A Tükörvilág

[Az Álmok Õrzõje]

(Egren cwa Trimelion és Della nevenincs papjának)

*A kisfiú vigyorogva nézi a szellem Egren és a pillangó pap közötti "súrlódást". Hangosan kacag rajtatok, még örömében tapsikolni is kezd. Két széles vigyor között válaszol a papnak.*
- A lelkemet akarják... de azt bizony meg nem kapják ....
*A lepel majdnem felállt már a görnyedéséből, de aztán hirtelen visszahanyatlott a földre - mintha újra a fény érte volna el, pedig az nyugodalmasan pihen a pap kezében.*

//nyugodtan beszélgethettek egymássla, cselekedhettek - ha a kisfiú közbeszólna valamit írok //

[Herold Bardelot]

(Egren cwa Trimelion)

-Ne félj tölem csak azt szerettem volna megnézni egyáltalán fel tudnál e emelni vagy rajtad is átsiklok mint annyi máson. Ha te sem tudod hogy ki vagy honnan tudsz a fekete toronyról? Milyen királylány, miyen kincs? Kicsit lemaradtam. Talán induljunk mert ha a Halál megint eröre kap és az uralma alá hajt minket abból nem sok jó fog kisülni. A Te lelked akarják a varjak? NO akkor merre is menjünk ki tudja az utat? Azt a fényes bigyót meg ne dugd el nagyon, jó!
Teszek fel csomó kérdést mi az eszembe- vagy a helyére - jutott.

[Quator ar Zaraquer]

(-)

-Inkább máson sikoljál. Annyira nem ismerjük egymást és eléggé hajadzol a másik fekete alakra. Egyébként az, hogy nem tudom ki vagyok nem újdonság. Mióta az eszemet tudom nem emlékszem magamra. A szárnyaslóval közlekedő figura említette a fekete tornyot meg a mátkáját, hogy ott raboskodik vagy mit csinál. A kincsről talán a fiú felvilágosít minket.

*Ezzel elindul a pillangó, de meg is torpan néhány méter után. Kicsit forgolódik aztán egy másik irányba is repül néhány métert. Ezután megvakarja a kobakját és visszaszáll a többiekhez.*

-Merre is van az arra? Egyébként ez a fura szemű lepedő lenne a Halál? Én azt hittem darton egy vértes és örökké vigyorgó csontváz vagy hasonló.

[Con Larrodan]

(Ryuu)

- Értem, s nagyon köszönöm hogy eddig is segítségemre voltál *földi hajol, legmélyebb tisztelete jeléül...*
Ugye nem történhet semmi bajod nem történhet visszafelé?
Vigyázz magadra Égi paripa, s kívánj sok szerencsét!

*Majd gyors tempóban a ház felé veszi az irányt, kitartóan fut...*

[Herold Bardelot]

(Egren cwa Trimelion)
< ... még ennyi amnéziást ... >
-Jól van na nem kell úgy ...szárnyközé szívni. Akkor futás ha a légijárat nem áll rendelkezésünkre. Az meg hogy hasonlóak vagyunk? Miben is? Én is fekete vagyok sárga szemekkel vagy látsz nekem engedelmeskedö sirályokat pl? Esetleg átlátsz a "Lepedön"? Nem elég neked ez még valami csontváz figura is kéne ? Te most vagy ennyire bátor vagy, vagy ....Bah hagyjuk nem érünk erre rá induljunk már! Nézelödök körbe egyre idegesebben.
-Mondtam hogy milyen gyors, ne veszetegessük a drága idöt léééccii!

[Az Álmok Õrzõje]

(Egren cwa Trimelion és Della nevenincs papjának)

*A bájosnak nem nevezhető beszélgetést egy hatalmas széllökés szakította félbe. A kis pillangót jópár méterre tolta arréb az áttetsző valamitől és a csupasz kisfiútól - még a levegőben pörgött is úgy 3-4-et. Igencsak kellett neki erőlködnie, hogy visszanyerje teste felett az uralmát.

A kisfiú is megtántorodott a széllökés következtében, majd miután elült a váratlan támadás arra nézett amerről a pillangó-pap és az áttetsző szellem érkezett.
Kerekedő szemekkel figyelt arra, majd rohanni kezdett szó nélkül...

A pillangó-pap nem csak a fiú furcsa viselkedését veszi észre, hanem azt, hogy az átlátszó szellemtest lassan szétoszlik teljesen és semmi nem marad belőle.

Egren szellem testét nem bántotta a szélroham, de furcsát tapasztalt magán - mintha valami satuba szorítaná egész lényét, még így is hogy nincs kézzel fogható teste. A szorítás egyre erősebbé válik, majd lassan a légszomj is eluralkodik rajta - teljesen olyan mint hús-vér emberként a levegő hiányának tünetei. Aztán lassan a világ kifakul szeme elől, csak matt éjsötétet hozva reá - és ebben a sötétben mintha zuhanna és zuhanna....a végén iszonyatos erővel csattanva a komor fekete talajhoz...*
//A karakter felébred, teljes egészében emlékszik az álmára.//

[Az Álmok Õrzõje]

(Ryuunak)

- Nem fog velem semmi baj történni, s hogy te se tévedj el e idegen helyen, tessék ezt neked ajándékozom, vezessen, míg meg nem leled szerelmed.
*Hallod ismét a fejedben a hangot, majd a pegazus a szárnya alá nyúl és mikor vissza fordítja fejét feléd fogai közt egy fehér liliomszálat tart.*
- Az Istened vigyázza minden lépésed!
*Amint elveszed tőlle a liliomot a pegazus is elindul - arra amerről érkeztetek, pár vágtázó lépés után felemelkedik a magasba ...

Kitartó futásod eredménye az, hogy hamarosan meglátol egy csupasz gyermeket egyenesen feléd rohanni - a háztól jöhet, lehet ott benn lakott, csak a varjak kizavarták, megijedt tőllük, s menekül...*

[Quator ar Zaraquer]

(-)

*A széllökés okozta ismételt tehetetlen pörgés kissé megviseli a pillangót, de mikor visszanyeri az egyensúlyát még inkább meglepődik a hirtelen elhalványodáson. Nomeg az sem tetszi neki, hogy ez a csupasz fiú belerohan a vakvilágba. Összeráncolt szemöldökkel mérgesen próbál felzárkózni a gyerek mellé.*

-Már megint ez a szeles izé. Te meg ne rohanj el, mert így megint elveszünk mindketten!

[Con Larrodan]

(Ryuu)

*A fiút megpillantva lelassít, és felé veszi az irányt, mikor közelebb ér a földre ereszkedik, hogy egy magasságba kerüljön vele...*

- Szia, mi a baj, ki üldöz? Nem kell félned, nem akarlak bántani. Ryuu vagyok, és Te?

[Az Álmok Õrzõje]

_______________________________________________________________
JK: Ryuu, Della nevenincs papja
Helyszín: Antiss - a Fekete Mező
_______________________________________________________________

*Micsoda találkozás.... Amikor Ryuu összetalálkozott a kisfiúval a pillangó pap is beérte őt.
A fiú úgy 7 év körüli lehet, és most nagyon, de nagyon kapkodja a levegőt - rendesen kiszaladta a lelkét. Láthatólag nem ijed meg Ryuutól - inkább úgy tűnik, mintha őhozzá futott volna.
A kérdésekre először csak nemlegesen ingatja a fejét, majd amikor már levegőhöz jut rendesen elkerekedő szemekkel néz Ryuura.*
- Nállad van az irányt mutató virág? Honnan szerezted? Minek kell az neked? Hogy-hogy még életben vagy? Meg te is te röpködő lepke? - *ekkor veszi észre, hogy Egren nincs már itt* - Héééé, ez a szellem hová lett? Csak nem megint megzakkant? Én vissza nem megyek érte.
Jöttök velem megkeresni magam? A lelkem... elvesztettem. Nem kell messzire menni, csak oda. - *mutatja a feketeségbe burkolózó tájat a tornyok körül.*

[Con Larrodan]

(Ryuu)

- Szervusz lepke, örülök, hogy egyben vagy... ^^
- Céllal vagyok itt, az Égi paripától kaptam a virágot, hogy vezessen kedvesemhez, ki a fekete toronyban raboskodik. Odatartok...
- A lelked? A toronyban? ... Legyen hát... Gyere, pattanj a hátamra - *azzal felkapja a kölyköt, a lepkét a vállára és a ház felé iramodik...*

- Ott van a megoldás, így mondta a Pegazus -* mutat a viskó felé, és gyors iramban kapkodja a lábait...*

[Quator ar Zaraquer]

(-)

*Kissé lihegve érkezik a pap is a beszélgetésbe.*

-Szia Ryuu. Jól elhagytál félúton. Egyébként kisfiú nem lehet, hogy pont téged keres Ryuu is a toronyban? A fura szellem haverod meg az imént halványult ki a világból hirtelen felindulásában.

*Mikor meghallja, hogy a varjas viskóba akar visszamenni ez a kerge figura morcos képet vágva, csípőre tett lábakkal ül a vállán és visít a fülébe.*

-NEEE!!! ONNAN JÖVÜNK TE LÖKÖTT!

[Az Álmok Õrzõje]

_______________________________________________________________
JK: Ryuu, Della nevenincs papja
Helyszín: Antiss - a Fekete Mező
_______________________________________________________________

*A kisfiú elkerekedő szemekkel néz Ryuura, majd a papra.*
- A kedvesed? Őt megleled. Ha szereted.
Ismeritek egymást? Akkor segítitek egymást. Ha nem vagytok álszentek.
Nemes lélek segíteni nekem - te vagy jó ember.
Te röppenő lepke segítesz, nem vagy különb, s kevesebb
Hála Nektek!
*Ez a gyerek egyre furcsább - most úgy néz ki mint aki szavalni készül kitudja meddig. Szemei a torony felé fordultak, majd szemhéja lezáródott, és a furcsaság csak most kezdődött...
Szemetek láttára a körvonala elkezdett vibrálni, majd lassan hófehér fényességgel ragyogni. A fényesség vakítóba csap át hamar, melytől kénytelenek vagytok szemeket becsukni, hogy ne essen bajotok. Lecsukott szemhély alatt is érzékelni az elmondhatatlan fényességet, és azt, amikor alábbhagy fényessége.
Szemeket kinyitva meresztgethetitek, ugyanis a kisfiú már nincs sehol.... Ellenben ott ahol állt egy fiatal (22-25 éves) férfi áll mostmár. Saját magán érdeklődve tekint végig, csodálkozik - szemei ezt tükrözik.

Ő háttal áll a kis kunyhónak ahonnan érkezett, de ti látjátok, hogy a varjak sorban kezdenek felröppenni az égbe. A fekete lepelszerűség is megmoccan egyszer-kétszer.... majd hirtelenjében, mint aki mázsás köveket vetne le a hátáról "feláll".
Ryuu kezében a liliom hervadni látszik lassan...

[Con Larrodan]

(Ryuu)

- Mi a... ? *ledöbbenve áll, és néz értetlenül*
- És az meg... ? *mutat a lebegő fekete micsodára*

[Quator ar Zaraquer]

(-)

-Te meg mire fel nőssz fel itt te gyerek?!

-Neked meg futkosós barátom mondtam, hogy ne erre rohanj az orrod után, mert most megint megverekedhetek kismillió varnyúval meg a feketelepedőnek álcázott Halállal miattad!

*Látszik, hogy a pillangó ismét mérges, de az is érezhető, hogy egyre feszültebb és idegesebb. Valószínűleg a félelmét próbálja zsörtölődéssel palástolni. Egyre többet tekintget a mocorgó fekete alakok felé.*