alakult át drasztikusan.
Tiadlan hivatalos anyanyelve az erv. A betelepült nairei népcsoport miatt elterjedt e nyelv is, s igen sokan beszélik - még a közemberek között is - a pyarronit. Hogy melyikkel bír a karaktered? Nos mint írtam az elõbb is: Te döntöd el a családi háttér ismeretében... Ha tisztán tiadlani származású, akkor az erv. Ha leszármazotta a nairei betelepülõknek, akkor az.... a közös szerintem meg egy ott születõ, élõ, tanuló embernek is tanulnia kell - magyarán az nem anyanyelv, csak sokan ismerik.

Szerző: **Pirate** » 2007.05.13. 8:22

Yvett (és mások is): Sempyeri lesz, és a pyar az anyanyelve. Egészen apró tájszólással, de a lényeg hogy megérteti magát szinte mindenhol. De nekem (igen, csakis és kizárólag nekem személy szerint) annyira nem tetszik ez, és jobban örültem volna, hogyha komolyabb szerepet kapnak a nyelvek. Jó, lehet rájuk építeni így is, a HM-tõl függ, hogy mennyire veszi komolyan a dolgot (pl. ervek, lupárok, dolaminok, az ilanoriak és dwoonok pedig nem is kérdésesek). Nem is annyira a karakteralkotás miatt kérdeztem (megvan, tessék bírálni!) hanem a késõbbi játék miatt. A mindenféle "közösök" meg elmennek, de azért szerintem jobb lenne ha megmaradna a kultúrkörös összefoglaló a régibõl, mert abban legalább az emberi kultúrák részletezve voltak. Szóval ha így lesz, és az UT csak néhol piszkál bele egy kicsit akkor nem szóltam. :roll:

Szerző: **Kalmárfejedelem** » 2007.05.28. 7:41

Hozzászólnék a harcmûvész kérdéshez.

Véleményem szerint a Harcmûvésznek a saját maga által választott speciális és különleges küzdõstílusa a szükebb értelemben vett "harcmûvészete" a tulajdonképpeni fegyvere. Ebben gondolom mindenki egyetért velem.

Azonban ezt a harcmûvészetet a választott stílust és technikákat neki is tanulni, elsajátítani kell egy életen át.

Éppúgy mint a fejvadásznak a fejvadászkard-kezelést, a lovagnak a nehézvérviseletet, vagy a dudásnak a dudafújást, a harcmûvésznek a "harcmûvészet" képzettségét tanulnia, azaz pontokból kell vásárolnia épp úgy mint a fegyverhasználatot. Mivel az UT-ban nincs arra nézve kidolgozott ötfokozatú skála, hogy akkor a harcmûvészet-képzettséget illetõen milyen minõségbeli különbségek vannak én itt felvázolnék egyet:

Harcmûvészet (természetesen csak a kaszt képviselõi tanulhatják)
(A skála felállításánál az UT fegyverhasználat képzettségét igyekeztem figyelembe venni.) A képzettséget harcûvészeti stílusonként kell felvenni és tanulni, mindegyikre külön-külön.

1. fok: A harcmûvész inkább csak ismerkedik még a választott stílusával, egy kezdõ tanítvány, általában a gyerekkorú tanítványok szintje. Ezen a szinten a harcmûvész semmilyen elõnyt nem tud még felhasználni a választott harci stílusából (azaz a harcmûvészeti stílusoknál feltûntetett harcértékmódosítókat és sebzést még nem kapja meg) Ha valamiért mégis küzdeni kényszerül csak az alap TÉ-jével dobhat támadást és csak körönként egyszer a sebzése pedig D3

2. fok: A harcmûvész a küzdõstílus és a technikák tanulásával már eltöltött néhány évet. Tudása egy gyakorló tanítvány szintjét éri el. Ismer néhány fogást, néhány technikát, de tudás elsajátításának csak egy-két lépcsõfokát tette meg. Ezen a szinten a harcmûvész már megkapja a harcmûvészeti stílusoknál leírt harcértékmódosítók felét, körönként kétszer támadhat levonások nélkül, de a pusztakezes sebzése még mindig csak D3

3. fok: A vizsgátt tett tanítvány szintje. Maradéktalanul elsajátította és alkalmazhatja a választott stílusát és megkapja annak ott feltûntetett harcértékmódosítóit. Az iskolát elhagyó kezdõ, de teljes tudással bíró harcmûvészek szintje

4. fok Kismesteri szint. Te vagy az iskola Nagymesterének helyettese, a te feladatod a tradíció hagyományozása és a tanítványok képzése. A harcmûvészeti stílusoknál leírt harcértékmódosító mellett megkapod azokat a plusszokat is, amelyek a mesterfokú fegyverhasználatnál járnak, hisz mostmár a stílusod mestere vagy ezért jár: +5 KÉ +10 TÉ +10 VÉ

5. fok Nagymesteri szint. Te vagy a választott stílusod iskolájának elsõ számú embere, megvan a tudásod saját iskola alapításához és ezt a Dorcha illetve az ország harcmûvész elitje is kénytelen elismerni.
Az MF fegyverhasználattal járó plusszok mellett a túlütés küszöbe 10 ponttal csökken. Alaphelyzetben ez azt jelenti, hogy túlütés eléréséhez nem 50-nel, hanem csak 40 pottal kell túldobjad ellenfeled VÉ-jét.

Másik kérdés az öklözés és a harcmûvészet viszonya.

A kérdést egyszerû eldönteni: Hasonlítsátok össze egy nehézsúlyú profi box közvetítést egy aikido- stílusban lezajlott küzdelemmel. A különbség nyílvánvaló.

Bár az Öklözés képzettség nyílvánvalóan alacsonyabb hatásfokú (illetve nem is alacsonyabb hatásfokú, hanem gyökeresen és alapjaiban más) mint a Harcmûvészet mégsem jelenti azt, hogy a harcmûvésznek ez törvényszerû, hogy benne van a repertoárjában.

Az õ számára az öklözés visszalépés a barbarizmus és a tökéletlenség felé. Lehet hogy egy barbár és egy gladiátor számára a hatékony önvédelem eszköze, de egy harcmûvész számára ez a tradicionális testkultúra ellen elkövetett durva merénylet. Az Öklözést,avagy "Bunyózást" mint a bunkóság magasiskolája olyan távol áll a lényétõl, hogy szerintem nem is képes abban a formában elsajátítani Mesterfokon, ahogyan ez egy barbár, egy gladiátor, vagy egy veszett tengerész számára mesterfokot jelent. Képtelen lesz megerõszakolni magát és "elharcmûvészesíti" elõbb-utóbb.

A harcmûvészek képzését cirka 3 éves korban kezdik, lehet hogy egy izomból és teljes erõbõl eleresztett parasztlengõ láttán a kocsma nehézfiúja elismerõen biccent, de a Víz-stílus nagymestere elsírja magát! Az õ képzésüktõl idegen és durva az a testkultúra és mozgástechnika elsajátítása amit az Öklözés hétköznapi emberek számára megtanulható formája jelent. Szerintem a harcmûvész ne tanuljon Öklözést. Nem azért, mert a szabályok nem engedik. Hanem egyrészt ez távol áll a kaszt identitásától és szellemiségétõl és másrészt: minek???Van rá szüksége, ha egyszer harcmûvész? A "mûvész" jelzõ nem véletlen. Ez kötelez valamire és ki is zár bizonyos dolgokat.

Szerző: **Quator ar Zaraquer** » 2007.05.28. 10:23

Üdv!

Harcmûvészet:

1.fok: Kalmárfejedelem által megadottak.

2.fok: Kalmárfejedelem által 3. fokra megadottak. Ezt azért gondolom így, mert a fegyverforgató is már ezen a szinten teljesen megkapja a fegyver értékeit, gyakorlottan bánik az eszközzel.

3.fok: Itt azt javaslom, hogy ismét a fegyverhasználatot véve kiindulásnak állapítsunk meg egy tulajdonságot, amire a Harcmûvész megkapja a +1-ét. Mondjuk:
-Shien-Ka-To: +1 gyorsaság
-Dart-Nid-Kinito: +1 ügyesség
-Avad-Ka-Kinito: +1 erõ
-Nisen-Nid-To: +1 gyorsaság

4.fok: a pluszokat nem adnám meg, mert alapvetõen a stílus már magában kiforrott és "magasfokú" küzdelmi forma. Viszont a leírt extrákat ezen a szinten kapná meg a Harcmûvész. Mint amilyen a Nisen-Nid-To esetében a lábsöpréses manõver, vagy az a kedvezmény, ami lehetõvé teszi bizonyos fegyver chi-harcban történõ alkalmazását is.

5.fok: A Kalmárfejedelem által leírtak.

Öklözés vs. Harcmûvészetek:

Ezt már nem fejtegetném. Kalmárfejedelem kollégánk elég jól körülírta, hoyg miért is ne akarjon harcmûvész boxolni. A szabályok ugyan lehetõvé tennék az öklözés felvételét, de amelyik harcmûvész erre adja a fejét azt csak sajnálni tudom.

Szerző: **Castor de Vinter** » 2007.05.28. 10:33

Quator!

A 2. szintre vonatkozóan nem értek egyet. Ezt a képzettséget egy életen át kell tanulni.

Egy 2. szintû Harcmûvészetben ezerszer több idõ, lemondás, és energia van belefektetve, mint mondjuk egy 2. szintû Hosszúkard fegyverhasználatba.

A harcmûvész az egyik legnehezebben fejlõdõ kaszt, és ez a szintlépétáblázatából is kitûnik. Nem véletlen hogy a tudásért annyit kell kínlódniuk.

Egy 2. szinten elsajátított stílusra még nem mondhatja azt : "Én harcmûvész vagyok". Tanítvány esetleg, de még nem teljes értékû harcos.

A te megoldásoddal az a gondom, hogy túl nagy minõségi ugrás van az 1 és a 2. fok között.

A 4. szinten én azért adnám meg a plusszokat, mert ez mester szint és egy oktató tudása, harcértéke felette áll a teljes értékû (3. szinten elsajátított) harcmûvésznek.

Egy 4. szintû harcmûvészettel rendelkezõ az Mester és nem egy tizenkettõ: egytucat a többi harcmûvész között. Ezért adnám meg a plusszokat. Mert az õ harci tudása jobb, kiforrottabb mint a 3.szinten elsajátított társaié. Elsõ a "magasfokú" küzdési formák között, aki után következnek a többiek. (Az 5. szintet kivéve.)

Egyébként mindazzal kiegészíteném a 4.szintet amit leírtál, mert az jó.

Szerző: **Quator ar Zaraquer** » 2007.05.28. 10:41

Castor!

A harcmûvész tényleg lassan fejlõdik és tényleg egész életen át kell csiszolja magát. De azt se feledjük, hogy ez fõként a szellemi csiszoltság és tökéletesség miatt oly fáradságos és lassú. Magát a harcértékeket adó technikákat még fiatalkorban elsajátítja. Ezek után kezdõdik a test és lélek egyensúlyának összecsiszolása. 2.fokon is ugyan azokat az ütéseket és rúgásokat használja, mint 5.fokon csak ezek kombinációját és a slan-pszí hozzáadását fejleszti egyre tökéletesebbre a késõbbiekben.

Szerző: **Castor de Vinter** » 2007.05.28. 10:49

Quator!

Igen ugynazokat tanulja, és vég nélkül ismételgeti. Azért fáradtságos, mert abból áll egy napja, hogy millióüszor ismételget bizonyos mozdulatsorokat és EKÖZBEN alakul ki a tudatosság, az önmagunkrafigyelés, a millliószór és milliószór végigvitt mozdulatokon át tanulja meg érezni a szellem erejét, a test és lélek egységét!

Nem úgy van hogy van "elmélet" és van "gyakorlat"!!!

Ez mozgáskultúra épphogy a test és lélek egymásrautaltságáról, egymást kölcsönösen feltételezésérõl szól!! Éppenhogy az alapvetõ mozgás, a mozdulat elsajátítása ,a test érzete közben kezdi pedzegetni és érezni a "Chit"!!! Arra nevelik hogy vegye észre a mozdulatban az erõt és a harmóniát, a mozgás tökéletessége, a világra és önmagára figyelése által váli a Slan-pszi használójává és nem fordítva!

Nem úgy van, hogy oké, akkor most tíz évig testi, utána öt évig szellemi gyakorlatok vannak! SOHA nem tanítanak szellemi-lelki alapozást a hozzá tartozó testi gyakorlat nélkül! Nem hinném hogy úgy van hogy: akkor eddig tartott a technikai kurzus és most jön a Slan-pszi használat!!! Ezek nincsenek egymás nélkül! Nem egymás után tanítják ezeket "blokkok"-ban ahogy te elképzeled, hanem a technikák szerves részeként! Ez olyan mintha azt mondanád: Akkor most elkezdelek a szönyegen úszni tanítani a kurzus utolsó egy hónapjában pedig majd vízben is gyakorolhatod ugyanezt. Sokat ér akkor az elõkészítõ szakasz, ha csa a végén dobják a delikvenst a vízbe! A szellemi és testi képzés nem egymás melletti hanem egymást feltételezõ részei a Slan képzésnek!

Óriási kontraszt van a te koncepciódban az 1. -s és a 2.-fok között. Te ezt nem érzed?

Épp egy ilyen képzettség tanulása az amire NEM ez a hirtelen minõségi kiugrás jellemzõ, hanem a lassú, fokozatos, és egyenletesen emelkedõ fejlõdési görbe sok-sok év alatti állandó gyakorlással. Nem tudom, hogy milyen ismereteid vannak a tanulás pszichodinamikájáról, de az ember az így tanul.
Egyetlen egy életkor van amikor az általad emlegetett lépcsõszerû tanulás-fejlõdési görbe ilyen kigró és robbanás szerû fejlõdésnek ugrik: gyermekkorban 6-8 év között az iskolaérettség idején. (nem véletlen hogy akkora tették a tankötelezettség kezdetét) (illetve 1 és 3 év között, mikor az alapvetõ kognitív rutinok elkezdenek mûködni.)

Kicsit fura hogy 1.-szinten még tiszta lap, aki csak próbálgatja a szárnyait, a 2. képzettségszinten meg már teljes értékû harcmûvész.

Mivel támasztod alá a 2, szintre vonatkozó koncepciódat? Mert az nem jó érv, hogy mert a Fegyverhasználatnál is így van, a már ismertetett indokok miatt.

Túl nagy az ugrás minden átmenet nélkül. Engem ez zavar.

Szerző: **Quator ar Zaraquer** » 2007.05.28. 11:08

Ha az ugrást sokallod a két szint között, akkor az 1.fok a Kalmárfejedelmes 2.fok legyen a közelítés miatt.

Az általam felvázolt 2.fok-ot pedig elég egyszerû elképzelni szerintem. Nem kell gyermekkorban kezdeni és nem is tart túl soká magukat a "piszkos" technikákat emgtanulni. 1-2 év alatt a mozdulatokat megtanulja az öreg kezdõ is. Az pedig már megadja a stílus harcértékeit csak nem adja a mesteri szinthez szükséges plusz ismereteket és spec technikákat. Amit te szeretnél kidomborítani azok már a magasabb szintek. Mert azért van különbség a között, hogy 3 éves kortól 20 éves koráig 17 év alatt elsajátítja a 4.fokot az ifjú és más, ha mondjuk sok olvasás és egyéb tudomány mellett mondjuk 14-15 évesen elvonul a kolostorba és 20 éves koráig megtanulja megvédeni magát a stílus fogásaival. A második esetben is birtokában van a mozdulatsoroknak és harcértékeknek, de ez csupán 2.fokú ismeret.

Szerző: **Castor de Vinter** » 2007.05.28. 11:26

Quator ar Zaraquer írta:

Az általam felvázolt 2.fok-ot pedig elég egyszerû elképzelni szerintem. Nem kell gyermekkorban kezdeni és nem is tart túl soká magukat a "piszkos" technikákat emgtanulni. 1-2 év alatt a mozdulatokat megtanulja az öreg kezdõ is....

Quator te ezt most át is gondoltad ezt a mondatot? Itt nem egy két hetes OKJ-s kézésrõl, vagy Mari néni fõzõtamfolyamáról van szó!!! Ezt tardaíció, õshagyomány és életforma!!! EZ az ÉLETÜK! Kérdezd meg Schintert, hogy Kínában hány évesen kezdik a shaolin képzést!!! Kérdezd meg hogy mennyit gyakorolnak míg mondjuk a "tírgrsis"-stílust elsajátítják!!! Hogy miért élik az egész életük a kolostor falai között! Ez nem valmi beugrok a dzsúdó-büfébe technikát tanulni -szituáció! Ez egy életre szóló elhívás, hagyomány és folyamatos erõfeszítás ami egész életen át tart egy pillanatnyi szünet nélkül!!!

Quator ar Zaraquer írta:
3 éves kortól 20 éves koráig 17 év alatt elsajátítja a 4.fokot az ifjú és más, ha mondjuk sok olvasás és egyéb tudomány mellett mondjuk 14-15 évesen elvonul a kolostorba...

Igen...nem 20 éves koráig fog a 4. fokig eljutni, hanem olyan 35 és 40 éves korára között! Qator nagyon rossz arányérzékkel méred az emberi tudást és tanulási képességet ez nem valmi tankönyv amit be lehet biflázni és akkor tudom! Ezt folyamatosan szinten kell tartani, egész életükben, minden pillanatban a tökéletes és tudatos mozgást szem elõtt tartva!
Ez nem valmi matekképlet!

Olvasás és egyéb tudomány???? Milyen elsõdleges tudománya kell hogy legyen a harcmûvésznek a meditáción és a harcmûvészetén kívûl, ha EZ az élete, ezen alapul a közösségük értékrendje? Tanuljon mechanikát és statisztikát? Nem 14-15 évesen vonul kolostorba hanem 3-6 év között!
14-15 évesen elhajtják õket a büdös francba kapálni, vagy juhokat terekni, az a kor már õrült késõ!!! Az emberi test idegrendszre olyan, hogy van egy érzékeny, szenzitív, imprinting korszak a fiatal években, ha az elmúlik és a test, az idegrendszer nem kapott megfelelõ minõségû és mennyiségû ingerlést, jelen esetben olyat, hogy igazi harcmûvésszé váljon, akkor már nem is fog. Mert ez az érzékeny, szenzitív életkot elmúlik s akkor csókolom, lehet menni kapálni, vagy vadakat terelõ juhásznak! Ezért kezdik már olyan 3 évesen a maguk életkori szintjéhez igazítva!

A magam példáját mondva én 15 évesen kezdtem el thai-boxra járni. A thai-földi gyerekek 7-10 évesen bajnokságra járnak versenyezni!

Úgyhogy igen is a 2. képzi szintû harcmûvész még fingot se tud a vizsgázott társaihoz képest.

Szerző: **Quator ar Zaraquer** » 2007.05.28. 11:46

Talán jó lenne meggondolni a dolgokat Castor. A sportversenyeken is sokan vannak akik nem 3 évesen mentek Tibetbe, hanem tizenévesen elmentek edzésre a városi sportcsarnokba és néhány év múlva nemzetközi veresenyeken értek el szép sikereket. Õk is a harcmûvészeti stílust tanulták és használják. Annyi, hogy azt a 10 évet elõtte és a versenyzõi pályafutás utáni életet nem szentelik a szellemi csiszolódásnak olyan szinten mint a Tibeti shaolintempolm szerzetesei. Most akkor a te arányérzékelésed szerint Castor õk jobban felfognák a technikákat? Vagy esetleg Marinéni a takarítónõ titokban távolkeleti Nagymester lenne? Kétlem. Egyszerûen a fizikai technikákhoz sem idõ, sem energia nem kell annyi mint a szellemi fejlõdéshez. Amit rendszerileg viszont már a pszi és a titkos psziképvésel nem a Harcmûvészet képzettség. Az a gond, hogy te itt folyamatosan nem az adott képzettséget tárgyalod, amit eredetileg te vetettél fel, hanem azt próbálod bizonygatni, hogy egy harcmûvész teljes életen át tartó képzése milyen összetett. Ez így is van. Csak az a gond még mindig, hogy most nem a teljes repertoárt tárgyaló képzettségrõl beszélünk, hanem csupán egy részt a nagy sokaságból.

Szerző: **Castor de Vinter** » 2007.05.28. 11:52

Quator ar Zaraquer írta: A sportversenyeken is sokan vannak akik nem 3 évesen mentek Tibetbe, hanem tizenévesen elmentek edzésre a városi sportcsarnokba és néhány év múlva nemzetközi veresenyeken értek el szép sikereket. Õk is a harcmûvészeti stílust tanulták és használják. Annyi, hogy azt a 10 évet elõtte és a versenyzõi pályafutás utáni életet nem szentelik a szellemi csiszolódásnak olyan szinten mint a Tibeti shaolintempolm szerzetesei. Most akkor a te arányérzékelésed szerint Castor õk jobban felfognák a technikákat?

Pontosan kedves Quator!

Ugyanis ha ezek mellé a te un. harcmûvészeid mellé állítanánk egy 500 évvel ezelõtt élt shaolin szerzetest, aki nem Tótiba, a városi sportcsarnokban hétvégente tanulta a kung-fut, henem ez volt az élete, hát az úgy leiskolázná a te nemzetközi versenyzõidet technikákból, hogy fejlesütve mennének vissza a Zetor vezetõülése mögé szántani!!!
Nehogy egy kalap alá vegyél már egy tradicionális vérbeli, annak is nevelt harcmûvészt, a pajtadiszkó kidóbó gyerekével, aki versenyez!
Az a tudás olyan is.
Nem lehet egy lapon azzal emlegetni aki mondjuk 3 éves kora óta ezt csinálta.
Pusztén ha a tanulásra fordított éveket is nézzük.
És épp ez az épp a szellemiségét nem érted: aki Yney világán harcmûvész az olyan világba születik aki nem élhet másként, nem tud, és nem is akar. Ezek nem hétvégi kung-fusok, akik hobbíból lejárnak kesztyûzni a terembe. Ezek MÛVÉSZEK. Tökéletesség (megvilágosodás) keresõk.
Arról szól az életük hogy törekednek rá. Ha nem érik el ebben az életben, majd egy következõben...ha abban sem akkor majd egy következõben...és ehhez a harcmûvészet az ösvény.
Ez nem "csak" egy képzettség a sok közûl! Ez nekik út az emberi lét teljességéhez, a Megvilágosodáshoz, a reinkarnációból való kilépéshez. Te ezt nem bírod felfogni. Ezt nem érted. Egy kútban ûlõ békával nem lehet az óceán határtalanságáról vitatkozni.

Szal a 1. képzi szintû harcmûvész még csak rálépett erre az útra. A 2. szintû tett rajta egy lépést. A 3. képzi szintû már rajta is tud maradni az úton. 4. szintû már látja a végét, az 5. képzi szintû pedig meg is ékrezett.

Szerző: **Quator ar Zaraquer** » 2007.05.28. 12:02

Sajnálatomra még mindig nem vagy képes/hajlandó megérteni amit próbálok a szádba rágni kedves Castor.

A városi sportoló ezért van a 2.fokon és már ott ismeri a technikákat, amivel a harcértékeket is megpaja rendszerileg. Az 500 éves hagyományokkal felszerelkezett NAgymester meg 5. fokon harcmûvészetbõl, pszíbõl 4.fokon (csak azért nem 5.-en mert UT szerint a 4. a Slan) és titkos pszíbõl szontén 5.fokon. Meg emellett még ki tudja hányféle dologban igen kiemelkedõ képzést kapott. Most akkro ott tartunk megint, hogy amirõl elvileg most beszélnünk kéne az az, hoyg a városi sportoló miért is nem birtokolja a stílus harcértékeit? Mert a eliskolázás nem azért fog megtörténni mert nem ismerte azt az "egyenesütést" amit a nagymester is csak rendszerieg a nagymester ezt kb 10-15 szinttel magasabb értékekkel és a pszi diszciplínák kombójával mutatta be és még jó, hogy lecsapta a sportolót. De ugye errõl beszéltem eddig is csak te nem vagy képes elszakadni az egész tudásbázis egybenkezelésétõl. Mégegyszer hangsúlyoznám: A HArcmûvészet mint UT-ba belefoglalandó képzettség és a HArcmûvészet mint egyész életet meghatározó, számos UT-s képzettséget egyszerre magábafoglaló Út Nem ugyan az. Amirõl itt most szó esik a HArcmûvészet mint csupasz, elárvult harci képzettség! :roll:

Szerző: **Navaratna** » 2007.05.28. 12:07

A téma túl van tárgyalva. A karakter, ami miatt felmerült, elfogadtatott. Akkor mirõl vitáztok ti itt? Két mondatban le lehetne ezt zavarni, emberek... :roll:

Új Tekercsek - Mit, miért, hogyan?

Ki van itt