Fogadó a Csendes Szomszédhoz

[Navaratna]

(Jadrána)

A lány pár ember tarkóját megtapogatja, egy rövid elnézést után. Aztán megpakolja a hasát s elégedett, ilyen gyakran sosem evett még húst. Elmosogat, a szokásos dúdolással, majd irány a viskó. Mester sehol. Jadrána maga mögött összefûzött ujjakkal nézelõdésbe kezd, hogy elfoglalja magát.

[Abdul Al Sahred]

Most hogy a mestered nincs itt, és egyenlõre nem a tanításra kell koncentrálnod, van egy kis idõd jobban szétnézni. Sok érdekes dolgot látsz, amikne eddigi tapaszatalataidnak köszönve sejted a rendeltetését. Tüzetesebben mégsincs idõd nézelõdni, mert Haggar mester már be is lépett a mûhelybe, ám ahogy az ajtó felé fordulsz, nem õt látod belépni. Egyenlõre a befelé tûzõ nap miatt csak körvonalakat látsz, de az alkata kizárja, hogy a mester lenne az. Mikor belép, kissé megnyugtat, hogy eddig minden nap láttad a kocsmában, és zárás után is maradni szokott, tehát törzsvendég. A nevét azonban nem tudod, a mestereden meg a kocsmároson kívül, pár szót leszámítva, senkivel nem ismerkedtél, vagy kezdeményeztél beszélgetést. Látja rajtad, hogy nem õrá számítottál, természetes mosoly terül el arcán:

-Ne ijedj meg, Haggar mester küldött, a nevem Marcus. Sajnos sürgõs dolga támadt, így ezen a *kiköp egyet* dögön már nem fogsz semmit megtanulni, sõt. Mivel nem liliom illat ami felõle árad, el kell vinnünk. Nekünk nincs hullaégetõ kemencénk, de az álszenteknek van, ez már bevett szokás, ha elintézünk egy dögöt, tragacsra tesszük, és eltoljuk hozzájuk. Hehe, õk persze elégetik, hogy nehogy feléledjen és az õ nyakukra járjon. Na pakoljuk össze az öcsköst.

Azzal megindul ki az ajtón, és egy agyon strapált fából készült tragacsot tolva jön be vissza az ajtón.

-Látom nem vagy túl lelkes, pedig ezt a munkát is el kell végezni. Ha miattam aggódsz, menj beszélj a kocsmárossal, én addig elõkészítem a tragacsot, de kellesz te is, hogy rápakoljuk.

[Navaratna]

(Jadrána)

//Kérnék errõl a Marcusról egy személyleírást, már ami a külsejét illeti //

Az idegen körvonalra tekintve keze valami éles tárgy után tapogat. Ez a Nekropolisz, sose lehet tudni. Aztán mikor kiderült, nem egy zombi érkezett , kissé nyugodtabban viselkedett.
-Üdv, Marcus. Jadrána vagyok, ha ez számít valamit. Tegeznem vagy magáznom kell? És kik azok az álszentek?
Nem ismerte a temetõvárosbeli szlenget.
Megragadja az illatozó hullát Marcussal és felrakja. Aztán egy csontfûrészt vesz magához.
-Nem kérdezek, ha ártani akarsz, majd kipróbálom, hogy fog ez-célzott a fûrészre. Nyugodtságot öltött magára.
-Mást nem üzent a mesterem?

[Abdul Al Sahred]

Marcus az átlagosnál valamivel magasabb ember féfri, harmincas éveinek a közepén járhat, hosszú fekete göndör haját varkocsba fogva hordja, az ő nyakában is ott szokott lógni a varjúszárny, lehet hogy ez azt jelenti darton papja az illető, nem vagy benne biztos, hisz a kocsmában elég sok emberen láttad már, ennyien csak nem lehetnek egy helyen. Marcus arcán, most hogy jobban megfigyeled, egy nagyon enyhe sebhely látható, ami a bal járomcsontjától az álláig húzódik. Szája sarka aháynszor csak láttad, ez most sincs másképp, enyhe mosolyra húzódik, vagy ilyen a természetes arckifejezése, tekintetében is mintha állandó jókedv bújkálna.

-Persze hogy tegezned kell, mi nem adunk az ilyen mellékes dolgokra, az az álszentek dolga. Ők pedig szintén dartonban hisznek, és igaz papjainak is tekintik magukat. Kétségtelen, hogy ők előbb voltak, ezért ortodox ágának nevezik őket Darton egyházának, de mind besavanyodott koravén zsémbes ember, a humort semmire sem becsülik, sőt nem is értik. Na most hozzájuk igyekszünk, ha szerencséd van, rájössz magadtól is, hogy túl komolyak. Nah, indulhatunk, a fűrészre meg nem lesz szükséged. nem lenézésképpen mondom, ha elakarnék bánni veled, már megtettem volna, a fűrész nem segít semmit, kint meg még a végén elhagynád. Haggar mester nem szereti ha széthánnyák a szerszámait. Egyébként jó hogy mondod, tényleg üzent. Azt mondja sajnálja hogy így alakult, a kézlevágást majd máskor megtanítja.

[Navaratna]

(Jadrána)

Biccentett, visszatette a helyére a fűrészt. Ha olyan lett volna, mint az ikertestvére, akár még azt is megjegyezhette volna, nem rossz vágású a férfi, de mivel Jadrána nem a lába közével gondolkozott elsősorban, így a varjúszárny is bekerült a képbe, s azon morfondírozott, milyen rangú Darton-szolgával került össze.
<Mindegy, a jelet viseli, s mivel a fogadó egy szentély, mért ne lehetnének ott sokan, akár egy pap is lehet, nem? >
Épp ezért a fűrész lerakása után, mikor visszatért a halottszállító tragacshoz, lenézett Marcus kezére, majd megfogta, s megcsókolta. Aztán megfogra a tragacsot.
-Én készen vagyok, vihetjük.
<Egymásra fújó felkentek? Minek, ha ugyan azt az istent szolgálják? Ez vicces. Kicsi vagyon én ahhoz, hogy ezt megértsem, ha ők értik, az már elég, nekem meg végül is mindegy>
Menet közben még megkérdezi:
-Mikorra várható mesterem előkerülése? A délutánom szabad így?

[Abdul Al Sahred]

Mikor kezet akarsz neki csókolni, elveszi a kezét:

-Semmivel sem érek többet mint te, attól, hogy Dartont szolgálom, ez a tény még nem helyez föléd. Este majd megiszunk valamilyen italt a kocsmában, abban benne vagyok, kézcsók nem jár. Ja és a délutánod foglalt, nem olyan kicsi a nekropolisz, majd meglátod. Tényleg, ez eszembe sem jutott, mégis beszélned kéne a kocsmárossal, hogy csomagoljon nekünk egy kis kaját, vacsorára biztosan nem érünk vissza. Én addig befejezem a cimbora rögzítését. Hmmm a fejét az ölébe szíjjazhatnám Na nem bántom, nem biztos hogy ő tehet róla. Mármint arról, hogy élőhalott lett. Na én kint várlak az úton amíg hozod a kaját.

[Navaratna]

(Abdul, az ebéd már megvolt Délután eleje van, ebéd után ment a karim a hullához és ekkor futott össze Marcussal, így a kocmáros max vacsit pakolhat )

(Jadrána)

-Tudom, de így szokás és ezt szép szokásnak tartom. Akinek Darton erőt ad, az az én szememben megérdemli. Kérem a kezed-ragaszkodott ehhez Jadrána. Lehet, hogy új, fezstelenebb vallási irányzat ez, amihez Marcus tartozik, nincs is ezzel baja, de attól ő még szeretné betartani azt, amit azóta így csinál, mióta szíve Darton felé fordult.
-Ha délután ráérsz szeretném, ha gyakorolhatnék rajtad. Ha lesz rá időm. Megnézném a csigolyád a nyakadon s az akasztócsomót is elkészíteném a nyakadba, s a kötözést is szeretném begyakorolni kezeden, lábadon. szabad?-kérdezte közvetlenül, közben már nézegette a férfi csuklóját, bokáját, nyakát Aztán ránézett Marcus szemére s jobb szemével kacsintott. Ezzel szerette volna oldani a szokatlan kérés furcsaságát.
Ráhagyta a férfira a rögzítést s besétált a fogadóba:
-Uram! Szükségem lenne két fő részére csomagolt útravalóra, a vacsora helyett. Mosogatásra itt leszek, most égetni viszünk egy tetemet, Marcussal.
Türelmesen vár ha megkapja az útravalót, azzal viszatér a tragacshoz s készen áll vonszolására. Izzasztó lesz de erősödni is kell

[Abdul Al Sahred]

//hű tényleg, eltoltam, de már kijavítottam, csak kissé eltájolódtam //

Beletörődően engedi, hogy megfogd a kezét és megcsókold, de mielőtt visszahúznád a sajátod, ő is kezet csókol neked:

-Ha te azért tisztelsz és csókolsz kezet, mert Dartont szolgálom és ő megáldja erőfeszítéseim, akkor neked is jár a kézcsók. Te az ő földi itélője vagy, és azon fáradozol, hogy fejlődj, tökéletesítsd tudásod, és méginkább őt szolgáld ezáltal. Ja és amint visszaértünk, gyakorolhatsz rajtam, de ebből azért nem csinálunk rendszert, néha persze lehet róla szó, semmi akadálya.

A kocsmában a kocsmáros éppen egy hangafa pipát tömköd nagy igyekezettel, szinte művészien apró finom mozdulatokkal, minden figyelmét ennek szenteli, míg nem végez a művelettel, nem is válaszol, már kezded azt hinni észre sem vett téged, de aztán megszólal:

-Hát persze, említette marcus, hogy elhív a hullát eltakarítani, mindjárt csomagolok nektek kaját. Ja és ma este nincs semmi munkád a kocsmában.

Mindezt úgy monda, mint aki nem teljesen itt van a földön, lélekben már a pipázásnál tart. Elmegy hátra a konyhába, és tíz perc múlva kerül scak elő, egy kis tarisznyát tartva a kezében. Leteszi eléd a pultra. Elővesz a pult mögötti egyik sarokból egy söprűt, kihúz belőle egy szálat, meggyújtja az egyik fáklyáról, és a pipához emeli. Szippant párat rajta, a pipában felizzik a parázs, és mézes dohányillat kezd terjengeni. Ekkor rád néz:

Te még itt vagy? A tarisznya. Abban van a kaja, menj csak nyugodtan.

Majd a kandalló tüzébe révedve pipázgat, miközben a pulton támaszkodik.

[Navaratna]

(Jadrána)

Nézi a kezét, ahol megcsókolta a férfi, horkant egyet, megvakarja a tarkóját.
-Nekem nem kell szépet tenni...-és elhúz a kocsmároshoz
Tényleg várja, mikor lesz az, hogy a kocsmáros rácsodálkozik, hogy van ott valaki, végül ora alatt mosolyog.
<Este nincs munka? Nehezen hiszem, a pipa elvette a férfi eszét, de ha nem leszek itt, még fel lesz fortyanva, hogy késtem. Tehát itt leszek>
Épp ezért, várja, hogy az étel kihordása után még mond valamit, de nem A dohánynak kellemes illata van.
Biccent és megy is vissza Marcushoz tarisznyástul.
-Indulhatunk.

[Abdul Al Sahred]

Marcus csak vállat von arra, amikor azt mondod, hogy neked nem kell a szépet tenni. Mikor Visszaérsz a kocsmából, a hulla készen áll, végül a hóna alá lett szíjjazva a feje, mintha egy labdát fogna:

- Hosszúkarddal remélem tudsz bánni, mert ha bajba kerülünk, akkor azt fogsz tőlem kapni. Jól jegyezd meg, közönséges fegyver a dögök ellen egyáltalán nem hatásos, egy karcolás nem sok, annyit sem tudsz ejteni rajtuk, akkor inkább fuss, ha semmilyen mágikus fegyver nincs nálad. Hogy miért mondom ezt el? Készülj fel, hogy az utunk nem lesz könnyű, ha valaha tanultál harcolni, most valószínűleg szükséged lesz a tudásodra, a fogadó területén kívül ilyenkor már nagy odakint a nyüzsgés. A főúton fogunk menni, ahová csak ostoba és ennélfogva alacsony hatalmú élőhalottak merészkednek, de nem szabad lebecsülnöd őket, főleg hogy még soha nem is láttál közülük "élve" egyet sem. Az emberek a falakon kívül Erionban elhiszik amit az álszentek mondanak, miszerint ők urai a helyzetnek és kordában tartják az élőhalottakat. Ez nagyon erős túlzás. Tény hogy nagy a hatalmuk, de ilyenkor este ők is csak komoly céllal merészkednek ki, feleslegesen nem kockáztatnak. Igaz az is, hogy sok dögöt elpusztítanak, de csak ilyen szerencsétleneket mint amilyen ez is, valójában születik helyette másik, semmivel sem lesz belőlük kevesebb, akárhányat megölhetsz, odakintről folyamatosak a szállítmányok, akikből aztán dögök lesznek. Egyenlőre ennyit elég tudnod, induljunk.

Azza megfogja a nyikorgó tragacsot, és elkezdi tolni a nekropolisz belseje felé, közben azért hátranéz a válla felett, hogy követed-e, és ügyel hogy ne maradj le tőle túlságosan

[Navaratna]

(Jadrána)

A lány arca megnyúlik.
-Nem értek kardhoz. Csak bárdhoz vagy késhez. Ugye el tudsz két hullát is tolni, ha meghalnék? Hamvasztást kérek és Ervába küldjék a hamvakat a családomnak.
<Hm...mért is hittem, hogy egy sima halottologatás lesz... De legalább meghagytam, hogyan bánjanak a hullámmal.>
Ezért a valamikori mesternének egyik egykezes bárdját magához veszi. Nem optimista
-Köpj rá, akkor máris szent lesz.
Jadrána csak ezt tudja magával vinni
-Hogy néz ki egy élőhalott?
Követi Marcust de a fegyver végig a kezében van.
<A Mester ilyesmire még nem készített fel. Vagy ez a mai lecke? Séta a nekropolisz belsőbb részén? ...urnám se lesz ha elégetik a tetemem...>

[Abdul Al Sahred]

-Ha biztonságérzetet ad, hozd nyugodtan a bárdot, de azzal nem mégy sokra, csak elveszítenéd, jól jöhet az még a falakon kívül. Ha olyan helyzetbe kerülünk, megjelenik majd a kezedben egy kard, és nem annyira baj hogy nem tudod használni, boldogulni fogsz vele. Meghalni meg talán nem fogsz, de ha túlélnélek akkor megteszem amit kérsz. Azért imádkozz Dartonhoz, hogy egy darabig még a földön szolgálhasd őt. Az élőholtakat meg fel fogod ismerni. Ha az úton élőnek tűnő közönségesnek látszó emberrel találkozunk, akkor magyobb a baj. De egyenlőre ezen kár aggódni

Megindultok, a naplemente ma vérvörös volt, már lebukott a horizonton, csak néhány narancssárga fénykéve látszódik halványan, lassan be fog sötétedni. Szerencsére telihold lesz, úgyhogy látni fogtok az úton.

[Navaratna]

(Jadrána)

Homlokát ráncolja.
-Hogy jelenik meg egy kard? Honnan jön? Majd varjak hozzák az égből? Vagy fel kell kapnom egy csonot és karddá volt változni a csont? Combcsont jó hozzá?...
No igen, Jadrána és a papi mágia ugyebár...
Követi a férfi tanácsát, inkább beteszi a halott mellé, annak lábához a fegyvert, de szemmel tartja. Mármint a fegyvert. Meg a hullát. Is.
-Az élőhalott büdös? ... akkor a volt szomszédunk az volt. Olyan büdös volt a lába, hogy nem lehetett vele megmaradni egy szobában. Néha még lócán se-mormogta és felnézett az égre.
<Sötétben ketten egy tragacson hullát visznek. Ez olyan... itteni szokás. Darton, szeretném még folytatni a tanulmányaimat.>
-Ha meghalnék, mondom, nem vagy csúnya-és néz tovább előre meg oldalra. Néha hátra is. De a férfira nem.

[Abdul Al Sahred]

- Könyörögni fogok Dartonhoz, és ő megjelentet majd a kezedben egy kardot, hogy esélyel vehesd fel a harcot.

Mindezt menet közben mondja, időnként hátranéz mögétek, és mintha kissé feszültebb lenne mint alkonyatkor, mintha hatalmas vihar dúlna a lelkében, aminek hullámai átcsapnak amúgy nyugodt viselkedésén. A kérdéseidre viszont továbbra is válaszol:

- Hogy büdöse? De még mennyire hogy az, no nem mindegyik, de a zombik igen. Viszont nem mindenki zombi aki büdös, valószínűleg a szomszédod sem.

A nyugtalanság érzete továbbra is körülengi Marcust, vagy legalábbis neked úgy tűnik. Amikor a nagyon visszafogott burkolt vallomás kibukik belőled, megáll, leteszi a tragacsot lábaira, és feléd fordul, nem zavarja hogy nem rá nézel

- Figyelj Jadrána. Nem fogom hagyni, hogy meghalj, ez csak akkor történhet meg, ha én is meghalok...

Elhallgat, és maga elé néz, mintha zavarba jött volna attól amit mondál neki a kinézetét illetően. Úgy tűnik érti az egyszerű kijelentés mögött rejlő tartalmat, de nem tudja hogyan kezelje.

-...ha ezt gond nélkül megússzuk, néha amikor van időd beszélgethetnénk, mesélhetnék neked a sírokról a fogadó mögött, meg általában a Nekropoliszról, persze csak ha lesz kedved.

[Navaratna]

(Jadrána)

-Ne aggódj, a halál csak a kezdet, nem?-mosolyodik el, igaz, ő sem felhőtlen jókdevű, mert tart azért a sötéttől (vagyis inkább ami benne lapulhat), pláne hogy egy papféle is aggódva tekintget körbe.
A lány a tragacsot nézi.
-Nem tolod? Így nem érünk oda és megesznek minket-elvileg viccnek szánta.
-Szabadidő? A mesterem igen komoly férfiú. És sok okos dolgot tanít nekem. Ha nem megy a tanulás rovására, szívesen meghallgatom amit mondanál.
Ezután ha tovább mennek, még éberebben próbál figyelni.
<Most arra figyelj, te lány, hogy nehogy valami büdös eléd toppanjon.>