"Ez egy keleti parton fekvő kikötőváros. Hm, inkább észak-felföldnek mondanám, mert itt már nem éreztem úgy, hogy átszőtte volna a mindennapokat a babona és itt Domvik templom volt a városban s a régi vallás nyomai romok formájában maradt fenn.
A felföld belseje felől egy kisebb hágón lehet eljutni ide, ami fehér mészkősziklákból áll. Gyakran használt út, nem ritka hogy az erdőségekből szekerek érkeznek. A hágón akár két erősebb nagydarab szekér is átfért egymás mellett, bár egy patak a bal oldalban folydogál, esőzés idején biztos nehezítve az átjárást. Talán ha egy barlangluk elérhető is volt utazóknak, inkább esőbeálló gyanánt, nem pedig szállásnak. Sebaj, én szundítottam benne egyet
A város folyója, a Laer, a kikötő környékén s úgy 300 méterig még felfelé hajózható kisebb áruszállításra, személyszállításra, komolyabb vízi szerkezet nem képes felúszni rajta a meder mélysége miatt no meg a folyó nem akkora széles, hogy komoly folyami hajózásnak lehessen alávetni. Minél közelebb van a tengerhez, annál mocskosabbá válik, amiben a város jelenléte a ludas: számos piaci szemét, szennyvíz, kacat éri végét partján vagy vizeiben. ehhez megfelelő szag és színezet is tartozik, tehát Surdor folyója nem éppen kristálytiszta friss vizéről híres, a fürdés benne felérne egy betegséggel, ám ennek ellenére az utcakölykök megfordulnak benne...Ez mutatja, hogy a kikötőnegyedben patkánypopulációra is lehet számítani, a kóbor állatok sem vetik meg a szemétben turkálást (kutya, macska, disznó, csirke!). Ám a folyó felsőbb szakaszánál már törekednek arra, hogy ne legyen rakás szenny mindenfelé, ennek betudható az is, feljebb már jobb hírű városrész (a nemesi negyed) terpeszkedik, s már csak emiatt sem tűrik meg a bűzt, kellemetlen látványt.
A város körülbelül 20-30 ezer főnek ad otthont. Fontos kikötő a Felföld szempontjából. Falain belül inkább nemesek, kereskedők, vámosok, bankárok laknak, mesteremberekkel, hajószemélyzettel, városőrséggel, egyházi személyekkel, ami alatt Domvik embereit kell érteni. A falakon kívül laknak a két kézből megélők, azaz a földművesek, állattartók. Jó 60 hektár föld kerül megművelés alá, ami alá nem csak a növénytermesztés, de legeltetés is tartozik, az emberek házaival együtt. Erdő csak a város közvetlen hatósugarán kívül terül el, főleg tölgyessel. A hágó felé, ahol már a hegyek is magasabbak, már szil, gyertyán, bükk is megmutatkozik, délebbre hatolva fenyvesel elegyesedve. A város környékén vad ritkán mutatkozik, akkor is inkább róka, őzek, s a folyó felsőbb szakaszainál a nádasban lakó madarak (fácán, kacsák) vaddisznóért és más nagy termetű vadért az erdőkbe kell vadászkirándulást tenni, így nem ritkák a vadászlakok, mik az urak mulatságának színhelyei.
Az utak állapota a városon kívül rossz: föld, sziklásabb talajon mészkő. A városon belül már elkezdődött a kockákkal való kirakás, mondhatjuk úgy, ez az útépítés folyamatos.
A városnak 3 kapuja van: a hágó felől egy, északnyugatról még egy, ezen inkább a földeken élők közlekednek és hozzák viszik holmijukat, s egy a kikötő felől. A városban 4 Domvik templom, 12 szentély, egy kolostor található, továbbá egy régi Jedome romtemplom, amit lassan a borostyán vesz uralmába. Vagy ki tudja még mi
Ispotály a kolostorral egy épületben található.A kikötőben gyakori az őrjárat, ahogy a rangosabbak által lakott részben is, többi helyen (vendégváró negyed, lakónegyed) viszonylagos.
Huh, ezt vehetjük úgy hogy idéztem fejből egy helyi lakostól, mégpedig a kapus testvértől, aki bár szerzetes, úgy iszik mint egy matróz. Okos fickó, csak a gond megint Hős volt. Mert berúgott a baráttal rendezett ivóversenyen. Megint cipelhettem. Egészen meg fogok izmosodni alatta..."
