/ Erlon Arts /
* A bárd enyhe mosollyal konstatálja, hogy „kudarcba fulladt” enyhén szólva gyenge próbálkozása. *
<… Na, felsültél! Hát van ilyen! „Kopasz sors”, na, de hát a világ azért nem fog összedölni. Ez a kapuőr szimpatikus koma! Elhajthatott volna, mint a magzatvizet, de e helyett, még egy jó ötlettel, lehetőséggel is szolgált! …>
* Midőn az őr befejezi beszédét, a bárd fél mosollyal szája szegletében megköszöni a segítséget:*
- Látom, jó szeme van a dolgokhoz! * Enyhén bólogat megerősítést adva mondandójáról. *Hát igen! A harminc év, az csak harminc évet jelent! Köszönöm az „útbaigazítást”! Ha összefutunk valahol, vendégem egy kupa borra! Ritka az ilyen pozitív egyéniséggel megáldott ember! Örülök, hogy megismerhettem! Alborne vigyázzon önre, s ő biztosítson ön számára nyugodt, magamfajtától mentes szolgálatot! Viszlát! *Majd a kocsihoz fordul.* Vigyen valami szórakozóhelyre, ami még nyitva vagyon! *Majd hátradől az ülésen, s vidáman, tapasztalatokkal gazdagabban fürkészi az utcákat, tereket, a járókelőket.*
<..Nem árt egy kis kikapcsolódás, mielőtt visszatérek az Enrawellbe!…>