Beszélő Múlt korcsma…

[Navaratna]

(Unnur)

A lány kacag.
-Nem, úgy se mered...túl csini a popsim ahhoz hogy elverd-lengeti ki az ablakon az ágyékkötőt mint egy zászlót...S miközben mókázik, kuncogva végignéz a férfin.
-Hopp, valaki milyen anyaszült!

[Erigowi Klavel]

/ Unnur /

* A dartonita elmosolyodik ismét, mikor a gatyáját kilóbálod az ablakon. Ismét egy lépéssel közelebb lép hozzád. Végigmér magán, mikor anyaszült meztelenségéről beszélsz, s vállat von. *

- Láttál te már engem így! Meg hát mit szégyenlősködjem előtted! Láttál te már ilyet! * Szemében kissé sötét fény gyúl, majd megmozgatja mellizmait.* Bár ilyen szép férfitestet nem hiszem! * Szavai közben még egy arasznyit közeledik hozzád, majd hírtelen rád veti magát. Elkap derekadnál fogva, s vállára „dob”. Időd nincs elereszteni az alsóneműt. Ott kapálódzol az erőteljes férfi vállán. Az felnevet, s kettőt odapaskol fenekedre. Az ágyhoz lép veled, „belevág” a puha párnák közé. Föléd tornyosul álltában, s nem csak ő áll előtted, hanem férfiassága is kezd „erőre kapni”. Megharapja szája szélét, s halkan megszólal nem törődve azzal, hogy te „mit látsz”.*

- Aludni kellene te nő!

[Navaratna]

(Unnur)

-Hű de hiú valaki!-nevetett a mellizomtáncoltatásra a lány. Nevetett akkor is, amikor vállra dobták mint egy vadat. Belehuppanva az ágyba vigyorogva fordult Aurinhoz:
-Látod, ő is jelentkezik hogy hiú...-és megpöckölte az ébredező férfiasságot...

[Erigowi Klavel]

/ Unnur /

* A lovag kissé összerándul a pöccintésen, de utána felnevet.*

- Na, engedj magad mellé, had pihenjek én is! * Szavai után melléd huppan az ágyba, s elterül, mint a nagy alföld. Magára húzza derékig a lepedőt, s mosolyogva néz rád.*

- Na, gyere te férfifaló!* Karol át balljával, majd magához ölel. Fejed a mellkasára kerül, s hallod ütemes szívverését, légzését.*

- Aludjunk! .* Ejti ki halkan szavait, s jobbjának mutató és hüvelyk újával elnyomja az éjjeli szekrényen lévő gyertya lángját. Sötét borul rátok, s halkan felszüremlik, de nem zavarón az ivóban folyó mulatság zaja.*

[Navaratna]

(Unnur)

Nem cicázik a paplovaggal, nem viszi kísértésbe. Hisz maga is fáradt. Mellébújik, szinte furakszik, nem kezdi el a helyzet abszurditását boncolgatni meg hogy mint emrelinnek ez több mint leereszkedő, sőt mi több, kivételező a férfival szemben s túlzottan kifejezi ragaszkodását.
<Messze van a hazám, kitaszított lettem s belepusztulnék az egyedüllétbe. Ez a férfi vezető az övéi között, ami jó vicc, de láttam, miképp néznek rá s éreztem az erejét. S sajnos az itteni nők lotyók, a lábam nyomáig se érnek fel, így bennük hiába keresnék társnőket csak a gyomromat rontanám el vele>
Lehunyja szemeit hogy legközelebb már reggel nyithassa fel.

[Erigowi Klavel]

/ Unnur /

* Szép lassan elszunnyadtok mind ketten. Álmod édes, s zavartalan. Otthon vagy a zöldellő réteken vágtatsz ismét paripád hátán. Érzed a virágok illatát, melyet feléd sodor a friss szelő. Álmod azonban megváltozik. Sötétség borul mindenre körülötted. Egy távoli város falait látod komoran tornyosulni a félhomályban. Közelebb érsz a hatalmas kőrengeteghez. Látod falain varkocsba kötött hajú, fekete vértes lovagok néznek komoran reád. Olyanok, mint Aurinék, de őket nem ismered fel a rád tekintők között. A tornyokon lévő zászlókat lebegteti a szél, s minden fele hollót ábrázoló motívumot pillantasz meg.. Annyira élőn gubbasztanak a hollók, hogy beleremegsz a látványba. Olyan mintha ők is figyelnének téged. Felriadsz. Ott fekszel a félhomályban. Aurin mellkasán. Látod, hogy férfi is csurom izzadság. Teste enyhén remeg, ajkai szavakat formálnak, de te nem hallasz egy kukkot sem. Szemei tárva nyitva, de látszik a férfin, hogy nincs tudatánál. Fölé hajolsz, s teljes megdöbbenésedre képeket látsz felvillanni szembogarának tükrében. Először homályosakat, majd egyre élesebbeket. Csatákat látsz. Hatalmas ütközeteket. Lovagokat harci méneken, ék formában előre törve a gyalogság, s más szörnyetegek hadai ellen. A lovagok oldalán fehér szőrű, hatalmas, teremtményeket pillantasz meg. Agyarasak, vicsorgóak. / orkok, fehér szőrűek / Váll , vált vetve küzdenek a fekete vértet viselő, varkocsba kötött hajú hatalmas lovagokkal ismeretlen ruházatot, sodronyinget, hatalmas pajzsokat, alabárdokat, lándzsákat viselő ellenséggel szemben, kik négyzet alakú / falanx / alakzatot öltöttek. Mind ezen képek középpontjában Aurint pillantod meg, fénylő, halálfejes pallosával forogni az alakzat élén. A lovagok a falanx közepébe vágnak. Áttörve azt, s utána megkezdődik a kegyetlen kézi csata. Aurin ellenfelei csak úgy hullnak körülötte, s félve hátrálnak, midőn közelükbe ugrat fekete ménje hátán. A következő kép egy kietlen tájat mutat. Egy csuklyát viselő, magányos férfit pillantasz meg. Sötét bérceken „tör” át egyes egyedül, s érzed ahova tart az maga a „pokol”. Közelebb ér a „kép” hozzá, s Aurin vonásait fedezed fel a csuklya alól kibukkanni. Másik kép. Sötétség, kaparászó kézfejek, ökölcsapások. Mintha valaki egy fa darabot csépelne. Később további kaparások. Mintha a földet, puszta kézzel ásná valaki. Sok idő elteltével fény. Mintha kibújna valaki a föld alól, s visszatekint eddigi „rejtekhelyére”. Egy sír az, mi szemed elé tárul. Egy jeltelen sír, mit az idegen néz. A hold kibújik a felhők mögül, s a félhomályban Aurin arcát, a portól, s verítéktől koszos ábrázatát pillantod meg. Majd lehunyja szemét a lovag. Látod remegése is szűnőben. Balljával magához von erősen, s látod arcára nyugodtság ül ki ismét, s egyenletesen szuszogva alszik tovább a „rémképek” után.*

[Navaratna]

(Unnur)

Felriadt.
<Egy hely ahol sok olyan van mint ő, ahol mindenki úgy öltözik ahol ő. Tehát az övéivel álmodtam?...>
S aztán kiröppen a fejéből ez a felismerés mert olyan furcsa élményben leszen része, amiben még sose. Képek a férfi szemeiben, olyan kusza, vad képek, hogy csak nézi, nézi, de inkább nem gondol bele.
<Megszállta valami!>
Megnyugszik a férfi, de ő még nem. Szíve hevesen ver.
<Meg kell tennem, csak ezt az egy módot ismerem, sose csináltam de láttam hogy csinálja nagyanyám!>
Óvatosan kibújt a férfi öleléséből. Szekercéjéhez lépett s szándékosan megvágta vele a tenyerét. Vérző tenyérrel visszamászott Aurinhoz, mellé ült az ágyra. Mutatóujját belemártotta a véreb s jeleket kezdett írnia bőrére. Először a férfi homlokára, állára, két pöttyöt tett a szemhéjára finoman, majd 3-3 másik pöttyöt mindkét halántékára. csak a fejére írkált. Nem tudta milyen jelek azok, nem volt nagy tudású, nem avatták be efféle dolgokba. De megjegyezte hogy néznek ki a hurkok, vonalkák. Aztán a maradék vért a saját homlokára kente szét. Egy szót sem szólt közben mert az ilyenkor szokásos mormogás szövegét nem tudta. csak szuszogott s figyelt. Elrendezte a férfi haját s megcsókolta hozzábújva. Ha nem kel fel erre Aurin, visszafekszik mellé aludni, abban a tudtaban, megtette amit meg kellett tennie, ha felkel, a csókot elhúzza.

[Erigowi Klavel]

/ Unnur /

* Elvégzed az őseidtől ellesett rítust, majd óvatosan visszafekszel a dartonita mellé, reménykedve, hogy segítettél a még mindig alvó lovagon. A férfi álmában is érezheti, hogy mellé bújtál, mert ismét átölel, s szorosan magához húz. Lassan ismét álom kúszik szemedre, de most már semmi sem zavarhatja meg pihenésed. Mély, jól eső álmatlan álomba merülsz…*



// 1 pontot kapott a karakter, tapasztalásból. Megismerkedett egy teljesen új kultúrával. Betekintést nyert abba, hogy a Földanyán kívül más Istenek, főként az, hogy Draton is létezik, valamint egy számára új érzés kezd kialakulni egy férfi iránt, amit úgy hívnak, hogy szerelem. //

[Navaratna]

//Most míg Lorin befejezi a táborozást állok? //

[Erigowi Klavel]

/ Unnur /

* Mély, álmatlan alvásodból valami kizökkent. Nem más az, mint Aurin keze, ki végigsimít arcodon. Lassan kinyitod pilláid, s látod az általad felrajzolt jelek eltűntek a lovag arcáról. Még nem pirkad, de már a dartonita az ágy szélén csücsül, s rád tekint kérdőn.*

- Unnur! Mi jót műveltél, míg én aludtam?



// Megoldjuk! //

[Navaratna]

(Unnur)

Kérdőn néz a férfira de nem válaszol.
-Jó reggelt...Nem aludtál jól. Ez gyakran van így? Pihenned kéne-nyújtózik akkorát hogy még nyöszög is közben, elerenyed, majd felül, szó nélkül átkulcsolja lábaival a férfit és úgy néz rá. Nem zavarja a homlokán lévő vér.
<Már letörölte. És kíváncsi. De ez női titok. Kár hogy a szöveget nem ismerem, talán hatásosabb úgy...Bár lehet, így is segít neki nyugalmat találni...tűvol tartani a gonoszt...>

[Erigowi Klavel]

/ Unnur /

* A férfi kissé távolságtartóbb marad. Pár pillanatig nem szól semmit, majd halkan, de érthetően belekezd.*

- Nem kertelek Unnur! Az imént töröltem le az arcomról az általad felfestett jeleket! A te homlokodon még mindig ott virít az alvadt vér! Milyen szertartást hajtottál rajtam végre? Felelj kérlek! * Aurin szavai csendesek, de kiérződik rajtuk, hogy ellentmondást nem tűr a lovag.*

[Navaratna]

(Unnur)

-Érzel valami különöset? Mert ha nem, akkor nem sikerült és nem fontos-kezdte el belülről harapdálni alsó ajkát.
<Most attól tart, varázsoltam valamit? Eh, csak egy pusztai lány vagyok, nem értem mért borul ki...>
-Az erőd megvan, ugye? Fel bírod emelni a kardot és férfiként se ért baj. Gondolkodni is tudsz, nem csorbult semmid és a lelked is megmaradt, akkor meg mit érdekel?-fészkelődött. nem szereti a számonkérést. S bár csak jót akart, akkor sem akarja elárulni.

[Erigowi Klavel]

/ Unnur /

* A dartonita elmosolyodik, majd fölébed hajol, s egy csókot nyom ajkadra, majd eltávolodik kissé, s a tekintetedet kutatja, majd halkan megszólal.*

- Sejtem, hogy valamitől meg akartál óvni. Ismerem a rúnák jelentését nagyjából, de nem kell engem félteni! Tudok magamra vigyázni! * Kacsint rád a lovag.* Hogy jutottál arra a következtetésre, hogy félni valóm van valakitől, vagy valamitől te nő?! Láttál, tapasztaltál ilyesmit, vagy álmaidra hagyatkoztál?* Hallod szavait, s érzed, hogy „vesédben” kutat a férfi jelenleg, átható tekintetével.*

[Navaratna]

(Unnur)

-Te sem vagy sérthetetlen. Ha mégis ellenkezőjét gondolod, elbíztad magad. Láttam amit láttam. Kell neked...-de nem fejezi be, hogy mi, haját csavargatja.
<Egyrészt hasznos, ártani nem árt, másrészt nehogy meg tudd már hogy nem mindegy nekem mi száll meg vagy mi nem! Figyelni fogom. A Földanyára mondom!>
-Ne néz így rám, nem tetszik-teszi kezét Aurin szemére.
<Inkább néznél rám másképp...>