Ranil Tüze

[Mesemondó]

________________________________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Erigow délnyugati része, Nan-Sifro-ház birtoka, a kastélyban
Idõpont: Adron második hava, nyár, este
Résztvevõk: Mindenki
________________________________________________________________________________


//Seba//

Joliceban bent reked a levegő, majd kapkodni kezdi:

-Ne sápítozzak??? Seba!!! Te normális vagy mondd? Képes voltál egy aszisznak odaadni magad? És van az arcodon bőr itt Calvert szerelmi ügyei miatt papolni és fontoskodni!?

-Egy Nan Sifro egy aszisszal hetyeg! Mit hetyeg! A családomba házasítják! Mégis hogy gondoltad ezt mondd?

-Muszáj volt az Otlokírek csahosával összeállnod!? Jó hogy nem már valami Tharr hitű Hercegkapitányt akarsz ide hozni! Dreina irgalmazz! A húgom egy megveszekedett asziszhoz akar férjhez menni! Ennél már bármi jobb lenne; még a legutolsó dwoon paraszt is!

-Nem érdekel mióta eszi a dwonok kenyerét, aszisz, tehát ellenség!-toppant indulatosan a lábával Jolice. Te teljesen megbuggyantál mondd?

-Cody a kermiri pusztában Otlokir zsoldba adott falanxaival néz farkasszemet és lehet, hogy a lándzsáik holnap már Marvin mellkasa felé fognak irányulni, te azt akarod, hogy ezt nyeljem be neked?!

-Semmiféle erkölcsi alapod nincs rá hogy ítélkezz a fiam felett, ő maga fog a szemedbe nevetni, ha ezek után még úgy érzed majd, hogy te "komolyan" akrasz majd beszélgetni vele!

-Egy köpönyegforgató kis senki, még ahhoz is elvtelen, hogy lándzsát törjön a Fekete Lobogó mellett! Gondolom kegyvesztett lett, aztán nyüszítve menekült amerre látott! Egyenesen a te karjaidba!

-Arrgh! Egy órája sincs hogy itthon vagy, de sikerült kihozzál a sodromból hugom! Ezek után nem te fogsz Calverttel elbeszélgetni a viselt dolgiról, hanem ÉN akarok veled a tieidről!

Jolice kipurul és fullad mint egy fúria:

-Ha ez nagyapánk látná most felpofozna ugye tudod? Áldassék Darton neve, hogy ezt a gyalázatot már nem érhette, meg és ha rajtam múlik mi sem fopgjuk! Biz isten kedvem lenne megtépni téged! -mondja Jolice és durrogva magadra hagy és kiviharzik, miközben dünnyögi:

-....egy aszisz! ...egy senki!...egy futó kutya!...az én családomban!

Hát...első reakciónak nagyjából valami ilyesmit vártál Jolice-tól, azt sejtetted, hogy nem lesz könnyű menet.

***
//Aires és Victor vitájához//

Calvert felemeli a kezét békítőleg:

-Ugyan urak, nem vennék a szívűnkre, ha ilyen apróság miatt nézeteltérésük támadna, sőt mi kérünk elnézést a tolakodásunkért, hogy ilyen erőszakosan tudakolózunk, de tudják érintve vagyunk az ügyben a nagynénénk által, nézzék el nekünk, ha kissé megfeledkeztünk a jó modorról. -menti ki a helyzetet nagylelkűen Calvert, magukra vállalva a vitakirobbantó szerepét.

***
A vacsora megkezdődik.
Vöröst damaszt terítő kerül a sötétre pácolt tölgyfaasztalra, drága tiadlani porcelán a teríték és hegyikristály borospoharak csillognak a tányérok mellett.
A cselédek jönnek mennek, ételt.itlt hoznak, és töltenek.
AIres körül feltünően mindig ugyanaz a cselédlány legyeskedik, mosolyogva.

A vacsora meleg előétele lazacsteak ereni módra, hercegnő burgonyával,tejszínes, zöldséges, tormás mártásban, a főétel pedig citromos borjúszelet, vajasburgonyával, párolt zöldségekkel.

Seba nővére is köszönti mosolyogva a vendégeket:

- Üdvözlöm önöket uraim, Jolice nan Rosey vagyok; Betsebath nővére. -mondja Jolice és kézcsókra nyújtja a kezét.

A vacsora semleges társalgással telik, a fiúk; miután látták hogy viszályt és ellenségeskedést szítanak vele, ha az utatokról kérdeznek, nem feszegetik; hanem nagyvonalúan kerülik a témát, így mindenkinek a saját hazájához köthető dolgokról próbálnak veletek társalogni, amiről úgy érzik, hogy szívesen és lelkesen beszélnétek. Nem képmutatásból teszik, ezt; csak úgy lettek nevelve, hogy a házigazdának beszélgetni, foglalkozni kell a vendégeivel, és a kicsi koruktól kezdve ez már náluk egyfajta belső viselkedési mintává vált.

-...és mondja kedves Aires véleménye szerint az ilanori vagy a haonwelli utazó ló a jobb? Miért gondolja így?
-...tudja Faren atya a szolgálók mondták, hogy istentiszteletet tartott a jobbágyainknak a faluban. Ezt nagyon megköszönnénk önnek és hálásak vagyunk érte...ön bizonyára kiváló szónok...jól tudom, hogy erre a szolgálatra kiképzik KYel papjait?

Persze azért óhatatlanul szóba kerül a háború is:

-Említette atyám ezt a Kapuvár nevű helyet...ez valami erősség? Röstellem, de még nem halottam róla. Mi történ ott?
-Aires mondja, ön mit gondol a harci dudásokról? Eligor hercegnek kiváló harci dudásai vannak. -mondja Cody.-Egyszer harcoltam úgy hogy ők is kint voltak velün a csatatéren de a félelem árnyéka se vetült egy emberre sem.

A vacsora végeztével Calvert feláll:

-Akkor én megyek anyám.

Jolice elsápad.

- Őhozzá mész ugye? -szűkül késpengévé Jolice szája.

-Igen. Talán baj? -Mivel nem hozhatom a házba, nekem kell hozzá mennem.

A pillanatnyi kínos csöndbe Jolice visszafojtott indulattal mondja:

-Betsebath nénéd még csak most jött meg, és vendégeink vannak! Elfelejtkezel a leelemibb udvariasságról is fiam!

-Arról nem beszélve, hogy a nénéd ha jól tudom említette neked hogy beszélni kíván veled. Talán elérted már a nagykorúságot, de azt hiszem nem kellene megengedned magadnak, hogy semmibe vedd egy családtagod és egy nemesasszony kívánságát.

-Igazad van anyám Bocsánat. -mondja Calvert és Sebához megy.

//Seba//

-Ne haragudj Betta néni, elfelejtkeztem róla...ha gondolod akkor étmehetnénk a dolgozószobádba, ha szóln kívánsz velem.

Cody:

-Bocsássanak meg urak! De megyek leellenőrzöm a fiúkat és az őröket. Itt az éjszaka, jó ha kapnak egy kis eligazítást és látják, hogy itt a prancsnokuk. -Egy fertályóra múlva itt vagyok.

Jolice némán bólint, hogy menjen csak Cody, a birtok biztonságának felügyelete olyan dolog ami kimenti a társalgási feladatai alól.

Jolice (Seba nővére):


Cody (a fiatalabb katona öccs):


Calvert (a hősszerelmes bátyja):

[Navaratna]

(Seba)

Testvére kitörésére inkább nem mukkan semmit, épp elég az, hogy az idegesség felhorgadt benne.
<Tartsd a szád, Seba, vagy előjön belőled a szabadcsapatbeli pöcegödörszókincsed!>
Így inkább megmerevedett az arca és elkeskenyítette ajkát s büszkeségében sértve egy szót se szólt. Ez jellemző volt a vacsorára is: karótnyelt ülés, kurta válaszok, csak a nagyon muszáj szintre csökkentve a beszédet s nem nézett tüntetőleg Jolice-ra. Senkivel nem beszélt csúnyán, nem vakkantott, de hűvös távolságtartása ordított róla, nem kellett nagy ész ahhoz, hogy látható legyen unokaöccsei előtt sem, hogy a két tesó között valami nagyon elgorombult.
Katonásan evett de nem katonásan vedelt. Az ételnek a fele ízét érezte csak, mert zakatolt az agya és szívesen pakolt volna össze azonnal az étkezés után, hogy éjjelre már Tieckben legyenek. Alig érkezett haza, már elment a kedve attól hogy sokat időzzön a falak között. Mondhatni örült annak, hogy kötött az idejük a küldetés szempontjából.
<Ó, a búsba, jó úton haladok ahhoz hogy elhidegüljek a saját testvéremtől. Mert olyan konok vagyok és én nézem Zamorakot valamibe mert ismerem az egész kerek történetet, de ez az előítéletekkel teli tyúk felbaszta az agyam!>
Calvert megmozdult, előadta menetelének okát. Seba felé fordítja félig az arcát és figyeli Jolice meg a fiú közjátékát.
<Hm, nagyobb tiltakozást és dacot vártam, hogy fittyet hány mindenre és lohol a csibéjéhez. Oh, inkább a tyúkjához, fogadni mernék, a csajszi idősebb mint én...pf!>
Seba bár női ruhát viselt, katonásan felállt és kezével a dolgozószoba irányába terelte Calvertet.
-További kellemes estét. Reggel indulunk tovább, a feladatunk nem várathat minket-s nővérére nézett.
<Vajon örülni fog neki vagy fájni fog neki hogy máris megyünk s ráadásul így válunk el? Mennyire nagy benne a megvetés a választottam iránt?>
Ezután ment is Calvert után.

A dolgozószobába érve halkan becsukta az ajtót és helyet mutatott a fiúnak. Ő kicsit mászkált és végighúzta ujját a polcokon, majd leült szembe Calverttel. Elég férifasan ült le, szoknyában nem kecsesen egymásra rakott lábakkal, hanem szétvetve őket de most nem ügyelt erre.
-Nem miattad vagyok ideges. Anyád felhúzott. Látom, férfikorba léptél, ez nagyon jó hír, még egy felnőtt a családban. Az lerí rólad, hogy nem a katonaság érintette meg a szíved. Nos, ha nem az, akkor mivel akarod öregbíteni a családunk nevét? Mik a terveid? Férfi vagy, tehát kellenek hogy legyenek terveid. Vagy rögtön a családalapítással kezdenéd?
Nem ironizált, komolyan kérdezte amit kérdezett:
-Anyád levélben írt a szeretődről. Én ezt tudom róla: félelf táncosnő. Sem a nevét, se a korát, se azt, milyen a múltja és mi a terve neki veled vagy hogy neked mi a terved vele. Nos, tőled szeretnék róla is többet hallani, de tárgyilagosan. Sejtem, szerelmes vagy, ragaszkodsz hozzá és a te pénzedből lakik Tieckben. Férfi vagy, vele is kell hogy terved legyen. Mások az elvárások feléd ebben a korban, még ha ez...kényelmetlen is. Hogy látod a jelenlegi helyzeted magaddal és a családoddal, Calvert?
<...és mindjárt mond valami olyat, amitől megdagad majd egy vastag ér a homlokomon. Ó, Ranil, ütött volna meg a guta amikor eszembe jutott az, hogy családalapítás!>

[Saggaras Zenir]

Victor

*A fiuk szabadkozásával a vitát lezártnak tekinti. Késöbb a vacsora alatt készségesen válaszol az ifjak kérdéseire.*

-Nos tény hogy Kyelnek nincs szüksége paplovagokra a hit védelmezése miatt, hiszen már mi papjai, is képzett katonák vagyunk. Majd ezek után van aki, ebben van aki abban a területbe ássa bele magát, értem ez alatt azt, hogy valaki lelki pásztor, van aki katona pap, és van aki kalandozóvá válik, nos én az utobbi kettőbe tartozok bele, nem vagyok igazán lelki pásztor, de a nép inységes időket él. és kell nekik a szakrális segítség.

*Talán még nem si hallotátok Victort ilyen sokat fecsegni.*

-ami kapuvárat illeti az unio keleti csücskének erőssége, amit megtámad egy toroni légió, de a támadást visszavertük, és a légiót felmorzsoltuk.

[Schinter]

Aries den Morgan


-nos valóban atyám...azt hiszem a bor teszi ezt velem...Hogy romlani fog-e az út további részén a hallásom az attól függ,hogy miről lesz szó

Amikor Bessy nővére megjelnik s kézcsókra emeli a kezét azonnal megtörli a száját,feláll s kezet csókol a hölgynek.

-Jó estét szép hölgy.

A vacsora alatt beszélget a vendégláttóival s olykor Bessy-re pillant,hogy vajon megérkezet-e hozzá az üzenete

-Azt kell,hogy mondjam,hogy az illanori csikók igen kiválóak s véleményem szerint jobbak a haonwelikenél bár a hosszúéletűek által nevelt lovak felveszik velük a versenyt.

A vacsora befejeztélvel szivesen felkapná a lantját egy kis pengetésre,de végül meggondolja magát.Látva,hogy kis asládi titok került az asztal mellé és a kapitány-már megint a legrosszabbkor-osztogatja a parancsait és amugy is felállt már feláll ő is.Megköszöni a vacsorát és érdeklődik,hogy hol pihenheti ki magát az estére.

[Mesemondó]

________________________________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Erigow délnyugati része, Nan-Sifro-ház birtoka, a kastélyban
Idõpont: Adron második hava, nyár, este
Résztvevõk: Mindenki
________________________________________________________________________________


//Off: Bocsánat Aires Mágikus Hangjáról elfelejtkeztem. Schinter! Elovastam a Mágikus Hang nevezetű bárdvarázslatot. A hangnak forrást kell megadnod, meg kell érintened valamit, hogy honnét szóljon, feltételeket kell szabjál, hogy mikor szóljon; ezenkívűl nem az emerek fejében szólal meg; hanem a levegő a hordozó közege, és maximum egy kiáltás erősségével szólhat.
Az általat emlegetett formában a varázslatod alkalmazása nem lehetséges.//

//Seba//


Calvert meglepetten összehúzza a szemöldökét, majd leül. Figyelmesen végighallgat, arcán nem fut végig indulat, mkor a szerelmét minősíted, legalábbis látszatra, tökéletesen uralja érzelmeit.

-A terveim a családommal Jolice néném? ...Hm..természetesen, itt maradok a birtokon anyám mellett a háború végéig. Mostanában itthon folyattom a tanulmányaim, ugyanis a hadi helyzet miatt kénytelen vagyok szüneteltetni az erigowi Egyetemen; ahol matematikai, közgaztaságtudományi és államigazgatási stúdiumokat folytatok. Ha a háborúnak vége természetesen visszatérek és befejezem a tanulmányaim, utána szeretnék hivatalt vállalni, a Kancellárián. Egyenlőre ennyi van az ötéves tervemben Betta néni, segítek anyámnak itthon vinni a dolgokat és felügyelem a birtokigazgatást.

-Ha nincs más néném, akkor ha nem bánod visszavonulnék...ma már nem megyek sehova, úgy vélem édesanyíámnak igaza volt a vacsoraasztalnál, valóban modortalanság most itthagynom benneteket...remélem te sem táplálsz a szívedben haragot..akkor jó éjszakát Betta néni...mondja Calvert és kézcsókkal elköszön.

***
//Aires//

A szállásodat keresvén a kis fehércselédnek ami eddig kerülgetett felcsillan a szeme:

(A cselédlány)


-Jaj jöjjön csak velem az uraság,én megmutatom a szállását!

Felvezet az első emeletre a vendégszobákhoz.

Bevezet egy szépen berendezett hálószobába.

-Ez az ön szobája Aires úr. -mondja tétován és kicsit színpadias mozdulattal körbemutat, miközben a csípőjét riszálja.
-Szüksége van még valamire?

(Aires vendégszobája)



//Victor//

Te is éppen a szállásod felől tudakozódnál, amikor egy Hang (az azonos nevű papvarázslat) szólal meg a fejedben.
A rendfőnök, Domingez atya "jelentkezik be". //Off: A varázslat leírása szeint a kapcsolat egyirányú.//

"- Üdvözlöm Viktor, hát történt egy pár dolog amióta nem láttuk egymást. Az ön által leadott fegyverszállítmányt visszaigazolták, hogy megérkezett. Köszönöm, kiváló munkát végzett. Nem tudom, hogy dwoonföldön van-e még, de remélem jó egészségben találja az üzenet.
Mibe keveredett mondja? A minap nem kisebb ember hívatott magához mint hazánk Vörös Hadura és maga után kérdezősködött. Eligor elmondta, hogy a Hadurak haditanácsa valami feladattal bízott meg egy csapatot, aminek ön is részese...mit mondjak, kissé neheztelek érte, hogy a kis magánakcióiról nem tudok, de többet a Nagyherceg se volt hajlandó elárulni katonai titokra hivatkozva. Továbbá közölte velem, hogy nem érdekli hogyan, de vegyem fel magával a kapcsolatot és ha törik ha szakad adjak át egy üzenetet...remélem a hűbérurunk csak szimplán megbuggyant, mert ha tényleg ekkora szószban vannak, imádkozom az életükért...Eligor herceg azt mondta, hogy az Embervadászai hírszerzői szerint a toroni Ikrek négy magas rangú fejvadászmestere van a nyomukban azzal a paranccsal, hogy végezzenek magukkal. Kyel szent nevére Victor mi a kránköves túrót művelt maga mióta elment innét? És mi ez a feladat? Eligor szerint egy vadászt már leszedtek magukról, de háromnak sikerült magukra tapadni, és követnie magukat. Nagyon vigyázzon magára Victor! Ezek igazi halálosztók."

-majd a Hang elhallgat.

[Saggaras Zenir]

Victor

*A pap, ha lehet még komorabb tekintettel mered maga elé mint valaha.*

<Három fejvadász, ez már egyáltalán nem játék, ha lehet minél elöbb ki kell békíteni az ellentéteket, mert más különben itt hagyjuk a fogunkat. A kapitány nyomaszthatja a családi viszály de vele most könnyebb lesz szóba elegyedni, Aries meg hemperegni fog azzal a cselédlánnyal, hiába egy bárd az bárd. Ugyhogy ő vele most nem tudok szót váltani, pedig ő lenne a fontosabb.>

*Válaszra szánja el magát.*

"Köszönöm Domingez hogy értesített, de ha maga Eligor sem mondott semmit akkor tudja jól, hogy én sem árulhatok el semmit, de ne agodjon, Kyel velem van."

*Az első arra tévedő szolgától meg kérdezi hogy Seba melyik szobába van. Ha megtalálja. Akkor kopogtat. és kivár hogy behívják.*

[Schinter]

Aries den Morgan


//Micsoda hanyagság nem azt akartam,hanem a távoli üzenetet...keverem,mert a papoknál van vmi üzis magic és ugyan ez ha jól emléxem...na mind1 sztem most már nem lényeges a dolog nem de?:roll://


Körbenéz a szobában majd a cselédlányon és elvigyorodik.

-Ami azt illeti nos mik közül lehet választani?

[Mesemondó]

________________________________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Erigow délnyugati része, Nan-Sifro-ház birtoka, a kastélyban
Idõpont: Adron második hava, nyár, este
Résztvevõk: Mindenki
________________________________________________________________________________

//Aires//

A csinos szolgálólány elmosolyodik:

-Az attól függ mit szeretne az úr...ha látom hogy elég elszánt hozzá én nem röstellem azt megtenni egy ilyen jóképű vendégnek.

//Victor//

Az asztalokat leszedő szolgáló Seba dolgozószobájához vezet. Bekopogosz és bebocsátást nyersz. Sebát egyedül találod bent.

//Seba//
//MSN-en lejátszott meserészlet://
Seba:
Végihallgatja a fiút, ám elégedetlenül ráncolja össze homlokát és lábait is összébb zárja.

-Ez így mind szép és jó, de kissé...száraz, tartózkodó, távolságtartó. Nem a nénéd vagyok? S mért kerülted ki azt a kérdésem, ami a barátnődre vonatkozik?-néz a fiú szemeibe.

Calvert:
-Mert úgy vélem a szerelmi életem kizárólag rám tartozik; néném. Ha bármi olyan problémám lesz amiben úgy vélem nem nélkülözhetem a tanácsaidat, szívesen meghallgatom; egyébiránt nem engedek beleszólást a magánéletembe. -mondja Calvert nyugodtan

Seba biccent de öszetámasztja ujjait:

-A neve is titok? Szabad tudnom?-érdeklődik szintén nyugodtan.

Calvert felvonja a szemöldökét:
-Nem. Természetesen az nem titok. Miért lenne az? Gwladys-nak hívják.

Seba:
-Szép név-ad ennek igazat Seba. Majd felál és sétálni kezd.

-Milyennek ismersz engem, Clavert? Mit hallottál felőlem?

Kezdi el, de nem ok nélkül fogott ebbe bele.
Kicsit ideges. Egyrészt, konok, sznob a fiú. Másrészt soha a büdös életben nem folytatott még ilyen beszélgetést.

Calvert:
-Mire gondolsz néném? - Itt éltünk együtt egy fedél alatt évizedekig. -Nem mondhatnám Betta néni, hogy nem ismerem a jó és a rossz tulajdonságaidat.

Seba:
-Pedig pofon egyszerű, de látom, nehezíted a dolgom az illembéklyók miatt.

Leült vele szemben, közel húzva székét hogy még jobban lássa őt. Aztán elmosolyodik.

-Amúgy egy cipőben járunk. ma közöltem anyáddal, hogy eljegyeztek. Üvöltözött velem mint egy sárkány amikor meghallotta ki a választottam.
-és eszembe jutott valami. Van egy lány, akit szeretsz. Nem engedik a birtokra. Vicces, de egy jegygyűrű mindent megold. Mélrt nem jegyezted már el?

Calvert
-Mit montam kedves néném, nem óhajtok a szerelmi életemről diskurzust nyitni veled. -mondta Calvert nyugodtan. -Ha úgy érzem, közölnöm kell a a magánéletemről valamit; akkor megteszem. -De semmi olyat nem tudnék neked mondani ami rád tartozna.

Seba:
<Ranil, én megpróbáltam szépen, de ez annyira sznob, hogy...>

Seba hümmög, hátradől aztán komoran a fiúra néz.

-Akkor másképp állok a dologhoz. Hallottad mi történt a nyájnál ma délután?

-Igen, mondták a szolgálók.

-Idézd pontosan mit és hogyan mondták-állt fel s sétálni kezdett.

Seba le sem vette a szemét a fiúról. Az ajkait összepréselte.

-Őszintén szólva,Cody mondta, hogy harcoltatok, mert támadás érte a nyájat, de nem tudtuk megvitatni, mert a vendégeiddel foglalkoztunk.

-Akkor én mondom el: jó egy tucatnyi, kutyányi méretű varjú epte meg a 20 aranyat érő nyájunkat és tépni kezdte. A társaim és én megegyeztek abban, ezek nem maguktól keveredtek ide. Milyen következtetést vonsz le ebből?

<Ranil, kérlek, ne kövessek el végleges hibát...! Mindjárt...most...>

Calvert:
-Azt hogy háború van, ami minket is elért. -mondta Calvert nyugodtan és tömören.

Seba:
-Igen-majd elszánta magát. Clavert mögé lépett és torkon ragadja, megszorítja a nyakát, felrántja ültéből és a dolgozószoba asztalának taszítja, arcát az asztallapnak nyomja.

-És most végighallgatsz, nema dtál más lehetőséget csak ezt a brutális katonai módszert. de én katona vagyok., Clavert.

A fiú arcát nem finoman nyomja az asztalhoz, a srác lábait is terpeszbe rúgja, a női ruha nem feszélyezi.

Egyik keze a fiú torkán, a másik megragadja erővel a balját.

-Meg se mukkansz vagy kinyomom belőled a szuszt! ha ajobbod megmoccan, elroppantom a giugád. Megteszem, akkor is ha a nővérem fia vagy-mondja hűvös nyugalommal közel hajolva Calvert füléhez.

-Pislantasz ha megértettél.

Calvert némán tűri, hogy az asztalra szorítsd és megalázd, nem azért mert erősebb vagy...meg is lepődik, és mélyen ellenkezik minden belénevelt normával, hogy családtagja és asszonyra kezet emeljen. -Pisolg egyet.

Seba:
-Úgy ejtetted ki a háború szót, mint ha csak egy hivatali kimutatást daráltál volna. Na akkor adok ízelítőt abból, mivel jár ez!-s belekezd:

-Innentől kezdve valahányszor este, egyedül vagy kevés kísérettel nekiindulsz hogy Tieckbe menj, bármikor azzal találhatod szembe magad, hogy jön pár névtelen, arctalan ember, jobb esetben ember, aki hadban, mocskosságban profibb mint te vagy a kíséreted. Elkap, megrugdos, leöl és ott hagy a legjobb esetben. Vagy megöl és feltámaszt.
Navaratna üzenete
-De nincs vége-markol a fiú hajába durván.

-Hazajössz reggel és hiába a jónak elégnek hitt őrség, anyáéd felmetszve, öcséd sérültsége miatt szintén, ugyan úgy a háznépe, a kastély kifosztva és maradsz magad. Kérdezhetnéd te egyedül mit változtattál volna a jelenléteddel. Nagyon sokat, Clavert! Mert együtta család és senki nem aggódik miattad hol merre jársz, mi esik veled!

-Vagy ez szintén magánügy és fogjam be a szám a kéretlen beszéddel?-engedett iróniát a hangjába

Calvert elernyed a szorításodban, nem is ellenkezik, pedig tehetné. Nem kiabál, nem ordítozik, csak tűri a megalázást. Nem pislog, csak mereven néz előre.

Felrántja, maga felé fordítja a fiút.

-Talán egy Nan Sifro leszérmazotthoz az illik ha hallgat és nem védi magát?!-kérdezi halkan de a szeme villog.

-Nem méltatsz annyira se hogy most mikor kérdezlek, beszélsz? Kinek képzeled magad?

(felhúzza az asztalról, megfordítja, de balját még fogja, torkát már nem)

Cody felnéz és halkan nyugodtan megkérdi:

-Megtenné Betta néni, hogy elengedi a kezem? Szeretném megigazítani, a ruhám, és úgy beszélgetni veled ahogy emberek és családtagok között szokás. Ezért nem válaszoltam az előbb.

-Van értelme, Calvert? Van értelme? Téged nem érdekel látszólag semmi csak saját magad! Hiába beszélnek hozzád szépen vagy csúnyán, finoman vagy durván! Arcod nem rezdül, mint aki nem is hallja! nem is akarod hallani!-érzi hogy az arca megrándul. Mély levegőt vesz.

<Nyugalom seba, ne verd össze, nyugalom!!! A véred! Adj még neki egy esélyt!>

(mély levegőt vesz Seba, uralkodik magán s nagyon lassan engedi el, készen arra, hogyha uram bocsá meg akarna pattanni, lecsapjon reflexből)

Calvert egy lépést hátralép, de nem megy el. Még nem bocsátották el. Megigazítja a ruháját. És nyugodtan, kedves hangszínét megtalálv maondja: -Mi akérdésed Betta néni?-bár a hangja kicsit remeg

-Mért utasítasz el mindenkit? Csitt, állj. Meg ne halljam még egyszer a jól felépített s valaki által kitalált begyakorolt mondatot magánszféráról, semmi közöd hozzádról-s úgy néz a fiúra, mitn aki mindjárt ráugrik de az arca kemény marad. nem épp kedves arckifejezés de seba dühös.

-Csak azokat, akik megaláznak, és a fejem az asztalra szorítják mint a barbárok.

-Fogalmad sincs milyenek a barbárok, ezt meg se hallottam.
-az a megalázás, ha letoltam volna anadrágod és meggyaláéztalak volna egy tárggyal-közli nyers őszinteséggel.

-nem, ez nem egy barbár horda meséje, ez szintén az unottan ismételt háború.

-Akkor megengeded hogy viszonozzam?

-Hogy gondoltad?-hunyorít.

-Szerinted nem volt megalázó az amit velem szemben tettél?

-Nézőpont kérdése. Te hülyét csinálsz belőlem egyhuzaban, Clavert, s folyamatosan megalázod a családtagjaid.
-Valahányszor elfordítod a merev arcod a sima nyugodt válaszoddal, miszerint ne kérdezzünk.

-Kívánsz még valamiből leckét adni nekem a mai napon betta néni? -Estelg feküdjek vissza az asztalra?

-Sértett ifjúság. Most gúnyolódsz. nem akarod megkönnyíteni a helyzeted?-ropogtatta meg ujjait.

-Szeretnél még momdani valamti?

-Igen. Te győztél Clavert-tárja szét karjait megadóan.

-Tehát ennyit akartál mondani. -mondja Calvert csendesen. -Most elmehetek? -kérdi.

-Menj csak-mondta halkan Seba-Akinek ilyen párja van, remélem tudja milyen kincs akadt elébe-áll el a fiú elől, hogy az ajtóhoz mehessen és nagyot sóhajtott. beszédes sóhaj volt ez.

-A regulát köszönöm, de azt hiszem, amenniyiben lehetséges inkább kerüld a társaságomat néném ha lehetséges. - úgy értem jövőben is és mindenkor. Aki évekig nem él a birtokán az most idejön és bizalmaskodva papolni kezd a családi összetartásról és azt hiszi annyival megtöri egy férfi akaratát, ha megmutatja épp olyan közönséges tud lenni mint ahová való...Képmutató vagy néném és ostoba. Nem óhajtok már veled kapcsolatot tartani a jövőben.

Ahogy Calvert elmegy nemsokára kopogás hallatszik az ajtódon. "Szabad" jelzésedre Victor lép be a szobába.

[Saggaras Zenir]

Victor Fredrick Faren

-Jó estét kapitány. Remélem nem zavarom. Fontos híreket kaptam, Eligortor. Összesen négy toroni ikreket küldtek a nyomunkba, hogy likvidáljanak bennünket. Egyet már az ereni hírszerzés, eltakarított az utból, de még mindig három fejvadász a nyomunkban van.

[Schinter]

Aries den Morgan


-Hát nos egy forró fürdő és egy masszás igen jól esne

[Mesemondó]

________________________________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Erigow délnyugati része, Nan-Sifro-ház birtoka, a kastélyban
Idõpont: Adron második hava, nyár, este
Résztvevõk: Aires
________________________________________________________________________________


-Máris utánanézek! -mondja a lány és röppen ki az ajtón, hogy a kedves vendég kedvére tehessen.
Míg a szolgálóleány odavan, van alkalmad kicsit pihengetni, átnézni a felszerelésedet, vagy amit Airesw szeretne.
A kis cseléd több mint egy félóra múlva ér vissza.

-Jöjjön kérem, a fürdőbe vezetem. -mondja a lány. -De a kérése másik felét csak a szobájában tudom teljesíteni, az uradalom nem rendelkezik külön masszázsfülkével és ággyal...és mégvalami...-mondja a lány elpirulva. -Szívesen átmasszírozom az úr, elgémberedett izmait, ha szeretné, de kérem ne szóljon róla senkinek jó?

***
A Sifro-ház fürdője a földszinten van. Odabent nagy fadézsát, illatos szappant és tötölközöket találsz.
-Akkor ha végzett az úr, majd felkeresem a szobájában. -mondja a lány egyszerűen.

***
És úgy is tett. Fürdés után, miután visszatértél a szobádba, diszkrét kopogás zaja üti meg a füledet, majd belép a kis fehétcseléd. Szép erigowi szabásu ruhát és főkötőt visel. Mosolya tündéri.

-Kérem akkor vetkezzék le és feküdjék fel az ágyra mondja.

A lány mindenféle gátlás vagy szégenérzet nélkül várja, hogy teljesítsd a kérését.

[Schinter]

Aries den Morgan


Bólint a cselédlánynak majd belemerül a forró fürdőbe.Ohh milyen rég is volt már ilyen kényelebe része...Sokáig marad a fürdőbe aztán egy kisebb mosakodás után kimászik és egy törölközővel maga köré csavarva indul el a szbája felé,ahol már az ágyon fekve várja a cselédet.

-Szép jó estét.

Madj elnyújtozik az ágyon és várja a másszást

[Navaratna]

//Előzmények a szerkesztett igricválaszban//

(Seba)

Nem örül annak, ami történt. Vívódik sok mindenen s merő borúlátás Clavelt távozását követően a fennmaradt időben.
<Seba, te hülye vagy. Ha az anyjának nem beszél, pont neked, a több évre lelépett senkiházi rokonának majd fog? Te és a gyerekek két külön fogalom. Ezt lehet még át kéne gondolni. Ezt a gyerek dolgot. Jaj, Jolice... valami ilyenre számítottam, de valahogy ez után a ki vagy tagadva néném szöveg után nem igazán fűlik a fogam ahhoz, hogy kiharcoljam Zamorak elfogadását és...>
Sóhajt, beharapja az alsó ajkát.
<Hazajövök s meleg otthon helyett varjak fogadnak, fúria testvér s egy idegesítő szerelmi bajos unokaöcs! Ez kínszenvedés nem szerető család! Miben hittem eddig, ember! Ezekért harcoljak én? Minek? Kitehetem a lelkem, győzhetek, beseperhetek ilyen olyan dícséretet, kitüntetést idegenektől, ha a családom szemében egy áruló-kém ágyasa meg egy vadállati, méltatlan, valahonnan szalajtott nő vagyok aki kitagadásra méltó csak!...>
Seba összepréselte szemeit és érezte hogy viszketni kezd a szeme, facsarodni az orra, összeszorulni a torka, azaz mindjárt sírni fog. Mit neki abbit vért, az Unió vezérének jó szava, a szabadcsapat rajongása, a gottenborgiak hálája, a kivételes küldetés a háború győzelme érdekében, ha ő odahaza az övéi egy senki? Legközelebb Erigow veti ki magából őt mint egy kelevényt! Mit neki mítoszi ellenségek, többszár toroni, mágiaértő, ha a puszta szó, amit egy rokon ejt ki úgy belé mar, hogy attól megnyomorodik?
Messze van Zamorak is, nagy a nyomás, ami a vállát nyomja a küldetés miatt és még ez is...Egy világ omlott benne össze magáról és tulajdon családjáról.
<Ranil, úgy látom, azt szeretnéd, vegyek búcsút az enyémeimtől s lakjak a tieiddel...>
Seba zuhant le a maga hasította mélységbe hogy aztán pont akkor amikor kopogtak, elsírja magát. Kinyögi hogy szabad. Szemét törli serényen, de figyel.
-Foglaljon helyet, vagy ha nem akar, tőlem állva is mondhatja...Már nem zavar.
A fejvadászokat hallva elnéz a levegőben messzire.
-A mutatványosok kocsiján ülő férfi az egyik. Mit gondol, mit kéne tennünk? A vészt mondjuk ki, ide hoztuk a Nan Sifro kastélyhoz, a birtokra. Ha most el is indulnánk, már késő lenne.
Seba hangja kicsit színtelen. Olyan...lendületvesztett, majdnem beletörődő. Ez nem jó jel.

[Mesemondó]

________________________________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Erigow délnyugati része, Nan-Sifro-ház birtoka, a kastélyban
Idõpont: Adron második hava, nyár, este
Résztvevõk: Mindenki
________________________________________________________________________________


//Seba és Victor//

Most kifejezetten jól esik kicsit Victorral dikurálni, és azt sem zavar, hogy egyátalán nem szívderítő hírekkel jött. Az öreg Kyel pap, a kopasz gólyó fejével, és a hideg kék szemeivel, egy biztos pont ebben a kusza helyzetben.
Victor komoran magyaráz, te bólogatsz, hogy megértetted.
A társalgást velőt rázó sikoly szakítja félbe, amelyet tán a kastély minden szegletében hallani lehetett...

//Aires//

A finom kezű cselédlány igazi istenáldása, véred felpezsdül és ellazulsz. A kérdés az hogyan kéne úgy megfordulni, hogy a lány ne vegye észre mennyire a finom kezeinek hatása alá kerültél. A lány lágyan suttog valamit a füledbe és teljesen elernyedsz...ezt napokig csinálhatnák veled.

Azonban hirtelen folytott női sikítás vágja ketté ezt a tunya szétfolyás és kéjes érzések özönét: valami történt.

A lány ijedten kukkant ki a folyosóra, ahol futó lábak zaja hallatszik.

-Mennem kell Aires úr, meg nem láthatnak itt!....valami baj van!

***
//Seba és Victor//

Seba megszaporázza a lépteit, mikor kiderül: a szolgák Calvert szobája előtt tömörülnek, arcukon az iszonyat fehér viaszmaszkja, kezük a szájuk előtt, a döbbenetet szinte tapintani lehet a levegőben. Szó, lélegzet bennakad, és csak állnak ott a cselédek, mint akiket villám sújtott le.
Jolice a padlón fekszik ájultan. Calvert a vastag mestergerendáról lóg le, amire a csillárt is rögzítették. Nyakában kötélhurok, talpa alatt felborult kis szövetzsámoly.
Lágyan ringatózik ide-oda, nyelve elkékülve lóg ki a szájából, üveges szemei a távolba révednek.
A búcsúlevél az asztalán hever.

[Navaratna]

(Seba)

A nő nem gondolkozik. Felállítja a zsámolyt és rááll s megkapja a fiú lábát, hogy ne lógjon tovább.
-Uram, vágja le!-szól a papnak halál sápadtan. Nem kell sehova se nyúlnia hogy tapintsa él-e még. Csak rá kell nézni. A fiú már halott. Lefekteti a földre.
-Kérem vigye ki a testvéremet és zárassa be az ajtót...-suttogja Victornak lélekjelenléte maradékával.
Bezárja a fiú száját és lefogja a szemeit. Remeg a keze. Álla hol megfeszül hol kienged. Így ért véget egy ígéretes el sem kezdett pálya, így távozott el az unokaöccse.
<Halálba üldöztem. Én beszéltem vele utoljára, tehát én tehetek róla. Mivé lettem? Mit tettem?>
Dobol a homloka mögött az indulat. Most maga ellen, nem más iránt. Sokakat megölt, de sose így s az sose volt a rokona. Feláll mint egy holdkóros és a levél fölé hajol. De már tudja, álljon benne bármi, ez az ő lelkén szárad. S pont a lehető legrosszabbul váltak el. Mondhatni a lehető legrosszabb utolsó szavak hangzottak el. Leroskad a levéllel egyetemben. Nem sír. Úgy megrendült hogy arra sem képes. Életre való örök lecke, s mindörökké fülébe égő szavak. Ebbe akár bele is lehet zavarodni.
<Jolice...bocsáss meg...Azt hiszem az utolsó lökés én voltam.>

A levél elolvasása után egy ideig ülne a semmibe meredve. Majd felállna, letakarná valamivel Calvert testét. Magához venné a levelet, kilépne az ajtón, megkeresné a szolgák vezetőjét, kérné, szóljon valaki Codynak, továbbá szólna a vezetőnek, hogy fel kell ravatalozni a Nan Rosey fiút, aztán testvéréhez menne.