Ranil Tüze

[Schinter]

Aries den Morgan


Már kezdet félálomba merülni a finom kezek áldásos tevékenysége alatt mikor megtörténik a felkiáltás.Felriad és első dolga,hogy fegyverei után kutat,amikről megfeledkezet és igen távol helyezkedtek el tőle.Miután kiment a lány gyorsan felveszi a ruháit felcsatolja a fegyvereit és a sikoly irányába siet.

-mi történt?mi ez a zavargás eme időben?

[Saggaras Zenir]

Victor

*Victor teljesíti legjobb tudása szerint Seba kívánságait.*

-Kérem hagyják, el a szobát. Aries magaával a szobámban szeretnék beszélni.-A pap hangja most lágy volt és gyásszal teli.

<Ezek a szemét fejvadászok, és most Seba azt fogja érezni hogy az egész miatta történt. Miért nincs itt egy Darton pap, hogy bebizonyítsuk, hogy gyilkosság történt.>

*Miután kitisztult a szoba és Seba még az unokaöccsével foglalkozik. Ő Jolic-t felemeli, és az úrnőt a háló termébe viszi, majd rögtön Sebáért siet. És őt is a szobályába viszi. Hogy vele, és Ariessel is szót tudjon váltani.*

<Ez a dolog most már nem tűr halasztást.>

[Mesemondó]

________________________________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Erigow délnyugati része, Nan-Sifro-ház birtoka, a kastélyban
Idõpont: Adron második hava, nyár, este
Résztvevõk: Seba
________________________________________________________________________________


Calvert búcsúlevele:

"Drága Anyám!

Nem várom el, hogy megértsd miért tettem, vagy hogy megbocsáss érte, mert én sem tudok magamnak, de nem tudok dönteni a szerelmem és a családom között.
Elfáradtam a két éve tartó vesszőfutásban, de nem tudok létezni nélküle. Imádkoztam Kyelhez, hogy vegye el tőlem ezt a keserűpoharat, de egyszerűen képtelen vagyok elképzelni az életet nélküle. Nekem nem kell így ez a világ.

Isten veled:

Calvert"

[Schinter]

Aries den Morgan


Belekukkant ő is abba a bizonyos levélbe,amig Bessy ücsörög és a semmibe bámul.

-hm..hm...ismerős téma...

jegyzi meg az orra alatt majd sarkon fordul és elmegy a szobából.Igazából nincs mit beszélnie a többiekkel annál jobban Krisztin jutott az eszébe eme kései órában.Kinéz az ablakon-és ha csilalgós az ég-,akko felkapja a lantját és kimegy a kert egyik eldugottabb részébe.Üzenetet küld Krisztinnek.

"Szia Krisztin,

remélem jól vagy és nem történt semmi rossz mióta elváltunk egymástól.Sokat utaztunk és voltak kisebb akadályok,de ne aggodj mindenki egyben van.Épp Bessy kapi kastélyába vagyunk...Képzeld tök jó lakálya van a kapitánynak...Forró fürdő,kényesztető masszás Történt egy kis szomorú eset az imént,de ezt majd elmondom.Vigyázz magadra,mig vissza nem térek.

Aries"

Miután elküldte az üzenetet leül a kertbe és lassú dallamok pengetésébe kezd./Manát tölt /

[Navaratna]

//Mert szerinted Ariest nem küldték ki és Seba hagyja hogy beledugja az orrát egy ilyen levélbe //

(Seba)

<Két éve. Ó te szent szar... Szálljunk le a földre itt szekálás végkifejlete történt meg a legrosszabb döntés meghozásával>
Magához térve hiába jön a pap hogy szólítaná máshová, kézmozdulattal elutasítja.
-Most a testvéremhez kell menni. Átadom neki ezt a levelet, neki szól. És az egyedüllétet most jobban vágyom mint bármi mást... Ám mivel ön sem könnyen emészhetőeket közölt, ahogy lehet eleget teszek a kérésének.
Még mindig szeretne Jolice-hoz menni. Út közben gondolkozik.
<Kicsit megszorongattam. Ha pusztán emiatt ugrok össze a testvéremmel, nem hagyom annyiban a dolgot. Ó, Cody...fejvadászok...küldetés...>
De minél több idő telt el, annál jobban kezdett visszaszivárogni az ereje. Közel sem volt teljesen jól, de el se hagyta magát még, mindent felrúgva.
<Csak Jolice ne engem tegyen felelőssé, Ranil kérlek, ne hagyd szétverődni a családot, aminek nem vagyok éppen példás tagja ugyan de szeretem! Még Calvertet is szerettem, meg nem álmodtam hogy így a szívére veszi és felköti magát!>
Aggódik és fél attól, most mi lészen Jolice-szal...

[Mesemondó]

________________________________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Erigow délnyugati része, Nan-Sifro-ház birtoka, a kastélyban
Idõpont: Adron második hava, nyár, este
Résztvevõk: Mindenki
________________________________________________________________________________


//Seba és Victor//

Közben Cody robog be a szobába lélekszakadva, mikor meglátja a bátyját kiterítve, elsápad keserűen felkiállt és halott tetvéréhez megy és zokogva átöleli.

-Calvert...Calvert....miért tetted ezt testvérem?

Jolicet magához tárítik de bár ne tették volna.

Hisztérikusan halott fia nevét sikoltozza egyfolytában és mindenáron a testéhez akar menni, résnyire be is nyomul a szobába, mikor nyílik az ajtó azonban Cody ott terem, elkapja az anyját átöleli és szelíd erőszakkal kitaszigálja, az egyre inkább sokkkos állapotba kerülő Jolicet, aki kínjában véresre marja az arcát, úgy kell a fiának és a cselédeknek lefogni.

-Megyek és gondját viselem anyámnak Betta. Kérlek igazítsd el a szolgákat, hogy...-elcsuklik a hangja...-hogy a bátyámat a családi kápolnában ravatalozzák fel. És hajnalban szalassz egy inast Tieckbe a rendőrfőnökhöz...jelenteni kell a halálesetet, majd kiküldenek egy halottlátót.... -mondja Cody valamelyest összeszedve magát és a dolga után megy.

//Aires//
Ahogy szeretted volna megtalálod a kastély igen nagyméretű kertjének egyik legeldugottabb részét. Itt aztán a kutya se lát. A gazdagon burjánzó növények takarásában, leülsz a csillagfényes éjszakában.


Mély koncentrációba merülsz hogy Telepátiával felvedd Krisztinnel a kapcsolatot...ez azért pár pillanatnyi (egészen pontosan 3 környi!) aktív koncentrációt és a külvilág ingereinek bizonyos fokú kizárását igényli...

...ennyi bőven elég volt annak a három árnynak, akik itt bújtak el, és maguk sem akarták elhinni, hogy olyan elképesztően döbbenetes szerencséjük van, hogy a Célpont kisétál a rejtekhelyükre és itt pár pillanatnyi koncentrációba réved...talán egy fejvadásztanonc se tudná elvéteni ezt a célt.

Az Ikrek nem a lassú helyzetfelismerésükről híresek...a pietor-főnök azonnal kiadta a parancsot a célpont eliminálására.

...az abbitacél toroni lagoss azaz fejvadászkard pengéje gyors és határozott erővel hatol be pontosan a lapockád alatt, épp a szíved mértani közepébe...


//Nos, Gratulálok Schinter! Igaz Victor még nem osztotta meg veled az információit; de mióta elhagytátok a dwoon falut, tudjátok hogy követnek. Seba beszámolt a "Varázsszemről", az úton a kukoricás mellett érzékélesítéssel kifigyeltétek, hogy az a fickó aki a fogadóban is volt! A cirkuszosok szekerén szintén ott utazott!!! A faluba beérve, a varjak után biztossá vált, hogy toroni erők vannak a környéken. Erre te mit csinálsz? Teljesen védtelenül hagyva magadad, éj közepén kijössz a susnyákosba lehetőleg az egyik legeldugottabb helyre; pszível üzengetni! Szerinted a nyomotokban lihegő és a kastélyba beszivárgott fejvadászok hova bújnak? Épp a rejtekhelyükre sétáltál be romantikázni és meditálni! Ez egyszerűen tragikuomikus!!! Ezt egy öreg veterán Iker egyszerűen nem tudja elvéteni! De ha várnak kicsit, és elkezded megszólaltatni az Összhangzatot, mert akkor a zenébe még jobban belemerülsz, tehát 200% esélyük van 100% helyett! Megáll az eszem, mekkora hülyeségeket tudsz művelni! Minden információd megvolt hozzá hogy ekkora kapitális baromságot ne csinálj! Mióta elindultatok állandóan súlykolom, hogy veszélyben vagytok, figyeljetek oda, itt is egy intő, jel ott is egy, de te egyszerűen ezt most úgy tettél mint aki erről semmit se tud! Aires számára, hogy stílszerű legyek itt: "vége a dalnak". Lehet hogy szemétségnek tűnik, de készíts kérlek 11. Tsz-re új karit, akit majd Tieckben bemesélek. Ez orbitális hiba volt, aminek ez az ára és nem fogom isteni csodával kozmetikázni, mert elkerülhetted volna. Azonban JK-ként természetesen számítok rád, de ez a karakter ebben a mesében a saját hülyesége miatt elbukott! Várom az új karakter statisztikákat az e-mail címemre.//

[Navaratna]

(Seba)

Helyzetfelismerést tesz: a nővére ideiglenesen elvesztette a józan eszét, itt most ő nem lenne sokat képes tenni, ám a fia vele marad. A papra néz:
-Nos, jelen helyzetben mindenestül az öné vagyok, kérem mondjon el mindent részletesen menet közben. Ariesnek szólt már arról, amit megtudott? Hol van Aries?-de közben már Seba megindul a szobája felé. A saját szobája felé, teljes határozottsággal. Az első elébe kerülő szolgálót megállítja s komoly hangon közli:
-Ideiglenesen kérem Clavert unokaöcsémet hagyják a szobájában. Letakartam, szemeit lezártam. Holnap reggel a ravatalozás legyen meg a családi kriptában s csak akkor, ha újra szólok, akkor küldetek embert rendőrfőnökért Tieck városába. Amíg újabb utasítást nem adok, senki ne hagyhatja el a kastély épületét, de be is csak akkor jöhet, ha azonosították, hogy az itteni szolgák közül való. A lehető legszigorúbban járok el, ha semmibe veszik a parancsom.
Majd halad tovább.
-Nem lefeküdni megyek, uram. Amit mondott nagyon komoly és összeállt a kép. Ideje vértet húznom. Úgy érzem, ha elmegyünk, képesek és végigmetszik a házam népének s rokonaimnak nyakát már csak azért is mert ők maguk toroniak. Mit gondol, mennyi időnk van még addig, hogy lecsapjanak?-nyít be szobájába de úgy, mint aki már azt várja, odabenn társaságot kaptak. Ha nincs ott senki és semmi, nem törődve a férfi jelenlétével, vetkőzni kezd, hogy megszabaduljon női gúnyájától s újra nadrágot, inget, csizmát, sodronyinget öltsön, felcsatolja fegyverövét buzogányostul, rövidkardostul, megkapja pajzsát és Victorra néz.
-Hol van Aries?-kérdezi ismét tagolva-A tragédia lelepleződésénél még ott volt...
<...mi van ha már az ablak alatt kuporognak? Vagy ha már beszivárogtak a kastélyba? >
Majd megint a papra néz:
-Azt kell mondjam, kapóra jött ez a hír: ölni tudnék, s ím, van kiket!
Seba talált valakiket, akin levezetheti majd mindazt a feszültséget, amit rövid idő alatt a nyakába kapott. Kapott valamit, ami eltereli a figyelmét amibe feje búbjáig belevetheti magát.
<Add, Ranil, hogy összecsaphassak velük! Addj erőt hogy kiálljam őket! Érjen véget bárképp, nem hagyom hogy a véreimet is leöljék még levezetésképp! Ha dögölnöm kell velük döglök!>

[Saggaras Zenir]

Victor

//Hát Shini pedig én kértem a karidat, hogy menjen a szobámba, de ez az önfejűség ára.//

-Kértem, hogy menjen a szobámba, mert ott találkozunk. Amíg ön páncélt ölt, én megnézem ott van-e már.

*Majd Victor a szobályába megy. természetesen a dalnoknak hült helye.*

<vajon hol a fenébe csatangolhat, nem tudom hova tűnhetett talán a kis cselédlány kapta el megint. Na mindegy megyek vissza a kapitányhoz.>

*Vissza tér a kapitányhoz, aki valószínűleg akkorra már felöltözött. természetesen kopg és csak aztán lép be.*

-kapitány Ariest nbem találtam a szobámban, lehet, hogy azzal a szolgálólánnyal van. vagy valahol koszál éppen.

<Pont-emiatt alkalmatlan katonának ez a hebrencs fickó.>

-Egyébként afejvadászok minden valószínűség szerint itt vannak a kastéyl környékén vagy már bent. Most akkor mi legyen? Induljunk a nyomukban? Akkor azt viszont ne egyedül tegyük, mert ők nem lestnbek olyan kedvesek, hogy egyenként küzdhetünk meg velük, kérjem kisérjen el a szobámíg, ahol én is felszerszámozoim magam, és induljunk Aries keresésére, mert őt is figyelmeztetni kell a veszélyről.

[Mesemondó]

________________________________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Erigow délnyugati része, Nan-Sifro-ház birtoka, a kastélyban
Idõpont: Adron második hava, nyár, éjszaka
Résztvevõk: Mindenki
________________________________________________________________________________


//Seba és Victor//

A kastély már nem alszik. Korántsem amiatt amiért tinektek nem jön álom a szemetekre; a háznép, Cody és a cselédség a tragédiát próbálja megemészteni. Álomtalan forgolódás, sokkos fájdalom ez az éjjel mindenki számára kihez közel állt az ijú Calvert.
Cody anyja szobájában virraszt, kivel nyugtató főzetet itattak, mert a légzése állandósult sírássá, hörgéssé vált, az anya nem volt képes megnyugodni, sem a fájdalmat elviselni.

Egy izben még kijön és elbeszélget veletek:

- Üdvözlöm atyám kérem maradjon nyugodtan, úgy érzem kis magyarázatra szorulnak a történtek...Sajnálom Betta, hogy alig jössz haza és ezt kell átéld. De tudnod kell, Calvert nem miattad halt meg. Nem tudom miről beszéltetek, a vacsora végeztével, de gondolom a szeretőjéről. Van valami amit nem tudsz Betta...az a félelf lány három napja kiadta az útját és megszakított Calverttel minden kapcsolatot...anyámnak nem beszélt róla, mert őbenne mindig elutasítás bújkált a lánnyal szemben; de velem igen. Calvert teljesen összeomlott, a lány azt mondta nekik nem lehet közös jövőjük, ezért megpróbált szépen szakítani a bátyámmal. Nem, nem volt más férfi a képben...csak a lány belátta, hogy a kapcsoltatuk nem fog vezetni sehova...Calvert teljesen kikelt magából előszőr könyörgött, aztán őrjöngött, aztán szó szerint foglyul ejtette és a vadászházba zárta és próbálta rábeszélni, hogy folytassák. ...Persze ennél jobban már el se ronthatta volna. Még velem is összeveszett, mert természetesen, ahogy tudomást szereztem Gwladys méltatlan helyzetéről, azonnal szabadon engedtem, erre megütött, hogy miért szólok bele és mit képzelek magamról. ...Nem is gondoltad volna róla ugye?...Tudod mióta szakításra állt a dolog, Calvert egy kicsit...labilis lett. Egy jobb pillanatában rábeszéltem, hogy keresse fel Ellana leányait, de nem azért amiért te gondolod. A papnők képesek lettek volna helyretetnni Calvert őrületbe hajlól lelki egyensúlyát. Calvert kezdett a szerelemféltésbe beleőrülni és EZEN egy papnők segítettek volna, de nem a testiséggel, ó nem. Igen szakavatottak a lelki egészség helyreállításában, egy egyszerű tisztitó riutáléval helyre tehették volna az agyát. Ezt egy tieck-i papnő mondta, akihez kétségbeesésemben fordultam. Megeskettem Calvertet, hogy a szabadságom vége előtt felkeresi a papnőket, hogy megtisztítsák a lelkét, de minden reményem romba dőlt, mikor tegnap megtudta, hogy Gwladys elhagyja Tiecket, és Erigowba készül. Alig tudtuk anyámmal itt tartani, tán vissza se jött volna...vagy ami még rosszabb, talán megölte volna a lányt is, nemcsak saját magát...-hajtja le a fejét Calvert- ...szóval néném ne okold magad...már a szakadék szélén táncolt mire beszéltél vele. igazság szerint reméltem, hogy talán valami hatással leszel rá...de...-Calvert elhallgat és beharapja a száját.

-Tudod, Betta; lehet hogy ez volt az ő Sorsa. -Nem láthatunk bele Kyel Könyvébe, hogy kinek hogy írja földi életének eseményeit. -Egy biztos Calvert választhatott volna mást, ha akar...bocsássanak meg. -mondja kettőtöknek, virrasztanom kell anyám mellett. -Félek holnap sem lesz magánál. -Téged még itt talállak kedves néném ugye? Kimondhatatlanul hálás vagyok hogy itt vagy. Nagyon nagy szükségem van rád...-mondja Cody és megölel...-és anyámnak is...ugye már itt maradsz velünk? ...Én azt hiszem holnap a tragédiára hivatkozva szolgálathalasztást kérek...mindenképp itt kell maradjak, anyám beleőrülne, ha most kimennék a frontra.

-És nagyon örülök önnek is Atyám, azt hiszem anyámnak mindennél nagyobb szüksége lesz most egy gyóntatóra és Kyel közbenjárására, hogy elviselje a gyászt...remélhetem, hogy velünk marad ön is pár napig?

****
Miután elmondtatok Codynak annyit, amennyit el akart mondani Cody visszatér az anyjához.

Felfegyverkeztek. Éjközépre járhat már az idő.
Az a csélcsap kobzos meg sehol...
Kezdtek komolyan aggódni érte. Se a szobájában nincs, se másutt a házban.
Az öreg kulcsártól tudjátok meg a választ:

-Az a fiatal ilanori úr? -Kikérezkedett, hogy engedjem ki a kastélyudvarra. Kiengedtem, hisz, a talpasok kint őrzik a birtokot. Figyelmeztettem, hogy éjjel nem szokott a háznép kijárkálni, csak Cody úr az őrökhöz, de ragaszkodott hozzá. A lantját is vitte.

[Navaratna]

(Seba)

Codyt hallgatva újra nagyot sóhajt. Az jutott eszébe, hogy ami történt, az versenyfutás volt az idővel, de az idő gyorsabbnak bizonyult.
-Ne okoljam magam? Ó, Cody...jobban tettem volna ha békén hagyom. Több éve nem jártam itthon és még én is nekiálltam, mondjuk azt, nem esett neki jól még az én ostromom is. Voltam rá egy fajta hatásal, de arra sose leszek büszke és sose felejtem el-mondja szomorúan.
A sors és Kyel emlegetése tőle már távol került, de nem kötötte Cody orrára, hogy immár Ranil szavára hallgat. Nem időszerű. majd, hónapok múlva, vagy ha vége a háborúnak, őt is beavatja. Vagy ha Jolice visszanyeri önmagát elmondja ő maga.
<Csak ne zavarodjon meg végleg. Újabb érvágás lenne. Marvin hazajönne és nemhogy a fia haláláról értesülne, de arról is, hogy a neje...Nem, Jolice rendbe fog jönni, de ki kell tombolnia a fájdalmát! Én is kifogom, de a fejvadászokon!!!>
Hallja a kérést, maradjon, maradjanak. Szíve szerint így is tenne, segítene Codynak a birtok ügyeiben, a temrtés megszervezésében s támaszt nyújtana, ahogy az illik. De a küldetés! Amiről mellesleg egy kumma szót nem szólhat...Megöleli erősen a fiút, úgy igazán, félve attól ez lesz az utolsó, aztán a papra néz, belekezd:
-Cody, örömmel hallom, hogy itthon maradsz még, de figyelj rám jól: szívem minden vágya lenne, hogy itt maradjak én is és jelenlétemmel enyhet nyújtsak s veletek gyászoljak. Ám nem véletlen készülök arra hogy vértet húzzak (vagy ha már azt visel a karim, akkor nem véletlen hogy az van rajta) : komoly ügyben járunk, számra zárat tesz a katonai parancs, tudod hogy azt szeghetetlen. Ám maradj anyáddal, ne hagyd magára, már csak azért se, mert fejvadászokat sejtünk odakinn. Victor atya és énutánam küldtek párat. Erős a gyanúnk, itt vannak a birtokon. Remélem ez a tény megerősíti benned azt, hogy súlyos ügyet bíztak ránk, holnap hajnalban el kell mennünk, remélve, még előtte, ma este pontot tehetünk a kullancsainkra. Ha hamarább tudom meg ezt, hogy ennyire a fenekünkben vannak, sose hozom a vészt ilyen közel a kastélyhoz!-szorul Seba keze ökölbe.
<Ostoba beszéd, elejétől fogva figyelmeztettek titeket, hogy erre számítani lehet! Út közben is számtalan jelét láttátok ennek! De muszáj volt valahol megpihenni!>

Elkíséri a papot "felszerszámozódni", majd a kulcsár megadja az irányt:
-Atyám, ki kell mennünk. Már csak Aries miatt sem gubbaszthatunk idebenn. Ám ha odakinn vannak, és mért ne lennének, tudnunk kell, ott is hagyhatjuk a fogunkat. Nem hiszem hogy nyílt harcba akarnának bonyolódni, amint módot találnak, sunyi disznó mód lendülnek be...Rohadt veszélyes, mintha tálcán kínálnánk magunkat, de ha tud jobb ötletet...-fejteget, de mivel ő sose volt Ikrek, ez feltételezés marad. Pont a veszély miatt szobájába tér, papírt vesz, tintát és ír 5 levelet.
Az elsőt Clodoric Baldman dwoon parancsnoknak írja, dwoonul, röviden, tömören:
"Ha ezt a levelet olvassa, akkor én már halott vagyok és nem tudtam a küldetést teljesíteni."
A másodikat a Szürke medve fogadóba címezteti Borf nevű törpének, hogy ha kézhez kapja levelét, ne várjon tovább, ők valószínűleg meghaltak.
A harmadikat a saját szabadcsapatának címzi, s az áll benne, ezen levél kézhezvétele azt jelzi, ő, mint kapitányuk, már nem él, így a birtokon való valamikori találkozó lefújva s örömmel szolgált velük.
A negyediket a családjának, amiben leírja, mennyire szereti őket s sajnálja hogy nem állhatott velük a bajban s hogy nem mutathatta be nekik jegyesét. Kíván benne gyógyulást Jolice-nak, erőt férjének s sikerekben gazdag életet Codynak. A rá eső birtokrészt nővérére és annak családjára hagyja, kiemelten Codyra.
Az ötödiket Zamoraknak írja. Megerősíti soraival szerelmét, rá hagyja dwoon kúriáját, az Urak Vigaszát s kéri, ne ártson magának, lépjen túl a veszteségen.
Lezárja mindet, gyorsan írta meg őket, nem is lett a külalak szép, s nem is lett egyik sem terjengős, megcímezte valamennyit majd egy lapot kitett a levelek mellé, amiben az áll, akkor kézbesítendők, ha ő, Betsebath Nan Sifro meghalna.
Majd készen áll arra, hogy Victorral elhagyja a kastélyt Aries kereséséért.

[Saggaras Zenir]

Victor

*Seba kijelentésére a kopasz pap csak bólint, ám ebbe benne van mindn amit tudni éremes, hogy ő sem maradhat. Ezk után ő felszerszámozza magát.*

-Seba kapitány, muszály prédaként kimennünk, viszont, nagyon kell figylni hogy ki hol merre jár. Ha meg találjuk Ariest, nem szóban értesítem hanem elmém által, ha pedig, mivel kinnt csatangolt, és elkapták akkor, nem riadunk meg ugy ezen, hogy az a figyelmünkön csorbát ejtsen.

*Majd ezek után a szavak uán kilép a kapun, kezét a buzogányára támasztja.*

<Ha teljes felszerelésben kivont buzival jövünk nem biztos hogy ránk merik vetni magukat.>

//Amint valami gyanús fejvadászos alakokat érzékel, kizökkent idő, és felszerszámozza Sebát, és saját magát.//

[Navaratna]

(Seba)

-Nem hiszem hogy az én fejem önnek kinyílik, nem értek a hang nélküli beszédhez, sose tanultam semmilyen formáját-figyelmezteti a papot.
-S mivel már nem egy a hitünk, nem hiszem hogy az ön istene hagyja hogy üzengessem nekem másképpen...-emlékezteti erre is.
<...vagy hogy segítsen, bárképpen...>

[Mesemondó]

________________________________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Erigow délnyugati része, Nan-Sifro-ház birtoka, a kastélyban
Idõpont: Adron második hava, nyár, éjszaka
Résztvevõk: Mindenki
________________________________________________________________________________


Cody megdöbben:

-Na álljunk meg egy szóra néném! Fejvadászok? És ezt miért nem mondad eddig!? Ne menejetek ki! -mondja Cody ellentomondást nem tűrő hangon, kint van a szakaszom és...-nem tudja befejezni a mondatot, mert a Sifro-ház egyik íjásza jön be lihegve a szobába:

-Uram!...hhh...kérte hogy jelentsem, ha valami rendkívűli történik...a kerti őrszem nem jelzett...megbeszéltük, hogy óránként bejelentkezik a kastélypark bejáratánál, de éjközépkor nem jött...mit tegyünk?

Cody kővé dermed és rátokpillant; majd vissza az őröz:

- Szólj Caradasnak, hogy a kennelből eresszék ki a kutyákat de azonnnal!

-De azok nem ismerik az itteni háznépet...csak az ön társait (értsd Cody katonatársait)

-Hát monnd nekik hogy jöjjenek be most! Indulj már!!! -az íjász elszalad.

-És a hastinokat a kertben eresszék el! -kiáltja utána.

//Seba, Victor//

-Ha az ellenség kint van- kezdi Cody, a hastinok megtalálják. -A frontról hoztam őket haza, hogy épp az ilyen esetek kivédésére őrizzék a házunkat...igaz nem akartam őket addig elengedni, míg a személyzettel nincsenek összeszokva valamelyest...de most muszáj...

-Rendben Betta, egy perc múlva a kert bejáratánál találkozunk.

***

Öt percen belül ott van Cody 10 íjász-katonatársa, 4 kiképzett és fegyelmezett Hastin-harci kutya (akik nem ugatnak!) , Cody a ház fegyverszobájából beszerzett egy éles lándzsát és láncinget húzott, és feszülten bámul a kertbe.

...és a kert bejáratánál a halott őr...fojtóhurok végzett vele...

-Az aranyhalas szökőkútban találtuk meg a testét...-suttogja Cody.

-Oké Cody, mi legyen?

-Bomoljatok 3-as alakzatokba...legyező alakban és lassan, fedezzétek egymást. Átfésüljük az egész kertet.

-A kutyákat most engedjétek el! Ha halljátok hogy jeleznek, akkor az összes ember futás oda és ha célt láttok lőjetek.

***
A kutyáknan fegyverolajjal átitatott rongyot szagoltatnak. (a fegyverzet és a láncing karabantartására is használniuk kell)

-Keresd Bátor! -Keresd Pandúr! -Csontos, Rozsdás keressétek!

Majd a hastinok elszaladnak az éjbe.

Nem kell sokat várni. Fájdalmas, elnyújtott kutyahörgés zendül fel a kert hátsó résézből ahol kis kerti tó van. A kutya halálsikolyát, dühös morrgás és olyan hang kíséri, mint mikor valaki szétszakít egy rongyot.
Szaladtok. A súlyos léptű Kyel pap azért jóval lemarad a sprinter felderítők mögött, így ő már csak az események végére ér oda. //Bár lehet próbálkozni a Kizökkent Idővel így is, kíváncsi vagyok Victor mit szeretne csinálni benne, ha akar. //
Még épp létjátok, hogy a kert szélénél, megrezegnek a fák lobjai és három árny veti le magát át a túloldalra, elhagyva a birtokot. Az egyik árny kicsit biceg és lassabb, de ő is átveti magát a kőkerítésen. Nyílvesszők suhannak utánuk de nem találnak.
Egy felhasított hasú kutya teteme fekszik egy ligetes bokorcsoport közelében. A durva murvával felszórt úton tisztán látszik egy hosszan elnyúló vércsík amit a falig terjed de ott megszakad. Az Iker bár megsebesült, de el tudott menekülni a leleplezett tejtekhelyről.

-ÁÁáá, büdös istenit neki! -káromodik Seba unokaöccse.

-Gyorsan pattanajatok lóra és utánuk! - A kutyákat is visszük! Bár biztosan szétválnak és háromfelé menekülnek, a nyakam teszem rá! Nem baj! Azt a sebesült férget viszont elkapjuk, arra van a legtöbb eséylünk! Mi azt fogjuk üldözni néném! A kutyák könnyebben megtalálják, mert már megérezték a fejvadász vérének szagát...tarthattok velünk ha akartok...mit mondasz Betta?

[Navaratna]

(Seba)

-Korábban is mondhatta volna valaki, hogy vannak kutyák-ráncolja homlokát Seba.
Hallva a jelentést, gondolatban fejfa jelent meg előtte, az őrszem nevével.
Cody belendül, alkalma sincs arra hogy tiltakozzon, hogy ő ne jöjjön. De feszülten figyel. Mikor a kutya nyüszít, megindul maga is.
-Szöknek a kurva anyjukat-szizsegi Seba az árnyakat látva.
<De az egyik sebesült, az már nem pattan meg előlünk!>
-Kapjátok el a férget, de élve. Vagy mindegy, uram?-sandít a papra.
-Cody, TE maradsz. Sebesült vagy, elég ha anyád egy fiút veszít el, nem mind a kettőt! Ha nem hallgatsz rám, beverek neked. Vigyázz anyádra és a birtokra, most Te vagy az ura! Hol a lovam?-morog a nő. Ha lassú lenne az övét felszerszámozni, amivel érkezett, ráül az első elébe kerülő kész hátasra. Csatlakozni akar a fejvadász-űzőkhöz.

[Mesemondó]

________________________________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Erigow délnyugati része, Nan-Sifro-ház birtoka, a kastélyban
Idõpont: Adron második hava, nyár, éjszaka
Résztvevõk: Mindenki
________________________________________________________________________________


//Off: Ööö, bocs Nava, de sehol sem írtam, hogy Cody megsebesült volna. Azt a vércsíkot amit láttatok a murvás úton a falig húzódni attól a fejvadásztól ered akit elkapott, és megcsócsált az egyik hastin, belemart, megsebezte, mielőtt a fejvadász megölte volna, és húzta maga után a vérnyomot a FEJVADÁSZ menekülés közben. Codynak az égvilágon semmi baja. //

-Már megbocsáss néném, de a katonatársaim csak rám hallgatnak, a kutyák pedig nem ismernek téged. Kicsit nehézkes lesz az üldözés a segítségem nélkül. És eszem ágában sincs semmi hülyeséget csinálni, eleget feküdtem az Ispotályban. Le akarom nyilaztatni, őket és nem párbajozni akarok velük. A srácok jó pontlövészek, de ÉN vagyok a vezetőjük. Ám elismerem a katonai tapasztalatodat. Ha irányítani akarod őket, rajtam keresztül tedd. Veled megyek, azt csinálom majd amit mondasz, nem kezdek magánakcióba, nyugalom. Ez elfogadható így?