Berrana-roda - a pengebárók édene

[Con Larrodan]

(Con Larrodan)

- Igen, köszönöm. Farkas éhes vagyok *vigyor*

*Körbebéz a szobában...*
<Egyszerű puritán beredezés, a célnak tökéletesen megfelel...>
*Majd hosszan bámul ki az ablakon... csodálja a tengert... a hullámok játékát... a víz fodrozódását...*

- Dominik úr máris visszament a városba? Mikorra jár már az idő?

[Lianna Pentangelin]

Connak

-Igen, már visszament, elfoglaltsága akadt. Fél 9 van uram. A reggeli omlett teával, friss kenyérrel és paradicsommal, sajttal reszelve. Megfelel?
A reggelit az inas tálcán a szobába hozta. Míg ez meg nem történt, egy másik mosakodóvizet hozott, s ha igénye volt a boszorkényvadásznak friss öltözetre, akár azt is kaphat, ha kér
Reggeli után az inas -most már látszik, 40es, gondosan nyírt hajú, ránctalanul felöltözött régi "motoros" a szakmában, olyan, aki előtt női ruhában is pompázhatna a férfivendég, akkor sem rezdülne az arca- egy pecsétes levélkét hozott. A főpap pecsétjele volt rajta.
Nem sokat tartalmazott, csupán azt, hogy 11 óra körül érkezik a tánctanár, addig foglalja el magát tetszés szerint és elintézheti a holmija odaszállítását.

[Con Larrodan]

(Con Larrodan)

- Tökéletes lesz! *amíg elkészült a reggeli gyorsan megmosakodott, és felfrissülve harapta a finom falatokat... jólakottan köszöni meg az ételt, s olvassa kíváncsian a levelet...*

<Hmmm... még van 2.5 órám...>

*Miután az inas kivitte a tálcát a földre térdel, s hosszú imába kezd... Erőért, leleményességért, bátorságért, s Leti biztonságáért foházkodik az Úrhoz...*

[Lianna Pentangelin]

Connak

A két óra imába belegebedt a fiatalember térde Kicsit nehezn állt fel, de sebaj, hitben megtette amit meg kellett és már nagyon kevés ideje maradt. Senki nem zavarta. Majd 11 előtt nem sokkal kopogot az inas.
-Megérkezett a tánctanárja, uram.
S levezette a fogadószobába. Ott egy alig valamivel idősebb fiú állt -no jó, férfi- feszes nadrágban, oldalán rapírral, s háromoldalú kalapját forgatta. Kedvtelve nézegette a berendezést, hosszú fejete haját varkocsba fogta. Bőre kreol, ingje türkizkék, az északi shadoniak mintapéldánya. Valami ficsúr, aki mégis tisztelettel hajolt meg Connak.
-Uram, ím itt vagyok. Önt kell tanítanom táncra?

[Con Larrodan]

(Con Larrodan)

*Mindkét kezével dörzsölgette megmacskásodott térdeit.... nem számított rá, hogy eddig tart a révület... pillanatok alatt elszállt az idő.... csak a kopogásra eszmélt.*

- Szabad *szólt ki, s ekkor jelent meg a szobában a "tánctanára" ... kissé megrökönyödve figyelte a fiút. Az igazat megvallva egy idősödő férfire számított, nem egy magához hasoló ifjonra.*

- Igen, én volnék az. Medraiosz Con Larrodan - mutatkozik be, fejével biccent, s kezét üdvözlésre nyújtja-

[Lianna Pentangelin]

(Nem Con szobájába vezették fel a hapsit, hanem Cont le a fogadószobába, ahol már ott volt a nyikhaj )

Connak

-Üdvözletem. Örülök, hogy önnel dolgozhatom. Furcsa vagyok?-néz végig magán, még karjait is kitárta közben-Pedig apám pap. A bátyám is az lesz, de én valahogy nem illeszkedtem az egyház nemes köreibe, túl...komolytalan vagyok. Viszont tánctanárként elnyertem apám jóváhagyását.
Széles, díjnyertes mosolyt vágott le fehér fogsorával. Megfelelő körökben szívtipró lehet. No jó, egy halaskofás piacon is
-Kérem uram, hadd nézzem meg az alkatát és a lábát. Ugye semmilyen egészségügyi panasz nem gyötri önt?-s körbejárkálta Cont, tényleg azt nézte, minden a helyén van-e.
-Igaz, hogy bálba igyekszik és ott kéne helyt állnia? Akkor három vagy négy fajta táncot kell önnel elsajátítanom, hacsak nem ötöt. Ki szervezi a bált, uram? A szervező sokat elárul arról, mire számíthatunk!

[Con Larrodan]

(Con Larrodan)

- Nem furcsa, csak számomra.... hmmm hogy is fejezzem ki magam, hogy mág véletlenül se legyen sértő önre nézve, inkább szokatlan... *elvigyorodik*

*Nem különösebben tetszik neki a férfi vizslatása, de még szó nélkül elviseli...*

- Nem, nincs semmi bajom. Viszonylag gyorsan tanulok, remélem, hogy mihamarabb elkészülünk...

//ha jól emlékszem nem említettük szó szerint, hogy kinél is lesz a bál, ugye?//

[Lianna Pentangelin]

(Nem, nem volt még említve )

Connak
Egy tengerparti villában

-Oh, szokatlan, férfiszemmel igen. de nem tudom, a hölyek valahogy kedvelik. ne nézzen szoknyavadásznak, van már jegyesem, bármennyire nehéz is elképzelni ezt. Ám én élvezem a hölgyek társaságát és igen értelmesen lehet velük beszélgetni. Sajnos ezt sok férfi nem veszi észre vagy éppenséggel komolyan. pedig az odaadó figyelem csodákra épes! Mindent rendben találtam, semmi akadálya hogy táncra taníthassam. Ami a bált illeti, mostanában egy jelentősebbet tartanak, Donna Warleenánál. Nívós esemény, fel van téve a léc. De menni fog-kacsintott.
-Tudja hogyan kell bevezetni egy hölgyet a társaságba a karján?
Szóval ha kell, a férfi az alapoknál kezdi
-Ha igen, 3 táncra kell készülnünk: két csoportosra meg egy keringőre. A csoportosnál egy lassú s egy vidám körtánc van kilátásban. Gondolom hölgyet felkérni nem jelent önnek gondot, ha jól hallottam, nemesi körökben megállja a helyét.

[Con Larrodan]

(Con Larrodan)

- Kezdjünk mindent az elejéről, legfeljebb majd átugrunk részeket, amit nem érzünk szükségesnek... csak haladjunk, mert nagyon kevés időnk van... *azzal legjobb képességei szerint próbálja elsajátítani azt amit a srác "oktat" ...*

[Lianna Pentangelin]

Connak
Egy tengerparti villában

A fiatalember neve nem akart kiderülni a nap folyamán. Csak ebédkor szünetelt az óra, ebéd előtt üdvözlési formulákat, felkérést, lekérést gyakoroltak s elkezdte a keringő elemeit oktatni. Amit ebéd után folytatott is. Délután volt, mikor a férfi összecsapta tenyereit.
-Ön nem reménytelen eset Holnap körtáncot tanulunk, s ismértlünk is. Holnap után pedig a másik körtáncot és levizsgáztatom apró etiketti formulákból. Aztán ha az összes tánccal végeztünk, nagyvizsga következik eme gyorstalpalóból. Holnap reggel pontban 10kor itt leszek, s folytatjuk! További szép napot önnek!-hajolt meg távozása előtt.
Az inas tálcán kis lepecsételt levelet hozott Connak. tartalmilag arról szólt, hogy Letizia épségben megérkezett, ismerkedik a ruházkodással s az étkezéssel s hogy hogyan kell vonulnia s gesztikulálnia. Néha elveszíti türelmét, és hiányolja a jegyesét -azaz ez már nyílt titok, Leti elkottyinthatta- de nem elveszett ember

[Con Larrodan]

(Con Larrodan)

*Fáradozásait megköszönve köszön el ifjú "tanárától"... a kapott levelen kissé meghökken...*

<Leti-Leti... -.- vajh mikor fognak megnyúzni ezért.... -.- Egyszer úgy is kiderült volna, de miért ily hamar... -.- Nah mindegy is, úgy sem tudok már mit tenni.>

*A levelet belső zsebébe csúsztatja, biccent az inas felé, majd visszavonul a szobájába, s álruhát ölt fel. Mint a múltkor, most is gorvikinak álcázza magát, ellenben jelenleg nem tűnik oly szakadtak. Egy lovat kér, s "visszarobog" a fogadóba...*

[Lianna Pentangelin]

Connak
Ázott Macska fogadó

Az inas szó nélkül elintézett neki egy lovat, nem csodálkozott rá a ruhaváltásra sem egy kérdést nem tett fel, hova-hova.
A délután szelesen tolta maga előtt esőfelhőit, úgy néz ki, éjjel zápor van kilátásban. A fogadóban, ahol korábban megszállt, semmi kirívó arc nem mutatkozott, inkább a gorviki álca miatt meresztettek Conra szemeket. A gorvikiak látványa gyakran vált ki óvatosságot.
-Igen uram?-emelte fel fejét a fogadós.
A kikötőnegyedben látott (s kapualjban elkapott...), Aysának hívott lány dobolt egy asztalnál ülve, bor társaságában, magában. megunta az ülést, elrúgta magát a széktől s nem figyelve arra, hogy van ott még más is a fogadóson kívl, közel hajolt a férfihoz:
-És mégis hogy néz ki az a boszorkányvadász? Nagyon fontos lenne vele beszélnem! Értse már meg na!

[Joe Lyon]

/ Erlon Arts /

* A férfi Miranaj de Madlegich kisasszonyt kísérte haza egészen Eriontól Shadon eme északi kikötővárosáig. Új – Pyarronig térkapuval, onnan hajóval közlekedtek. Az út során egyre jobban megismerte védencét. A fiatal lány édesapja shadoni kereskedő, kinek családja Berrana- Rodában él. A lány eddig Erionban tanult, s apjától elleste a kereskedéshez szükséges prakitkát, de egy bonyolult szerelmi ügybe keveredett egy ifjú gorwiki férfivel. Az ősi ellenségeskedés és viszály nem múlt el nyomtalanul Erionban sem. A lányt apja elzárta a férfitól, majd más megoldást nem találva inkább hazaküldte szülőföldjére. Erlon feladata volt őt hazáig kísérni, védelmezni. Eleinte nagyon elzárkózott mindentől a nőcske,. De Erlon megnyerő beszéde, mosolya és vidám életkedve megtörte a jeget. A lány a két hét hajóút alatt megnyílt neki. //Túlságosan is!!! // Erlon shadoni nyelven tanult tőle. Pár szót, jó pár kifejezést meg is jegyzett jó agyának köszönhetően. Sajnos eltelt a két hét. Rövid, de tartalmas kapcsolatuk is vége szakadt, mikor Miranajt családja egy komor, zárt fekete hintóban elszállíttatta a kikötőbe érkező hajóról. Erlon megkapta jutalmát, 1,5 aranyat, majd úgy döntött szétnéz a számára ismeretlen, de a lány elmondásai alapján csodálatos és érdekes országban. A kikötőben hátára vette zsákját, lantját vállára akasztotta és elindult a napsütéses délelőttön, hogy valami szállást, kikapcsolódást keressen…….*

[Lianna Pentangelin]

Erlonnak
Berrana-roda, kikötő, nyár, kora délután

A kikapcsolódás mellbe vágja: szag formájában. Halszag csapja meg kifinomult orrát s majdnem megcsúszik egy gazdáját vesztett halhólyagon. Meg halfejen. A tömeg a halaspiacra nyomta őt. Tömeg? Akkor annak nem természetes, elengedhetetlen lakója a zsebes?!
A bűz most már nehéz, már elfeledteti az emberi mosdatlanság szagát. Egy oldalról keresztülvágó őrségpáros megadja a lehetőséget a kitörésből, hogy még undorítóbb dolgokat lásson-szagoljon-taposson a férfi s sikerül is neki: a terméskőből rakott falú keskeny utca felüdülést hoz. Már csak annál a ténynél fogva, hogy nincs rajta sem tömeg sem halbensőség. Alig hogy kiveszi szemeivel, hogy az utcácska végén kis tér hívogatja szökőkúttal meg zöldellő folttal s még végig is sikerül menni az utcán, valaki elé áll, kritikusan végigméri -fehércseléd az, nem valami haramia vagy nőnek titulált debella állat- s mivel elégedett lehet a látottakkal, megragadja Erlan karját s shadoniul hadarni kezdett valamit. A nyelvtudása nagyon csekély volt ahhoz, hogy kibogozza ebből, mit is darál neki a lány, de határozottnak tűnik s épp vázol valamit csak rohadtul nem érteni

a lány (vonatkoztass el a Losttól )

[Joe Lyon]

/ Erlon Arts /

* A hatalmas, bűzös tömeget látva, megfordul az étek gyomrában az ilyen szagokhoz nem igazán szokott bárdnak, de vissza tudja tartani a reggelire fogyasztott sültet, majd erszényére helyezi jobbját, s elindul , amennyire csak lehetséges gyorsan a tömegen keresztül. Bólintással köszöni meg a két őr „segítségét”, majd elindul a szűk utcácskában. A szökőkutat megpillantva felcsillan a szeme. *

<… Na, végre! Már azt hittem egész Shadon egy baszott nagy halpiac! …>

* Ekkor lép a lány elébe. Elmosolyodik a bárd, de ideje sincs reagálni az érthetetlen nyelven mondott szavakra. Megigazítja lantját, s zsákját, majd közös nyelven köszönti a lányt.*

- Szép napot szépségem! * Miután karon ragadja a „vérmes” nőcske, „hagyja” magát.*

<… Hmmm… Még a végén jól fogom itt érezni magam! Nekem teremtették ezt a helyet! Micsod kis tipp, topp nuni! …>


* Vizsgálja meg ringó hátsóját „felkarolójának”, miközben követi azt. *