_______________________________________________________________
JK: Farro Luma
Helyszín: menedékben
_______________________________________________________________
*Szavaidra Mirjam kicsit elcsodálkozik.*
- Te még sosem....? - *majd arcán egy kedves, bátorító mosoly jelenik meg, ahogy kezével az arcodat fogja és arra kényszerít nagyon finoman, hogy ránézz.* - Ne félj Farro! Tudni fogod, hogy ... hogy... mit kell tenned. Nem félek attól, hogy nem tudnál boldoggá tenni, mert már most az vagyok...
*Gyengéden megcsókol, majd feláll és a kisszekrényhez lép. Elfújja a gyertyát, hogy sötétségbe burkoljon benneteket az éj. Az ablak felől nagyon halvány fénycsík szűrődik be, szinte csak az alakját látod a lánynak ahogy visszalépked óvatosan hozzád.*
- Gyere kérlek... ne féljünk egymástól, mert nincs miért...
*Ahogy felállsz átölel, csókol, simogat - először a hátad, mellkasod, majd lassan lejjebb vándorol a keze... a nadrágod szélével kezd bíbelődni.*