*Nagy gonddal mérem ki a 10 adagot számára, közben két adag között rá-rá nézek, hogy mit csinál. Ha már levette a süvegét megnézem magamnak női szemmel

A tasakokat gondosan lezárom és előrébb rakom az asztalon.*
- Igen, úgy hat hónapja vette meg a rend. A belsejét már szépen felújították, de még a külső rész és a kert hátra van. - *a kertnél egy árny suhan át az arcomon, mert a puma eszembe jut.* - Sajnos én csak pár napja vagyok itt, így nincs információm a ház előbbi tulajdonosáról. - *viszonzom a tekintetét kedvesen* - Készen vagyok a 10 adag kimérésével, tessék itt van. - *mutatok a kicsi zacsikra.* - Esetleg adhatok még mást ezen kívül?





 KIFELE akartok menni és nem befele. A kapuőrség meg magasról tesz rá, hogy ezt gyorsan, rohanva és sietve teszitek, vagy lassan sétálva. Végre elmenetek. Ezzel megszűnik az együttműködési megállapodás, ami az üldözésre szólt, és már nem kell visszaengedniük a yankari légiósokat. (Legalábbis nem "légiósi minőségükben")
 KIFELE akartok menni és nem befele. A kapuőrség meg magasról tesz rá, hogy ezt gyorsan, rohanva és sietve teszitek, vagy lassan sétálva. Végre elmenetek. Ezzel megszűnik az együttműködési megállapodás, ami az üldözésre szólt, és már nem kell visszaengedniük a yankari légiósokat. (Legalábbis nem "légiósi minőségükben") ...
... 
  >
 > .
 . )
 ) )//
 )// ... bár meg így sem ölhetem >
 ... bár meg így sem ölhetem >


