Feketeleves [ETK]

[Huor Aikanáro]

Súrion

*Miután minden sátorba benéztem és meg állapítottam,hogy senki sincs bennük,még egyszer végig pásztázom az erdőt.Majd vissza megyek Fahlanhoz és egészen a kútig vezetem.*

- Szerencsére mind elmentek.Jöhet az öreg háza...
Csak még azt tudnám,hogy az a három hová tűnt?

*Mormogom az orrom alatt Fahlannak.*

< Csak erre vezető pata nyomokat láttam...
Lehet,hogy a banditákat üldözik az erdőn keresztűl...
Remélem bent mindent ott hagytak és csak a csapdákat szedték össze...?! >

*Közben vissza rakom a tegezt a lóra és az íjjat is a helyére,majd mind két kardomat a kézbe veszem és körbe járom a házat (figyelve az erdőre is)...*

< Nem semmi... Pedig,hogy örűltem,hogy majd szépen felgyújtom az egészet és semmi gondom nem lesz a csapdákkal...
Erre az egész kőből van!Ráadásúl mindha egyetlen darabból lenne... >

[Herold Bardelot]

(Mustafa)

-Qnthar mi? Dawa Birodalom? Maga érti miröl beszél Malor? Közben kicsit aggódva nézem mit is tesz a lovag hisz a kinti helyzetkép nem jósol túl nagy jövöt számunkra ha most dűlöre akarjuk vinni ezt a számonkérést dolgot ezzel a valamivel. Sajnos ahogy eddig tapasztaltam nem mindig az észérvek vezetik a nemest így bár nem mutatot de lelkiekben felkészülök az élethalálharcra is. Már ha lehet ilyet mondani.
-Mióta vagy Te itt és egyáltalán, hogy kerültél ide, meg ez a rengeteg kincs... ez honnan van? Ja meg, hogy az is érdekelne hogy miért pont az a vacak láda van ott, és örzöd ilyen vehemensen hisz-körbepillantva a teremben- talán vannak itt értékesebb dolgok is. Félre ne érts nem kívánlak kifosztani, mondhatni meggyöztél- bökök államal a folyosó felé- csak kíváncsi vagyok. Ha itt vagy egyedül és nem jössz ki, akkor hogy beszélgessünk a világ dolgairól? Történelem órákat fogsz adni? Bár érzem hogy tiszteletlen vagyok de ez akkor is csak valami mágikus kreálmány és nem egy ember aminek kijárna a tisztelet, mégha tud is beszélni. Azt se tudom kiféle miféle... persze ha a kis beszélgetés közben Malornak elgurul a gyógyszere(támad, vagy elindul kifelé) akkor én sem maradok tovább.
< ráérek még ezzel, ezt a helyzetet át kell gondolni >

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Quator ar Zaraquer]
Helyszín: Verdina városa, Kereskedő Hercegségek
Időpont: „Zivatar”-Arel első hava, 3. nap délután
Résztvevők: Mindenki
_____________________________________________________________

*Ahogy Súrion végez a sátrak átnézésével és visszamegy Fahlanhoz ismét a viadornő látómezejébe kerül. Így Dzsana látja, hogy a férfi elővonva kardjait elindul, hogy a házat vegye szemügyre közelebbről. Az erdőből továbbra sem hallatszódik be semmi és a ház is érintetlennek tűnik így kívülről. Ekkor hirtelen megzavarja kintiek-bentiek figyelmét egyaránt az egyik szék lábának súrlódása, ahogy a fészkelődő haramia alatt kissé elmozdul.*

*A szörnyeteg nem veszi magára a kissé sértő hangnemet. Csak elgondolkodik és egészen emberi módon összeráncolja pikkelyes „szemöldökét”.*

-Hmm-hmm. Lássuk csak. Kicsit rég voltak ezek, de megpróbálok visszaemlékezni. Úgy másfél-két évszázada lehetek itt. A kincsek egy része már itt volt egy részüket pedig utána hordta ide Oren. Vele egyszer nagyon régen összefutottam és elbeszélgettünk. Aztán megkért, hogy a kincseket őrizzem mit a sajátomat. Miután így nekem adta egy kis felvigyázásért mindezt én őrzöm a most már saját tulajdonomat. A láda már akkor is ezen az emelvényen állt, mikor idekerültem. Egyszerűen nem volt kedvem máshová tenni, de számomra minden kincsem egyformán fontos. A nagyvilágról beszélgethetünk hisz voltak itt előttet4ek is sokfelé megfordult kíváncsiak, akik meséltek ezt-azt. No meg van egy tükröm, amivel nyomon követhetem a világ több pontját is, ha erősen koncentrálok. Történelemórákat nem szívesen adnék. Ennek egyetlen oka, hogy kicsit unalmas számomra a történelem. Persze, ha szép tárgyakról, értékekről tudtok mesélni azt szívesen meghallgatom.

*A monológot hallva Maloron látszik, hogy döntésre jutott a maga részéről így kicsit előrébb lép.*

-Tehát azt állítod, hogy Te itthon vagy és a saját birtokodat, javaidat védelmezve ölted meg a szerencsétleneket?
-Pontosan. Titeket sem bántalak pedig a társad nem valami kedves, főleg a kérdései terén.
-Egyik felem azt súgja öljünk meg, mert csak egy vérengző hüllő vagy. Másik felem viszont azon a véleményen van, hogy te csak túlságosan hamar és radikálisan ítélkeztél, de alapvetően igazad volt a birtokháborításban.

*A quintarhán látszik, hogy nem nagyon ütötte szíven a megöletés kilátásba helyezése, de az igazának elismerése is hasonlóan hidegen hagyja. Ez a fajta érzelemmentesség természetesen a lovagot dühíti, de egyenlőre nem szól többet és ami talán fontosabb nem ront neki a pikkelyes lénynek.*

[Yvett de Crei]

Dzsana Khadde

*Amint a szék lába megnyikordul az ablak takarásába húzom magam azonnal. Nem mintha nagyon félnék a lelepleződéstől, de had kutasson még egy kicsit - és hagy piszkálja még a csőrét kik lehetnek bent... Mert bizonnyal meghallotta a hangot - legalább is így vélem. Hisz nekem is úgy tűnt a várakozó csendben, mintha valaki kalapáccsal üllőt ütött volna.
A fészkelődő foglyot azért "megajándékozom eléggé morcos pillantással és a kardom markolatára helyezem eközben a kezem.
Várok mozdulatlanul - ha igaz a feltevésem, hogy meghallotta a hangot, akkor hamarosan be is fog jönni - márha Malor lova engedi - megha ki tudja nyitni az ajtót, amit előzőleg rendesen becsukott Mustafa (remélhetőleg, mert bizony én azt nem ellenőriztem le ).*

[Huor Aikanáro]

Súrion

*Alig,hogy a házhoz érek zaj hallatszódik odabentről.Olyasféle,mint mikor egy fogadóban az asztalokat igazgatják...
De számomra ez aligha megnyugtató,rendesem megijedek!Azonnal háttal nekidőlök a falnak és a markolatokat szorítva tekingetek és fülelek!Hosszú pillanatok telnek el és csak a fejem jár ide oda,még levegőt is alig veszek.*

< Mi a franc..?!Valaki van bent!?Remek...
De ki?Vagy kik?Gyanús is volt ez a kihalt hely.Lehet,hogy csapda?!
Valahogy be kellene néznem... De,hogy?Olyan az egész mint egy szikla...
De talán hallani valamit... >

*Ezzel az ablakhoz lopózom és rátapasztom a fülem...*

[Herold Bardelot]

(Mustafa)

Ha már így alakult akkor megnyugszom, bár a kincseket kicsit sajnálom de
-No ha itt nincs több dolgunk, akkor akár mehetünk is, nem bízom én annyira azokban a nyavajásokban.

Azzal lassan kerülve a hirtelen mozdulatokat elindulok kifelé a teremböl. Figyelek a lényre hogy az elözö szavai csak etetés voltak-e vagy tényleg hgyja hogy elhgyjam a porondot.
-Akkor további jó örködést, Jön Malor?
Az ajtón kívül megvárom a lovagot és amíg átmászik a lyukon én vigyázok nehogy mégis meggondolja magát a gyík, vagy legalább ne érjen minket váratlanul ha így tenne.
< nem bízok én ezekben ... egy fenevad az igen az kiszámítható ... de ezek a mágikus izék ... meg ez is milyen idös ... beszél meg gondolkodik... meg kincsket gyűjt ... na ezt se fogja nekem elhinni senki >

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Quator ar Zaraquer]
Helyszín: Verdina városa, Kereskedő Hercegségek
Időpont: „Zivatar”-Arel első hava, 3. nap délután
Résztvevők: Mindenki
_____________________________________________________________

*A várakozásteljes csendben semmi nem hallatszik és nem mozdul. Különös álomszerű ez a csend. Köszönhetően az erdő hallgatásának. Odabent még levegőt se nagyon mernek venni a banditák és kissé megszeppent képpel figyelik őrnőjüket, hogy most mi lesz. Odakint Súrion fülel a falnak dőlve de nem hall semmit, így közelebb óvakodik az ablakhoz. Szinte orkánként érzékeli saját ruhájának, felszerelésének enyhe neszeit. Végül az ablakhoz érve még meghall egy kis hangfoszlányt. Olyan… olyan, mintha vasat koppintanának a kőhöz gyors egymásutánban. Ezt a hangot a bentiek is hallják, ahogy Malor csataménje megérezvén a közeledő küzdelem „szagát” lassan, tudatosan a bejárati ajtó felé fordul, hogy a betörőket rúghassa, haraphassa, esetleg le is gázolhassa. Ez igen meglepő fordulat hisz Dzsana tevéje még saját gazdája szavaira sem hallgat időnként nemhogy magától cselekedjen a gaza távollétében. (Leszámítva az időnkénti elcsavargásokat. )*

-Menjünk.

*Az eddigiek után a lovag csak ennyit mond sötét hangulatban és ő is kihátrál a teremből. Ahogy a folyosóra léptek még halljátok a szörnyeteg szavait.*

-Köszönöm meglesz. Kár, hogy nem tudtunk többet beszélgetni, de talán legközelebb.

*Ezzel különböző, de általánosan rossz érzések közepette mászik vissza az omláson a két férfi. Hallgatagon telik a visszaút. Valahogy még a könyvtárakba sincs most kedve betenni a lábát Malornak.*

[Herold Bardelot]

(Mustafa)

Szép csendben vissza mászunk a "nappaliba", én sem szólok semmit.
< azért ha muszály még visszajövök egyszer.... egy jól felkészült kis csapattal... biztosítva a öreg napjaimat >
Fent a csapóajtón kimászva derüs jókedvvel szólok Dzsanához.
-El sem fogod hinni hogy mi történt! Nem nem Malor jól van . Csak ekkor tűnik fel hogy kedves vendégeink megszabadulta béklyóiktól.
-Hékás! Ti meg hogy szabadultatok ki?!
Kardot rántok és fenyegetöen indulnék feléjük mikor az is leesik, hogy Dzsana kifelé fülel. suttogósra veszem a figurát.
-Mi történt? Megjött a többi akasztófavirág?
<< de jó az embernek nincs öt nyugodt perce >

[Huor Aikanáro]

Súrion

*Feszűlten fülelek.Nem is eredménytelenűl.A kiszűrődő kopogás,vagy kalapálás,vagy mi,minden kétséget kizáróan bebizonyítja a számomra,hogy nem üres a ház.Ekkor észre veszem,hogy az ablak zsaluja résnyire nyitva van...*

< Vajon ki,vagy kik vannak bent...?
Hát ez?Nyitva van...!Akkor... Akkor talán... Nem!Biztosan látták,ahogy itt mászkáltam!
Remek...!!! >

*A csukott zsalu alatt guggolva a falnak vetem a hátam és a kardom hegyével kicsit megnyitom a résnyire nyitott szárnyat.Majd hangosan beszólok...*

- Ki van bent?

// Úgy guggolok le,hogy az esetlegesen kivágódó zsalu ne vágjon fejbe. //

[Yvett de Crei]

Dzsana Khadde

*Már épp megnyugodnék, hogy végre senki nem mocorog amikor Malor lova elkezd helyezkedni. Szépet káromkodom magamban, és közben feltűnik, hogy a ló harchoz készülődik! *
<Mi a pi.... Kíváncsi vagyok hogy tanította be... a tevém még arra sem képes néha hogy leüljön parancsszóra >
*Az újabb élvezetes pillanat akkor érkezik meg amikor meghallom a férfiakat felcsörtetni, s Mustafa nem túl halk szavait... Már csak lemondóan legyintek feléje.*
<Elrontották a játékom... phheeeeeee.....>
*A kintről behallatszódó kérdésre csak egy epés válaszom van:*
- Anyád nagykéssel! Gyere be ha tudsz... - *és kissé gonoszkásan nézek a paci felé, amelyik az előbb állta el az ajtót rúgásra készen.
Aztán az asztalhoz megyek - anélkül hogy bárkinek is magyarázatot adnék bármiről és leülök a székemre. Ránézek a két fogolyra és kissé fanyarul kérdezem meg tőllük.*
- Folytatjuk a játékot?

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Quator ar Zaraquer]
Helyszín: Verdina városa, Kereskedő Hercegségek
Időpont: „Zivatar”-Arel első hava, 3. nap délután
Résztvevők: Mindenki
_____________________________________________________________

*Felérve Malor észrevéve a változást a hangulatban felszegi fejét és berögződött mozdulattal elővonja a kardját.*

-Ki van odakint?

*Ekkor felhangzik a kinti kiáltás is. Közben a résnyire nyitva hagyott spaletta kitárul. A benti két bandita csak megszeppenve üldögél minél jelentéktelenebbnek próbálnak látszani ismét. Igencsak meglepi őket Dzsana egykedvűsége, ahogy visszaül játszani.*

[Yvett de Crei]

Dzsana Khadde

- Az a ficsúr, akinek tegnap nem mentettük meg a büdös kis életét, csak beleköptünk a levesébe - ő szerinte...
*Nézek Malorra, majd vállat vonok.*
- Én szóltam, ha akar bejön. Ő is lóval van... Szűkösen leszünk... Most két kezében két kard van, vigyázzatok az ablaknál, nehogy beszúrjon egyet.
Nem játszunk? Kár. Keztedm belejönni... - *fordítom a fejem a két meghúzódó férfira, és egy újabb vállvonás következik.
Visszanézek Malorra és Mustafára. Semmi harc nyom nincs rajtuk, sem mást nem hoztak fel.*
- Odalent ezek szerint nincs semmi...

[Herold Bardelot]

(Mustafa)

-Lassan kezd elegem lenni mára! Jegyzem meg epéssen és tényleg rohamossan romlik a hangulatom.
-Ti gyerünk visza a sarokba és nem mozdul!
-Malor ha megtenné hogy a lovát lecsillapítja akkor kimennék a ficsúrhoz.
Mondom a fogyloknak és Malornak kik már nem is tűnnek fogolynak.
Vetek pár rosszaló pillantást Dzsanára majd az ajtóhoz lépek és kinyitom.
-Jöjjön már be ne hülyüljön ott kint. Ha megtenné hogy elteszi a pengéket azt megköszönném, ha meg maradni akar akkor kotródjon el innen mert itt mi fontos rendfenntartó tevékenységet végzünk és nincs szükségünk a bajkeverésre! Ha nem mozdul akkor rávágom szó nélkül az ajtót és visszatérve elkezdem megkötözni a fogylokat közben Dzsanához beszélek.
-Van lent egy rakás kincs, egy egész terem. De valami kvinta izé örzi és eddig mindekit megölt aki el akarta hozni a holmijait. A csapdák amikkel találkoztunk már jó ideje besülhettek. Ezen kívül veszélyt csak a haramiák és a felelötlenség jelent.

Mikor végeztem újat fegyvert húzok és Malort kérdem.
-Akkor most elfogjuk a többi banditát is és felköttetjük öket vagy csak nyitva hygajuk az ajtót és a többit elintézi az ott lent?

[Yvett de Crei]

Dzsana Khadde

- Hagyd már őket! Nem látod, hogy meg sem mernek mozdulni, nem hogy elszaladnának... - *dörrenek rá Mustafára, amikor visszaparancsolja őket a kandallóhoz. Majd felnyársalom a tekintetemmel, haragosan nézek rá.
A folytatást összehúzott szemekkel figyelem.*
- Milyen kvita...vagy mi van odalent? Mi az? Ki az?
Hogy mi jelent veszélyt? Ezek? Nézz már rájuk, mindjárt össze sz@rják magukat... És milyen felelőtlenség? Elszöktek? Megtámadtak? Esett bajom? Nektek? Egész jól elkockázgattunk amíg nem jött ez az.... - *bökök ki fejemmel az udvar irányába és keresem a jelzőt, de hamar lemondok róla, hogy megtaláljam* - Meg amíg nem csörtettetek fel és nem kezdtél el kiabálni. Phe... és még én vagyok felelőtlen. És ha a haramiák lettek volna odakint - most várhatnánk amíg ismét visszajönnek... sohanapján, mert már rég rájöttek volna a cselünkre... - *dohogok felháborodtan.*

[Huor Aikanáro]

Súrion

*Szinte velem egy időben egy férfi hangot hallok meg bentről.De a mondani valója számomra összefüggéstelen,valahogy nem "témba" vágó... Majd pillanatnyi csend után egy női hang töri meg ismét a csendet.Ám Ő már hozzám beszél,nagyon is érthetően!!Majd ismét egy férfi hang,de ez egy másik,a hangja alapján.A nő pedig válaszol neki és ebből kiselylik a számomra,hogy a három utazó van odabent...*

< Óóó,hogy a görcs állna a nyakatokba...!Tudatlan aréna töltelékek! >

*A "kellemes" vendégváró szavak felingerelnek!Nem hagyhatom szó nélkül!
Fel állok és benézek az ablakon,komoly tekintettel!*

- Visszább kislány!
Látom a jómodor,még mindíg nem az erősségek közé tartozik felétek!

*Vetem vissza válaszúl!
Majd a másik dzsad arénapatkány lép ki az ajtón.És szintén tuskó módjára beinvitál.*

- Köszönöm,de akkor inkább kinn maradok.Félek,hogy ez a modor ragályos...!
A kardjaimat meg nem teszem el,mert rajtatok kívül még vagy egy tucat kis patkány rohangál az erdőban...!

*Vetem neki is oda,sértett arcot vágva.
És elindulok vissza Fahlanhoz.*