A yankari légiós [D20]

[Quator ar Zaraquer]

(Twan)

*Az utazást megelőző várakozásteljes izgalom eltölti lelkemet. A Kapuk Terére tartva eltöprengek, hogy bárcsak több idő állna rendelkezésemre. Nem a pénz miatt aggódok, hanem csupán kissé sajnálom, hogy nem gazdagíthatom frissen felavatott lovagként uti leírásokkal a rendházat. Végül mégis a térkapuzás mellett döntök. Azzal nyugtatom kíváncsi lelkem, hogy majd visszafelé nem lesz sietős és akkor is látni fogom az utat csak épp az ellenkező irányból. Úgy tervezem, hogy Erionban nem állok meg soká, hanem hamarost Északra térek. Majd Erigowban vagy Haonwellben megállok kicsit körülnézni, de ott sem tervezek egy-egy napnál többet időzni egyenlőre. Csupán a nászajándéknak valót szeretném a messzi Észak e két híresen kifinomult ízlésű gyöngyszemében beszerezni. Pontosan nem tudom mit is vigyek öreg barátomnak, de majd oda érve szétnézek és csak emgakad valamin a szemem. Így végül még vetek egy utolsó pillantást szülővárosomra és egyben tanulmányaim helyszínére a magasba törő tornyokkal csipkézett Pyarronra, majd kifizetve az utiköltséget, Gedo-t kantárszáron vezetve belépek az ezüstös-kéken csillogó mágikus átjáróba.*

<Krad kegyelméből... Jövök Nagyvilág! >

//A kapuzásokért levonhatom egyszerre a pénzt és ha igen mennyit összesen?//

[Garmacor]

mosolyogva rázok kezet velük
- Örülök hogy megismertelek titeket.
- Egy sör jól esne. A barátom elment valamerre, úgyhogy azt hiszem nincs akadálya annak. Hogy itt töltsem a délutánt. Amíg tudok maradok veletek és persze szívesen mesélek a hazámról.

majd egy üres asztal felé veszem az irányt és intek az egyik felszolgálónak majd amíg ujdonsült barátaim esznek addig én mesélek nekik a magam módján s miközben halkan elf dallamokat kezdek játszani az asztalra (képidézés) illúziókat vetítek képeket hazám általam legszebbnek ítélt helyeiről a képeket gyorsan váltogatom az idő rövidsége miatt ahogy az illúzió ideje lejár még lezárom a dallamot
- Nos hát így néz ki a hazám.
-Ti honnan jöttetek?

[Yvett de Crei]

Xue:
(Xue)

*A csók alatt létrejött kapcsolat - márha lehet annak mondani - ráébreszt arra, hogy ez most egy kicsit másabb mit eddig átéltem.
Kipirultan, mélyeket lélegezve csillogó szemekkel nézek rá, s nem akarom elengedni.*

//d20+Emberismeret kép.fok+Karizma mód.+Egyéb mód. / 6+6+2+0=14 - sikeres//

- Én... - *tétovázok el egy pillanatra. Míg máskor más esetben egyből igent vágtam volna rá, most mégsem. Az érzéseim nem tiszták előttem, ezért óvatosan lépek erre az ingoványra. Nem azért habozok, mert visszakozni akarok - csak magamat akarom összeszedni lélekben, érzelmileg - bár a felkavaró érzések, a vonzódás feléje és a vágy ami vibrál köztünk kevés esélyt adnak erre.* - Én sem szeretném, ha vége lenne...
*Csillogó szemekkel, vágytól felhevülten, kipirulva, mosolyogva hagyom, hogy ujjaink összefűződjönek, majd hozzásimulok.*
- Nem gondoltam volna délelőtt mindezt... boldog vagyok... Vágyom a közelségedre, a szavaidra, a lényedre... mindenedre... Megérintettél úgy, mint még senki... - *suttogom az utolsó mondatokat a szemébe nézve. Összebújok vele, és így sétálok amerre mutatja, átölelve a derekát, csendesen, élvezve ezt a furcsa boldogságot.*

[Herold Bardelot]

(Gaz Dormak)

Jarvist felrakom a saját lovára Én meg felmászom az enyémre és visszafordítom irányba(Darerim felé) a lovakat. Jarvis lovát magam mellett terelve száron vezetem. Jarvis fejjel felém van felrakva a lóra keresztben. Nem hajtom a lovakat hisz a fogylom is leesne(nincs felkötözve) meg nekem is sajog még a hátsóm.

[Mesemondó]

_______________________________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Haonwell
Időpont: Meleg évszak-A Dal Hónapjai, Alborne első hava-„Lant” 1. hét/5. nap, délután
Esemény: A Prológus eseményei (összetett reag, mindenkié benne van)
Résztvevok: Mindenki
________________________________________________________________________________


//Off: Először is; mivel -általában- egyszerre szoktam a reagjaitokat írni, hagyj írjam már egy hozzászólásba mindenkiét, ne kelljen már négyszer a ki-bejelentkezéssel bohóckodnom. Köszönöm.//

//Xue//

//Off: A „tudatkapocs csak egy pár pillanatig maradt fennt, míg azt a pár erős érzelmet érezted.//

Arlan is átkarolja a derekad miközben sétálva megindultok visszafelé.

- Jaj Xue! –sóhajt- Én sem így terveztem el a mai napom; sőt igazából az elkövetkező éveket sem, hogy hirtelen választanom kell a Lar-Dor-i Rend és egy furcsa „sorsajándék” között.
De nekem nagyon fontos a Lar-Dori Iskolában betöltött tisztdségem, a munkám. Ez az életem. Eddig úgy tudtam ki is tölti, és nem is végytam másra; de te…-végigsímít az arcodon- azt hiszem nem minden a magister-talár és a bot. De nem maradhatok itt tovább. Holnap mennem kell. Muszáj. Maradnék én, de nem lehet. Pyarronban számítanak rám, sok-sok ember vár. Nem helyezhetem a vágyaimat a Rend érdekei felé.
//Arlannak Rend-Élet jelleme van.//
-De a mai nap még a miénk és szeretném veled tölteni azt ami még hátravan belőle. – mondja és a fekete hajzuhatagba temeti az arcát, beszívva az illatát.
//A szép szerepjátékot 200 Tp-vel jutalmazom. Tetszetős, finom formában fogalmazod meg Xue érzelmeit és szépen alakítja a "nőies" nőt.
__________________________________________________________________________

//Tenho//

Evés közben a két öreg zenész fel-felpillant és kedvtelve elnézegeti a fényjátékot.

-Nos Tenho, nem tudom mit tanulhatnál te tőlünk, mi csak egyszerű muzsikusok vagyunk, nem értünk mi az efféle szemfényvesztéshez.

Antor veszi át a szót:

- Haonwelliek vagyunk mindketten, itt éltünk le több mint félszáz esztendőt; soha nem is vágytunk a világ más szegletébe; lehet hogy vannak szebb helyek; de ez itt Haonwell a mi hazánk. És nekünk ez az egész világon a legeslegjobb hely.

- Az már szentigaz…-bólogat Giriard pipára gyújtva- és itt élnek a világ legszebb hölgyei is…hej, ha harminc évvel fiatalabb lehetnék! –sóhajt fel nosztalgiázva- én mondom Tenho a haonwelli nőnél odaadóbb szerető nem kell…no persze ki kell érdemelni…-tömködi csibukját az őreg.

-Ej, Giriard; mit tátogsz te öreg csóka; jobban örülsz te már egy hordócska tüzes bornak, mint egy rokolya tüzes nöszemélynek…-göcög a barátja.
***
Jóféle törp-sört rendelnek, ami igencsak üt, de átkozottul jólesik a sűrű fekete tarini gombasör.
//Dobj Állóképességpróbát! Célszám: 15//

Sörözgetés közben érdekes pletykát tudsz meg.
Helyi favágók, új erdőterületeket kitermelés alá fogván egy régi, eddig ismeretlen kyr épület maradványaira bukkantak. A leletet két napja találták, még csak most nézegetik a herceg emberei is –no meg a helyi népek- és tanakodnak hogy mi lehet. A romot őriztetik, a fosztogatók elöl, mert állítólag a föld alá is behúzódik, olyan nagy a kiterjedése.
__________________________________________________________________________

// Twan//

Terveidnek megfelelően megállsz Erigowban; nászajándékvásárlás céljából.
Az utazás eddig két aranyadat emésztette fel.
A büszke és rátarti város atmoszférája maga az élő történelem, a csodálatos ókyr belsőváros lélegzetelállító panorámája fogad. Állítólag az évszazadok óta haddal az északot fenyegető Toroni Császárság Léigióinak is ki van adva parancsba: amennyiben egyszer megszállnák a várost az épületkeben nem eshet kár…az egykori Kyr Birodalom fővárosa már nem viseli ugyan az Enrawell nevet, de hát az idő egyesek számára erősen viszonylagos kalendárium.

***
A városi őrség a legkisebb packázás nélkül fogad, szokásos rövis célratötő kérdések, talán egy percig tart az egész. Igazából csak a neved kérdezik meg és hogy van-e elvámolnivalód. Egyebet nem, majd magadra maradsz a világváros főterén.
/Erigow/


__________________________________________________________________________

//Dormak//

Eltelik a nap mire szembetelálkozol az embereiddel.
Hála az isteneknek; nem vetődött az utadba semmiféle kóborló fenevad, csak egy nyulat riasztottál fel az üregéből; aki tápláléot keresve bóklászott a dombok alján.
Alkonyatra látod meg a rajt.

-Megfogtad Dormak? –kérdi Cingár, mikor beéritek egymást.

Megvizsgálja Jarvist.

-Szép ütés. –De látom nem adta olcsón.

-Akkor most hátraarc és irány Yankar? –kérdik; miközben kicsikét pihennek és felfrissítik magukat.

[Herold Bardelot]

(Gaz Dormak)

A csapat feltűnésekor megállítom a lovakat és leszállok a sajátomról.
-Megvafn a nyapmvhadt, ááá ez nefm végszesc csak pfár kisephbb pohfon. Mondom a sebeimre gondolva pedig lassan már a beszédem sem egészen érthetö úgy feldagadt a képem.
< a nyavaja essen a szemétládába most így aztán a kutyának sincs kedve a cafkákhoz... csak egy jó kis pihenö kéne meg a mentakenöcs a felcsernél... ég a pofám >
-Ndeb medjünk moft viccsza Déermibe. Irjeny Yaenkar.
Adom ki az utasításaimat. A továbbiakban inkább gyalog megyek, úgysem haladnék gyorsabban lóval sem.
-Cingaer Te vagy a fealdíritö. A töpgbiek megh véfdekhezö alakhpzat.
Beállok a Jarvits szállító ló mellé hogy a nyamvadt kis feje közvetlen elöttem.
< lehet hogy a beszéd most nem megy de altató van nállam!> és megropogtatom az ujjaim.
//Kis jelmagyarázat
1. mondat:megvan a kis nyamvadt ááá ez nem vészes csak pár kisebb pofon
2. mondat:nem megyünk most vissza Daerimbe. irány Yankar
3. mondat:Cingár Te vagy a felderítö.A többiek meg védekezö alakzat.//

[Garmacor]

//Tenho

- Ez csak egy egyszerű trük bár a képek az emlékeim közül valók, de így többet tudtam elmondani hazámról mint 1000 szóval.
- Ti jó zenészek vagytok és öröm veletek együtt játszani. Ezzel a fény legcsodálatosabb játéka sem vetekedhet.
- Igen értem mire gondolsz. Ahogy nekem is öröklre Ylanir lesz a hazám, de nem tehetek róla hajt a vérem a tudásvágy. Még túl kevés dalt hallotam és még kevesebbet tudok.
- Hát Girlard talán lesz alkalmam megtapasztalni. Majd meglátjuk mit hoz a holnap.
Antor megjegyzését hallva elmosolyodok
// Off
dobás: 4
össz: 4

érzem ahogy fejembe szállt a sör így igyekszem a lehető legkevesebbet beszélni hagyom, hogy ujdonsült barátaim beszéljenek illetve intek az egyik pincérnek és alaposan visszafogom maga ivászat tekintetében korai még berugni
- Legyen szives hozzon nekem is egy adag ételt. mutatok Arlan tányérjára
- Köszönöm.
s közben érdeklődve hallgatom a pletykákat
- Mit hallotatok erről az épületről. Tudnak már valamit a herceg emberei?

[Quator ar Zaraquer]

(Twan)

*Kilépve Erigow földjére elcsodálkozok a történelem eme időből szinte kiszkadt darabkáján. Ismét kis csalódottság lesz rajtam úrrá, de most sajnos itt sem maradhatok túl sokat. Mégis mivel még megvan a két hetem, a térkapuknak hála, úgy döntök egy napot maradok és körülnézek. Legalább azt tudjam mit kell feltétlenül megnéznem, ha visszafelé jövök, illetve, ha egyszer erre járok még remélhetőleg hosszú vándorlásaim során. Az őrség kérdéseire készséggel válaszolok és mikor túljutottam a "vizsgálaton" elindulok a téren. Jól megfigyelem az épületeket, az embereket, de közben arra is próbálok odafigyelni, hogy milyen üzletek, kézművesmesterek vannak erre, ahonnan beszerezhetek valami különlegességet a párnak. Azért ennyi felé figyelni nem könnyű feladat legalábbis egyenlőre még kissé elkalandozó elmémnek köszönhetően időnként annyira belefeledkezek egy-egy műremek vagy műemlék megcsodálásába, hogy megállva csak bámulom és nem is veszem észre, hogy feltartom a mögöttem jövőket.*

<Észak egyik legöregebb városa. A nagy Kyr Birodalom büszkesége. Ide is eljutottam végül. Ha jól tudom itt van a Tudástár vagy mi is a neve annak a nagy könyvtárrendszernek, mely a legendák Yneven létező legnagyobb gyűjteményét rejti. Legalábbis ezt beszélik, de ki tudja lehet, hoyg ez is csak egy legenda? Mindenképpen meg kell egyszer néznem, hogy eldönthessem magam! >

[Yvett de Crei]

(Xue)

- Arlan, én nem is kérhetném tőlled, hogy maradj, hogy válassz az eddigi életed és köztem. Hogyan is tehetném meg, hisz ... Nekem is fontos a munkám, én sem maradhatok csak pár napot itt, és utána muszáj mennem Yankarba. Ahogy rád számítanak, ugyan úgy számítanak rám is. Egyikőnk sem teheti meg, hogy egyszerűen, és ilyen gyorsan hátatfordítsunk mindennek, amiért eddig éltünk. Ezért ne gyötörd magad, felém nézve sem... Talán, ha máskor, más körülmények között találkoztunk volna... - *szomorú a hangom, de kiérződik belőle az elkötelezettség, majd mélyet sóhajtok, kedves mosolyt varázsolok arcomra* - Ne törődjünk azzal, hogy mi lett volna ha... és ne gondoljunk a holnapi elválásra, most még ne... Örüljünk egymásnak, és ennek a pár óra szabadságnak, amit kettesben tölthetünk.

[Mesemondó]

_______________________________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Haonwell
Időpont: Meleg évszak-A Dal Hónapjai, Alborne első hava-„Lant” 1. hét/5. nap, délután
Esemény: A Prológus eseményei (összetett reag, mindenkié benne van)
Résztvevok: Mindenki
________________________________________________________________________________


//Dormak//

Két nap telik el, mire Jarvissal visszatértek Yankarba, és átadjátok őt a Légió kaszárnyájában szolgáló ügyeletes tisztnek.
A rajparancsnoki rangod a megbízással véget ér, de a szolgálati lapodra felkerült a sikeres feladatvégrehajtás ténye.
Két hét jutalomszabadságot és 50 ezüst rendkívűli extra zsoldot kapsz.
//A küldetés sikeres végrehajtásáért 3d100 Tp-t kapsz.//
A sebesüléseidből hamar felépülsz; még ellátod a szabadság előtti utolsó 24 órás szolgálatot a városfalon, aztán másnap kezdődik a megérdemelt pihenés.
Későn de kipihenten ébredsz a yankari légiósbarakkban. Az emeletes ágyakkal berendezett hálóban enyhe izzadságszag keveredik fegyverolaj és bőr szagával.
__________________________________________________________________________

//Xue//
Arlan a Zöld Ruhás Hölgyben bérelt szobát. Mielőtt még visszatérnétek a fogadóba; séta közben egymásról, egymás életéről beszélgettek.
Arlanról a következő dolgokat tudod meg:
Arlan 35 éves férfiú; egy Sybbur-i szőlösgazda, és egy cselédlány házasságából született. Igen nagy szegénységben éltek, apai nagybátyja aki Krad lovagja volt, hogy segítsen a család szűkös anyagi helyzetén, no meg a fiú neveltetésén, papi klastromba adták novíciusnak tanulni.
Azonban Arlan meglehetősen hadilábon állt az istenekkel a Kegyesség dolgában; éles eszű, szorgos diák volt, de a szívét az istenek szolgálata nem tudta megérinteni. Annál inkább a mana áramlásának tudatos irányítása. Egy év múlva Lar Dor-ba került át.
A Dúlás idején a visszavonuló kráni légiók Sybburt a földdel tették egyenlővé. Arlan elveszítette a szüleit. Azóta Lar-Dor az otthona, az újjáépítés és újratelepülés óta nem volt a szülőhazájában. Arlan szomorúsággal, de a már feldolgozott gyász biztonságával beszél a tragédiáról, amely már több mint 25 éve történt. Egyebet nem tudsz meg róla, mert Arlan téged is faggat a kérdéseivel, amelyekre választ vár:
- Tiadlanon belül hol születtél és éltél?
- Hogy telt az ifjúkorod addig, míg kereskedő nem lettél?
- Miért választottad a kereskedői pályát? Bevallom, soha nem gondolná rólad az ember, ha előszőr az utcán meglát, hogy kalmárkodással foglalkozol, inkább gondolnálak táncosnak, énekmondónak, művésznek, mint kalkulussal és leltárral pepecselő kereskedőnek.
- Testvéreid vannak?
- Mi a kedvenc elfoglaltságod, amit a munkádon kívűl végzel Xue?
__________________________________________________________________________

//Tenho//

Giriard:
-Eh…a herceg katonái nem engednek a közelébe senkit; az elfek azt mondják van odalent valami…és nem kóbór barlangi medve, azt elhiheted. Egy régész szerint, akivel együtt ittam, azt mondja, hogy az a hely egy régi kyr börtön maradványai; állítólag a kyrek itt tartottáék fogvan a crantaiakat, akikkel harcban álltak…olyan varázstudókat akik túl értékesek violtak ahhoz, hogy megöljék őket. Szerinte eredetileg egy hadifogolytábor volt még Ynev meghódításának évszázadai alatt; aztán a börtönbe a saját köztörvényes bűnözőiket zárták. Végül egy hatalmas börtönkomplexummá fejlesztették. Szóval ha kincset keresel…inkább a lányok szoknyája alatt kezd a kutatást, mint azon az átkozott helyen…
__________________________________________________________________________

//Twan//

A szimatod után hamar eltalálsz a Palotanegyedbe; ahová be is engednek. Van néhány üzlet ami ígéretesnek látszik:

1. Bőségszaru-drágakő és ékszer
2. Kincseskalendárium-régiségbolt
3. Paletta-képzőművészeti galéria
4. Jó Lovag-fegyverbolt
5. Selyemút-méteráru és szabászat

Erigowi nemesek; urak és hölgyek grasszálnak a korzón fel-alá, a dolguk után sietve; sokan köszöngötnek egymásnak kalapot emelve és biccentve; mi több egy kócsagtollas kalapot viselő „nemzetes” az idegen pyarroni lovagnak is köszön, a fejfedőjét megemelve, a fegyverboltból kijőve:

- Szép jó napot uram! –emelkedik a kalap, majd a nemes megy tovább.

//A nemes//

[Quator ar Zaraquer]

(Twan)

-Szép Jó Napot Önnek Is!

*Köszönök vissza a nemesnek. Kicsit meglepő, hogy valaki rámköszön teljesen ismeretlenül, de azért jól esik, hogy ilyen messze hazámtól is vannak jóravaló emberek. A boltokat elnézve elgondolkodok melyikben nézzek szét, majd arra jutok, hogy mivel a mai napot itt szándékozom tölteni, illetve valószínűleg az éjszakát is, így ráérek. Végül szépen sorban benézek mindegyikbe. Az "ifjú párnak valami közös ajándékot kellene találnom, ami majdan jelképezheti összetartozásukat. Ennek megfelelően a fegyvereket és az ékszereket nem biztos, hogy mindketten megszeretnék, de azért adok ezeknek is egy sanszot. Titkon persze a régiségbolthoz húzok, mer ott valószínűleg mindenféle holmi van és egy antik tárgy vagy hasonló jelképe lhet az időtálló kapcsolatnak is.*

[Mesemondó]

_______________________________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Haonwell
Időpont: Meleg évszak-A Dal Hónapjai, Alborne első hava-„Lant” 1. hét 5. nap
Esemény: A Prológus eseményei (Erigowi bevásárlás)
Résztvevok: Twan
________________________________________________________________________________

Rászánod a napot, és végigjárod az üzleteket; mindenütt keresve valami igazán szép és megfelelő ajándékot Groad Werthoriannak és nejének.
Beszédbe elegyedsz az árusokkal, nézelődsz és kutakodol a sokféle bolt árukínálatában.

//Dobj Információgyűjtés próbát! Célszám nincs, az elért siker függvényében nyílik lehetőséged minőségi nászajándékot vásárolni. 10-es szabály használható.
Hogy konkrétan mi ez a tárgy azt neked kell eldönteni, hogy mit keresel.

10- tisztességes, szép nászajándék, az alkalomra megfelelő
15- nem gyakori áru, jónevű kézműves-céh, vagy művész terméke, figyelemreméltó
ajándék
20- igazi különlegesség, ritka és nehezen hozzáférhető áru, gáláns és nagylelkű ajándék
25- egyedi ereklye, relikvia, híressé vált művész vagy egy kölönleges céh terméke,
egyedülálló, talán mágikus tulajdonságokkal rendelkező tárgy.//

[Yvett de Crei]

(Xue)

- Tiadlan keleti részén van Iwaki. Ott nőttem fel, egyke, elkényeztetett nemesi fruskaként. A maga teljes előnyével és null hátrányával. Tanulni azonban kellett ... - *kezdek bele röviden, és gyorsan túllépve ezen az időszakomon.* - Annak, hogy az lettem ami nevelőanyámnak köszönhetem - ő irányított a képességeim ismeretében, és ezért hálás lehetek neki. Ne kalkulussal képzelj el... nem vagyok igazi kereskedő, aki a számok bűvöletében él... Nem is tudom igazán minek is mondhatom magam. Hivatalosan követ vagyok. Olyan személy, aki felméri a piacot, az engedélyeket kijárjra, és esetleg más kereskedőkkel felveszi a kapcsolatot - alapanyag, a kész áru forgalmazásával kapcsolatban.
Bevallom a Yankari utam lesz az első, amit teljesen egyedül fogok végezni. Eddig mindig volt ki felügyeljen, és a hibákra felhívja a figyelmem, hogy azonnal tudjak korrigálni, így most... hát... neked bevallom, kicsit félek.
Ahhoz, hogy mindent rendesen elintézzek, felvázoljam a Magnólia Nővéreinek ténykedését akár a felvevőpiacon, akár a hivatalokban, más kereskedőknél magamnak is meg kellett ismernem a termékeinket, ami érdekelt is, főlleg az előállításuk. A munkám mondhatom a hobbim is. Utóbbi időben egyre több időmet töltöttem el az alkimista laborban - megismerve a készítés alapjait - és élvezem ahogy a kezem nyomán növényekből, ásványi anyagokból és egyéb összetevőkből egy olyan szer készül ami hasznos másnak. Persze... ezt most fel kell hagynom. Yankarban nem hinném, hogy lesz lehetőségem akár egy laborba is bekukkantani...
És te?... Csak tanítod a novíciusokat a varázslat tudományára? Vagy az iskolában betöltött tisztséged nem magiszteri állás? Bevallom... hogy bár még egy varázslóval sem találkoztam személyesen, de mindig mogorva, magánakvaló embereknek képzeltem el őket, akik nem élnek csak a tudományuknak és az egyszerű embereket szinte észre sem veszik. De ez ma megdőlt bennem... megismerve téged...

[Quator ar Zaraquer]

(Twan)

//Információgyűjtés:
D20: 15
Képz.: 0
Tu.: +2
(Szép: +2, ha számít)
Össz.: 17(19)
Remélem jól gondoltam, hogy mindegy mit találok ki az pont az elért szintnek megfelelően jó ajándéknak számít majd. //

*A nap lassan elnyugszik mire végigérek a sok tetszetős áruval teli bolton. Végül a régiségek között lelek rá a számora legmegfelelőbbnek ítélt tárgyra. Természetesen kikérem mindenhol a bolti eladók véleményét is. A tárgy mire végül az elbeszélések és a magam megérzései által jutott a választásom egy nem túl nagy, de figyelemreméltó szobrocska. Az alkotás igen régi. A boltos története szerint egy már elhunyt elf mester faragta Sirenar erdeiben mikoron meglátott fiatal párt, ahogy egymást segítve mint hűséges társak, barátok küzdenek a sors buktatói ellen. A szobor egy kitárt szárnyú pegazus mént és a hátán ülő amazont ábrázolja. Úgy vélem ez megfelelő lesz Yankar tisztjének és kevesének, hogy őket is átsegíthesse az élet viszontagságain, mint egykori ihletőit.*

szobor

[Mesemondó]

_______________________________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Haonwell
Időpont: Meleg évszak-A Dal Hónapjai, Alborne első hava-„Lant” 1. hét 5. nap
Esemény: A Prológus eseményei (Erigowi bevásárlás)
Résztvevok: Xue és Twan
________________________________________________________________________________

//Xue//

Arlan elmosolyodik a kérdésekre:

-Nos Xue, tudod nálunk a magister olyan általános megjelölés. Minden varázsló viselheti ezt a címet, aki már megdolgozott a botjáért. A legalsó tudományos fokozat, ezzel már lehetek tanársegéd.

-De nem akarlak az Iskola belső ügyeivel untatni.

-Ami a varázslókat illeti, nos igazán hízelgő ránk nézve; de sajnos meg kell erősítsem a megfigyelésed, gyakran esünk az önthittség és a túlzott felsőbbrendűség tudatába...örülök hogy úgy látod én ezt egyenlőre még elkerültem.- teszi hozzá még mindig mosolyogva.

-Nos az én egyik kedves elfoglaltságom az ásványgyűjtés, mert a kövekben különleges erő és hatalom van Xue. Többek között -a kötelezettségeimen túlmenően- ezért is megyek Pyarronba; az Okkult Tudományok Egyetemén van most egy vendégtanár, aki Drágakőmágiát oktat; viszonylag elfogadható áron.

***
Lassan beesteledik és megérkeztek a fogadóba. Arlan vacsorát és fürdőt rendel.

- Gondolom vacsora után szeretnél lefürdeni. -mondja- Éhes vagy? Én egy kicsit igen...lemenjünk enni?

__________________________________________________________________________

//Twan//

-Oh, uram kitűnő választás! Nahát ön nemcsak a külseje alapján nemesenszületett, hanem ízlés és szépérzés dolgában is. - <no és persze fizetőképesség esetén nemkülönben> -teszi hozzá utóbbit gobndolatban; előbbit őszinte lelkendezéssel az árus.

- Allemo fafaragómester munkája! -dícséri a portékáját a kalmár. -Különleges alkalmakra különleges ajándék!

-Most mondja meg de őszintén. nem megér ez a műremek 50 ezüstöt?

//Dobj Meggyőzés (Alkudozás) próbát a kerskedő Emberismeret próbája ellenében!

Célszám: 8+1=9
(Mákod volt egyet dobtam! )

Minden egyes pont amennyivel túldobod a célszámot 1%-al változtatja meg az árat a javadra, de max. 20%-ot.//

//A szép ajándék megtalálásáért 190 Tp-t kapsz.//