Shulur - Kikötõnegyed - Horgas Hóhér & a Varjak fogadó

[Enriquel]

Rychor Occhys (Arnan)


Egy pillanatra elakad a lélegzetem, majd nagy levegőt veszek és sóhajtok. Becsukom a hitetlenkedés miatt félig nyitva maradt számat, majd végig mérem ismét a srácot és megszólalok:
- A jobbomat nyújtom, s Te arcul köpsz? - kérdem elkerekedett szemekkel. Pár pillanatnyi csend, aztán egy vállvonás, s újabb szavak:
- Tévedtem... mégiscsak bolond vagy - zárom le a témát, majd felállok az asztaltól, s magam mögött hagyom az üres kupát. Fejemet csóválva hagyom ott asztaltársam, még elköszönni is elfelejtek. A lépcsők felé indulok, hogy visszatérhessek aludni pár órácskát. Hirtelen előtörnek a rossz emlékképek, s kiráz a hideg. A feljárat korlátjában megkapaszkodva megállok egy pillanatra, majd a rövid tétovázás után ismét nekiindulok.

[Quator ar Zaraquer]

(Farro)

*Kissé meglepődök a férfi reakcióján, de talán így jártam jobban. Inkább az egyenes utat járom, minthogy egy ismeretlen toroni ugráltasson. Kicsit még nézem a távozót, de végül egy válvonással én is túllépek az ügyön. Az étek is elegendőnek bizonyul, így mostmár csak egy gyümölcslé hiányzik. Felállok az asztaltól és a pulthoz indulok. Mint eddig is illedelmesen, nem durakodva kivárom a sorom. Ha odaérek megnézem magamnak a pultost, hogy ugyan az aki tegnap is fogadott vagy ma már más váltotta fel az aránylag segítőkész embert.*

-Elnézést. Kérnék egy gyümölcslevet és érdeklődni szeretnék. Van Önöknél egy szobám és nem tudom, hogy egy gyors fürdőt milyen feltételekkel tudnának biztosítani a számomra.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Farro Luma, Rychor Occhys (Arnan)
Helyszín: a Horgas Hóhérban
Időpont: délben
_______________________________________________________________

*Míg beszélgettek egy árva felszolgáló sem dugja hozzátok az orrát, bár ez nem is csoda, amennyire rohangásznak, s már bizony több vendég is hangosabb a kelleténél a lassú kiszolgálás miatt.

Furcsa is neked Arnan, hogy most ennyire gyér itt a kiszolgálás, hisz a Horgas Hóhér a pöpecül működő fogadó hírében állt mindig is, s te is így ismerted meg azalatt az egy hónap alatt, amióta itt tengeted az életed. Így dél felé legalább 10 felszolgáló szokott ténykedni, hisz álltalában teltház van - bár igaz, hogy te nappal ritkán láttad, hisz ekkor aludtál a legjobban.


//Arnan:
Társalgásotoknak hamar vége lesz - Arnan sebtiben a szobád felé veszed az irányt. Fel is érsz a lépcsőn az apró előtérbe, de ahogy az emelet felé veszed az irányt felötlenek benned álmod rémképei. Meg is kapaszkodsz egy pillanatra, majd tovább indulsz, majd újra megtorpansz. Veled szemben Ami áll, egy haloványkék térdigérő ruhában, mely a gömbölyű vállait szabadon hagyja. Haját most kibontva viseli, ami angyali arcát így egy kicsit titokzatossá teszi, bár most nem ezt látod rajta, hanem a féltést, ijedséget. Pár lépcsőfokkal áll csak feletted, de nem sokáig, mert ahogy felnézel már eléd is lép.*
- Arnan! Valami baj van? Beteg vagy? Sápadt vagy... - *és finom kacsójával végigsimít arcodon.


//Farro:
Még a potya ebéded utolsó falatjait eszed amikor asztaltársad feláll és távozik - köszönés és minden nélkül. Akaratlanul is követed kicsit tekinteteddel, látod ahogy az emeletre vivő korlátba egy kicsit jobban belekapaszkodva megáll, majd újra megindulna, de csak áll tovább, és pár pillanattal később meglátod miért is: egy gyönyörű nő lép elé haloványkék térdig érő ruhában, mely a vállait szabadon hagyja. A nő arcán aggodalmat vélsz felfedezni, beszél ex-asztaltársaddal, majd végigsimít arcán.
Azonban túllépsz az ügyön és inkább a pult felé indulsz szomjadat oltani.
Mögötte ugyan az az alak áll - a fogadós - ki tegnap is kiszolgált, ám ma valahogy nagyon mogorva hangulatban van. Mielőtt elmondanád jöveteled célját pattogós hangnemben kiosztja az egyik emberét, aki majdhogynem földig hajolva a konyhaajtó felé siet - de szokás szerint ismét nem érted.
Majd feléd fordul, morog mikor kérdez.*
- Gyümölcslevet? Kaphat... Meg fürdőt? Most?... Nem fog menni. A fél személyzetem mozgásképtelen - késő délutánig ne is számítson ilyesmire. - *azért közben egy nagyobb kancsóból tölt neked valami félbarnás löttyöt.* - Körte... - *teszi le eléd, majd fordul is a következő vendéghez.*

[Quator ar Zaraquer]

(Farro)

*A volt asztaltársamat és a nőt látva gonoszkás vigyor terül el az arcomon.*

<Hát ezért nem ettél. A nagy "toroni" nemes engedelmes kis öleb egy törékeny nő kezében. ... Mondjuk pont én beszélek. Ha ugyan így meglátnám Mirjamot magam előtt én se tudnék mozdulni. Ha pedig az racomon simítana... >

*Az utolsó gondolatra egy pillanatra behunyom a szemem és képzeletben lejátszódik e jelenet, de mikor nagyot szippantok, hogy beigyam kedvesem hajának illatát a zsúfolt fogadó szaga szinte mellbe csap. Gyors kifújás és irány a pult. A fogadós rosszkedvét látva nem zavarom további kérdezősködéssel, pedig nagyon furdalja az oldalam, hogy miért nem tud talpra állni a fél személyzet. Valahogy hitvesem közelsége nélkül visszatér az alap paranoiám is, így azon kezdek agyalni, hogy mi van, ha engem kerestek és mivel nem találtak, így elintézték a háznép jórészét. Természetesen ez a felvetés újabb kérdéseket szül. Kik? Miért? Mikor? ... Megrázom a fejem és háttérbe szorítom a kétségeket.*

-Köszönöm szépen a körtelevet.

*Általában lassan szoktam szürcsölgetni az italaimat húgy tovább tartanak, de most egyhajtásra megiszom és visszateszem a poharat. Ezek után elindulok, hogy megnézzem magamnak a szobámat. Mivel arra nem emlékszem meddig és merre kell az emeleten bóklásznom, így felérve a lépcsőn előveszem a kulcsom és szépen összehasonlítom a rajta lógó táblácskán lévő mintát az ajtókon lévőkkel. Ha megtalálom az egyezőt, akkor oda próbálok bejutni, hogy lepakolhassam a holmimat. és felkészüljek a délutáni körre.*

<Jó lenne a fürdő, de majd Rant is emgkérdem. Nála valószínűleg az ebéd nem ennyire szörnyen zsúfolt. Ha máshogy nem megy remélhetőleg Mirjam tud majd mutatni erre lehetőséget. ... Az pedig a mennyországgal érne fel, ha "megmosná a hátam". >

[Enriquel]

Rychor Occhys (Arnan)


Végigmérem Amit, ahogy felém lépdel a lépcsőn. El kell, hogy ismerjem, jól áll neki a kék szín. Elcsodálkozom a reakcióján, hiszen simogatás helyett leginkább pofont érdemelnék. Most nem sütöm le szemem, elkapom pillantását. Kezét megfogom, amivel az arcomat simította, s gyengéden elveszem onnan, hogy segítsek neki leengedni.
- Nem akarok bajt hozni rád... - mondom csendesen, s hátra pillantok az alsó szint felé. Reménykedem, hogy senki sem figyeli a jelenetet. - Menj el kérlek... - kérlelem a lányt szelíden, a hajnali, eljátszott haragnak nyoma sincs. Elengedem puha bőrű kezét, s oldalt lépek, hogy megkerüljem, mintha nem is ismernénk egymást. Miközben próbálom kikerülni a lányt, még hozzáteszem:
- Sajnálnám, ha bajod esne... - mondom őszintén, ezzel jelezve, hogy a hajnali jelenetnek nem volt jelentősége. Remélem megérti, hogy csak a javát akarom.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Rychor Occhys (Arnan)
Helyszín: a Horgas Hóhér fogadóban
Időpont: reggel
_______________________________________________________________

- Miért gondolod, hogy bajt hozol rám? - *kérdi tőlled Ami csendesen ahogy mellélépsz kikerülvén őt.* - Ismerem Shulurt az aljától a tetejéig. Nem követhettél el olyan bűnt, aminek a büntetésébe magaddal ránthatnál... mert akkor már rég nem élnél. ÉN bátran vállalom a tetteimet és annak következményeit, de azért mert a szeretőd lettem nem veszejtethetnek el. Senki. De ha tévednék... legyen... én nem futok el.
A kérdés az, hogy te miért futsz?... A sorsunkat úgysem kerülhetjük el.
*Nem néz rád, úgy modja szavait, majd lép egyet lefelé a lépcsőn, pár pillanatig tétovázni látszik, majd tovább lép és lassan a bátyáékhoz megy.*



_______________________________________________________________
JK: Farro Luma
Helyszín: a Horgas Hóhér fogadóban
Időpont: délben
_______________________________________________________________

*Azt még láttad, ahogy a nő csendesen mondott még valamit a volt asztaltársadnak, majd lassan lejött a lépcsőn, és nem messze tőlled leült egy asztalhoz, ahol egy férfi és egy nő (láthatólag a nemesebb rétegből) fogyasztotta az ebédjét. Egy harmadik teríték is volt ott, amit az ismeretlen, de szép nő húzott maga elé, de csak kedvtelenül turkálta.
...
A szobádat rövid keresgélés után megtalálod - ugyanis arra emlékeztél, hogy azt mondták tegnap, hogy a harmadik emeleten van. Még jó... ki tudja meddig tartott volna a keresgélés ha az első két emeletet is átnézted volna.
Egyágyas szobát kaptál, világos falfestéssel, olyan krémbarna lehet. Egy asztalka van az ágy melett, előtte egy székkel, s ez így el is foglalja a szoba egyik oldalát. A másik oldalon egy kétszárnyú nagyszekrényt látol, mellette pedig egy alig derékmagasságig érő komódot. Az ajtó holtterében lévő mosakodásra alkalmas állványos lavót, az alatta elhelyezett kannával csak az ajtó becsukásakor veszed észre - ez ugyanis az ajtó holtterében van. Szőnyeged nincs, csak a csupasz padló, mely lakkal van kezelve. A falak is üresen konganak, kivéve a kis komód felett elhelyezett egyszerű keretes tükröt. Az ágynemű tiszta, de nem hófehér, hanem világosszürke.
Az ablakon kinézve a mólóra látsz rá - a Hóhértérre néző szobát kaptál.*

[Quator ar Zaraquer]

(Farro)

*A szobámba érve körülnézek és konstatálom, hogy egy aránylag takaros helységet kaptam. Nincs túldíszítve, de ez pontosan megfelel az ízlésemnek és az igényeimnek egyaránt. Megnézem, hogy van-e a kannában víz a mosdáshoz. HA van, akkor bezárom az ajtót és nekivetkőzöm, hogy levéve a kötések maradékát egy kis vízzel és egy erre alkalmas ronggyal/törölközővel végigmosom magam. Ezzel végezve megszárítkozok és felöltözök ismét. Még kicsit megnézem a tükörképemet. Jóképű pulykatojás. Csupán a mosoly halványabb és komolyabb az ábrázat valamivel.*

<Hmm. Ez hát az oka az öregedésnek. A felelősség nagy terhet ró az emberre mégha iszta szívéből cselekedve vette is a vállára....>

*Ezzel a cuccomat beteszem a szekrénybe és magam után bezárva az ajtót elindulok a délutánba. Első utam céljául a Vasmacskát választom, így nekivágok a kora délutáni sétának, hogy találkozzam Rannal és lehetőség szerint információkat szerezzek. Valami azt súgja legbelül, hogy inkább Mirjamhoz menjek, de ezt az érzést egyenlőre próbálom azzal háttérbe szorítani, hogy nem keverhetem még jobban bele az ügybe és ha ismét összetalálkozunk lehet már nem lesz erőm ismét magára hagyni.*

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Farro Luma
Helyszín: a Horgas Hóhér fogadóban és a Vasmacskához vezető úton
Időpont: délután
_______________________________________________________________

*A kannában van víz, de hideg. Törölközőt is találsz, bár keresgélni nem nagyon kell, ugyanis az állvány egy külön erre a célra kialakított részén helyezkedik el.
A gyolcs alatti zöld kencét kicsit nehezen tudod lemosni magadról, de muszáj, mert enyhén ragad és magadnak biztos nem tudod visszakötni. Megdöbbensz amilyen állapotban találod a sebeidet - be vannak forrva, nem levedzenek, és szépek a szélei, mintha már pár napot gyógyultak volna. És ami a legnagyobb szó - nem fájnak.
Végül elégedetten nézel a tükörbe és elindulsz utadra.

A délután enyhén forgalmas, főlleg a lovaskocsik terén. Most lasabban tudsz haladni mint tegnap a matrózok társaságában - főlleg, hogy nagyon nézned kell merre is visz az út. Ahhoz képest, hogy tegnap szinte egyenes útra emlékszel, most egy fertályórás gyaloglás után kénytelen vagy megállni és tanácstalanul körbenézni. Egy Y elágazásban állsz és nem emlékszel melyiken mentetek tegnap.
Az emberek jönnek mennek melletted, ahogyan a lovaskocsik is.
Belső érzékelésed pedig riasztani kezd - érzed, hogy valaki figyel. Körbenézel, mintha csak tájékozódni akarnál - ez még csak nehezedre sem esik - és meglátod a jobb oldali utcán, a fal mellett ácsorgó fiatal lányt. Bal lábát a falra tette fel és leplezetlenül méreget.

[Quator ar Zaraquer]

(Farro)

*Kicsit tanácstalanul nézelődök, mikor megérzem azt a furcsa bizsergést a tarkóm környékén, amit oly sok év alatt sikerült kiismerni.*

<Tegnap nem volt ez ennyire bonyolult. Vagy csupán túlságosan lefoglaltak a matrózok és az estén járt az agyam. ... Mi ez?! Figyelnek! Nocsak. Egy újabb lányka. Itt tényleg a legváratlanabb helyeken és formában bukkannak fel a csalfa veszélyek. Node kössük össze a kellemest a hasznossal. Lássuk mit akar és merre is kellene menni. ... Legalább az biztos, hogy nem vesztettem el "régi formám". >

*Ezzel mint, aki eltévedt és nem tudja kihez fordulhatna útbaigazításért (ez mndjuk így is van ) elindulok a lány irányába. Fejforgatás közben, hogy nincs-e valami ismerős pont az utcákon elérve a lányt megszólítom.*

-Elnézést kisasszony. Azt hiszem kissé eltévedhettem. Megmondaná nekem, hogy hol találom a Vasmacska nevű ivót?

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Farro Luma
Helyszín: a Vasmacska felé
Időpont: délután
_______________________________________________________________

*Ismerőst nem látol az utcán - legalább is senkinek nem rémlik az arca.
Ahogy közelítessz a lányhoz feltűnik, hogy alig lehet 18 éves, és bizonyára rendes otthona nincsen - legalábbis a szakadt, piszkos öltözéke erre utal. Majdhogynem célirányos közeledtedre felhúzza a szemöldökét, és szája szegletében egy elégedett mosoly jelenik meg, majd ahogy megszólítod éktelen röhögésben tör ki. Kénytelen vagy megvárni azt a pár percet, míg abbahagyja.*
- Hát öregem... ez jó volt egynek... Kisasszony... én.... Hahahahaha....
Hallod, régen nevettem már ilyen jóízűt...
*Kesztyűjével letörli a nevetéstől kicsordult könnyeit szeme sarkából, majd jó alaposan végigmér miközben foltozott zsebében kotorászni kezd. Egy barnás levelet vesz elő belőle, amit összesodor úgy hogy közben téged munstrál, és végül a szájába dugja, hogy félig kilóg belőle és rágni kezdi.*
- Információ kéne mi?... Oszt mennyit fizetel érte? - *kérdi miközben rágja a levelet, néha csamcsog egyet, és szemeivel szinte furakszik a tekintetedbe, de nem úgy mint egy nő - valami más van itt, de egyenlőre nem tudsz rájönni.*

[Quator ar Zaraquer]

(Farro)

-Má' megint kiröhögnek az illedelmes beszéd miatt.

*Látszik mosolygós arcomon, hogy nem vettem a lelkemre, inkább egy kis cinkossággal morgok a hahota hallatán. Közben én is megnézem magamnak a lányt. Először a rejtett fegyverek, veszélyek után kutatva, majd visszafelé már az alakját lesve. Ez ismét azt mutatja mennyit változtam az elmúlt napban. Eddig nem volt jellemző, hogy egy nőt NŐ-ként munstráljak, de most valahogy természetesnek hat a dolog, hogy összehasonlítsam Mirjammal. Végül arra a megállapításra jutok, hogy ugyan jó az alakja, de semmiben sem veheti fel a versenyt Angyalkámmal. A kérdésére válaszolva is állom a tekintetét. Próbálom fenntartani a "fiatal srác a grundról" maszkot mind külsőleg, mind lelkiekben.*

-Mondjuk, ha elvezetsz a Vasmacskába meghívlak egy italra ... hm ... Hogy is szólíthatlak, ha már a kisasszony nem felel meg?

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Farro Luma
Helyszín: a Vasmacska felé
Időpont: délután
_______________________________________________________________

*Rejtett fegyver lehet, hogy van nála - kabátja ujjrésze eléggé bő, s testén alatta is megbújhat valami rövidpengéjű fegyver. Közben feltűnik, hogy nem csak szakadások tarkítják a ruhát - van rajta égésnyom és vágásnyom is (utóbbit az egyenes szélekről ismered meg, nem olyan mintha tépték volna).
Férfi szemmel még így koszosan és szakadtan is csinos - mi lenne, ha másképp (normálisabb állapotban) látnád. Azonban úgy érzed nem érhet fel Mirjamhoz - és ez jó is, ha az ember szerelmes
Válaszodra egy picit horkant, miközben a levelet belljebb szippantja a szájába és újra rágni kezdi.*
- Csak egy italra? Olcsón méred... Hogy hogy szólíts?... - *kiveszi a levelet a szájából, majd amit eddig rágott maga mellé köpi, és az egyik ujjával turkálni kezd a szájában baromira nem zavartatva magát előtted.*
- Már megint belement két fogam közé... hogy a rohadás....
Na... úgy hívsz ahogy akarsz... nincs nevem... De ha követed a többieket akkor Zizzentnek hívsz. - *majd a maradék levelet újra betömi a szájába és még mindig a falnak támaszkodva néz téged.*

[Quator ar Zaraquer]

(Farro)

*A kis "kutakodás" láttán elnevetem magam. Végül egy vigyori fintorgós grimaszt vágok, de engem sem tud különösebben zavarni a dolog. Már aránylag megszoktam, hogy az emebrek nagyrésze nem pont úgy viselkedik, mint ahogy én azt tanultam vagy elvárhatnám. Persze valószínűleg az is sokat nyom a latban, hogy ismét magamkorú "vetélytársat" találtam, mégha így is ő van előnyben a leélt évek számát tekintve. Érzem, hogy veszélyes és óvott tőle Mirjam is, de legalább nála tudom, hogy ne számítsak semmi jóra.*

-Zizzent?!? hmm... Nem is tudom... Hívhatlak így is, ha gondolod. Vagy inkább légy "Már Megint"? Na gyere mutasd az utat az ivóba és egy ital mellett emgbeszéljük ki mit tud adni a másiknak.

<Érdekes. Ennyire felszabadultan nem tudtam eddig viselkedni női társaságban. Most viszont érzem Mirjam iránti szerelmem és ez oldja a gátlásokat, hisz jóltudom a szívem és ezzel egyetlen "gyengém" már védve van. Nem az enyém és így nem is veheti el tőlem senki. Már ott nyugszik drága Szerelmem kacsói között. Ugyan itt a féltés és a felelősség súlya, de mégis pozitív az összhatás. >

*Mivel közben nem adta jelét Zizzent, hogy indulhatnékja lenne és még mindig méreget kissé gonoszkás vigyor ül a képemre és egy incselkedő megjegyzést is megengedek magamnak.*

-Nem tudom mit bámulsz ennyire, de természetben nem fizetek sem információért sem másért ... legalábbis amíg ennyire lefoglal ez a fura levél rágcsálós szokás.

[Isshae Ianarak]

_______________________________________________________________
JK: Farro Luma
Helyszín: a Vasmacska felé
Időpont: délután
_______________________________________________________________

*Incselkedő megjegyzésedre megáll a levél rágásában, majd teleszájjal elvigyorodik. Kiköpi a levél összerágott maradványát az előző mellé, még "öblít" párat, aztán ellöki magát a faltól.
Bár jó reflexeid vannak, és ügyesnek is mondhatod magad, mégis a következő pillanatban a falnak préselve találod magad Zizzent karjai közt - s mire ebből felocsúdhatnál szájon is csókol - hiába nincs tapasztalatod és nem érintett meg a lány első látásra, kellemes mégis a csókja (azt leszámítva, hogy aljas módon támadott le így).
Lány léttére viszont erő szorult belé... hiába is tiltakozol elsőre nem enged el, csak pár szegmens elteltével, amikor "kiélte" magát csókjában. Elenged és hátrébb lép tőlled, pimasz mosoly terül el a képén.*
- Nya... már nem rágtam a levelet... Változtatol az ajánlatodon? - *de még mindig nem akar indulni a Vasmacskába.*

[Quator ar Zaraquer]

(Farro)

*Kissé meglep a hirtelen "támadás" és egy kis félsz is költözik gondolataim közzé megérezvén, hogy ezzel a nővel tényleg vigyáznom kell. Érdekes módon egy elég furcsa gondolat villan át tudatomon és magamat is meglepem azzal, hogy nem zsiegri tiltakozást váltott ki a kis affér, mint tegnap a lépcsőn. Már-már kellemesnek mondanám és újonnan ébredt férfiúi öntudatomat is legyezgeti a kiváltott reakció. *

<Csak Mirjam meg ne tudja... Akkor magyarázkodhatok megint. >

*Kicsit talán túljátszva kinyújtom a nyelvem és kicsit sepregetem róla a csók "ízét", de közben vidáman csillog szemem az újfajta kihívások hatására.*

-Bleehh. Lehet, hogy nem rágcsálod, de az íze megmarad és ez nem valami negédes. Azt hiszem egyrészt megkaptad, amit akartál és ezért jár az idegenvezetés a már említett ivóig. Másrészt az italt is megkapod, hátha úgy sikerül kiűzni ezt a fanyarkás cuccot. Node látom neked csak rám fáj a fogad és nem fogsz segíteni, így azt hiszem ideje továbbállnom, hogy másik "letámadható" áldozat után nézhess.

*Ezzel abbahagyom a hülyéskedést (legalábbis a túlzott nyilvánosság előtt ) és elindulok tovább azon az utcán, amelyiknek a falát a lány támasztotta. Közben kissé bárgyú mosollyal képemen halkan fütyörészek. Azért szemem sarkából figyelem, hogy követ-e mégha esetleg le is maradna.*

<Érdekes. Eddig soha nem hátráltam a küzdelem elől, de az ilyesfajta megmérettetések mindig elriasztottak tapasztalatlanságom okán. Még mindig tapasztalatlan vagyok, de mostmár tudom, hogy van esélyem itt is nyerni. Ezt a "felfedezést" is Hitvesemnek köszönhetem, mint annyi mindent eddig. Lám az érzelmek nemcsak gyengíthetnek, satuba foghatnak, hanem erőt is adnak a célok eléréséhez és az Életnek nevezett örök küzdelem megvívásához. >